Magyarország, 1921. május (28. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 MÁJUS 1. VASÁRNAP XXVIII. ÉVFOLYAM 94. SZÁM Jó éjszakát! A tavaszi szél befújt a bécsi K. K. Museum egyik törött ablakán. Áprilisi éj­­szakán megzörgött a papiroszavar és mára elénk kerül egy kiáltvány, amit a régi Ausztriának néhány hercege, grófja, bá­­rója, k. k. tábornoka irt alá és amelyben követelik nem a monarchia, hanem Gro­sss Österreich, a régi nagy-osztrák birodalom föltámadását. Mentől nagyobb a jelen nyomorúsága, annál vakmerőbb álmokba téved a lázas fantázia ... A „kiáltvány" aláírói között ott van Hermann Bahr író is, egy mindenféle szellemi kalandokat megjárt Schöngeist, aki kezdte mint szo­­ciáldemokrata, végezte pedig (ha ugyan végleges megállapodásról komolyan szó lehet egy ideges, izgékony, minden hatásra reagáló elménél) mint a Harrach-palota pietista vendége, aki hetenkint politikai és világnézleti konferanszokat tartott a haldokló Ausztria mágnásainak, ő fogal* mazta ezt az önkéntelen kis humoresz* két is. Közömbös mosollyal vesszük ke­­zünkbe a „kiáltványt". Komolyan vitat­­kozzunk tán azzal a megállapítással, amely szerint az Adriától a Dnye­szterig terjedő „nagy*osztrák“ birodalom ezeresztendős történelmi szükségesség? ... Az osztrák császárság nemhogy ezer, de még száz esztendőt sem élt meg. Mint erőszakos államkeveréket alapította 1802-ben Ferenc Császár, amikor Napóleon szétugrasztotta a régi vágású német*római szentbirodal­­mát, a szó szoros értelmében pedig meg* szüntette Ferenc József az 1867*es kiegye* zéssel. Hatvanöt év, mint örök 'szükséges* ség, — szemben a történelem sok ezer esztendejével? Mi volt ez a birodalom, amelynek „legnagyobb" közjogásza Lust* kandi, legfőbb hatalmi megnyilatkozása pedig a Bach*korszak volt? Miféle német* osztrák nemzeti eszme lehetett az, mely* nek pallósa a horvát Jellasich, közigazga* tása a cseh Bezirkerek csapata volt? Nem állam, de erőszakos nemzetiségi komglo* merátum volt ez, a nemzeti államok Euró* pájában, tagadása a nemzeti és a népjog* nak, nem léte volt történelmi szükséges­­ség, hanem solferinoi és königgratzi bukása, amely a nemzetietlen birodalom kapitulá­­ciója volt a győzelmes német, olasz és­­ magyar nemzeti gondolattal szemben. Ezeréves történelmi szükségesség igenis volt és van a Duna völgyében, Adriától a Kárpátokig, de ez a történelmi szükséges* ség az örök Magyarország, amelyet a ha* talomra vágyó Ausztria oly sokáig tép* desett és nyúzott német, vallon, spanyol, horvát zsoldosaival, osztrák generálisaival, cseh adószedőivel, Hurbán* és Avram* féle demagógjaival. Komolytalan kis fogalmazvány a bécsi kiáltvány. Tárgyilagosan tekintve nem egyéb ez láztünetnél, kórtünete egy sze­­renc­sétlen és helyezetlen társadalomnak, amelyet a st.*germaini béke akadályoz meg abban, hogy csatlakozzék oda, ahová őt vérség és minden gazdasági, politikai és történelmi szükségesség igazán utalja, a nagy német nemzeti birodalomhoz. Ez az, ami komoly. A többi, hogy az éhes Bécs fel akarja falni Magyarországot, a 49*iki Bach*program 1921 -ben nem más, mint történelmi tréfa. Kisértet járás nap* fényes tavaszi délen. Egyébként: álmodni szabad. Jó éjszakát és jó mulatá­st. •Kf**“**J Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen 32 ponttal emelkedett mára a korona Május 2-től Polms,am is Jegyzik Ioan estek Zürich, április 30. (A Magyar Távirati Iroda Frankfurton át érkezett jelentése.) Berlin 865, Holland 200­75, Newyork 571, London 2257, Paris 4425, Milánó 2750, Brüsszel 4425, Kopenhága 104, Stockholm 133, Krisztiánig 8850, Madrid 7975, Buenos­ Ayres 185, Prága 1­770, Budapest 25214, Zágráb 4, Buka­rest 920, Wien 14714. A­­korona zürichi árfolyama — úgy látszik — Hegedűs pénzügyminiszter jóslásához igazodik, de még ezt a jóslást is meghaladó arányokban javul. Ha megfelel a valóságnak az a jelentés, amelyet a Magyar Távirati Iroda Frankfurton át kapott, hogy a magyar koronát Zürichben a zárlatkor 2,5214 -el jegyezték, úgy a korona a tegnapi zárlathoz képest harminc ponttal javult. Kétségtelen, hogy ez a javulás a magyar pénzügyi a koronát — a magántopgatonda­a valuták politikának a sikere, amelyhez hozzájárul az a nagyjelentőségű esemény is, hogy Hegedűs pénz­ügyminiszter kívánságára a francia pénzügyminiszter elrendelte, hogy május 2-től a párisi tőzsdén is jegyezzék a magyar koronát.­Párisi félhivatalos távirat jelenti a francia pénzügyminiszternek ezt az intézkedését. A párisi jegyzés következtében a korona árfolyamának sza­bályozása ezentúl nemcsak Zürichre szorítkozik, hanem kifejezésre jut majd Parisban is, a világ pénzpiacának eme jelentős állomásán. A korona javulása a magánforgalomban érez­tette hatását. A valuták és kifizetések ára csökkent. Dollár 2.32—2.45, márka 3.70, sokol 3.32, lei 3.80, lengyel márka 26. Bécsi kifizetés 35—36, jugoszláv 170.—180, Prága 3.23—3.35, Berlin 3.55—3.70. Baltazár és Rassayék Hadikot szeretnék pártvezérnek Új szabadelvű, pártalakulás a királykérdés kikapcsolásával — 1i jövő héten tárgyalnak Hadikkal — Jipponyi, Jundrássy, Vázsonyi, Windischm­graetz a költségvetési vitában Budapest, április 30. (A Magyarország­ tudósítójától.) A kedden kezdődő költségvetési vita — mint már jeleztük — mozgalmasnak ígérkezik. Nemcsak a kormányon kívül álló pártok és pártonkí­vüli képviselők vesz­nek részt e javaslat tárgyalásán, de számos szónoka lesz a költségvetésnek a kisgazdák, főleg pedig a kereszténypárt részéről. Apponyi Albert gróf, An­­drássy Gyula gróf, Vázsonyi Vilmos felszólalása a jövő hét folyamára várható. Nagyobb, a külügyi kérdéseket teljesen felölelő beszédet fog mondani Windischgraetz Lajos herceg. A vita időtartamát előre megállapítani és megjósolni nem lehet. Any­­nyi bizonyos, hogy az ülések tervbe vett egyórás meghosszabbítása mellett is három hetet valószínű­leg igénybe vez a költségvetés tárgyalása. Magyar­­országon 1915 óta most először tárgyalják a bud­­get-t. Bár a kritika az elmúlt időkre visszamenő is lesz, a kormány helyzetét aligha befolyásolja. Po­litikai körökben azt hiszik, hogy még az ellenzék határozati javaslatai sem rendítik meg a kormány pozícióját, annál kevésbbé, mert általános az a vé­lemény, hogy a kormány az ellenzék egyik-másik kívánságát ha nem is teljes egészében, de bizonyos részletekben honorálni fogja. A budget-vitára szövetkezett kormánypárto­kon kívül álló képviselőik a kormányt erős kritika alá veszik. Az amnesztiarendelet végrehajtását, a kiadott mozirendeletet, az internálások ügyét és a sajtószabadság kérdését teszik elsősorban szóvá. Rassay Károly tisztázni akarja Vass József kul­tuszminiszter szerepét a szombathelyi király­­látogatás kapcsán. Az ellenzéki szabad királyvá­lasztó képviselők ugyanis olyan információt kap­tak, hogy a kultuszminiszternek bizonyos fokú ténykedése lett volna IV. Károly ismeretes nyílt levele körül. Híre járt, hogy a kereszténypárti oldalon aggódva szemlélik a kormánypártokon kívül álló képviselők szervezkedését. Ezzel szemben megálla­pítható, hogy a kereszténypárt vezetői távolról sem fogadták idegesen e képviselőiknek a költség­­vetés vitájára való szövetkezését. A párt egyik ve­zető embere e hírekről a következőket mondotta nekünk: — Teljesen téves és hamis az a beállítás, mintha mi aggódnánk az ellenzék szövetkezése miatt. Pártunkban mindenki természetesnek ta­lálja azt, hogy a költségvetési vitánál — mint ez a parlamentben mindig szokásos is volt — külön­böző ellenzéki frakciók egyöntetű taktika lefolyta­tására megállapodást kötnek. A mai kormányzati többség a leghatározottabban involválja egy ellen­zék megalakulását. Sőt, a mi részünkről helyesnek tartanák, ha az ellenzék megnövekedne, mert a kormánynak úgyis túl nagy a többsége és a kor­m­­ányzópártokon belül elhelyezkedett képviselők­nek elég tekintélyes része ok­otabban tenné, ha titkos ellenzéki szereplés helyett a nyílt ellenzék tógáját öltené magára. Holnap tartja Lovasberényben beszámolóját Cserig József képviselő, a Független Kisgazda- és Polgári Párt tagja. A beszámolón részt vesz Bulla Aladár és Rassay Károly is. Rassay a népgyűlésen nyilatkozni fog arról a szövetkezésről, amelyet Baltazárékkal terveznek és amelynek célja egy aktív országos nagy párt alakítása. A budapesti ta­nácskozásokon Baltazár és Rassayék teljes meg­állapodásra jutottak. Megbeszélést folytattak egyút­tal Bárczy Istvánnal is, akivel sok kérdésben sike­rült egyezségre jutniok. Amennyiben a királykérdés tekintetében a legitimisták részére is elfogadható plattformot találnak, így Bárczy és még több legi­timista csatlakozása énnék lehetővé. Ebben az esetben a tervbevett alakulás még nagyobb mérvű lenne és pártvezérnek erre az esetre Hadik János grófot szeretnék megnyerni. Hadikkal csak vasárnap, vagy az azt követő napokon veszik fel a tárgyalások fonalát. A plattform, amelynek alapján a királykérdést áthidalhatónak találják, a következő: kimondják, hogy a királykérdés rendezése a nemzet kizárólagos joga. Ez vagy népszavazás, vagy pedig a nemzetgyűlés útján oldható meg. A királyi hatalom gyakorlását senki sem veheti át a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása, nagy meghívása nélkül. Mindezek betartására nézve büntetőjogi szankciók kimondását kívánják a kormánytól. Ez megfelelne a legitimistáknak is és a szabad király választókat is kielégítheti, amennyiben min­den puccskísérlettől megóvja őket. Ilire jár, hogy Szilárd Béla, a dorogi válasz­tókerület képviselője, lemond mandátumáról. Ebben az esetben Ráday Gedeon gróf belügyminiszter lép­ne fel a megüresedett kerületben. Május 22-én az Országos Földműves­ Szövetség Budapesten, a Vérmezőn országos kongresszust tart. Az előkészítő bizottság Meskó Zoltán elnöklete Egyes szám­ok­* 9 tona

Next