Magyarország, 1921. március (28. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
BUDAPEST, 1921 MÁRCIUS 5. SZOMBAT XXVII. ÉVFOLYAM 48. SZÁM Négy nap A szedősztrájk véget ért. Szerencsésen elmúlt ez a négy nap, amely nehézzé teszik emlékezésünket. A munkások becsülettel fejezték be a sztrájkot, amelynek be kellett fejeződnie. Minden sztrájk azért kezdődik, hogy véget is érjen. A munkások jogos követeléseit, amelyeket józan értelemmel vitatni nem lehet, emberséges érzéssel kétségbe vonni nem szabad, a lehetőségig teljesíteni fogják. A nemzeti élet ütőere, a sajtó, újra dolgozik, a gondolatot ismét meg tudjuk érzékíteni, a magyar szó csengése nem visszhang nélküli. A sajtó megjelenése biztosítja a munka folytonosságát, a dol* gok törvényes rendjét. Tisztelettel a munkások szabad el* határozása iránt is kétségbevonjuk, hogy ezt a bérküzdelmet a bérharci stratégia szélső eszközével, a sztrájkkal, kell meg* vívni. Mindenki tudja, hogy a lapok tech nikai munkatársai sztrájk előtti keresetükből nem fedezhették exisztenciális igé nyeiket teljesen. Éppen olyan kevéssé fedezhetik őket, mint a lapvállalatok szellemi és kiadóhivatali munkatársai vagy állam és törvényhatóság alkalmazottai, bírák, tanárok, tisztviselők. A lapvállalatok ma egyenesen földre sújtó terheket nyögnek, papiros viszonyaink, földrajzi terjeszkedési lehetőségeink ma egész Európában a legnyomorúságosabbak. Viszont igazuk volt a szedőknek is. Az a legnagyobb baj, amikor mind a két félnek igaza van. De a másik oldalon itt van a magyar jövendő és a magyarság jelene. A sűrűbb levegőjű atmoszférában minden koppanásá nak zaja megsokszorozódik. Ami máskor a napi élet közönséges súrlódása, ma komo lyabb megakadást jelenthet. A sztrájk in* dokáit ma dupla mértékre kell fektetni, kü lönösen a Szedősztrájkot. Azzal ugyanis legyenek tisztában szedőmunkatársaink — és ez működésük komoly értékelését je* lenti, — hogy egészen más, ha ők szünte* tik be a munkát, mintha ezt tennék a kefekötők vagy csaposok. Az ő munká* juk, a mienkkel egyetemben, ma egyenes sen hadiszolgáltatásnak számít. Elmúlt a vasfogy tél, a tavasz első szel* lei elfújták a fűtési budget kegyetlen szám* adatait. Az olcsósági hullám is kezd szó* lámból érzékelhető valósággá testesedüs Pénzünk éppen az utóbbi napokban dere* kasán magára eszmélt. Van remény arra, hogy az élet Európaszerte valamivel nyugodtabb, emberibb, megküzdhetőbb lesz. Különösen Magyarországon, amely mai tragikus és megalázott törtségében is könynyebben fedezi az élet primér szükségleteit, a táplálkozást, mint a győző nagy ipari államok közül is akárhány. Mindez természetesen nem akar asztrájkjog otromba tagadása lenni, nem különösen a mai napon, amikor technikai munkatársaink jó értelmüknek engedve újra váratták oly fontos és annyi hiteltrgenciát követelő munkájukat. Azon vagyünk, hogy kölcsönös sebek nélkül hagyhassuk el a tegnapi csatatért, csak éppen a holnap miatt akarjuk megállapitani, hogy vannak ütközetek, amelyek bízvást elmaradhatnak és hogy a vitatkozás művelt társadalmi viszonyok közt nem éppen ultimátummal kezdődik. A toll, amely négy napig volt, kellemetlen vesztegzár alatt, örömmel üdvözli a szedő*gép forgó zakatolását, harc némasága he lyén a munka termékenyen hangos szavát. A magyar szemzetgyűlés Hardingot Huszár* Kdudy Timertkdpál és a magyar* Budapest, március 4. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülésének végén Huszár Károly állott felszólásra és a házszabályokhoz szólva a következőket mondotta: — Azt hiszem kötelességet ,teljesítek és a nemzetgyűlés hozzájárulásával szólalok fel, amikor azt mondom, hogy a magyar nemzetgyűlés nem mulaszthatja el azt, hogy a mai napon, amikor az amerikai köztársasági elnök hivatalba lép, őt hivatalba lépése alkalmából üdvözöljem. Én tehát indítványt nyújtok be a nemzetgyűléshez aziránt, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az amerikai köztársaság elnökét hivatalbalépése alkalmával üdvözli. A nagy összeomlás után, amikor a legnagyobb nyomorúság szakadt reánk, az amerikaiak jó szíve, az amerikai magyarok és az amerikai vöröskereszt áldozatkészsége fényes példáját mutatta az emberszeretetnek s az emberi szolidaritásnak. Nem ,jól áll nekünk magyaroknak az a szerep, hogy jótékonyságra legyünk utalva, tudom én azt, hogy a magyar büszke nemzet, mégis mikor azt látjuk, hogy a nyomorúság idején az éhezőknek kenyeret, a rongyosoknak ruhát, a középosztály tagjainak ruházati cikkeket, a kórházaknak orvosszereket és egyéb felszereléseket, a legutóbbi napokban pedig a fazéknak szenet adtak az amerikaiak, lehetetlen, hogy ezért köszönetünketbefejezzük ki. Ezek a tények bizonyítják azt, hogy az emberi szolidaritás érzése a háború után is megmaradt. Amikor mi ezakért köszönetet mondunk az amerikai köztársaság elnökének, egyben köszönetet kell mondanunk a budapesti amerikai követnek is, aki körülményesen informálta kormányát a magyarországi helyzetről és Pedrow kapitánynak, aki a jótékonyság terén nagy nevet szerzett magának. Felkérem tehát a nemzetgyűlést, hogy himlatbalépése alkalmával az amerikai köztársasági elnököt diplomáciai útán üdvözölje, hogy ezzel is kifejezést adjunk köszönetünknek azért, hogy jószíve meglátta a nyomort. Bízunk abban, hogy ugyanez a szív, amely meglátta a magyar nép nyomorát, meg fogja majd látni azokat a súlyos igazságtalanságokat is, amiket Magyarországgal szemben elkövettek és meg fogja érteni a magyar nemzet jogos elkeseredését. Az igazságtalanságok felismerésében az amerikai közvélemény már helyes úton van és reméljük, hogy az igazságtalanságok jóvátételére irányuló törekvéseinkben támogatni fognak bennünket. Már láttunk Amerikában olyan jelenségeket, hogy a háborús őrület az amerikai népnél vesztette el elsősorban aratását. Az emberi szolidaritás, amely a külföldön győzött, nyújt nekünk reményt arra, hogy a magyar nemzet ellen elkövetett igazságtalanságot o mosoltatni fogja. Kérem a Házat, hogy indítványomat egyhangúlag méltóztassanak elfogadni, hogy ezáltal fő dokumentál tessék, hogy ez az üdvözlés a magyar nemzet egyöntetű érzése. Elnök: Kérdem a tisztelt Házat, elméltóztatik-e fogadni Huszár Károly képviselő úr indítványát. Az egész Ház feláll. Elnök: Tehát határozatikig kimondom, hogy ez amerikai köztársaság elnökét hivatalbalépése alkalmából a magyar nemzet üdvözölni fogja. Ezzel is le akarja róni a magyar nemzet háláját azért a rokonszenvért, amelyről tíz amerikai nép bizonyságot tett. Bebizonyította, hogy az amerikai Egyesült Államok szolidárisak az annyi nyomorúsággal küzdő magyar nemzettel. Hír Eszolák igazságügyminiszterségéről Tomcsányi belügyi, Vass közélelmezési miniszter marad — M református képviselők Debrecenbe utaznak — M nemzetgyűlés a Nagytemplom felavatása napján nem ülésezik — Is Andrássy Nagyatádinál Budapest, március 4. (A Magiyar ország tudósítójától.) Két miniszteri tárca sorsa foglalkoztatja a kisgazdapárti közvéleményt. Az egyik a közélelmezési, a másik belügyi. Ami a közélelmezési miniszterséget illeti, tudvalevő, hogy Vass József miniszter nem mindenben honorálta a Kisgazdapártnak a gabonaforgalom szabaddá tételére vonatkozó követeléseit. Volt szó arról, hogy a miniszter ennek következtében lemondállásáról, utóbb azonban Vass József ezt a korábbi elhatározását megváltoztatta és megmaradt helyén. A másik kérdés a beügyminiszteri tárcáé. Ma az a hír terjedt el a Ház folyosóin, hogy Tomcsányi Vilmos Pál végleges belügyminiszter marad s az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat letárgyalása után Bernolák Nándor, aki éppen ennek a javaslatnak előadója, veszi át az igazságügyi tárcát. Beszéltek a napokban arról, hogy a disszidens képviselők legnagyobb része testületileg belép a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjába. Mint velünk beavatott helyről közükt, ez a hír nem felel meg a valóságnak. A disszidensek tegnap tartott ülésükön elhatározták, hogy önállóságukat semmi körülmények között sem adják fel, változatlanul kitartanak amellett a felfogásuk mellett, hogy az egységes kormányzópártra szükség van és örvendve állapítják meg, hogy számuk Jármg József, Egry Nagy János és Korányi Frigyes báró csatlakozása révén megszaporodott. További csatlakozásra számítanak. Érdekes momentumnak tartjuk, hogy kedden Andrássy Gyula gróf fölkereste nagyatádi Szabó Istvánt és vele hosszasan tárgyalt. Ez a tanácskozás, mint megbízható helyről közült velünk, tisztán udvariassági aktus volt. Andrássy, mint a keresztény párt vezére, szükségesnek tartotta, hogy a Kisgazdapárt vezérével több kérdést megbeszéljen és tisztázzon. A nemzetgyűlés református képviselő tagjai nagyban készülődnek a debreceni nagytemplom felavatási ünnepélyére, amely a jövő szerdán lesz. A nemzetgyűlés negyvenhét tagja kedden reggel utazik Budapestről Debrecenbe, szerdán résztvesz a felavató ünnepségeken és csütörtökön érkezik vissza. Értesülésünk szerint kedden és szerdán a nemzetgyűlés nem tart ülést. Az ünnepségen résztvevők számolnak azzal, hogy a kormány is képviselteti magát a templom felavatáson, eddig azonban a kormány erre nézve még ■ nem tett konkr ■rét intézkedést. Egyes mám ára 2 korona