Magyarország, 1921. július (28. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

BUDAPEST, 1921 JÚLIUS 1. PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 142. SZÁM Nyugvópont­ ban füstnélküli puskapor, drótnél­­küli táviró, szerelemnélküli házasság, de nincs­ földnélküli földreform. A rétori for­ma, melyben ez az igazság Hódmezővásár­helyen elhangzott, — azonnal rá kell is­merni — aranyszájú pénzügyminiszte­rünké, a probléma azonban a magyar föld és a magyar nemzet legsúlyosabb problé­mája. Szent István kereszténysége, a jobbágyság felszabadítása és most, a husza­dik század földreformja: három mérföldkő a magyarság ezeréves országútj­án. Nincs földnélküli földreform, — első pillanatra csupán a percu-nek hangzik, — a tétel mögött azonban komor igazságok sö­tétlenek, amelyekkel farkasszemet kell néznünk. Föld nélkül nincs földreform, egyszerű az igazság, ám hogy valóban igaz­ság legyen belőle, mindenekelőtt: földre van szükség. A föld megvan, — ősi mozdu­latlansága fölött nyomtalanul robognak az idő hullámai, — de hogy ez a föld éppen ősiségénél és mozdulatlanságánál fogva a magyarság és a magyar élet márványnál szilárdabb talpazata lehessen, mindenekfö­­lött azoknak a belátására, igazságérzetére — szeretnénk elkerülni ezt a szót, hogy: áldozatkészség — és a haza iránti köteles­ségére van szükség, akiknek nevét a sors a telekkönyvek B lapjára sorozta. A magyar égboltozat rettentően bebo­­rult, — mondta borongó fájdalommal He­gedűs Lóránt. Az elborult magyar égbolt alatt vénasszonyok fecsegnek, tele van velük a magyar politika, pedig most válik el, hogy igaz magyarok vagyunk-e. Most fog eldőlni a magyarság sorsa, nehéz órák előtt állunk, de nem szabad megijednünk tőlük. Hegedűs Lóránt a költő Zrínyi em­lékét és igazságait idézte fel, aki azt mon­dotta, hogy ha a magyarság egyszer meg­próbál maga fölemelkedni, senki más nem tudja őt elpusztítani, csak saját maga. Sem a török áfium, sem a német maszlag. Kü­lönféle áfiumból, különféle maszlagból ju­tott nekünk elég ebben a században is, — több talán, mint valamennyi században együttvéve, — hiszen Mohács után csak jöttek és kivonultak a törökök, de most uj pusztulásunk törökjei: románok, csehek, szerbek itt ragadtak a nyakunkon. Mégse veszítsük el hitünket és bizodalmunkat. sisak áfium ez és maszlag! Ha Összeszedjük erőnket és föl akarunk emelkedni, — tán derekunk nyilallik és csontjaink ropognak bele, — de mégis talpon leszünk. Vissza­­hanyatlani csak akkor fogunk, ha hitünket és akaratunkat elveszítjük. Most fog el­dőlni, megáll-e az igazság, hogy a magyar önmaga számára halhatatlan fajta, amelyet elpusztítani nem lehet, vagy azoknak van igazsága, akik utolsó lovunkat is el akarják venni. A magyar lelkiismeret most azon fordul meg, hogy nyugodtan nézhetünk-e azokba a szemekbe, amelyek talán még ki sem nyíltak, meg sem látták a napvilágot: unokáink szemébe. Mert itt, ennél a kér­désnél nem hónapok és esztendők politi­kájáról, hanem évtizedek, sőt évszázadok nyugvópontjáról van szó. Ez a nyugvópont a földreform. A reformhoz föld kell, a földhöz pedig a régi tulajdonosok belátása és megértése, megértése annak, hogy a re­form nélkül a magyar nemzet hiába keresi a megindult talajon azt a pontot, amelyen megvethetné a lábát. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Hegedűs a tiszai propag­ ááisz osztrák koronát valósággal lepofoztam, A­usztria és Lengyel­­ország még magyar tojást sem tud vásárolni** — Csehország Jó pénzünk miatt keresi velünk a megegyezést — Zürich — rossz fénykép Szeged, június 30. (A Magyarország tudósítójának telefonjelen­­tése.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Hódmező­vásárhelyen fogadta­­ Magyarország munkatársát. Arra a kérdésre, hogy az ő javaslataira is vonatko­zik-e Nagyatádi Szabónak az a kijelentése, hogy ,,minden javaslatot úgy készítenek, hogy le is lehet alkudni valamit belőlük" — a pénzügyminiszter erre a következőket válaszolta: — Vonatkozik ezekre is, hiszen épen azért járom be a falvakat, azért kerestem fel a tanyák népét, hogy velük megegyezést keressek, ép úgy, mint annak idején a bankárokkal, tőzsdé­zekkel, iparosokkal és kereskedőkkel tettem. Az én alkudozásomnak azonban megvan a maga határa. Addig megyek az engedékenységemben, míg azt a lelkiismeretem, az ősrégi székely lelki­­ismeretem megengedi. — Miért olyan ingadozó a korona zürichi jegyzése és milyen hatással lesz a korona árfolyamának alaku­lására a jó közepesnek ígérkező termés — kérdezte azután munkatárs­unk, amire a miniszter így válaszolt: — Nem sokat kell adni Zürichre, hiszen az ott jegyzett árfolyam olyan, mint a rosszul si­került fénykép, nem az, aminek tulajdonképen lennie kellene, hímnem mindig attól­ függ, hogy a németek mennyi dollárt és frankot vásárolnak. Pénzünk, amióta pénzügyminiszter vagyok, hat­van ponttal javult, az osztrák koronát valóság­gal lepofoztam és a lengyel márka katasztrófáli­­san leromlott. Ezért keresi velünk Csehország a megegyezést. Ausztriának és Lengyelországnak olyan rossz a pénze, hogy még magyar tojást sem tudnak vásárolni. Ami pedig a jó termést il­leti, arra nézve kijelenthetem, hogy a jó termés feltétlenül valutát javít. A miniszter arra a kérdésre, hogy mely javas­latokat akarja a nyári szünet előtt tárgyaltatni, kijelentette, hogy a vagyonváltság­ forgalmi adót és egy kis szesz­­törvényjavaslatot okvetlenül le kell tárgyalni még a nyári szünet előtt. — Azért jöttem a vidékre különben .— mon­dotta a miniszter, — hogy itt csináljam meg föld­törvényemet, mert nép nélkül nem lehet törvényt csinálni. Célomat elértem utammal. A Tiszántúl magyarsága, bár idegenkedve fogadott, megértéssel vette tudomásul a szerencsétlen ország feltámasz­tására irányuló pénzügyi terveimet Szentesen és Vásárhelyen egyes kérdésekben engedtem javasla­taimból és most csak azt kérik, hogy minél előbb hozzam tető alá. Ilyen értelemben számolok be a pártoknak csütörtökön este és azt hiszem, tudo­másul veszik ott is a nép akaratát és javaslataim még a nyári szünet előtt törvényerőre emelkednek. Tomcsányi tárgyalt ma a sajtójavalat ügyében Hubinek és Gaál Gaszton akciója a vagyonváltság ügyében — Az ellen­zéki képviselők értekezlete a sajtónovelláról — Nagyatádi Komárom* megyében (A Magyarország tudósítójától.) Ma este a két kormányzópárt értekezletet tart A Kereszténypárt napirendijén szerepel többek között a sajtójavaslat is­. Ebben a kérdésben egyébként ma délelőtt Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügym­­iniszter több nemzetgyűlési képviselőt kéretett magához, akikkel hosszabban tanács­kozott. A Kisgazdapárt értekezletén az őrlési forgalmi adó s az ingatlan vagyonváltság szerepel. Mindkét párt megegyezik abban, hogy foglalkoznia kell a kor­mány nemzetgyűlési munkaterv­ével és ezzel kapcso­latban a nyári szünet kérdésével. Mind a két párton megvan a hajlandóság, hogy még a nyári szünet előtt elintézze azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány elintéztetni akar, ezzel szemben azt kí­vánják, hogy a pártokat hallgassák meg és hajtsák végre a pártok óhajtotta módosításokat. A Kisgaz­dapárt elsősorban az ingatlan vagyonváltságról, a Kereszténypárt pedig a sajtóról szóló javaslat mó­dosítását óhajtja. Nagyatádi Szabó István a mai értekezleten nem vett részt, mert ma reggel a komárom megyei Császár községbe utazott, ahol Szijj Bálint elnök­­lésével megalakult a Földmivesszövetség. A föld­­mivelésügyi miniszter holnap érkezik vissza. Ilyen­formán valószínű, hogy a pártvezér távollétében a nagy kérdésekben nem fog határozni az értekezlet, ■hanem csak bizonyos kívánságok és óhajtások fognak elhangzani. A Kisgazdapárt nem egységes az ingatlan vagyonváltság kérdésében. A párt egy része türel­metlenül várja azokat a módosításokat, amelyeket Hegedűs Lóránt kilátásba helyezett. Másik része pedig annak az indítványnak a sorsát várja be, amelyet ma Rutének Gyula terjesztett elő a pénz­ügyi tanács ülésén. Rubiner Gyula ma este refe­rálni fog a pártnak a pénzügyi tanácsban történt esetleges módosításokról. Gaál Gaszton teljesen átdolgozta az ingatlan vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot, amelyet az értekezleten is ismertetni fog. Gaál Gaszton so­hasem ismerte el a tárgyi adósság progresszivitá­sának a jogosságát. Nem ismerte el az ingó vagyon­­váltság terén sem, azt kívánja tehát, hogy a földbir­toknál se legyen progresszivitás. Ezzel a felfogással azonban a párt tekintélyes része nem osztozik. Könnyen bekövetkezhetik tehát az a helyzet, hogy a párt véleménye e kérdés tekintetében is meg­oszlik. A főrendiházi reformmal kapcsolatban a fő­rendek hétfői gyűléséről is sokat beszéltek. A kor­mányzópártok tagjai állásfoglalásukat a beterjesz­tendő javaslattól teszik függővé. Sokak szerint korai a főrendiházi reform gondolatával foglalkozni, amikor még a törvényhatósági reform és a válasz­tójogi reform nincs elintézve. Az ellenzék tagjai épen úgy, mint a költség­­vetés vitájánál tették, holnap délelőtt tizenegy óra­kor tanácskozni fognak a sajtóreform ügyében. Szerdán vagy csütörtökön döntenek Beniczky ügyében Beniczky mentelmi ügyében a mentelmi bizott­ság ülését Rutkafalvy Miklós elnök a jövő hét szerdájára, V­rgit csütörtökére hívja össze Értesülé­­sünk szerint Beniczky Ödön az elhangzott vallomá­sokra vonatkozólag észrevételeit szóbelileg fogja ezen a tárgyaláson megtenni és ugyancsak szóbeli­leg terjeszti elő észrevételeit Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter is, aki szintén megjelenik az ülésen. A bizottság a két észrevétel meghallgatása után meghozza határozatát. A vaáli mandátum Ma délelőtt a II. számú bírálóbizottság a Va­­sadi-Balogh György képviselő vaáli mandátumai ellen beadott petícióval foglalkozott. A petíciót Pa- Egyem mm ára 2 korona

Next