Magyarország, 1921. október (28. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

aktuálissá lett, akkor e szerint nincs király. A királykérdés körül — úgy fejezi be a­­kommüniké — vígan folytat a Kisgazdapárt diskussziót, mintha ennél aktuálisabb problémája az országnak nem volna. Megszólal egyébként Andrássy Gyula gróf­ is, ak­i egy újságírónak a következőket mondotta: Miután nagyatádi Szabó István azt mondotta, hogy addig, míg „a most folyó velencei tárgyalások el­­ nem dőltek, munkaprogramunkat és kormány­zati kifogásainkat nem szögezzük a kormány mel- jének“, ránk nézve nem elkerülhetetlen az állásfog­lalás a Kisgazdapárt által teremtett új politikai helyzettel szemben, amint pedig ez nem elkerül­hetetlen, a lojalitás és szolidaritás parancsolólag követeli tőlünk, hogy ily állásfoglalástól tartózkod­junk mindaddig, míg a miniszterelnök vissza nem tér és nem lesz módunkban vele a helyzetet tisz­tázni. Ezért nem akarom ma egyéni nézetemet arról kifejezésre juttatni, hogy vajjon a történtek után lehetőnek tartom-e továbbra is a kormány fennmaradását és a­ koalíció fenntartását, vagy hogy lehetőnek tartom-e a Kisgazdapárt egyolda­lúiig, velünk való érintkezés nélkül megformálá­son programja alapján a belsőbb összes­ működés és esetleg egyesülés létrehozását. Csak arra szorítkozom, hogy a király-kér­désre vonatkozólag pár megjegyzést tegyek. Erre vonatkozólag én , •­­ V *••••• • , két utat látok­ magam előtt. Az egyik az, hogy a kérdés kikap­csoltassék, tekintettel arra, hogy a mai bel- és külpolitikai helyzet nem engedi meg ennek az ügynek tisztán nemzeti szempontok szerint való elintézését. Ha a párt erre az álláspontra helyezkedik, akkor a kérdés elvi tisztázása nem­ proortánus, mert az elvi tisztázás nem képzelhető az összes ellentétek felvetődése és összeüt­közé­se nélkül. A másik lehetőség az, hogy­­a párt világosan szint vall a királykérdésben, de akkor aztán az legyen igazán világos, ért­hető és ne terjesszen csak még nagyobb ho­mályt: ne legyen diplomatizálás, hanem a nemzet felvilágosítása és irányítása.­­A kisgazdapárti program második pontja, úgy látom, az utóbbi útra akart volna térni, az eddigi meg­­áll­a­podá­soktól eltérően, amint látszik, napirendre­ akarja­ tűzni a királykérdés­t, de nélkülözi a kívá­natos szabatosságot.­­ » Nem lehet a királykérdést tisztázni anélkül, hogy azon legfontosabb és kardinális kérdésről vi­lágos, őszinte és félre nem érthető nyilatkozatot ne adjon a párt, várjon van-e koronás királyunk, vagy nincs. A királykérdést tisztázni, erről hall­gatni ellentmondás. Nem kívánom most azt vita tárgyává tenni, ámbár álláspontom változatlanul a­­ régi és ismert, vájjon megfelel-e a jogi helyzetnek, 1. megfelel-e a nemzet jól felfogott érdekeinek annak­­ kimondása, hogy a pragmatika szankció megszű­nt,­­ csak arra akarok rámutatni, hogy itt nem elég a­­ negligátció. A kisgazdapárti program szerint senki sem tudná megállapítani, hogy tulajdonkénen mi a jogrendünk és hogy a törvényes szabad király­­választás­ ősi joga miben áll. Ha eltöröltetnék a pragmatika szankció, akkor meg kellene vitatni, vájjon fennáll-e még az 1547-ik évi V-ik t.-c., melyben őseink kimondották, hogi nemcsak I. Fer­­dinándnak, hanem Ötajtóséi uralmának és hatal­mának is örök időkre­ alávetették magukat. Sőt, h­a úgy határoznának, hogy ez a törvény is elvesz­tette érvényét, akkor előtérbe kerülne a régi ma­gyar jogfelfogás, mely szerint a király életben levő legidősebb fia tekintetett mindig a jogutódnak. Nem hiszem, hogy közjogihig és politikából lehetővé válna az a koncepció, amely elfogad egy királyt, de kizárja annak már élő fiait és megtartja a koronázott királyt, de megszünteti azt az örverem­­­­et, melynek alapján az uralkodó király trónra jutott. A kisgazda­program második pontja tehát nem világosít­tja fel a nemzetet arról, hogy a pártnak mi az álláspontja a királykérdésben, csak homályt borít. Sem a kikapcsolásnak, sem a tisztá­zásnak előnyeivel nem jár, csak mindkettőnek hátrányával. Végül ide iktatjuk Slassay Károlynak a. ..Magyarország" munkatársa előtt tett következő nyilatkozatát: — A Kisgazdapárt tegnap esti határozata az eddigi helyzeten nem­ változtatott. Kezdettől fogva az volt az álláspontunk, hogy elvi kijelentés mind­nyáig, óráig a kormánnyal szemben konkrét küve­­t­ések nincsenek felállítva és azok teljesítése­­ nincs záróhatáridőhöz kötve, nem komoly politikai­­ akció, hanem csek taktikázás. Az el­fogad­ott elvi­­ kijelentések éles ellentétben állanak annak a kor-­j ~gUi,,-r,;f,vl­ ,i. irányával, amelyet a Jüsgosén párt támogat és az, amelyért való felelősség alul nem bújhat ki, akármilyen szépen hangzó határozatokat hoz is a pártkörben. Azok a kívánalmak, amelyek a tíz pontban kifejezésre jutnak­, a nemzetgyűlés tár­gyalásai során nem egyszer lettek konkrét javasla­tok formájában részünkről felvetve,­­ a Kis­gazdapárt azonban mindannyiszor ellenünk szava­zott és megakadályozta azoknak gyakorlati érvé­nyesülését. Ilyen tapasztalatok után mi a Kisgazda­párttal szem­ben továbbra is ellenzéki álláspontot foglalunk el mindaddig, amíg a párt a jelenlegi kormány háta mögött áll. Ez az óvatosság nyilván­valóan indokolt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a Kisgazdapárt az elfogadott programponto­kat arra-in’,T,ködívü‘ párthatározattá­ tenni önmaga teszi az élét saját ia­táraira, fának és­­egyúttal meg­ingatja az egész aktád­­komolyságába­ vetett Ilisét. Nézetem­­szerint, ho így együtt­­­­maradja­nak olyan politikusok, akik a határozati javaslatban foglalt elvi kérdésekben egymás ellen szavaznak. Az a kijelentés, hogy a határozati javaslatot a­­kormánypárti állásból is meg tudják valósítani, csak­ akkor volna elfogad­ható, hogy­ha a kormánynyal szemben ezeket a követeléseket olyan határozatban és időhöz kötve állítanák fel, hogy azzal saját magukat már előre leszögeznék. A támogatás végső határidejének meg­­állapítása nélkül —sajnos — félniük kell azoknak, akik komolyan akarják a demokratikus kormány­zás megvalósítását Magyarországon, hogy itt nem komoly elhatározással állatik szemben, hanem csak­­taktikai sakkhúzással, amelynek célja a ka­binetállásokban való osztozkodás. — Mindaddig, amíg a Kisgazdapárt meg nem rostál fel saját tagjait, és­ csak azokat hagyja meg a párt kötelékében, akik ezeket a kétségkívül de­mokratikus programpontokat komolyan elfogad­ják, az országnak bizonyos óvatossággal kell néz­nie a párthatározatot. Indokolja ezt Tomcsányi Vilmosnak, Ferdinándy Gyulának, Dáner Bélának, Héjj Imrének és mindazoknak a magatartása, akik éles ellentétben állanak az általuk most párthatá­rozatban emelt demokratikus munkaprogrammal. A­ dem­ok­ráciáitak is bizonyos­ gyanakvással kell tekinteni ezt az akciót, mert nem lehet leírtatlásokkal és ötven százalék­os kiegyezkedésekkel demokratikus jelszavakat hangoztatni és közben reakciós kormányt támogatni. ■AGYARORSZÁG 2 Budapest, 1921 péntek­, október 14. Az OMGE a közvetítő kereskedelem ellen Az állam gabonából kiőrölt korpával akarja enyhíteni a takarmányinséget Az OMGE vállalkoznék a korpa értékesítésére (A Magyarorsz­g tudósítójától.) Többizínen Szóvá tettük az aránytalanul magas korpaárakat, amelyek rendkívül megnehezítik a hizlalást és je­lentékenyen közreműködnek a húsdrágaság felidé­zésében. Szóvá tettük azt is, hogy: ,m. a szabad piacokon a korpa olyan lehetetlen árakon került forgalomba, hogy hova­tovább teljesen megakasztja a korpa beszerzését. Olyan esztendőkben, amikor takarmány­félékben kedvező termés volt, nem nagyon kellett a korpa árával­ törődni, az idén azonban, amikor nagy a takarmány­hiány, mi is gyakran kikeltünk a magas korpa árak ellen. Az OMGE szintén a takarmány­­hiányra való tekintettel jutott arra a gondolatra, hogy az ellátatlanok búzájából kiőrölt korpát kellene a takarmány­hiány enyhítésére fordí­tani olyképpen,­­hogy a kormány bocsássa a gazdaközönségnek rendelkezésére az állami gabonából kiőrölt korpát, mindenesetre olcsóbb áron, mint ahogy azt most a szabad piacon beszerezni lehet. Ennek a célnak elérésére •beadványt intézett nagyatádi Szabó­ István földmivelésügyi m­iniszter­hez, amelyben arra kérte, hogy tekintettel a nagy takarmányhiányra és arra, hogy a korpa ára ab­­normisan magas, tegye lehetővé, hogy az ellátatla­nok búzájából összegyűjtött korpamennyiségeket a gazdaközönség rendelkezésére bocsássák olyan áron, amely a gabonagyűjtési akció költségéhez igazodnék ugyan, de mégis olcsóbb lenne, mint a je­lenlegi piaci ár. " - -Készséggel ajánlkozik az OMGE arra­, hogy a­ mezőgazdasági célokra jutó korpamennyiséget el­helyezi s az értékesítés céljából maga is készséggel áll a földmivelésügyi­ miniszter rendelkezésére, sőt, igyekezni fogja bevonni­­ebbe az akcióba a gazdatársadalmi szervezeteket is, aminek követ­­keztében . . azutáb­ sikerülne kikapcsolni a közvetítő keres­kedelmet a korpa értékesítéséből. Mindenesetre helyes és szükséges, hogy a korpa árát olcsóbbá tegyék. Helyes, ha az OMGE vállal­­kozik ennek az akciónak keresztülvitelére, de nem egészen helyes az, hogy a legális kereskedelmet ki akarja kapcsolni a korpa értékesítéséből. Tessék letörni a korpauzsorát, tessék drákói szigorúsággal büntetni azokat, akik uzsoraára­­kat követelnek a korpáért, mi nem keres­sük most, kik adják el a korpát, azt sem, hogy kik zsarolják meg­­ a gazdatársadalmat, de alig hisszük, hogy a földművelésügyi minisztérium is hajlandó lenne az egész közvetítő kereskedelmet ki­kapcsolni a korpa értékesítéséből. " ELŐFIZETÉSI ÁRAK: A Magyarország egy hónapra 30 korona, negyed­évre 90 korona A Festi Xapló-val vagy Az Est-tel együtt naponta kétszeri kézbesítéssel negyedévre 150 korona A Festi Xapló-val és Az Est-tel együtt naponta háromszori kézbesítéssel negyedévre 200 korona Külföldön az előfizetési árak kétszeresét számítjuk Egyes szám ára Budapesten és vidéken 2 korona, Bécsben (kiadóhivatal: Wien 1., Kohlmarkt 7.) 8 kor. A Magyarország telefonszámai: Szerkesztőség: 23—51, 13—97 és 94—94, Interurban b. 40. Felelős szerkesztő: József 72—24. Nyomdai telefon: József 71—15.Kiadóhivatal 13—97. Egy pár „Qseta“-harisnya helyettesit két másik párt. VARGA, Kossuth, Lajos­ utca­­i, sz. DftBIflFN fiBI­ | I MElBtSfiilUlB Mállóik UjONNAN ÁTALAKÍTVA MIM! WSM.Y EMCsEL-BESÍtsER BOBRIK JÁNOS Délután 5 órától 7-ig S­tefn­ar Sírni művészquartettje illít szép lakást.| Vásároljon b ií.! o r­f:,, tegalpaó!}!} mellett Pártosnál, §| VI. fflndrássy-ifi 52. Bejárat Eötvös-utcából. *5 Hálók, ebédlők, uriszobák, szalonberendezések, konyhák, minden' KB Ízlésnek megfelelően dús raktáron. Csomagolás, szállítás díjtalan. UV 'Aranyat 145-220.50-ig Brilliánst barátját 70.000 K-ig , . Mamssf©gal*at 1 9 K-ig Országos Ikszerház Ezüstöt, platinát vesz ** ww. Rákóc­i-ut 17. »z. Száraz házhoz szá­llitva, pincébe rakva a leg­kemény M Jj 0tf­a­k jSj olcsóbb áron. Megrendelhető: Schedl aprított ■ ifi­­­esNánási tüzifakereskedőnél, VI. kerület import « BsS tafi & ■ tzfi­gyár­ u. 26. Tel. 118-45. Ügynök felvétetik. NAGy ÍRÓK, NAG­Y IRHÁSOK H.CU.Andersen ÖSSZES MESÉK és TÖRTÉNETEK ... 2. kötet. Fordította: Hevesi Sándor. Brihoda­­via 176 korona István 8 eredeti litográfiával. Kapható: 18701.Tr könyvkereskedésében, .VII., Erzsébet- I . körút 18-20., IV. Váci-utca 12.,' V. Vilmos császár'-út 14. Magyarország kötly­vkertekedésébert Breébet-körut.. .Háztulajdonosok ügyelmébe! Az­ anyagárak és munkabérek folytonos emelkedése dacára,­nagy anyagraktáraink folytán azon helyzetbe vagyunk, hogy úgy a cserép és palafedő, bádogos, köm­íves, vízvezeték és villanyszerelő, lakatos, ács, asztalos, üveges, szobafestő és mázoló munkálatokat a legjobb kivitelben tunkkal olcsóbban számíthatjuk fel mint bármely iparos. Költségvetés díjmentes. Telefon József 52—87. Becses megbízáso­kat kért Budapesti Ingatlanokat Kezelő és Karbantartó RT. VII. Aréna­ út 19. Olvassa el minden reggel Pesti Napló ! apróhirdetéseit! ■ & Ha házat, birtokot, bútort, vagy egyéb ingóságot venni, vagy eladni akar; ha állást, foglalkozást keres.­­ vagy pedig személyzetre, munkaerőre van szüksége; ha lakást bérelni, vagy ilyet bérbeadni s cserélni akar a Pesti Napló apróhirdetéseiben 1 naponkint számos megfelelő ajánlatot fog találni a ———gaw—fcani l■n'lw^nn^■lmllll iiinaBabapHiaS'

Next