Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
* ■A8TAK0BBIAQ Budapest, 1921. péntek, április 8. ) A katonatanácsi kémiroda vezetője a bíróság előtt Tanult a király vonata ellen tervezett merényletről — Hüttner Sándor rejtélyes tanúvallomása — A városparancsnokság megszállásának története — Sztanykovszkyt is kihallgatták Budapest, április 7. (A Magyarország tudósítójától.) A katonai törvénnyszékő Liszkay András százados hadbíró vezetésével ma délelőtt kezdte meg a főtárgyalást Hoffmann György tartalékos hadnagy bűnügyeiben, ahi a forradalmi katonatanács kénirodájának vezetője volt és akit a katonai ügyészség zendülés bűntettével vádol. A vádirat szerint Hoffmannn György informálta állandóan a katonatanácsot a városparancsnokság intézkedéseiről és a Budapestre irányított csapatok létszámáról. A Tisza-per egyes vádlottjainak vallomása szerint Hoffmann György Kőbányán merényletet akart elkövetni Károly király vonata ellen, de tervét nem hajtotta végre, mert megtudta, hogy a királlyal együtt utazik Károlyi Mihály is. Hoffmann forradalmi érdemei jutalmául összesen tizenhatezer koronát kapott. A főtárgyalásra rendkívül sok tarait idéztek be a forradalom résztvevői közül. .. • A főtárgyalás reggel kilenc órakor kezdődött meg a Margit-körúti katonai törvényszéken. Liszkay András hadbíró-százados, tárgyalásvezető kérdéseire a vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek; amit tett, az önálló, független Magyarország érdekében tette. A Károlyi-párt Gizella-téri helyiségeibe egy ismeretlen százados hívta föl és ott bemutatták az akkor szereplő politikusoknak. A nemzeti esküt nem tette le, csupán fogadalmat tett a katonatanácsnak, amely tagjai közé választotta. A katonatanács kémosztályának azonban sem vezetője, sem tagja nem volt és kémkedési szolgálatokat nem teljesített. A Kőbányán átvonuló csapatokról esetről-esetre értesítést kellett volna adnia Csernyák századosnak, de ezt nem tette meg. Alaptalan rágalomnak mondja, hogy a király vonatát ki akarta volna siklatni. Erről csak fez újságokból értesült. Sztupka őrnagy-ügyész kérdéseire ezután elmondta Hoffmann, hogy tudomása szerint a Károlyi-párt a képviselőházhoz memorandumot intézett Magyarország függetlenségének kivívása érdekében, így tehát ő egy törvényes és őfelsége jogara alatt kivívandó eszme szolgálatába szegődött. Tudja, hogy katonatiszt létére nem szabad lett volna politizálnia, de akkor mindenki politizált .A Károlyi Pártban találkozott többek között Hocík Jánossal is, aki több izben hangoztatta, hogy cselekedetük csakis a törvényes magyar érdekek kiküzdéséért történik. A 16.000 koronát, amit Iladzsics századostól és Lachne Hugótól kapott,vissza akarta utasítani, de el kellett fogadnia, mert a minisztertanács utalta ki az összeget. A Lovasvivóterem kibérlésére Csernyák szólította felmert egy nyugodt helyet kerestek, ahol tanácskozásaikat zavartalanul folytathatták. Ezután Ambrus Sándor dr. védő intézett kérdéseket a vádlotthoz, majd a bíróság elrendelte a tanuk kihallgatását. Az első tanú Hüttner Sándor főhadnagy volt, aki egyenruhában jelent meg a bíróság előtt. Jegyzeteiből ismertette a forradalom előzményeit. A katonatanács megalakítása a polgárháború elkerülése érdekében történt és az volt célja, hogy a karhatalom ne használjon fegyvert a polgárság ellen. Hoffmann György személyével kapcsolatban nem tud semmit arról, hogy Károly király vonata ellen merényletet tervezett volna. Elmondta, hogy homályosan emlékszik még arra, hogy Friedrich István a katonatanács elégtelen működéséért szemrehányást tett. Nincs tudomása arról, hogy a vádlott kémszolgálatot teljesített volna, ezt, úgy tudja, Sztanykovszky végezte. Szlupkó ügyész intézett ezután kérdéseketa tanúhoz, aki kijelentette, hogy a forradalommal kapcsolatosan nagyon sok bizalmas részletet tud, de ezek elmondása során meg kellene neveznie embereket, akiknek szabadságába, esetleg életébe is kerülhetne vallomása. A ver’ió kérdéseire elmondja, hogy Hoffmannak alig lehetett szerepe a forradalom kitörésében. Október 31-e előtt budapesti csapatok küldöttségei —■ kivéve a bosnyákokat — jelentkeztek a katorngtanácsnál. Hogy a hangulat a katonatanács mellett volt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Országház-téri eskütételnél, amelyen Linder hírhedt beszédét tartotta, 2000 tiszt és 810 tábornok volt jelen. Hüttner Sándor vallomástétele után az elnök szünetet rendel el. A szünet után Fleischer Ferenc tanúkihallgatása következik, aki forradalmi szereplésért lehelt pénzösszegeikről tesz jelentéktelen vallomást. Utána Sztanykovszky Tibort hallgatják ki. Tudja, hogy a vádlott a katonatanácsnak a tagja volt, de arra vonatkozólag, hogy ottan fontosabb szerepkört töltött volna be, nem tud semmit. Tárgyalásvezető: Mit tud arról, hogy a király vonatát ki akarták siklatni? Tanú: Megtagadja erre vonatkozólag a feleletet. Majd elmondja, hogy amikor a katonatanácsba beléptek, fogadalmat tettek a titoktartásra. Az ügyész kérdéseire elmondja, hogy kitől és mikor vett fel pénzt forradalmi működéséért. Ambrus dr. védőnek kérdéseire válaszolnia felemlíti, hogy Csernyák jelentette be a katonatanácsnak a honvédelmi minisztérium törzstisztjei nevében a csatlakozást. A következő tanú Magyar Lajos hirapiró, aki jelenleg a szegedi Csillag-börtönben tölti a proletárdikattusza alatti cselekedeteiért reámért tíz évet. Vallomásában elmondta, hogy nem is egy, hanem több katonatanács működött a forradalom kitörése előtt. A tizenegyes katonatanácsot Friedrich István és Laehne Hugó alakították meg. Ők ketten azonban nem érintkeztek a tanács tagjaival, hanem kizárólag Csernyákkal. Ezután elmondja a nemzeti tanács megalakulásának körülményeit. A nemzeti tanács eredetileg nem volt forradalmi alakulás. Jellemzésképen elmeséli, hogy amikor a nemzeti tanács egyik gyűlésére bejött Csernyák és nagy hangon tetteket követelt. Batthyány Tivadar gróf kijelentette, hogy amennyiben a nemzeti tanács a katonaságot akarná fellázítani, az esetben ő kilép a tanácsból. Csakugyan ott is hagyta őket és csak a forradalom lezajlása után csatlakozott ismét. A katonatanács azért alakult meg, hogy a hadsereg körében is terjesszék, a Károlyi-párt programját. Ez sem volt szélsőséges forradalmi szervezet, hiszen egyesek, mint a tanú is, nem voltak működésével megelégedve, mert nem látták eléggé agresszívnek és az orosz példa szerint forradalmi akciót szerettek volna. Csak akkor léptek a cselekvés terére, amikor Károlyi miniszterelnöksége meghiúsult. Különben a vádlott működésére vonatkozólag nem tud semmit. Sztupka ügyész kérdéseire elmondta, hogy a katonatanács tagjai a forradalom sorsdöntő éjszakáján nem voltak jelen s az akkor felmerült katonai ügyeket Szántó Béla végezte el. Tud arról is, hogy Pogányt el akarták tenni lábától, ő akkor az esetet meg is írta a szereplők nevével együtt, de most már nem emlékszik reá. Ambrus Sándor dr. védő kérdésére válaszolva még elbeszéli a városparancsnokság megszállásának történetét. Ezt a megszállást nem a katonatanács intézte. Az egész úgy történt, hogy az állomásról visszahozott menetszázad elhelyezéséről tanácskoztak, akkor valakinek eszébe jutott, hogy a városparancsnokságnál kapnak talán szállást. Amin korai menetszázad ideérkezett, az itt lévő urak egy-szerűen átadták magukat, noha az illető századnak egyáltalán nem volt az a szándéka, hogy letartóztassa őket. Ők egyszerűen autóba ültek a városparancsnokkal együtt és felmentek az Astoriába. Kim ii megkérte és kapacitálta a városparancsnokot, hogy térjen vissza, folytassa a működését, azonban erre nem lehetett őt rávenni és kijelentette, hogy fogolynak érzi magát. Lengyel László gyógyszerész a következő tanú, aki a Tisza-gyilkosság ügyében le van tartóztatva. Azt vallja, hogy a vádlott tagja volt a forradalom kémszervezetének és egy kisded tengerészcsapattal látta el ezt a szolgálatát. A vádlott a katonaságnál is agitált, főleg Kőbányán és környékén. A király vonata előtt a síneket akarták fölszedni és ennek elvégzésével ey huszárosztagot bíztak meg, amit a vádlott vezetett. A katonatanácsnál mindannyian esküt tettek arra, hogy a vérüket is feláldozzák a független és önálló Magyarországért és a forradalom titkait megőrzik. A vádlott megjegyzi, hogy esküt nem tettek, csak a szavukat adták erre. .Úgyszintén hozzá- teszi azt is, hogy a tanú a Tisza-gyilkosság tárgyalásánál a mostanitól eltérő vallomást tett s őt azzal vádolta meg, hogy a forradalmi szerep,lésre önként jelentkezett, a vonatkisiklatásra pedig egyenesen ő beszélte rá Csernyákot. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet felolvassák. Következő tanu Pásztor Béla mozirendező, aki hajlotta a vádlottat a Károlyi-pártban beszélni, azonban,amit mondott, egyáltalán nem volt veszedelmes. Következne még két tanúnak kihallgatása, azonban a védelem ettől eláll, mire az elnök a tárgyalás folytatását holnap kilenc órára halasztotta. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Rákosszentmihályon 3 szobás ház minden mellékhelyiséggel és külön kis ház házmesteri lakásnak, 300 négyszögöles telken, gyümölcsfáttal e|act5_ Cím a ldadóhivalban. n—nTM— nm nm . jtbimmai n —mn un Nincs psnass az írógépszalagokra ott, ahol BLACK-BOY szalagot használnak, mert ezek a legtartósabbak és legszebben imák, írásuk olyan, mint a gyöngy! Kaphatók mindenütt. — Pólerakat: Frama,MŰvek, MAY FR33YSS V, Fürdő-utca 10. Telefon: 7-34 és 170-19 FLEISCHMANN SAMU áruházában BUDAPEST, IV. KERÜLET, KÁROLY-KÖRÚT 24. SZÁM. RENDKÍVÜL OLCSÓ ÁRAK! Tiszta gyapjú férfi szövetek .... . . K 300-tól 600-ig Tiszta gyapjú női szövetek................................K 160-tól 560-ig Fehér és színes grenadin (dupla széles) . . . K 115-től 130-ig Vásznak, kanavászok, festők...........................K 65-től 80-ig Dús választék selymekben! Zomóppi SípO§ férfcD . Bácska dédelgetett, arany éremmel kitüntetett prímása a Mátyás A Szenzációs n^rsmén^Si ! a következő Vl^ m. ktr. osztálysorsjátékban. ^ Három millió korona Kettő millió korona igy millió korona ! Húzás már május 19-én. Hivatalos árak: Egész 96 K, Tél 48 K, negyed 24 K. || Megrendelések Intézet.dők: Kiss és Társa- bank részvénytársaság, Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 1. ja ijj Nagyszám Sült József pápai királyi közjegyzőtől Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Blau József pápai lakos kérelmére két pár négy éves elsőrendű muraközi ló folyó évi április 15-én, délután 3 órakor irodahelyiségem udvarán 420 000 korona kikiáltási árban árverés alá fog bocsáttatni és készpénzfizetés ellenében elárvereztetni A III. fokozati illeték vevőt terheli. Pápán, 1921. évi ápriis 3-án. / ——--------------------------------------v W* MÁR MEGJELENT -3.il j Az uj lakásrendelet a hozzátartozó végrehajtási rendeletekkel bőséges magyarázatokkal, betűsoros tárgymutatóval. A csaknem 200 oldalas füzet ára 49.50kor Kapható: fIZA-ISTT könyvkereskedéseiben VI., Erzsébet- körút 18-20., IV. Váci utca 12., V. Vilmos császár u 14., Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet-körút 9. X J Házhelyekeladók Máriabesnyőn a vasút mellett. Felvilágosítást a máriabesnyői vasúti állomás elöljáróságán adnak. | Akták és adatok a fitos SiSí®s rci¥®ri és : j: reisflőrségji leíéiíirB®| | olvashatók Tábori Kornél megjelent || j | Titkosrendőrség és hamaritBa ! című könyvében Marczali Henrik egy. tanár előszavával. Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc. | | Görgey Arthur, Batthyány Lajos stb. stb. eddig isme- ! ! rétién levelei, kemjelentések a magyar államférfiakról, a i I Honvédelmi Bizottmány irattára. 36 reprodukcióval. I j Az Athenaeum r.-t. kiadása. • Ára 10°/* felárral 220 K. j Kapható minden könyvkereskedésben és elárusítónál. j j^———________________________ Hamist csakar “• ------SS.--” w O’namg.Ma tett áraknál drágábban veszi este 7 óráig Press VII. Dohány-utca 92. 1.8 JVDi- és férfikat a legújabb formákra alakítók: Frattmann Király u. 8 udvarban [ Brilliárist, aranyat, ezüstöt ieg magasabb napi árban VOSZ . _________________ KQRNH&USER ékszerész ! Pontos címre VII. Wesselényi-u. g Telelőn József 124-101 tessék ügyelni