Magyarország, 1921. október (28. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
Budapest, 1928 Szombat, október X MidUTABASSZAb Ma tárgyalták az új lakásrendeletet Senkinek sem kell a rendelet — Tiltakozik az igazságügyi, a belügyminiszter és a főváros képviselője — „Az egyedüli megoldás a régi jogrendre való visszatérés“ Holnap folytatják az értekezletet — A minisztertanács flvárja a főváros rendkívüli közgyűlésének határozatát Budapest, szeptember 30. (A Magiyar ország tudósítójától.) Ma délelőtt kilenc órakor nyitotta meg Kernolák Nándor népjóléti miniszter a lakásrendelet tárgyában összehívott ankétet Az ankéten részt vettek a főváros részéről Folkusházy Lajos alpolgármester, Szabó Imre tiszti főügyész, Csillér András és Kossalka János törvényhatósági bizottsági tagok. A pénzügyminisztérium részéről Bárczy Dezső miniszteri társabtális, a kereskedelemügyi minisztérium részéről Jezsovics Lajos miniszteri tanácsos, Kund Elemér dr. miniszteri tanácsos a belügyminisztérium megbizásából, Papp Géza és Weisz István a népjóléti minisztérium részéről, Burghardt Géza és Térfify Gyula az igazságügyminisztérium részéről, Bródy Ernő dr. az ügyvédi kamara részéről és Zielinszky Szilárd a Budapesti Közmunkatanács elnöke. Az ülés megnyitása után Bernolák Nándor népjóléti miniszter ismertette a rendeletterveszetet és előadta, hogy erre a rendeletre a lakáskérdés megoldásánál feltétlenül szükség van. Az építkezést még nem lehet olyan mértékben megindítani,hogy az a lakáskérdés megoldására vezethetne. Szentlőrincen megkezdték egy ötszázlakásos épülettömb építkezését, a Máv is építkezik, továbbá a laktanyák egy részét is igénybe fogják venni lakások céljaira, de mindez nem elegendő a folyton emelkedő lakásszükséglet kielégítésére. A miniszter után Térffy Gyula igazságügyi államtitkár állott fel szólásra és súlyos aggodalmának adott kifejezést az előterjesztett rendelettervezettel szemben. Bejelenti, hogy az egyes pontoknál meg fogja tenni észrevételeit. Kund Elemér dr. belügyminiszteri titkár nem látja a rendelet szükségességét, ellenben a rendeletben erős balra felé hajlást lát. A lakáskérdés megoldásának lehetőségét egyedül a normális jogrendhez való visszatérésben látja. Folkusházy Lajos alpolgármester, mint a főváros képviselője, kijelenti, hogy a rendelet elsősorban a főváros lakosságát érdekli, szükségesnek tartja tehát a főváros közgyűlésének összehívását, hogy ebben a kérdésben, állást foglalhasson. Kéri a minisztert, hogy ne siessen a rendelet kibocsájtásával,cárja meg, amíg a főváros közgyűlése véleményét nyilvánítja. Csilléry András csatlakozik Folkusházy előterjesztéséhez. Bródy Ernő a legnagyobb mértékben hibáztatja a rendeletét, amelynek számos pontja a családi élet fenségét háborítja meg. Szerinte a kérdés egyedül építkezéssel oldható meg, de semmiesetre sem úgy, hogy minden félévben újabb lakásrendeletet adnak ki és ezzel lehetetlenné teszik, hogy végre nyugodt állapot következhessék be. Elméletileg csatlakozik Kund Elemér fejtegetéseihez, hangsúlyozva, hogy minél előbb a régi jogrendnek megfelelő állapotnak kell visszatérnie. Felszólalt még Jezsovics Lajos és Barczy dr., majd Zselinszky Szilárd, a Közmunkatanács elnöke, aki a kérdés megoldásának egyetlen módját az építkezés megkezdésében látja és erre vonatkozólag technikai javaslatot tesz. A második szakasznál Folkusházy Lajos alpolgármester kérte annak az elhatározását, hogy a főváros hivatalbólivizsgálhassa meg, hogy milyen emeleteket lehet még az egyes épületekre felépíteni. A továbbiak folyamán főkép részletkérdésekkel foglalkoztak. Nagyobb vitát provokált az a kérdés, amely a lakás és bérletátruházásokról szólott. Főként Folkusházy Lajos alpolgármester tiltakozott az ellen a rendelkezés ellen, hogy a Lakáshivatal fontos közérdek címén megakadályozhassa a bérletátruházást akkor is, ha a felek már megállapodtak. Ugyanilyen értelemben szólott Kund Elemér dr., a belügyminisztérium képviselője, Bródy Ernő dr. nemzetgyűlési képviselő és Szabó Imre tiszti főügyész. Hét szakaszt tárgyaltak le és több módosítást fogadtak el. Bernolák Nándor népjóléti miniszter Folkusházy alpolgármesternek kijelentette, hogy a ma délután tartandó minisztertanácsnak előterjeszti azt a javaslatot, hogy mindaddig, a főváros állást nem foglal, halasszák el a döntést.Két óra után felfüggesztették az ankétot, amelyet holnap reggel kilenc órakor folytatnak. Az ankét egyik résztvevője ,a következőket mondotta munkatársunknak.. A mai minisztertanács valószínűleg elforgadja Bernolák Nándor népjóléti miniszter amaz előterjesztését, hogy várjál be a főváros rendkívüli közgyűlésének leleményét. A főváros rendkívüli közgyűlése előreláthatóan szerdán lesz. Minthogy sem ,a főváros, sem az egyes miniszterek még nem tanulmányozták át a lakásrendeletet, a döntés elhalasztása feltétlenül előnyös. Nézetem szerint az egyetlen megoldási mód az lenne, hogy visszatértünk a polgári jogrendre. Az embereknek igényeiket vagyoni viszonyaikhhoz kell irányítani. Mindenkit el kell helyeznünk, mert nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bárkit is — kivéve a nem kívánatos elemeket — kiutasítsunk Budapestről. Az első lépésnek a lakáshivatal megszüntetésének kell lennie, amely lassan kezd már teljesen feleslegessé válni. Segíteni kell feltétlenül a lakásínségen és erre: a legjobb mód a szabadforgalom visszaállítása bizonyos időre és bizonyos korlátozásokkal, így megindulhatna a tatarozás és építkezés is és a munkásoknak munkát adunk. Lakást a fölösleges hivatali helyiségekből! Kaptuk és közöljüka következő érdekes és mindenképpen megfontolást érdemlő sorokat: Tek. Szerkesztőség! a Becses lapja gyakran foglalkozik a lakáskérdéssel, engedje meg, hogy néhány szót én is szóljak ehhez a mindenkit érdeklő ügyhöz. A kormány egy kis jóakarattal nagyot segíthetne a lakáshiányon. Számtalanszor hangzott már: tessék a bérházakben elhelyezett hivatalokat a központi állami épületekben elhelyezni. Egyes minisztériumok ki is adtak ily értelmű rendeleteket, de arról nem gonyoslkodtak, hogy a rendeletek szigorúan végre is hajtassan ide. A kényelmet megszokott tisztviselők, pedig nem törődnek azzal, hogy mások — tisztviselőtársaik — vagyonokban kénytelenek lakni. Kevesebb igénnyel sok helyiség szabadulhatna fel a központi épületekbe’. El kellene rendelni és végre is kellene hajtatni, hogy osztályvezetők ne foglaljanak el nagy termeket, illanem a viszonyok változásáig elégedjenek meg egy egyablakos szobával és nagy termüket engedjék át négy-öt embernek. Magasabb tisztviselők is összeülhetnek. Ha meg lehet ezt tenni télen a szénhiány miatt, miért ne lehetne ezt a rendszert a nyári honlapokban is fenntartani? Száz és száz lakás szabadulna így fel, száz és száz családot lehetne hajlékhoz juttatni. A miniszterek az elhelyezkedésre vonatkozólag ne kérjenek az ügyosztályoktól javaslatokat, mert akkor biztosan azt a véleményt fogják hallani, hogy nem sok helyiség áll az ügyosztály rendeltetésére, mert mindenki fázik a kényelem feladásától. Ellenben véleménykikérés nélkül rendelje el minden miniszter visszavonhatatlanul, hogy a bérházakban elhelyezett hivatalokat a központi állami épületekbe be kell vinni. Meg vagyok győződve arról, hogy ez mindenütt sikerülni fog. (Aláírás.) Nem lehet meghiúsítani a magyar n amesicai béke ratifikációját Washington, szeptember 30. (. Magyarország tudósítójának távirata.) A demokrata szenátusi párt kebelében támadt mozgalomhoz, amely a német birodalommal, Ausztriával és Magyarországgal kötött békeszerződések ratifikálása ellen irányul, csak alig néhány köztársasági párti szenátor csatlakozott és így ez a csoport csak éppen halogathatja, de nem hiúsíthatja meg a ratifikációt. Ma este kezdődik az első éjszakai ülés. A republikánuspárti Hellog szenátor lesz az első szónok. Harding elnök kijelentette Lodge szenátornak, hogy helyesli az éjszakai ülések tervét és örömét fejezte ki azon, hogy a ratifikálást a szenátus siettetni kívánja. (II.) ----- Briand üdvözölte Benest Paris, szeptember 30. Briand miniszterelnök táviratban üdvözölte Benes miniszterelnököt, az új cseh kormány megalakulása alkalmából. A francia kormány — mondja a távirat — megelégedéssel fogadja azt a hírt, hogy a cseh nemzet kormányzását olyan kormány kezébe tették le, amelyek Franciaország iránt érzett barátsága biztosítéka annak, hogy a jövőben a két ország még szorosabb összetartással fog közreműködni a béke fenntartásának és a szerződések érvényének biztosításában mádgy.1.l 3 „Kérek egy jegyet Angolába!“ Egy török ezredes agyonlőtt egy görög kapitányt a konstantinápolyi villamoson Konstantinápoly, szeptember 24. (A Magyarország tudósítójától.) Tegnapelőtt éjféltájban a török-görög háború egy véres kilengése játszódott le itt egy villamos vasúti kocsin, amely a fatih—harmi vonalon haladt A perai főúton levő egyik megállónál egy görög kapitány szállt fel a kocsiba és leült. vele szemben egy török ezredes ült. Amikor a kalauz megkérdezte a kapitányt, hogy milyen jegyet akar, ez, miközben gúnyos mosollyal nézett az ezredes szemébe, ezt felelte: * Kérek egy jegyet Angorába. A kalauz azután az ezredeshez fordult, aki dűbítől pirosló arccal igy szólt: Adj egy jegyet Athénbe! A görög kapitány felkiáltott: „ Ezredes úr, hogy mer engem inzultálni* Majd igy folytatta: — Uram, jegyezze meg magának, hogy egy görög kapitány előtt áll, aki elött önnek meg kell hajtania a fejét és meg sem szabad mukkanniav Mit beszél? — kiáltott az ezredes, fölugorva helyéről — vigyázzon magára! A kapitány erre görögül néhány gyalázó szót mondott és kezével olyan mozdulatot tett, mintha arcul akarta volna vágni az ezredest, aki azonban megelőzte őt és hatalmas ütést mért az arcára. A villamos utasai a kijárások felé tódultak, mert látták, hogy a kapitány revolvert rántott. Az ezredes azonban megragadta a kapitány kezét és dulakodni kezdtek. Eközben három lövés dördült el, dea golyók nem találtak. Végre az ezredes kicsavarta ellenfele kezéből a fegyvert. .A kapitány most hátsó nadrágzsebéből másik revolvert vett elő. Az ezredes hátraugrott és ezekkel a szavakkal: — Majd megmutatom én önnek, hogy kell lőni? — célba vette a kapitányt saját revolverével és reásütötte. Az első lövés homlokán találta a kapitányt, de az ezredes még kétszer lőtt és a lövések egyike nyakán, a másik pedig a gyomrral érte a görögöt, aki holtan ronjyott össze. A lövöldözés közben megállott a kocsi és mindenki, még a kocsivezető is leugrott róla. Csakhamar óriási tömeg vette körül a villamost, amelyre török, angol, francia és olasz rendőrök rohantak fel. Az egyik padon ott ült sápadtam, az izgalomtól remegve, kezében a füstölgő revolverrel az ezredes és előtte bevert áldozatának holtteste. A rendőrök felszólították az ezredest, hogy mondja el, miként történt a véres eset, mire az ezredes így szólt: — Én nem mondok semmit, hanem az utasok elmondhatják, hogy ki volt az oka? Amit tettem, önvédelemből cselekedtem, amire a legjobb bizonyíték az, hogy ez a revolver sem az enyém, hanem az övé volt. Ezzel eldobta a revolvert, megmondta nevét és azt, hogy a hadügyminisztériumban van alkalmazva. Senki sem tartóztatta fel s az ezredes gyalog folytatta útját. B. N. Naptárt nem adunk, ajándékot nem adunk, de ha előfizet 3 lapunkra, Fost! lapló ál Isi Magyarország 3 hónapra 200 koronával, vagy 15 hónapra 1000 koronával, a legolcsóbb három újságot biztosította magának s ez felér minden kedvezménynyel