Magyarország, 1921. május (28. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

Is . A császár Száz esztendeje lesz holnap annak azferának, amelyben Napóleon az Atlanti- tenger egyik szirtszigetén testileg kimúlt ebből a földi világból, ahol neve és emlékezete élni fog örökké. Egy kalendáriumi véletlenről van ugyan csak szó, Európa helyzete mégis sokban kísértetiesen emlékeztet az akkori állapotokra. Végnélküli, földrészekre szóló háború után a fegyverek nyugvása, beteg és züllött valutás viszonyokból való kikászálódás, a gazda*sági újraépítés és egy új társadalmi berendezkedés kezdete. Sajnos, megkaptuk új formájában a világot kormányzó Szent Szövetséget is. Ne tévesszen meg az, hogy az uj Sz. Sz., az antant a demokrácia jel* szavát írta homlokzatára, szemben a Met* ternichével és Sándor cáréval. Demokrá* cia, konzervativizmus csak jelszavak, mindkét azonos esetben csak egyről van szó, diplomáciai szerződések által biztosított uralmi célokról, arról, hogy a győztesek számszerűen óriási blokkja vérét veszti a legyőzöttnek. Legyőzetni ez a legnagyobb bűn. Napokon tengernyi bűne közül is az egyetlen komoly: Waterloo, a bukás. Amikor meghalt, Franciaországban még a reakció tombolt. A szabadság csá* szárjának még tetemeitől is féltek. Esz? kendőkig azok is száműzetésben marad* tak, csak Lajos Fülöp, a polgárkirály ho* zatta őket később haza, hogy elhelyezze az Invalidusok Dómjában, mint a francia nép, legszentebb ereklyéit. Azóta ott pihhen az Imperátor. Alakja az elmúlt száz esztendő alatt milliószor ihlette meg a tudósokat, írókat, művészeket, katonákat és főként a tömegeket, amelyekből sárjadzott. Áhitatos imádóival szemben állt gyűlölőinek és tagadóinak is egy csapata és meg kell vallani, hogy éppen az utóbbiak sorában akadtak rendkívüli elmék. Az, aki francia,létére is a leghidegebb véleményt formálta róla, talán Anatole Francé, aki szerint Bonaparte nem volt más, csak egy, a titáni mértékig emelkedett káplár. Sikerének és varázsának titka éppen az, hogy mindvégig közönséges volt, igazi nagyság, bölcseség és elmebeli finomság nélkül való, akinek agysejteiben milliomszoros erővel rezonált, amit minden egyes gránátosa érzett és gondolt. Nem emelkedett a tömegember fölé, csak milliomszor megsokszorozta azt magában: ez az ő halhatatlansága. Egy másik, az utóbbi idők legjelentékenyebb bölcselője még zsenijét is ta* gadja, abból indulva ki, hogy nem volt magába mélyedő alkotó géniusz, de állan* dóan a világban élt és tulajdonképpen őt kormányozták azok a külső dolgok, ame* lyeket ő vélt dirigálni. Valóban úgy látzik, hogy zsenije nem volt olyan szent, mint a látnokoké és művészeké, egy Buddha, Dante, Rembrandt szinte isteni magaslataihoz el nem ért. De azért az emberekre közvetlenebb hatást gyakorolt, mint bármely más politikus vagy katona. Széttépett egy egész világot, amerre járt, új társadalmaknak vágott medret és pél* dátlan hadi cselekedetei közben ráért arra is, hogy megreformálja a jogot, a keres*kedelmet, az ipart, sőt — igaz hogy netd ! dilettantizmussal — volt jóakaró érkezése, a művészetek számára is. Moszkvában például ráért arra, hogy egy ma is érvény* , ben levő dekrétummal szabályozza a Co* médie művészeinek helyzetét, s Krisztusé mellett az ő művének érvé* nyessége csak egy perc. De lehetőségeket adott millió ember és törekvés számára. Nem volt jó ember. A száműzetésében irt Memóriái csupa csöpögőn érzelgős hazugság. Azt írja, hogy mindent, amit tett, Franciaországért tette. Minden rom* boló zseni egy eszme vagy fogalom rovására irja a szenvedést, amit a világra hozott. Ügyvéd elődje a forradalom trón* ján, Robespierre, mint a halálbüntetés elvi ellensége, az emberi jogok nevében és üdvére nyakaztatott ezreket. De azért badarság volna Napóleonról azt mondani, hogy gonosz volt. Tudott naiv részvéttel lenni legkisebb parasztujonca iránt is. Sem jó, sem gonosz nem volt, de túl minden etikán csak robbanó zsenijét szolgálta ez a világméretekbe terpeszkedett, nemzeteken felülemelkedett korzikai condottiere, aki franciának vallotta magát, amikor bukása után kereste a zászlót, amely alatt perzselt és épített. MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK XXVIII. ÉVFOLYAM 97. SZÁM 370 millió ellátatlan van az országban A Statisztikai Hivatal lakhely és foglalkozás szerint készít kimutatást — 7 Az OMGE a gabona szabad, forgalma mellett .Leszállítják az őrlési díjakat (A Magyarország tudósítójától.) A gabonaforgalom szabályozására vonatkozó tárgyalásoktól függetlenül megkezdték az ellátatlanok tüzetesebb megállapítását s ha a Statisztikai Hivatal elkészült ezzel a nagyszabású munkával, hozzáfognak a szelekcióhoz. Az eddigi megállapítások szerint Csonka-Magyarországon közel három és félmillió az ellátatlan lakosok száma, tehát az ország lakosságának felét teszik ki, akiknek lisztszükségletéről az állam gondoskodik. A Statisztikai Hivatal hozzáfogott annak a kimutatásnak elkészítéséhez, amely lakhely és foglalkozás szerint széjjelosztja keresőkre és eltartoltakra az ország lakosságát. Az eddig végzett munkálatok eredménye szerint az ország lakosságának fele az eltartottak osztályához tartozik, a másik fele mezőgazda és természetbeni bérrel javadalmazott miiitás. A három és fél millió ellátatlan szelekcióját azoknak a kimutatásoknak alapján fogják elvégezni, amelyet a Statisztikai Hivatal elkészít és ebből fogják azután megállapítani, hogy mennyi legyen az, akit a szabad forgalom életbeléptetése esetén el kell látni az országnak. Ez a szelekció erősen csökkenteni fogja az ellátatlanok számát. A gabonaforgalom szabályozása ügyében tegnap a közélelmezési minisztériumban az OMGE és malomérdekeltség bevonásával értekezlet volt, amelyen az OMGE képviselői a teljes szabadforgalom mellett foglaltak állást és ellenezték a rekvirálást minden formában, ellenezték különösen azt, hogy a cséplésnél tíz százalékot, a vámgabonából pedig tizenöt százalékot foglaljon le az állam. A malomérdekeltség szintén a szabadforgalom mellett nyilatkozott, de egyúttal tiltkozott a forgalmi adó-tervezetben előírt irari korlátozás ellen, amely szerinte még a háborító megkötöttségnél is erősebb béklyókat rakna a malmok munkájára, a hatósági zaklatásoknak az eddiginél sokkal tágabb tere lenne és olyan adminisztrációs munkával terhelné meg a malomipart, amely, megnehezítené munkáját. A gabonaforgalom szabályozásával egyidejűleg megkezdődtek a tárgyalások a kereskedelmi és közélelmezési minisztérium között az őrlési díj megállapítására vonatkozólag. Értesülésünk szerint a közélelmezési minisztériumnak az az álláspontja, hogy le kell száll 'ítani az őrlési díjakat, mégpedig sürgősen, mert nem vállal felelősséget a késedelemből származható hátrányokért. A közélelmezési minisztérium túl magasnak tartja a jelenleg érvényben levő őrlési díjakat. Ezeket a kereskedelemi minisztérium állapította meg és nyilván azért oly magasak ezek a díjak, mert a megállapításkor belenyugodott abba, hogy a malomérdekeltség kötelékébe tartozó olyan malmok rezsijét is belekalkulálták az őrlési díjba, amelyek nem dolgoznak. A közélelmezési minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy ő tegyen javaslatot az őrlési díjak tekintetéről, és a kereskedelmi miniszter ennek a javaslatnak a figyelembevételéhel állapítsa meg az őrlési díjat és pedig az eddig érvényben levő díjaknál alacsonyabban, mert az alacsonyabb őrlési díj olcsóbbá fogja tenni az őrleményt. Apponyi, Szilágyi, Szterényi a költségvetési vitában A gabonaadó új formája — A Beniczky-ügy fejleményei (A Magyarország tudósítójától.) A költségvetés vitája csak most kezd kialakulni. Mindamellett bizonyos, hogy az távolról sem lesz olyan nagyarányú, mint tervezték. Pénteken Apponyi, szombaton Szilágyi, hétfőn Sztörényi fog beszélni. A pártokban egyébként csend van, mindössze a Kisgazdapártban beszélnek sokat a készülő gaboarendeletről. Egyes hírek szerint a kormány azt tervezi, hogy a gabonából tizennégy százalékot a cséplésnél, tizenöt százalékot p pedig az őrlésnél vesnének el és ez szolgáltatná a gabonaadót, amit a teljes ellátásra szorulók részére használnának fel. E szándék ellen a Kisgazdapárton erőteljes ellenállás mutatkozik és sokan azt hangoztatják, hogy amennyiben a kormány ezt megvalósítja, megvonják bizalmukért tőle. A mentelmi bizottság tegnapi ülése után még nem alakult ki egy oldalon sem határozott vélemény. A kereszténypárti képviselők állítása szerint Beniczky Ödön mentelmi joga meg van sértve, míg a kisgazdaképviselők úgy találják, hogy nem. A mentelmi bizottság legközelebbi ülése szerdán lesz, amikor Beniczky a tanúk vallomására, teszi meg észrevételeit és csak azután kezdődik a bizottság érdemleges tanácskozása. Az a feltevés, hogy Beniczky mentelmi ügye Tomcsányi miniszternek tárcájába kerül, továbbra is felszínen tartja magát, bár most már a Kisgazdapárton is sokan vannak olyanok, akik azt hangoztatják, ha már Tomcsányi elrendelte Beniczky letartóztatását, akkor nem kellett volna megállnia a fdeuton, hanem gondoskodnia kellett volna arról, hogy az ügy az ügyészség elé kerüljön. A tettenérés esetét nem látják fenforogni. A párt zöme még mindig azon az állásponton van, hogy ebből az ügyből kifolyólag az igazságügyminiszternek buknia nem szabad. A kérdésnek különben a jövő hét vége előtt nincs aktualitása. Cserty József a lovasberényi kerület képviselője holnap, csütörtökön folytatja kerületében a vasárnap megkezdett beszámolót és Ponttal Seregély községben mond beszámoló-beszédet. Útjára elkísérik Balla Aladár és Drozdy Győző. Egyes számára 2 korosa A magyar béke az angol felsőházban Londonból jelentik, hogy a felsőház május 5-ére halasztotta a trianoni békeszerződés tárgyalását, mert Curzon lord külügyi államtitkár a legfelső tanács ülésén van elfoglalva.