Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 FEBRUÁR 1. KEDD XXVIII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Erkölcs Moralisták és álmoralisták szöges osztorral vernek végig ezen a szerencsétlen városon. Elnevezik Budapestet az erkölcs* telenség városának, Sodomának és Gomorának, ahol már oly förtelmesen eluralkodott a bűn, az erkölcstelenség szennye és mocska, hogy egy új apostol kellene, ki szavának erejével felrázza eltespedtségéből ezt a várost és virgáccsal verje ki a gazokat azokból a templomokból, amelyek valamikor a jó erkölcs, a hit és a tisztesség csarnokai voltak. Szent igaz ez. A bűn, az elzüllés és a korrupció ijesztő arányokban csap fel és ömlik szét, mint valami szennyes vizű áradat. A főváros közbiztonsági ügyosztályában ijesztő képét adták arra hivatottak a bűnözés és az elerkölcstelenedés olyan megnövekedésének, amely túlszárnyalja a legbetegebb agyú rémregényíró fantáziáját is. Több mint harmincháromezer erkölcsrendészeti ügyben kellett ítélkeznie legutóbb is a hatóságnak és az erkölcsrendészeti ráz* zsák óriási tömegét érik el azoknak a megtévelyedett nőknek, akiknek legna gyobb százalékát már nem a legalsó nép* osztályok szolgáltatják, hanem akik a hi*vatalnoknők és az úgynevezett jobb családok soraiból kerülnek ki. Felháborít és megrendít ez minket is. Állapítsuk azonban meg, hogy az erkölcs* jelenségnek ez a túltengő elhatalmasodása nem magyar, nem budapesti, hanem világ* jelenség, éppen úgy, mint a gazdasági pangás és mint a pauperizmus. A háború megrendítette a mai gazdasági rendet, végtelen nyomort és szenvedést zúdított a világra és az erkölcs eme lezüllése éppen úgy kullog e háborúk nyomán a háború romhalmazai között, mint régen vesztett háború nyomán a dögvész. Nálunk a háborút követő felfordulás is megrendítette a tömegek erkölcsi hitét és szilárdságát. Megdöbbentenek minket is ezek a jelenségek és követeljük, hogy legyen erős rendőrség, amely gátat tud vetni a bűnözés e hihetetlen megszaporodásának. Az erkölcsök lezüllését azonban nem lehet csak rendőrséggel, a büntető* és a kihágásitörvénykönyv szakaszainak alkalmazása* val állítani meg. Az erkölcsök leromlásának mindig mélyebben fekszenek az okai. Gazdasági kérdés ez is főként. Amikor dühöng a munkanélküliség, amikor a munkás és tisztviselő fizetése oly csekély, hogy már szinte alig elég az éhenhaláshoz is, akkor nem lehet csak felháborodással és csak büntető intézkedésekkel vetni gátat a kriminitás e túltengésének. Tessék megkérdezni a büntetőtörvényszék bíráit, hogy mennyi olyan ember kerül eléjük, akiket a megélhetés nehézsége vagy lehetetlensége térített le a morál útjáról. Az államnak kötelessége, hogy rend* őri intézkedésekkel is preveniáljon a bűnök terjedésének és a törvény teljes szi* gorával sújtsa a megtévelyedetteket, ellen* ben ez a mód magát a bűnözések elhara* pódzását megszüntetni mégsem fogja. Circulus bitiosus ez, ahol az ok és okozat összefolyik: a nyomorúság, a munkanél* küliség, pénzünk vásárló erejének lecsökkenése és az erkölcstelenség. Az erkölcs* telenséget kiégetni csak akkor lehet, ha megszüntetjük azokat a viszonyokat, amelyek előidézték. Addig csak tüneti kezelés ez, amely eltünteti a szimptómákat, de nem gyógyítja meg azt a betegséget, amelynek csirái benne élnek és fejlődnek organizmusunk vérében. Budapest, január 31. (( Magyarország tudósítójától) A keresztényszocialista képviselők múlt héten abban állapodtak meg, hogy politikai magatartásuk dolgában kedd esti pártértekezletükön határoznak. Ezen az ülésen dőlt volna el az a kérdés, hogy kik csatlakoznak Andrássy Gyula gróf pártjához, hányan lépnek ki a kormányzópártból és milyen alapon szervezkednek, illetve alakulnak a jövőre nézve. Ez az értekezlet azonban, mint értesülünk, elmarad, amiről egyébként Hailer István a következő nyilatkozatot tette előttünk: — A konferenciát holnap nem tartjuk meg, mivel a párttagok vidékről sürgősen ilyen irányú kérelmeket intéztek hozzám. A többség véleménye az, hogy a megbeszélésünk halasztassék el. Mindezek folytán valószínű, hogy az értekezletre csak a nemzetgyűlés megnyitása után következő egykét napon belül kerül sor. A párt vezetőségnek erre az intézkedésére— a mi értesülésünk szerint — más okból is szüksége volt. Arról van szó ugyanis, hogy teljesen függetlenül a vezérek tárgyalásaitól és tanácskozásaitól, a párt eddigi egyszerű közkatonái vették kezükbe a párt sorsának intézését. Elhatározták ugyanis, hogy vezérek kihagyásával magatartásuk és állásfoglalásuk felől önönmaguk határoznak és evégből napok óta sűrűn tanácskoznak. Elhatározásuk a pannonhalmi lelki gyakorlatokon érlelődött meg. A lelkigyakorlaton részt vett többek között Bernolák Nándor dr. és Schandl Károly dr. is, akik közül Schandl Károly sokorópátkai Szabó István részvételével a kormányzó párt új átszervezésének gondolatát vetették fel Rernolák Nándor előtt azzal, hogy ebben szerepet adnának a keresztényszocialista képviselőknek is. Mint velünk kisgazda-oldalról közlik, ez a terv Schandl Károly legegyénibb akciója volt, amely főleg nagyatádi híveinek a másodsorba való helyezését célozta. A képviselők visszatérése után a keresztényszocialista képviselők közül Bernolák Nándor dr., Róbert Emil dr. és mások megbeszéléseket folytattak. Mozgalmat indítanak, amelynek során szeretnék mindkét párt mérsékelt elemeit egy táborba tömöríteni. Ki akarják szorítani elsősorban a szélsőséges elemeket, akik most már az ő tapasztalatuk szerint is a keresztény párt válságba jutásának okozói. A kezdeményezők egyike azt hangoztatta, hogy a vezetőkben csalódtak, minden viszálynak, sikertelenségnek és bomlásnak személyi rugói vannak, egészséges és tartós alakulás tehát csak a vezérek kikapcsolásával lehetséges. . Megbeszéléseik alapján programtervezetet is készítettek, amelynek alkotásában többen vettek részt. Elhatározták, azt is, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából kilépnek, az eredeti terv szerint ennek holnap kellett volna megtörténnie; a konferencia elhalasztása folytáin ez a szándék későbbre marad, viszont azonban bent maradnak a kormányzó pártban és ott igyekeznek a kormányzópárt új alapon való alakulását megcsinálni. Ez az eredete annak a hírnek, amely tegnap jelent meg arról, hogy a keresztényszocialista képviselők bent maradnak a kormányzópártban. A keresztényszocialista közkatona kép- viselőknek ez a mozgalma a politikai életben messzemenő következményekkel járhat. Érdekes, hogy az eddigi vezérek ellen irányul, ezek között is elsősorban Hailer István ellen, akinek az utóbbi ténykedéseit a párt nent igazolta és úgy látszik nem akarja tovább vezéréül. Az agrárdemokrata képviselők egyelőre passzivitással szemlélik ezeket az eseményeket. Itt említjük meg, hogy ma délelőtt a miniszterelnöki palotában szaktanácskozás volt, amelyen gazdasági természetű kérdések fölött tárgyaltak. Értesülésünk szerint Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminiszter február 6-án, vasárnap este megjelenik az Otthonírók és Hírlapírók Klubjában, ahol ismertetni fogja a nemzetgyűlésre benyújtandó törvényjavaslatait. Új keresztény szocialista „legénysége" Hallét ,teljesen újra szervezik a kormánypártot—Bernolák akciója a mérsékelt elemek tömörítésére, a szélsőségesek kiszorítására — Hegedűs Lóránt az újságírók közt Törvényjavaslat készül a Repesett más reformjáról (A Magyarország tudósítójától.) Mint ismeretes, a kereskedelmi és iparkamara arra kérte a pénzügyminisztert, hogy reformálják meg a negyedik osztályú kereseti adót, mert a magántisztviselők mai fizetésére nem alkalmazható az 1875-ben kelt törvény, amely a mai két-háromezer koronás havi fizetéseset igen nagy jövedeleminek nyilvánította. Mint értesülünk, a pénzügyminisztériumban akceptálták a kamara feliratát és rövidesen elkészül a negyedosztályú kereseti adó reformjáról szóló törvényjavaslat. Feloldják a részvénytársaságok CA Magyarország tudósítójától.) A kereskedelmi és iparkamara beadványt intézett a pénzügyminiszterihez, hogy a biztosító intézeteknek bankokban levő pénzét oldják fel a zár alól. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ebben az ügyben Szegő Ernő dr. kamarai főtitkárral tárgyalt és kijelentette, hogy nemcsak tj biztosító intézeteknek, de a többi részvénytársaságoknak betétjét is feladják a zárolás alól, mert a részvénytársaságok a tizenötszázalékos alaptőkefelemeléssel már úgyis eleget tesznek a vagyonváltságnak. Egyes számára 2 korona