Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

% ­AGI AHOSSZAB Budapest, 1921. péntek, április 1. ) Bethlen István gróf kabinetje jön előtérbe, 1r kabinet tagjai pedig sem kereszténypártiak, sem kisgazdák nem lesznek, tehát ez nem lesz koalíciós kabinet, hanem a­ disszidensekre támaszkodva, mint kisebbségi, kormány fogja az ügyeket vezetni ad­­dig, amíg az lehetséges lesz. 1t kereszénypá­rt tagjai nyomban az ülés­etk­án elhatározták, hogy ma este hat órakor érte­kezletet tartanak, amelyen megbeszélik a párt további teendőit. Azt remélik, hogy a párt ma esti ülésén Teleki Pál gróf már be tud számolni a mufti első tárgyalások eredményéről, amelyet a­­miniszterelnök a kormányzóval a mai nap folya­mán folytatni fog. ■ A párt letesítékeny rés­zének az az állás­pontja, hogy a miniszterelnök nem fog lemondani, hanem előter­jesztést fog tenni a kormányzónak az eseményekről és arról a diszharmóniáról, amely a kormány­­ egyes tagjai között az utóbbi napok esténé­­j ig az folytán beállott és ami lehetetlenné teszi azt, hogy a kormány mai összeállításá­ban tovább vezesse az ügyeket. A kereszténypárt egy részének az a véle­ménye, hogy az összkamiány nem fog lemondani és így teljes kormányválság nem lesz, vagy­ pedig ha le is mond a miniszterelnök, a válság csak néhány napot fog igénybe­­­ venni. Így vélik, hogy a miniszterelnök nem fogja benyújtani az összkormá­ny lemondását, hanem csupán azok a miniszterek fognak lemondani, akik a királykérdésben elfoglalt álláspontjuk folytán nem szándékoznak tovább is a kor­mányfőn maradni és ebben az esetben csak kabinet-rekonstrukcióról lesz szó. Amennyiben azonban a miniszterelnök be is adná az összkormány lemondását, a Keresztény­párt egy részének véleménye szerint rövid válság után ismét Teleki Pál gróf kap a kormányalakításra megbízást , Ebben az esetben a miniszterelnök úgy fogja összeállítani kabinetjét, hogy a királykérdésben a kabinet valamennyi tagja ugyanazt az álláspontot foglalja el. Természetes, hogy eb­ben az esetben számítanak a Kisgazdapárt ellenzéki állás­foglalására.­­ Mindenesetre hangoztatják, hogyha már az ügyek idáig fejlődtek, a válságot mielőbb meg kell oldani, mert az országot mai helyzetében nem tanácsos hosszabb krízisnek kitenni, de még az idő sem alkalmas arra, hogy újabb hosszúlejáratú válság következzék be. Jól értesült forrásból a válság lefolyását rö­vidnek jelzik és azt hangoztatják, hogy , a kormány tagjai nagyobbrészt megmarad­nak, Teleki Pál grófot kivéve, a kormány élére Bethlen István gróf kerül, aki egyúttal a belügyminiszteri tárcát is vállal ki. A politikai helyeztről kérdést intéztünk Hal­ai Istvánhoz, aki munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: 1 -7- Szerintem a válság egészen rövid lefolyású lesz. Egyrészt a pénzügyi javaslatok, másrészt a közigazgatási reform annyira égetőek, hogy min­den nap, elmulasztása súlyosan terhelné a nemzet­gyűlés lelkiismeretét. ... ellentétek nem is ki­egyenlít­hetet­lenek, mert inkábbb szubjektív érzé­seken alapulnak, mint­ tárgyi dolgokon. Azzal, hogy a kormány kiegészíttetnék és a Kisgazdapárt kívánságának megfelelőjét az alkotmányozó bi­zottságot kiküldenek, meg Misinek azok is nyug­tatva, akik a válság tulajdonképpeni előidézői. Egyéb változásra nem lesz szükség. Egyenesük nyilatkozott a válságról Teleki Pál gróf miniszterelnök ma Az Est munkatársa elött és részlete­s, hosszú nyilatkozatában először is a válság okairól számol­ be, ami két momentumra vezethető vissza. Egy­részt Gratz Gusztáv külügyminiszternek bizonyos vonatkozásokban szubjektív tartalmú beszédére, ami a Kisgazdapártot fölingerelte, másrészt pedig a király levelének közzétételére. Ezt a tényt azon­ban a miniszterelnök nem tartja sem kifogásol­hatónak, sem aggályosnak. A király kijelentette azt a kívánságát, hogy a nemzet tudomására akarja hozni, miért jött és miért ment el. A miniszterel­nök pedig ő okrta minisztertársainak ígéretét arra­nézve, hogy­ e­ levél közzététele elé nem gördítenek akadályt és így hozta nyilvánosságra a levelet, amely elé csak azért irt néhány bevezető sort, mert maga akarta érte vállalni a felelős­éget. A király levelében semmi közjogilag kifogá­solni valót nem talált, annál is inkább, mert az az 1920. évi I. törvénycikkel sincs ellentétben és nem tartalmaz­­alkotmányjogi kitételeket és job­bára magánékturának tekinthető. A válság fel­idézését tisztán siéccelődésnek tartja, de reméli, hogy rövidesen megnyugodnak a kedélyek. A nemzetgyűlés befejezése után a Kisgazda­­párt értekezletén pótlólag t­omcsány­i A S­­mos Pál igaz­ságü­gyminiszter is,bejelentette lenyomm­ás­ fM. A párt délután, öt órakor intéző­bizottsági ülést tart. Tavaszi kötött kabátok Vargánál, Kossuth lajos­ utca 11 Farkas Vince kiváló zenekarival esténként a Hotel Ritzben muzsikál! A Ház váratlanul elnapolta üléseit Teleki a kormányzó elé terjeszti a „kabinet helyzetét** A kereszténypárt IV. Károly mel­lett tüntetett — A nemzetgyűlés ülése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ü­lését délelőtt 1/­12 óra után nyitotta meg Mu­­siker István elnök. A múlt ülés jegyző­könyvén­ek hitelesítése után jelenti az elnök, hogy a miniszterelnök kivár, szólam. Teleki Pál gróf miniszterelnök a következő bejelentést teszi: — Tisztelt nemzetgyűlés! (Halljuk, halljuk!) Tekintettel arra, hogy az események következtében egyes miniszter uraknak helyzete úgy pártjukkal szemben, mint saját felfogásuk tekintetében azt az együttműködést, amely eddig a kormányban volt, nem teszi többé olyan biztossá, ennek követ­­keztében én a m­ai napon a kormányzó urnak a kormány állására vonatkozólag előterjesztést kívá­nok tenni. Felkiáltások bátfelől: Lemond! Halljuk, halljuk! Teleki Pál gróf miniszterelnök: Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a kormányzó úr döntéséig napolja el marját. Erebi Károly: A kormánytól nem hallottuk a lemondást. Ilyen körülmények között nincs szük­ség elnapolásra! Tasnádi-Kovács János: Dolgozzunk! Erek­ Károly: A kormány bármikor tehet a kormányzónak előterjesztést, ezért a Házat, nem szükséges elnapolni. A miniszterelnök úrnak a ki­jelentése, ami tulajdonképpen semmiféle tartalom­­m­al nem bili, nem ok a Ház elnapolására, ellenben szükséges a vita további folytatása. Indítványozom,­­ tehát, hogy a tárgyalásokat folytassuk. Több felszólaló nem lévén, az elnök szava­zásra teszi fel a­ kérdést. A Ház többsége az elnapolás mellett döntött. Elnök: A Ház üléseit elnapolván, az ülést berekeszteni. Az ülés berekesztése után a Kisgazdapárton lelkesen éljenzik nagyatádit, míg a Keresztény nemzeti Párton elhangzik a kiállás: Éljen a király! Meskó Zoltán: Éljen a nemzet!­­ — Jöjjenek falura! — kiáltják a Kisgazda­­pártban. A képviselők nagy izgalom közben hagyják el az üléstermet. Nem emelik fel a villamosok viteldiját A villamosvasutak igazgatósága is mondja, hogy nem lehet tarifát emelni (A Magyarország tudósítójától.) Néhány nap óta az a hír terjedt el, hogy a villamos vasutak viteldiját ismét emelni fogják és az igazgatóság az erre, vonatkozó tárgyalásokat már megkezdte a főváros közlekedési ügyosztályával. Érdeklődtünk a hír valódisága felől és hiva­talos helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a fővárosnál tarifaemelésről tárgyalás egyáltalában nem volt. A szállingó hírek alapján az a hosszabb idő óta folyó egyezkedési tárgyalás szolgált, amit a főváros közlekedési ügyosztálya A villamosvas­utak igazgatóságával folytatott az elmaradt terü­lethasználati díjak megfizetése ügyében. Ugyanis még a villamosvasutak egyesítése előtt abbahagy­ták a villamostársaságok a területhasználati dijak fizetését, s 1918 óta a Közúti mintegy másfél mil­lió koronával, a Városi mintegy 700.000 koronával maradt adósa a fővárosnak. A villamosvasutak egyesítése után szintén nem fizettek terü­lethhaszná­­lati dijat és mintegy ötven millióval vannak a. Egyesített­­villamos­­vasutak hátralékban. A tanács már számtalanszor átírt ebben az ügy­ben, azonban eredmény nélkül olyannyira, hogy a Körútival pere is van a fővárosnak. Az Egye­sített Villamosvasutak igazgatósága legutóbbi át­iratában azon álláspontját juttatta kifejezésre, hogy csak abban az esetben áll módjában a terü­lethasználati díj hátralékait megfizetni, hogy hia a kedvezményes jegyek veszteségeit a főváros meg­téríti, vagy hogy ha négy-öt koronára emeli a vitel­­díjat, azonba­­ megjegyzi a beadvány, hogy a jelenlegi viszonyok mellett, midőn az általános olcsóbbodás folyamata valóban megindult és koro­nánk értéke állandóan rémült, nem lehet a közön­séget újabb viteldíjemeléssel terhelni. Házikisasszonyt keresek Feleségem, ki fővárosi tanítónő és két gyermekem utellé, ki főzésnél, háztartási munkánál segédkezik, feltétlenül j­.” megjelenésű urib­áry , lehetőleg nyugati nyelvismerettel Ajánlatot „Családtaj,1 jelige alatt e lap kiadóhivatalába f 1 Az Ébredők a Kisgazda­pártban 3«romos ferencrendi atya beszéde — Szmrecsány­ elnöki tisztje megszűnt Budapest* április "• (A Magyarország tudósítójától.) A képviselő­­ház folyosóján ma meglepetéssel beszéltek arról, h­ogy az Ébredő Magyarok Egyesülete testületileg kimondotta a Kisgazdapárt politikájához való csatlakozását. Az ÉME magáévá tette a szabadkirály választás el­vét és minek dokumentálására az egyesület több tagja megjelent tegnap este a Kisgazdapárt helyi­ségében, sőt részt vett az ott rögtönzött vacsorán. Az Ébredő Magyarok Egyesülete ezzel végleg sza­kított a Szmrecsányi György által inaugurált poli­tikával. Mint ismeretes, Szmrecsányit a nagy in­tézőbizottság lemondatta. Szmrecsányi György azonban nem v veszi tudomásul a lemondatást, ha­nem nyílt levélben fogja állásfoglalását megindo­kolni. A m­aga részéről azon az állásponton van, hogy miután az egyesületnek nincsenek alapszabá­lyai, őt csak a közgyűlés mozdíthatja el állásából. A Kisgazdapárt helyiségében rögtönzött ban­ketten az Ébredő Magyarok Egyesületének állás­foglalását Heffli Jeromos, Szent Ferenc-rendi szer­zetes jelentette be a péri vezetőségnek, ahol —­ meg kell állapítanunk —­ vegyes érzelmeket vál­tott ki ez a csatlakozás, mert azok is, akik a sza­­bad király­választás álláspontján vannak, tudják, hogy az­o­ mérsékelt, és bizonyos fokig liberális politikájukat esetleg feszélyezni fogják az Ébredő Magyarok. Mindamellett elválasztások és különö­sen, az ország szempontjából a nagy többség kí­vánatosnak tartja az Ébredők ottlétét és hangoz­tatja, hogy a párt ■ mérsékletest fog hatni az Éb­redő Magyarok társadalmi megnyilvánulására és mozgalmaira. A kereszténypárti politikusok úgy tudják, hogy az­ Ébredő Magyarok Egyesületének ilyen nyiti állásfoglalása és a politikai párthoz való csatlakozása egy-két kilépést fog maga után vonni. A mai ne­zetgyűlésen történt események miatt ez a nagy­ és feltűnést keltő csatlakozás nem adott alkalmat hosszabb megbeszélésre, a kisgazdapárti képviselők sorában keltett bizonyos tekintetben nagyobb emóciót. Mindenki meg van arról győződve, hogy ennek a csatlakozásnak nem lesznek a párt belé­pétében különösebb következ­ményei .

Next