Magyarország, 1922. március (29. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 MÁRCIUS 1._______________SZERDA XXIX., ÉVFOLYAM 49. SZÁM Ugrás visszafelé A politikai érdeklődés gyújtópontja: a szavazás nyilvánossága vagy titkossága. Helyesebben nyilvánossága, hiszen Szavazati többséggel emellett kötötte magát le a minisztertanács. Budapest és a törvény a hatósági városok kivételével nyilvános lesz a szavazás és még Budapesten sem lajstromos akkor, amikor már jóformán az egész világon titkos a szavazás s a legtöbb országban elfogadták a lajstromos választási rendszert is, amely kizárja a korteskedés elfajulását. A legszűkebb körre szorítja a visszaélések lehetőségét és főként azt teszi lehetővé, hogy a pártok leg* kitűnőbb egyéniségei jussanak be a parlamentbe, nem úgy, mint a kerületi rend* szernél, ahol gyakran a legsivárabb és leg* lelkiismeretlenebb .demagógok ki tudják szorítani a legnélkülözhetetlenebb. és leg* ■kitünőbb politikusokat is. • Az utolsó évtizedben nem alkottak egyetlenegy olyan választójogot sem, amely keresztül ne vitte volna a titkosság elvét, és alig alkottak olyant, amely valamilyen ■ formában meg ne való* sította volna a lajstromos rendszert. A Nyugat nagy példái elhatottak a legsöté*tebb Balkánig. ■ ' A' választójog közmegelégedésre * és ■ véglegesen sohasem vencjezrhető. Az álla* mokéletének fejlődése ’v^néjfeníi ‘folya* • mjij, amely nem isfitér megállást és füsftindig mindédütt csak fejlődést mutat. Az állam* alkotó és államfentartó bölcsességnek alkalmazkodnia kell tehát a fejlődéshez. Annál meglepőbb, hogy nálunk most nem, csak hogy megálloit a fejlődés, de egy olyan visszafejlődést reszkírozunk meg, egy olyan igazán vak ugrást a sötétbe, amely a történelmi, evolúció szabályaival mereven ellenkezik. ha nálunk még nem lett volna titkos választás, akkor is meg kellene értenünk az idők parancsoló sza* vát és alkalmazkodnunk kellene ehhez a demokratikus követeléshez, amely a Nyu*gátról átterjedt, a Balkánlegsötétebb, zu* gáig. De nálunk már titkos választás szerint folyt le a legutóbbi kampány. Ha te*hát előre nem is lépünk, visszafelé ugrani történelmi képtelenség. Érthetetlen a dolog, hiszen a kormány az ellenzékkel való tárgyalások során a tit*kosságot és Budapesten a lajstromos rend* 'síért koncedálta. Miért szívja tehát, még ■ezt is vissza?,! Fájó dolog, hogy törvény nyel nem lehetett rendezni a választójogot. Hibás ebben minden bizonnyal a kormány is, amely a javaslatot késve nyújtotta be és hibás, az ellenzék is, amelynek egy része megakadályozta, hogy az alkotmányosság szempontjából mindenképpen kifogástalan törvény, rendezze ezt a fontos kérdést. De ha már törvényesen nem is lehetett elintézni ezt a nagy kérdést, miért akar a kormány kevesebbet adni, mint amennyit felajánlott?! Intő jel a kormánynak az, hogy nagy tömegek, szervezkednek a függetlenségi lobogó alatt, vagy állítják vissza régi szer* vezeteiket és mennek a harcba a Kossuth Lajos zászlajával, amely az igazi liberaliz- must, a demokráciát, a fejlődést és a, ha* gyományos nemzeti szabadelvűsedet je* lenti. Ezek az ideák pedig nem tűrnek visz*szaugrást, nem tűrnek visszafejlődést, hanem az ő keményen magyar demokratikus felfogásának érvényesülését jelentik a választójogkérdésében is, amelynek pedig első és kiküszöbölhetetlen alapfeltétele a titkosság. Budapest, február 28. (A Magyarország tudósítójától.) A kormányzópárt ma délelőtti első intézőbizottsági ülése fél tizenegy órakor kezdődött. A korrásiny részéről jelen vannak: Bethlen István gróf miniszterelnök, Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter, Mayer János földmivelésügyi miniszter, Temesényi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Kószó István belügyi államtitkár. Az intézőbizottság ülésén a bizottság tagjai nagy számban vesznek részt. Már az ülés kezdeténél jelen vannak: Barla-Szabó József, Berky Gyula, Dömötör Mihály, Fáy Gyula, Göpibös Gyula, Kaypál István, , Iklódi-Szabó János, Karafásh Jenő, Kálmán István, Lövész János, Lipták Pál, Lukovics Aladár, Nagy János (egri), Patacsi Dénes, Patnak? Móric, Kubinek István, Tankovics János, Simonyi-Semadam Sándor, Meskó Zoltán, Nagyatádi Szabó István, néhány perccel tizenegy óra után, sokoropátkai Szabó István pedig még később érkezett az ülésre. Hencz Károly, és Kottát? J. István az értekezlet megnyitásánál nem voltak jelen. A® ’ intézőbizottság... ülésfénék -Mrgyáró'Járfi ' a következő volt: 1. Bethlen lett már- Osóf mhusziszelnök. ismertetése a választójogi rendelet főbb alapelveröl, 2. aminiszterelnök bejelentése a választás előkészítése tárgyában, 3. esetláger, indítványok. A bizottsági ülés megnyitása előtt a Magyarország munkatársának alkalma volt beszélni Maysr, János földmivelésügyi miniszterrel, aki a következő kijelentéseket tette: — Nem a lehetetlen, hogy a ma délelőtti ülésen a titkosság tárgyában módosítások történnek. Rubinek István így nyilatkozott munkatársunk előtt: Teljesen kizártnak tartom, hogy úgy a szavazás nyíltsága, mint a lajstromos szavazás tekintetében bármiféle módosítás is történjen a mai értekezleten a minisztertanács által már véglegesen elfogadott rendelettervezettel szemben . Klebelsberg Kúnó gróf belügyminiszter, akihez munkatársunk, az ellenzéki pártok esetleges és várható passzivitására vonatkozóanintézett kérdést, a következőket mondotta: , — Legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes politikusok, vagy pártvezérek tanúsítsanak passzivitást; a tömegek passzivitását lehetetlennek tartom és e tekintetben csak a szociáldemokrata pártról lehet szó. 2,400,000 választó passzivitásáról komolyan beszélni nem lehet. Nem hiszem, hogy a választáson — ha a passzivitás egyáltalán szóba kerül — számottevő tömegek jöhessenek számításba. * ... . ’ r Az intézőbizottság ülése délután két óráig tartott, s róla hivatalos kommünikét is adtak ki. A mi értesülésünk szerint a tárgyalás során főleg a titkosság kérdése körül folytak erősebb viták. A felszólalók közül előjártak a gazdaképviselők, akik előadták, hogy a falusi kerületekben is ragaszkodnak a titkossághoz. 1 . Bethlen István gróf ,ésmások, az aggodalmaikat kifejező képviselőkkel szemben azt hangoztatták, hogy itt kormányintézkedésről van szó, amelyért a felelősség csak a kormányt terheli és nem a pártot, a kormány pedig mérlegelve az összesköndeményeket, így volt kénytelen határozni. A Kisgazdapárt tagjai ennek a helyzetnek a konzekvenciáját, mint ez előrelátható volt, nem vonják le, amit bizonyít elsősorban Magén Jánosnak lapunk munkatársa előtt tett következő nyilatkozata: — A titkosság kérdésében élénk, purpardek folytak a bizottság ülésén. Sok felszólalás volt mellette és ellene is. Én magam a titkosság álláspontján áltottam mindig. Méltánylom, azonban azokat a körülményeket, amelyek a választójogi rendelet kiadásánál a kormány többségét vezették. Tudni kell, hogy itt nem választójogi törvényről, hanem kormányrendeletről van szó. A kormányrendeletben foglalt intézkedéseket pedig kimondotta az intézőbizottság, hogy nem teszi pártkérdéssé. Nagyatádi Szabó István röviden válaszolt ugyancsak hasonló kendédsünkre. — Igen — úgymond — az intézőbizottság úgy magyarázza, hogy választójogi kormányrendeletről van szó, nem pedig törvényről, a kormányrendeletért pedig a kormány és nem a párt felelős. A jelölések dolgában azt a határozatot hozta az intézőbizottság, hogy még érintkezésbe lép a vidéki szervezetekkel és azoknak meghallgatása után a hivatalos listát a jövő héten bocsátják ki. Az intézőbizottságról eltávozó tagok felítélték velünk azt is, hogy a választójogi rendeslet szerint a képviselőket ajánlók leszavazottnak tekintendők. Ajánláshoz a választópolgárok számának minimuma 8, maximum 16 százaléka kell. Tízezernél nagyobb kerületekben elégséges 1000 ajánló.Az intézőbizottság üléséről kiadott hivatalos kommüniké a következőképpen hangzik:" — Az Egységes Párt intézőbizottsága ma délelőtt ülést tartott. Az ülés megnyitása után Bethlen István gróf miniszterelnök bejelezve tette, hogy a párthatározat értelmében Gömbös Gyulát kérte fel az ügyvezető elröki tisztség vállalására. A kérésnek Gömbös Gyula eleget tett. Az intézőbizottság a miniszterelnök bejelentését tudomásul vette. Ezután az üresen hagyott társelnöki állásra Perényi Zsigmond bárót választották meg, az alelnöki állást pedig Molnár Dezsővel töltötték be. Az intézőbizottság üresen maradt tagsági helyeire Lers Vilmos bárót, Károlyi Imre grófot és Almássy Lászlót kivéi, meg. Ezután Gömbös Gyula ügyvezető alelnök ismertette azokat a szabályokat, melyek a pártszervezésre vonatkoznak. Az intézőbizottság az előterjesztést lényegtelen módosításokkal elfogadta. Ezután következett a tagfelvételi bizottság megválasztása. A bizottság tagjaivá Bethlen lstván grófot, nagyatádi Szabó Istvánt, Mayer Jánost, Gömbös Gyulát, Fáy Gyulát választották meg. A tagfelvételi bizottság olvasója Ráth Sándor, a párt igazgatója. Mindezeknek az elintézése után Bethlen István gróf a kormány választójogi rendeletét ismertete a bizottságai. Újból kifejtette álláspontját a A Milen-pArt kiáltványt Intéz a nemress ám?giisaí8P€-nak a kisgazdákká!! ma ismerteit® a vá6a3z£ójog~i rsn#e£etef ®8agj?a«£ si§ak ©Sw&ssi a fiikés, gyakorlatban a — nyilvános szavazás meHatt fi formssSa § „fi válassléjogi rendeseiért nesn a párt ffeSeSSs, hanem a kormányi£ .«= Párthatározat s „fi titkosság nem pártfel?dés“ — fi ICasgaa^a párt intézőbizottságának ülése Egyes szám ára 3 korona