Magyarország, 1922. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-28 / 23. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 JANUÁR 28. SZOMBAT XXIC. ÉVFOLYAM 23. SZÁM Az alapkő a mélybe száll A kormány nevében a belügyminiszter ma terjesztette a Ház elé az új választójogi törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat nemcsak a forradalmak utáni két esztendős nemzetgyűlés utolsó feladata, hanem egyúttal az új nemzetgyűlésnek fundamentuma. Erre a választójogi törvényjavaslatra fogják felépíteni a közel-, jövő magyar belpolitikának szerkezetét, szellemét, erkölcsét, tisztességét, erejét, teljes jövendőbeli súlyát és értékét. Ez a választójogi törvényjavaslat itt a jövendő felé, híd, amely az elmúlt és az új nemzet* gyűlés közötti távolságot áthidalja. Monu* mentális hid, mert idők mélysége fölött ivel át és az a pillanat, amidőn e törvény*, javaslatot tárgyalni kezdik, az alapkő leté telének pillanata. Vigyázzanak tehát, ami*időn ezt az alapkövet lebocsátják. Vigyáz* zanak, hogy ez az alapkő milliméter pontossággal és szilárdan álljon a földben, a magyar föld érces talajában, mert ha ez a kő csak egy hajszálnyira csúszik is félre, idők múltával megrendülhet a híd oszlopa, láncai remegni fognak és az egész híd a mélységbe ránthat bennünket. Kétségtelen, hogy ez a nemzetgyűlés arra a pontra jutott, amikor, feladatainak eredményét összegezve, fel kell oszlania és új választásokat írva ki, szabad teret kell engednie, hogy a nemzet politikai hangulata, új erkölcse és meggyőződése a maga egyenes útjain megnyilatkozhassék. Az is kétségtelen, hogy távozása előtt meg kell alkotnia az új választási törvényt. Azok a törvények, melyeknek a magyar közjog ez időszerint birtokában van, az ország mai helyzetében nem alkalmasak egy új nemzetgyűlés összehívására. A Wekerle- féle törvény fölött elviharzott az idő, Friedrich István választójogi rendelete,pe*dig csak rendelet, amely különben is mint törvénypótló intézkedés, gyorsan és héza* gosan oldotta meg ezt a rendkívül fontos kérdést. Elismerjük, hogy éppen e gyorsa* Ságból és hézagpótlásból kifolyólag a Friedrich * féle választójogi rendeletnek több olyan pontja van, amely túllő a céllon, amelynek túlhajlásait a gondos kér* rész óvatosságával meg kell nyesegetni, mindez azonban nem azt jelenti, hogy az általános titkos választójog megalkotásánál tőből kell kivágni azt a szellemet, amely a mai időkben gyökeredzik s ame* lyet a demokrácia tiszta gondolatai táplál* nak. Nem azt jelenti, hogy egy retrográd választójogi törvényt ültessünk el, nem azt jelenti, hogy az egész magyar belpoli* tika iránytűjét erőszakosan visszafordít* Suk a múltba. . ." Ennek a most benyújtott új választójogi törvényjavaslatnak több olyan pontja van, amely tagadását jelenti a haladásnak, a demokráciának és az idők szellemének. Nem ezekre a hasábokra tartozik az új törvényjavaslat egyes részleteinek boncolása és bírálata, annyit azonban innen is elmondhatunk, hogy ez a törvény csak az általánosság és a titkosság, a szabadság, és egyenlőség szellemében születhetik meg. Ha ezekből a keretekből kilép, az életből lép ki és maga után vonszolja a legközelebbi évek politikáját. Ma pedig olyan időket élünk, amidőn nemcsak évekkel, de hónapokkal, sőt napokkal sem szabad kisérletezni. Az alapkő most ereszkedik a mélybe, minden erejüket, minden figyelmüket és minden jó szándékukat feszítsék meg azok, akik a köteleket tartják. V ■l"1" »■! "Hír HÍr. .Ili ,ri ■ II MM .......I Mimi II Törvényjavaslat a munkakötelezettségről Minden 18—45 év közti férfi kötelezhető közérdekű munka végzésére Rendszerint csak a 21—23 éveseket veszik igénybe két éven át (A Magyarország tudósítójától.) Klebelsberg Kanó gróf belügyminiszter a nemzetgyűlés, mai ülésén törvényjavaslatot terjesztett be a közérdekű munka teljesítéséről. A törvényjavaslatot az alábbiakban ismertetjük: Az első szakasz kimondja, hogy az állam polgárai közérdekű munka teljesítésére kötelezhetők. A törvény szempontjából közérdekű munkának kell tekinteni minden olyan munkát, amely valamely közhatóság, közhivatal, vagy közintézmény működésének, közérdekű üzem fontartásának, vagy őrzésének, végül a helyi, vagy országos elemi csapás, vagy más belső veszedelem elhárításának lehetővé tétele céljából szükséges. A második szakasz szerint közérdekű munkára nem lehet kötelezni azt, aki életének tizennyolcadik évét még nem érte el, vagy a negyvenötödiket már túlhaladta. Az igénybevétel rendszerint a 21—23 éves életkorban, legfeljebb két éven át egyfolytában történik, azonban rendkívüli szükség esetére ez a korlátozás nem terjed ki. A harmadik szakasz a közérdekű munkát teljesítő egyének illetményeiről intézkedik, amelyet a miniszter rendeleti úton állapít meg. A negyedik szakasz kimondja, hogy aki jelentkezési kötelezettségének, vagy a munka teljesítésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, vagy a munka alól kivonja magát, vétséget követ el és két évig terjedhető fog ■ házzal és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. . Az ötödik szakasz szerint a törvényt a belügyminiszter a többi érdekelt miniszterekkel együtt hajtja végre. Ausztria cseh Pénzügyi Agobelineken kívül elzálogosítja a vámokat, a monopóliumok és állami üzemek jövedelmeit — Csehországtól 500 millió szokás, Angliától 2 és félmillió font sterling hitelt kap — Schober kancellár marad Bécs, január 21. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A nemzeti tanács főválasztmánya ma összeült, hogy Schober és kormányának lemondása következtében megválassza az új minisztériumot. A találgatások közül egyik sem vált valóra, mert Schober kancellár a keresztény szocialista párt nyomatékos unszolására s különösen miután a nagynémet párt egy része is biztosította őt jóakaró magatartásáról, végre engedett s elhatározta, hogy a kormány élén marad, azonban a külügyminiszteri tárcát átengedi Beimet, jelenlegi földmivelési miniszternek s ő maga ehelyett a belügyminisztérium vezetését', veszi át,' ,amelynek teendői inkább megfelelnek neki, mint volt bécsi rendőrfőnök, nek, aki eddig is közigazgatási feladatokat teljesített." Parlamenti körökben ezt a megoldást csak ideiglenesnek tartják. Ami az új külügyminisztert illeti, Hennetről mindössze annyit lehet tudni, hogy a németek felé őrien tolódik, beszél franciául és angolul, nagyon műveit, hosszabb időt töltött Svájcban, mikor a hadifogolykicserélés ügyeiben tárgyalt és az összeomlás után, Ausztria részéről ő vette fel először az egykori ellenséges államokkal a tárgyalás fonalát, Párisban Pedig élelmiszerek beszerzése céljából ns£gy tevékenységet, fejtett ki, de hogy miféle tapasztalatai vannak a külpolitika terén, arról senki sem tud. Mint kereskedelempoliti-kai szakelőadó a földművelési minisztérium részéről részt vett a kereskedelmi szerződéses tárgyalásokban.Nagy kiterjedésű birtokai vannak Csehországban és az ottani nagybirtokosokkal társadalmi érintkezést tart fenn, ami a mostani viszonyok között hasznára válhatik Ausztriának. . . , Azok a londoni hirek, amelyek azt újságolták, hogy Német-Ausztria 1t A millió font sterling angol kölcsönre számíthat, hozzájárultak a nemzeti tanács főbizottságának ahhoz azelhatározásához,, hogy, egyelőre Schober kancellárt, 'maradásra késztesse, ámbár a dolgok mai állásánál fogva túlságosan nagy 'vérmességgel sem lehet remélni, hogy az angol pénzsegítség hamarosan meg is jön. Az osztrák korona legutóbbi nagy zuhanásakor a szövetségi kormány Londonban, Páriában és Rómában a diplomáciai képviseletek útján jegyzékekben hívta föl a fenyegető veszedelemre a figyelmet, hogy Ausztria a társadalmi és pénzügyi végromolás szélére jutott s ugy látszik, hogy ennek Londonban megvolt a hatása. Minthogy azonban a Westminster Gazette már mint befejezett tényről ír arról, hogy az angol kölcsön fejében Ausztria a vámjövedelmeket fogja elzálogosítani, nyilvánvaló, hogy a hiteltárgyalások hosszú időt igényelnek. Schober kancellár tegnap büszkén hivatkozott arra, hogy nagy eredménnyel tért vissza Prágából s előtte egy kancellár sem tud felmutatni ilyen gazdasági sikert. A keresztényszocialista párt hangos tetszéssel honorálta a kancellárnak e szavait, azonban gazdasági tényezők távolról sem gondolkoznak így és azt a bizonyos sikert nem is értékelik valami sokra, mert hiszen a cseh szénszállítások túlságosan drágák Ausztriának, ami pedig az 500 millió szolos kölcsönt illeti, annak fejében a prágai kormány olyan biztosítékokat követel, amelyekkel az osztrák kormány eddig elé nem is mert nyíltan előhozakodni, olyan súlyosak, elfogadhatatlanok, amit már bevallottak. A nyilvánosságra csak annyi szivárgott ki, hogy a cseh kölcsön biztosítására.Ausztria kénytelen elzálogosítani egyes monopóliumainak, állami erdőgazdaságának stb. jövedelmeit,, ami egyértelmű volna azzal, hogy Csehország pénzügyi ellenőrzést gyakorolva Német-Ausztria fölött. Harmadfélmillió angol font csak éppen annyira elegendő, hogy az államháztartás legfontosabb szükségleteit egy hónapra fedezze. Ha ennek tetejébe Ausztria kénytelen volna vámjövedelmeit elzálogosítani, akkor az osztrák államgazdálkodás amúgy is kevés aktív tétele menne veszendőbe vele és Bécs városának gyomra legfeljebb egy fél év alatt felemésztené mindazt az élelmiszert, amit ezen a két kölcsönön vásárolni lehetne, amelyet most Prágában és Londonban megígértek. Szóval egy fél évi eleségért Ausztria elzálogosítaná minden igazi állami jövedelemforrását. Csehország pénzügyi gyámsága alá kerülne s akkor valójában nem tudná, hogy miből fedezze a legsürgősebb állami szükségletet. Egyes számára 3 korona !