Magyarország, 1921. június (28. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 JUNIUS 11. SZOMBAT XXVIII. ÉVFOLYAM 126. SZÁM — A keserű pohár Legszebb gondolataink koszorújával fonjuk körül annak a három halálraítélt magyarnak homlokát, akik a cseh vérpad felé indulnak. De megálljunk! Még messze vagyunk — messze vannak ők — a min­­den magyar lelkébe rémlő bitófáktól és igazságunk erejében élő hitünkkel hisszük, hogy Levente főhadnagytól és két társá* tól elmúlik ez a keserű pohár. Ezeknek a magyaroknak tragikus sorsában a mi meg* váltásunk gondolata él. Minden mártír sírjából halál helyett az élet lángja lobban és minél nagyobb ez a temető, annál na* gyobb körülöttünk és előttünk a világos* ság. A csehek és románok börtöneiben néma, de rettenetes keserűséggel csikor* gatja láncait a magyar felszabadulás gon* dolata. Minden megaláztatás és minden üldöztetés, amely a jog és az igazság és a békeszerződés ellenére a magyarságot éri a megszállott területen, a „hódítók­” lába alatt teszi forróbbá a talajt. Kassáról érkezett a jelentés, hogy a csehek halálraítéltek három magyart. A Levente főhadnagy és társai elleni perben most hirdették ki az ítéletet. Levente fő­­hadnagyot, Obsut hadnagyot és Thainer fodrászt kötél általi halálra, a többi vádlot­­tat pedig többévi szigorított börtönre ítélték. A csehek törvényszéke bizonyítva látta, hogy az elítéltek a cseh köztársaság ártalmára Magyarországnak tettek szolga­­latokat. Nem meditálunk e végzetes ítélet fö­­lött, de értsék meg végre a csehek, a ro­ mánok meg a szerbek, egy történelmi ka­­tasztrófa borzasztó átmenetében ájultan heverő ősi országunk megszállói, hogy ezek a bitófák és ezek a börtönök a szenvedély és a boszu, a düh és a gyűlölet gyújtó* kanócai. És nekik sem érdekük, hogy azon a földön, amelyen ők államilag berendez­­kedtek és amelyet a magukénak vallanak, ilyen párolgó gyűlölet és fojtó keserűség atmoszférájában éljenek. Értsék meg a belátás és a megértés értelmével, hogy a levágott országrészek ereiben az élő szer­­vezet törvénye szerint még mindig a régi ország vére kering, vágya, életösztöne sük* tét és ezer esztendő emléke él. Értsék meg, hogy bitófával, börtönnel és korbáccsal — emlékezzenek a történelem irredenta vér* foltjaira mindenütt a világon és minden időben — nem lehet államot építeni se megszállóknak, se hódítóknak azon a föl­­dön, amelynek az erő és erőszak jogán csak anyaga és röge az övék, de e rögök* ben élő erő kisiklik otromba láncaikból, mint a szellem. Annak a nemzetnek szel* leme, amely nemzeti születésének pillana* tától birta azt a földet. Ha uralmukat azon"n a földön békéssé és nyugodttá akarják tenni és ha ki akarják engesztelni a jö­­vendőt, melynek titkait és fordulatait ők nem ismerhetik, de melynek titkait mi hisszük és valljuk, bánjanak úgy a meg*­szállott területek magyarságával, ahogy emberekhez és polgárokhoz méltó, nem pedig úgy, mint rabszolgákkal. Mindez nem azt jelenti, hogy bele­­törődtünk végleges uralmukba. Átmeneti­ jellegűnek tartjuk megszállásukat és most, amikor megint három bitófa sötétlik elénk, amelynek árnyékában megint három ma­­gyart készítenek a halálra, figyelmeztetjük őket a jog, az igazság és az emberiesség nevében, figyelmeztetjük őket, hogy a mi keserű poharunkat csak addig töltsék vér­­rel és szenvedéssel — minden magyar megérti mire gondolunk —, amíg ez a­­ pohár ki nem csordul! Mayer miniszter az amerikai gabonabehozatalról Nem veszi igénybe az egész ötszáz vagyont— J1 gabonagyűjtés kormány­­biztosságának fokozatos megszüntetése — Mayer és Bernolák a drágaság ellen — „Kat hét alatt sok minden történhet“ Budapest, június 10­(A Magyarország tudó­sítóját­ól.) Mayer János közélelmezési miniszter ma délelőtt fogadta mun­katársunkat s az amerikai gabonabehozatalról, to­vábbá a gabonagyűjtés külső szerveinek fokozatos megszüntetéséről, a drágaság elleni akcióról a kö­vetkezőképen nyilatkozott: " Ötszáz vagyon amerikai búza megvételére adtam megbízást. Rotterdamban és Hamburgban vásárolták meg a búzát s már meg is indultak a szállítmányok, az első foirminc vagyon Bruckon keresztül meg is érkezett Budapestre, ezt már a malmok őrlik. Nem fogom igénybe venni az ötszáz vagyont, sztor­nírozzuk a vétel egy részét. Száz-százötven vag­yont Rotterdamban akarok eladni, azt hiszem sikerülni is fog, mert valahogy csökkenteni kell azt a nagy terhet, amellyel az amerikai búza megszerzése járt. A közélelmezési minisztérium megszűntével a gabonagyűjtés országos kormánybiztosságát is meg kell szüntetni. A minisztertanács ma foglalkozik a kormány­­biztosság külső szerveinek fokozatos megszün­tetésével. Tegnap nálam jártak a vidéki kirendeltségek veze­tői és arra kértek,­hogy beszéljem­gá Tégfy kor­mánybiztost, hogy maradjon meg. Én kijelentet­tem, hogy mindent elkövettem, hogy Térfi­­ elha­tározásának megváltoztatására bírjam, de nem si­került, mire a kirendeltség vezetői azt mondták, hogy ők fognak elkövetni mindent, hogy Térfyt rábírják, hogy megmaradjon a kormánybiztosság élén. Minthogy nézetem szerint Térfy elhatározása megmásíthatatlan, gondos­kodnom kellett utód­járól. Tárgyaltam is Temple Rezső helyettes államtitkárral, aki bi­zonyos feltételekhez kötötte, hogy vállalja-e a kormánybiztosság vezetését. Azt hiszem, hogy holnapig rendbehozzuk a dolognak személyi részét. A kormánybiztosság külső szerveinek megszüntetését három részben tervezzük. Az első részt a közélelmezési minisz­térium megszűnésekor bocsátjuk el, a másik részt ősszel, amikor látni fogjuk, hogy a malmok szer­ződésszerű kötelezettségüknek mennyiben tettek eleget és a harmadik rész elbocsátása az 1921/22-ei termelési esztendő vége felé fog megtörténni. A minisztertanács engem és Bernolák népjóléti minisztert a­zzal bízott meg, hogy az élelmiszerek drágasága ellen fa­­jjünk valamit. A húsdrágaság leküzdésére már megindítottam az akciót, a „Magyarország" már meg is emlékezett arról, hogy utasítottam a fővárost a hatósági mé­szárszékek szaporítására. A hús árának leszorítása bizony, nehezen megy, különösen a vendéglői árak nem tarthatnak lépést az olcsósági hullámmal, mert annyi minden teher nehezedik rájuk, hogy egyelőre a vendéglői húsáraknál lényeges olcsób­bodás nem igen várható. Annál örvendetesebb azonban az egyéb élelmiszerekben beállt olcsób­bodás. Erre vonatkozólag a népjóléti mineratírrel együtt statisztikát dolgoztattunk ki, a mélyít már legközelebb a kormány elé terjesztünk. Megindít­juk az egész vonalon a drágaság ellen­­i küz­delmet. Munkatársunk megkérdezte Mayer közélel­mezési minisztert, hogy a közélelmezési miniszté­rium megszűntével újból elfoglalja-e hivatalát a földmivelésügyi minisztériumban.­­• Erre még nem tudok válaszolni — m mondta mosolyogva a miniszter —, még két hetem van , két hét alatt a magyar politikában sok minden történhetik. Nagy vihar a M­ézBmsa miatt Beszél az igazságügyminiszter — izgalmas vita. Friedrichs miatt Neves támadás az ügyvédek ellen — X az igazságügyminiszter megvédi a kamarát — Slacstka Margit megakarja nehezíteni a válóperüket — A nemzetgyűlés ülése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyó­­gyülés mai ülésén Giesswein Sándor napirend előtt félreértett szavait magyarázza. Nagy János (egri) személyes kérdésben kér szót.­­ Az elnök csak a napirend letárgyalása után hajlandó a szót megadni. 1íz igazságügyi tárca : Vitter László: Az igazságügyet reformálni kell. Az elposványosodott büntetőügyek nincsenek hasznára az igazságszolgáltatásnak. A kommunista perek ma is garmadában hevernek az első bírósá­­gok előtt. Ugyanez a helyzet a polgári bíróságok­nál is. A lakásügyeket ki kellene venni az igaz­ságszolgáltatás kezéből és át kellene adni a köz­­igazgatásnak. Az ügyvédi foglalkozást nem lett volna sza­baddá tenni. Amióta az ügyvédség szabad pálya lett, azóta az ügyvédség tekintélye sülyedt. Ennek oka az, hogy az ügyvédi pályára is rászabadult egy fürge faj, amely minden ügyet vállalt. A budapesti ügyvédi kamarában ma is azok viszik a hangot, akik a múltban. Ugyanaz az ügyvédi kamara, amely a Károlyi-kormány alatt elfelejtette védeni a magán­jogot, most védi a mozisokat. Rassay Károly: Miért nem mondja ezt el az ügyvédi kamarában. Vitter László: Azért nem, mert az ügyvédi kamarában tisztességes keresztény ügyvédnek nincs szava. A kamara izgat a kormány ellen. A kommunista ügyekben a kamara rém lassúsággal jár el, ez az oka, hogy László Jenőt mint ügyvédet akasztották fel. 3­z ügy­­védi kamara kölevényét ki kell irtani. Az ügy­védi kamara élére kormánybiztost kell kinevezni -A jövőben pedig 11 numerus clausust kell felállí­­tani, mert az ügyvédi tekintélyt helyre kell állí­tani.­­ Vass József kultuszminiszter beterjeszti a kötelező iskolai látogatás szigorításáról szóló törvényjavaslatot. Rupert Rózsa: A­ múltban is folyton támadták az ü­gy­­­védséget, de ilyen igaztalan támadást még soha sem intéztek ellene. A múltban is voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a vidéki ügy­védek züllött alakok, holott­­ ezek sorában voltak Kossuth Lajos és Deák Ferenc. Az ügyvédség mindig alkotmányvédő testület vol. Akárhányszor a fejével játszott az ügyvéd. A Bach- korszakban is megállották helyüket az ügyvédek. Ez a tradíció nem romlott meg ma sem. Az ügy­védek ma is előlállnak, védelmezik a szabadságot, az egyéni jogot, a jogrendet. Amikor a törvények uralma megszűnt, az ügy­védség emelte fel elsőnek az ellen az állapot ellen­szavát. Nem lehet reakciós gondolkodásul az­ ügy­védi kamara állásfoglalását lázadásnak nevezni, mert meg kell állapítanunk ellentmondás nélkül, hogy hónapokon keresztül nemcsak hogy nem volt nálunk jogrend, hanem az atrocitások uralkodtak. A mi kormányzatunkban m még Hegedűst sem véve ki, aki a kormány nagy embere, nincs Egyes szám­ára 2 korona

Next