Magyarország, 1922. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 JANUÁR 14. SZOMBAT XXIX. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ( „Hátulról térszórásért Briand bukásának okairól — Az angolfrancia garanciális szerződés nem kielégítő Franciaországra nézve — Elnapolják a cannesi konferenciát ! *** Paris, január 13. ’ (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) Azokat az előzményeket, amelyek Briand miniszterelnököt lemondásra késztették, Stephhane Lausanne a „Matin“ mai számában így foglalja össze: — A miniszterek egy része a kormánytanácson ont az álláspontra helyezkedett, hogy az előterjesztett angol-francia garanciális szerződés nem kielégítő Franciaországra nézve. Mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy csupán tíz évre tervezik a szövetséget, ami Franciaország szempontjából semmiesetre sem elegendő, hiszen a legközelebbi tíz éven át Franciaországnak nem kell támadástól tartania és a Rajna-vidék megszállása következtében egymaga is abban a helyzetben van, hogy visszaverjen minden támadást. A miniszterek véleménye szerint Lloyd George csak a francia hadsereg létszámának leszállítását tartja fontosnak, de arról nem beszél, hogy az angol hadsereg létszámát is megfelelően csökkentse. Briand legmegihittebb hívei mondják, hogy a miniszterelnök csak azután szánta el magát a lemondásra, miután távozott az Elyséeból. Mikor el-ÜDÖRZönt minisztéri árjaitól s azt mondta nekik: Nem fogok visszatérni Cannesba! A kormány tagjai ezeket a szavakat arra magyarázták, hogy Briand Louckeurre akarja bízni a tárgyalások folytatását. Lausanne tudósítása így végződik: Briand eleinte csak kacérkodott a lemondás gondolatával , a szándék csak akkor értetődött meg benne, mikor leghívebb barátai a villésreggelin tájékoztattak őt a törvényhozás két házaltali hamgulatáról. ’A minisztertanács végeztével Briand előtt tisztán állott a dolog és ezt Miterand viselkedéséből is kétségtelenül kivehette, hogy nemcsak közte és miniszteritksai között, hanem a saját és az álamfő felfogása között is nagy véleményeltérés van, •már pedig az 1875. évi január 16-iki alkotmány törvény szerint az államfő tárgyal idegen szerződésekről és a ratifikálás is a köztársaság elnökének jogkörébe tartozik. (v.) Cannes, január 13. szavas.) "A legfelső, tanács valószínűleg a mai ülésen el fogja határozni tanácskozásainak befejezését. A néma delegáció ma este utazik el Cannesból. Paris, január 13. Briand beszédét a kamarában folytonosan gúnyos közbekiáltásokkal zavarták, ami ellen felhő horadva tiltakozott. — Most — úgymond — kihasználják a kormány ellen a kedvezőtlen mozzanatokat, ellenben hallgatnak Felsősziléziéról, Ruhrettról és az egyéb helyekről, ahol kedvező megoldást sikerült biztosítani. Mindezt hamar elfelejtették. Igen könnyű dolog azt állítani, hogy a kormány feladja Franciaország jogait. Azt óhajtja, hogy a nép és a parlament kerüljönki az izgalom, lékgöréből- Briand utóbbi szavaira gúnyos tetszészaj támadt. Briand erre olyan mozdulatot tett, mintha el akarná hagyni a szószéket, de Perét elnök viszszatartotta. Briand ezután azokról a tárgyalásokról nyilatkozott, amelyeket az angol miniszterelnökkel az árugól-francia megállapodásról folytatott. Azt hitte, hogy rendelkezik avval a szükséges erővel, hogy Franciaország nevében beszélhessen, azonban . . . Itt megszakította a mondatot és olyan taglejtést tett, amellyel jelezte, hogy ebben a Miében csalódott. Azután így végezte: — Nincs jogom arra, hogy őrhelyet foglalják el, ha bizonyos vagyok benne, hogy hátulról tőrszúrás ért. A miniszterelnöknek teljesen érintetlen tekintéllyel kell rendelkeznie. Már régóta éreztem, hogy nem élvezek teljes bizalmat, de megmaradok amellett, hogy a szövetségesekkel folytatott tárgyalások biztosítják Franciaország javát. (MTI.) ( A Magyarország tudósítójától.) A nemzeti gyűlés mai ülésén Rassay Károly beszéde utánFriedrich István jelentette be mentelmi jogának megsértését. Beszédét itt közöljük: Friedrich István: Mentelmi jogom megsértéséiét akarom bejelenteni. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Bródy Ernő: Már megint? Friedrich István: BudapestenS óra óta izgalmas hangulat uralkodik és az a hit van eltet: Ijedve, hogy uj puccs van készülőben. Mindig, amikor ilyen puccshírek keletkeznek ... Lingauer Albin: Éhes disznó, puccsal álmodik. Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjárnak csendben, hogy Friedrich képviselő úr mérvélelmi bejelentését megtehesse. Friedrich István: Én nem azért jelentem be mentelmi jogom megsértését, mert reparációt remélek, de mert nekem kötelességem ezt bejelentene Hogy mit csinálnak ezután, arra nekem úgy sincs semmi befolyásom. Ez már különben a tizenegyedik eset, de még egy esetben sem kaptam elégtételt. Azt beszélik, hogy különböző magarangú tisztek nevében látogatnak meg egyesek politikusokat és gyűjtenek, toboroznak az úgynevezett Károly-brigád részére, amelynek a célja az volna, hogy Zita királyné és Ottó Sopronban lévén, őket a trónra ültesse, stb.... Ennek a következményei jelentkeznek most. Huszár Elemér lakása Kürtit például állandóan detektívek tartózkodnak. Ha akármilyen bájosan mosolyog is a belügyminiszter úr, mégsem hiszem el, hogy a belügyminiszter úr detektivjei . . . Grieger Miklós: Mefisztó-mosoly. (Zaj a Ház minden oldalán.) Friedrich István: Huszár lakása előtt meg is kérdeztük ezeket az urakat, hogy a belügyminiszer úr küldte-e őket. Azt felelték, hogy őket nem a belügyminiszter úr küldte, hanem egy másik hatóság. Andrássy Gyula gróf budai palotája körül szintén tartózkodnak ilyen oszlopok ismeretlen célból és azt mondják, hogy" itt puccs készül és a királyné talán már Budapesten is van. Sigray Antal Lánchídutcai lakása előtt ugyanilyen jelenségeket észleltünk, sőt Pallavicinit... (Egy hang a Kisgazdapárton: Jó cég!... aki éjjel vendégségbe ment, nemcsak az utcán molesztálták, hanem a vendéglátó házban is. Nem tudom elképzelni, hogy ezeknek a dolgoknakkomoly háttere legyen. Én azt hiszem, hogy agent provokateurökkel van dolgunk. A Károly-brigád eskümintája is Itt van a kezemben, (Felkiáltások: Halljuk, halljuk!). Nem akarom éneiknek a magasrangú tiszteknek a nevét felsorolni, akik is szerepelnek, mert nem tudom, hogy kik az ilyent provokateurök, kik a legitimistáik ,és kik annak ellenkezői. Rakovszky István: Kinek volt kettős szerepe? Friedrich István: Amikor az elnök úrnak bejelentenem, hogy mentelmi sérelmem van, tudtam, hogy Itt a nemzetgyűlésen is előkészületek történnek s hogy az elnök úr rendeletére számos detektív jött a nemzetgyűlés épületébe. Énnekem a detektívek ellen kifogásom nincsen, ha az elnökség szükségesnek találta ide engedni őket. Én a rendelkezés előtt meghajtok, de összeköttetést látok a külső izgalmak és az elnök úr intézkedése között. Velem minden ilyen esetben így szoktak csinálni. .Az igazságügy miniszter úr le szokott engem fogatni és becsukatni. Célszerűnek tartom tehát, mielőtt ezt megtenné, itt előadni ezeket a dolgokat. (Viharos derültség a Ház minden oldalán. Nehogy megint úgy járjak, mint azelőtt, amikor azt sem tudtam, hogy miért ülök. Én nem tudom, hogy a királyné Budapestre jön vagy nem jön, csak azt tudom, hogy ezért igazán nem lehet állandóan képviselőket molesztálni. Ha ezek az állapotok meg nem szűnnek, kénytelen leszek a belügyminiszter urat megkérni, hogy szüntesse meg azoknak az uraknak a szerepét, akikről határozottan tudom, hogy a miniszterelnök úrral összeköttetésben állanak. Ezt különben Nyugatmagyarországon is konstatáltam. A kultuszminiszter úr, aki a miniszterelnök úr helyettese, valószínűleg nem tud a dolgokról. Elhiszem, hogy a belügyminiszter úr csodálkozik. Ha én lennék a belügyminiszter, én is csodálkoznék. (Zajos derültség.) A kereskedelemügyi miniszter úrhoz nem isszólok, mert éveik óta hasztalanul kérem, hogy csinálják meg a telefonomat, rám sem hederlenek- Még most sem javították meg. Ha a belügyminiszter úr nem tud bennünket megvédeni, máikor engedje meg, hogy mi védjük meg magunkat, mert hiába, nem tébét tudni, talán csinálnak j egy műpuccsot... Zaj a Ház minden oldalán. Meskó Zoltán valamit közbeszól. Friedrich István: Rögtön meg fogom mutatni, hogy indokol a bejelentésem. Olyan furcsa alakulatok vannak a mostani napokban, olyan faktorok kezdenek automobilon járni, hogy ez bennünket nagy aggodalommal tölt el. Tud be a belügyminiszter úr arról, hogy Nyugatmagyarország felé újból tényleg csapatszállítások folynak. Budavári László: Nagyon rosszak az információn Giiger Miklós: Budavári ódát d. Somogyi István: Összetéveszti magát Budavári a belügyminiszterrel. Elnök: Én nem akarom a képviselő urat mentelmi jog sérelme bejelentésében zavarni, arra kér rém azonban, ne méltóztassék Nyugat magyarország ügyét ebbe a felszólalásába belekapcsolni. Friedrich István: Én nagyon jól tudom, hogy ez kellemetlen a kormányra nézve. Elnök: Én a házszabályokhoz tartom magamat, kérem a képviselő urat, hogy ő is ehhez tartsa magát. Somogyi István: Hátha nyugat magyarországi csapatokkal sértik meg a mentelmi jogot? Friedrich István: Nyugatmagyarország felé visznek csapatokat, de nem lehet tudni, hogy a legközelebbi napokban ezt a körülményt nem puccsal hozzák-e majd összefüggésbe. Tudom, hogy azok között a fiatalemberek között legitimista fiatalemberek is vannak, ezeket Isten tudja, mire akarják felhasználni, ezért félek én ettől is és ezért szólalok fel ebben az ügyben is, hogy vegyék tudomásul, hogy mindez a dolog nem olyan egyszerű. Közölnöm kell azt is, hogy éppen felszólalásom alatt kihívtak a folyosóra. Megjelent nálam egy volt munkapárti képviselő, aki ma délelőtt együtt volt a hadsereg vezérkari főnökével és aki a következőket mondotta neki: — A hadsereg jelenlegi főparancsnoka nagyon helyesnek találna egy Ottó-féle megoldást és ebben az esetben szívesen vállalná a régensséget. (Zaj az egész Házban. Felkiáltások a Kisgazdapárton: Hallatlan!) Frienvich bejelenti a Házban, hogy őt és a legitimista vezéreket detektívek figyelik Elmondja,kom újabb puccslól tartanak — Mit mondtak Friedricik* nek a folyósón ? — FMe&rtek „aejens ppopocateixpöknől'* és „mii* puccsról" is beszélt — Detektívek a házban ? — Holnap ujs*& szavaznak a nyolcórás ülésekről Vass miniszter kijelenti* nem tesz veszprémi kanonok Rakovszy István interpellál Egyes számára 3 korona