Magyarország, 1921. március (28. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-16 / 57. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 MÁRCIUS 16. SZERDA XXVIII. ÉVFOLYAM 57. SZÁM Petőfi és Kossuth Alig nyolc évtized múlt el azóta, ma már mégis szinte eposzi távolságban áll tőlünk a márciusi nap. Fénye és tüzének heve e távolságon át úgy süt felénk, mint a csillagfény, melynek forrása az idő és távolság végtelenségében örök és kifogyathatatlan. Nyolc évtized után, a távozó az elmúló időben nem halkul a Petőfi hangja. A magyar gondolatok tihanyi partján áll a költő arccal a jövendő felé fordulva. Hangját évszázadok hegyfalai verik vissza és égig dobálják. Csodálatos visszhang! Nem halkul, nem fogy el, egy-egy kiugró szirtfokba ütközve új erőre kap és szikrázva dördül tovább. Járja a magyar idő tájait, jövendő esztendők messzeségeiben rátalál a honszerelem avasodó olajkútjaira, eléri mint a bujkáló szikra, mint a kúszó kanóc a keservek rejtett lőporát, száz egyiket lángba borítja, a másikat felrobbantja. Most itt zeng újra felettünk a csodálatos hang és végigcsorgatja lángját a szíveken. Ki volt ez az ember? Ki volt ez a szilaj, bús magyar félisten, aki ellobbanó ifjú életének tüzét örökre itt hagyta a magyar égbolton? Visszanézünk rá és a magyar halhatatlanság ragyogását látjuk benne. Millió és millió magyar szív dacos ereje, szilaj heve, csapongó lángja egy szívbe gyűjtve! Ezer magyar esztendő egy ifjú élet huszonhat évében sűrűsödve össze és e sűrűségében minden érintésre szikrázva, mint az energiáktól feszülő csodapalack! Fogjuk hát össze szorosan kezeinket, érintsük meg az örök magyar energiák eme isteni forrását, hogy csontjainkba, szívünk rostjaiba áradjon, ez az életet adó tűz. Az a tűz, amelyre sohasem volt talán nagyobb szüksége a tragikus magyar nemzetnek, mint mostanában. És nézzük a torinói remetét, aki aggastyán vállain, mint Szent Kristóf viszi a megváltó magyar gondolatot, hogy a patak túlsó partján éljen, csodákat tegyen, keresztetszenvedjen és a magyar jövendő fényességében egyszer menybe szálljon. Magyarországot a pokol kapui sem dönthetik meg, — mondotta Kossuth prófétai erejű szavaival, — ha annyi lelkesedés és erő lesz a kivitelben, mint amennyi a megajánlásban. Kiröppentek a magyar kardok hüvelyükből, elhallatszott amaz emlékezetes „Megadjuk!" jelenete a magyar történelemnek, — de éppen erre a kiröppent kardok erdejére mutatva dörögte Kossuth, hogy a kivitelben is annyi erő legyen, mint a megajánlásban. Közel száz esztendő múlt el azóta és Magyarországot valóban a pokol kapui döngetik. Itt áll a csonka ország, mint az ősi vár, letérdelt bástyáival, feldúlt árkaival, ez árkok körül a vér elszikkadt patakjaival, rettentő sok halottjával, fszkével, roma halmazával, amit a háború és a forradalmak hagytak maguk után. A fontok között gyűlölet és szenvedély füstölögnek, melyeknek lappangó tüze megmaradt köveinket emészti. Igen, ezek az évek a maagyar történelem ama pokolkapui, amelyek Kossuth látnoki lelkében felrémlettek. E kapuk előtt Petőfi és Kossuth szelleme békítsen ki bennünket és adjon erőt minden magyarnak, hogy a vérző, romokban heverő hazát újra felépítsük. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszel, egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Csütörtökig marad Teleki és Benes A találkozást nem az antant közvetítette — Bmkckban tárgyalják a trianoni szerződés egész anyagát Budapest, március 15. 64 Magyarország tudósítójától.) A magyar kormány férfi aktak a cseh kormány tagjaival Brockban folyó tanácskozásáról hivatalos jelentés számol be. A hivatalos jelentés szerint a két kormány tagjainak tanácskozása előreláthatólag csütörtökig tart el. A tárgyalások felől különböző hírek vannak forgalomban, amelyek azonban nem bírnak az autenticitás jellegével. Osztrák lapok úgy igyekeznek ezt a tárgyalást beállítani, mintha az antantpreszsziójára indultak volna, meg a tanácskozások, holott a tény az, hogy a magyar kormány tagjai hosszú idő óta szorgalmazták a Csehországgal való közvetlen tárgyalások megindulását és most, hogy Benes is belátja ennek a szükségességét, minden idegen intervenció nélkül a két kormány tagjainak kezdeményezésére jött létre a brucki találkozás. A két kormány tagjainak tanácskozása a békeszerződés végrehajtásával áll kapcsolatban. Ezt bizonyítja a következő nagyfontosságú nyilatkozat, melyet beavatott helyről kaptunk. — A békeszerződés csak nagyjában és egészében tartalmaz intipulációkat. A legtöbb kérdés gyakorlati keresztülvitelét speciális részfelserződésesére bízza. Magában a békeszerződés szövegében tehát csak általános rendelkezések vannak. Azoknak a gyakorlati ételben való keresztülvitelét fiz utódállamokkal kötendő szerződésekre bízza. Mindenutódállam eminens érdeke tehát az, hogy ezek a szerződések előbb-utóbb megköttessenek, mert különben a békeszerződés határozmányait betartani és végrehajtani nem lehet. — A brucki tárgyalás ebből a szükségből ered. A tárgyaláson a békeszerződés égési komplekszuma kerül megbeszélésre és a tárgyalások sikere attól függ, vájjon a cseh kormányt ér fiakban megvan-e az a hajlandóság, hogy a kívánatos új szerződéseket és megállapodásokat a békeszerződés szellemén túlmenő hangon szándékoznak-e megkötni. A békeszerződés csupa non possumus a számunkra, negatívumokat pedig az életire átvinni nem lehet. Mindkét félben meg kell lenni tehát a gyakorlati érzéknek, hogy valóság váljon az általános rendelkezésekből. Hogy példával illusztráljam mindezt, egy nem politikai rendelkezést emelek ki. A békeszerződésben benn foglaltatik a nyugdíjasok ügye, még pedig egyszerűen úgy, hogy Magyarország csak a saját területén lakó nyugdíjasokat köteles ellátni, az elszakított területek nyugdíjasainak ügye az utódállamokilötelezettsége. Ennek folytán tisztázandó az a kérdés, hogyan rendeződjék a Szlovákiában visszamaradt nyugdíjasok dolga. —* A brucki tárgyalás csak bevezetője azoknak a megbeszéléseiknek, amelyek bizonyára hónapokra foglalják le a két külügyi kormány munkásságát. Az ellenzék sikere a rendjavaslat körül Lényeges enyhítéseket érnek el — mi k kisgazdák nem szolidárisak a javaslattal — Vázsomi tárgyalásai !Apponyival és Andrássyval Változás a Demokrata Párt vezetőségében Budapest, március 15. 64 Magyarország tudósítójától. Az új ellenzéki csoport első komolyabb akciója az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló javaslat tárgyalása során következett el és éppen ezért ennek az új ellenzéknek egyik vezető tagjához, Szassay Károlyhoz fordultunk, mondjon véleményt arról, hogy sikeresnek tartotta-e és milyen jelentőséget tulajdonít csoportjuk első szereplésének? Rassay a következőket jelentette ki: — Csoportunk első szereplése sok tekintetben eredményes volt. A rendjavaslatnak már bizottsági tárgyalása során sikerült sok veszedelmes intézkedést kiküszöböltetnünk és bizonyos olyan intézkedéseket, amelyekkel vissza lehetett volna élni, precízebb fogalmazásban ártalmatlanná tenni. A plénumban való tárgyalásnál sikerült elérnünk azt, hogy úgy az igazságügyminiszter, mint az előadó több módosításunkat elfogadtassa, amelynek következtében a javaslat nagyban enyhült. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy ha a törvény szövegében nem ró, de a törvény indokolásában sikerült nagyobb precíziót elérnünk, különösen a hatodik szakasznál, amely a hadseregre vonatkozik és azoknál a szakaszoknál, amelyeknek felhasználásával az alkotmánykor mozgalmakat el lehetett volna fojtani. Nem jutott ugyan be ez a törekvésünk tételes formában a törvény szövegébe, de hogy az indokolásba bekerült, elértük azt, hogy e homályos és gyakran veszedelmes stilizálású törvénnyel visszaélni nem lehet. Taktikai szempontból elértük azt, hogy a Kisgazdapárt megtagadott minden közösséget a javaslattal, amennyiben kitért annak megszavazása civil és nem jelent meg a szavazásnál, négy vb-urával e törvényért a felelősséget vállalja. Szerintem ugyan a felelősséget ezzel magára nem hárította el, de már hogy formailag el akarta hárítani, az is valami. Akciónkat tovább is buzgalommal és — hiszem sikerekkel — fogjuk folytatni. Főként a szabadságjogok garantálása érdekében, a konszolidációért és a fejlődésért. Az indemnitás tárgyalásánál fogú®!* legközelebb erőteljesebben fellépni. * Vázsonyi hazaérkeztével bizonyos változások fognak beállani a demokrata párt vezetésében. Vázsonyi már most is feljár a Központi Demokrata Körbe és maga fogja irányítani ezután a párt politikai cselekvéseit. Azok, akik Sándor Pál és Bárczy István hívei, a párt életében tied fognak szerepelni többé, amelynek vezére Vázsonyyt rajta kívül a vezetők Ugrón Gábor, Bródy Ernő, Pető Sándor képviselők, Pakots József, Bársony Elemér, Füzesséry Zoltán, Benedek János és Baracs Marcell. Vázsonyi rossznéven vesz Sándor Paláktól és Báró Ivéktől, hogy a liberális blokkhoz csatlakoztak, amelynek alakulását 1s helyteleníti és amellyel ő nem hajlandó együttműködni. Ellenben nem fogja támadni sem a liberális blokkot, éppen mert az liberális és olyan célokért alakult, amelyek megvalósításáért Vázsonyi is küzd. Vázsonyi ma Appontyi Albertgróffal beszélgetett és míg ma tárgyalni fog Andrássy Gyulával is. Nem lehetetlen, hogy Vázsonyi már ma nagy beszédet fog tartani a Demokrata Kör március 15-iki ünnepélyén, amelynek ünnepi szónoka Ugron Gábor. Vázsonyi kifejezést fog adni annak is,, hogy bár ő legitimista éppenséggel nem azért tért haza, hogy ez irányban intenzívebb működést fejtsen ki. Egyes* számára 2 korona .