Magyarország, 1922. május (29. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 MÁJUS 3. SZERDA XXIX. ÉVFOLYAM 99. SZÁM Beszéd és bomba Kétfelöl is egyugyanazt hirdették vas./ .hántap: a munkára, jogrendre, belső berkességre való törekvést. Az egyik oldalon Apponyi, Andrássy és Rassay, a másik oldalon Bethlen és Klebelsberg. Csodálatosan boldog ország, ahol az ellenfelek is ugyanazt akarják: a belső békét. Csodálatosan boldogtalan ország, ahol alig érhető el az, amit mindenki akar: a belső béke. Vagy mégis haladnánk? Eredmény (és már ezt is eredményként kell dicséra nnünk!), hogy a szombat*vasárnapi nép* gyűlések verekedés, püffölés, botos zavar* gás nélkül értek véget. íme, hát mégis tud rendet tartani a magyar választóközönség. Tud rendet tartani, mihelyt tűrik, hogy rendet tartson. Nyugalom van és csend, mihelyt hatalom és közigazgatás helyesen értelmezik, betű szerint veszik a rend érdekében kiadott kormányintézkedéseket és fogadkozásokat. Most is nyugalom volt általában és a választási térképnek csak egyetlen pontján volt ki* lengés, Nagykanizsán, ahol a Rassay* gyűlést akarták megzavarni vándor felelőt* len elemek, akiket elintézett maga a választóközönség. Mi ugyancsak nem siratjuk a pó* ruljárt zavargókat. Deazért nem azt mondjuk, hogy ez az ideál- Sőt! Nem helyeseljük a verekedőket, de a kontra* verkedőket sem. A rendet a rendőr tartsa fenn, senki más. De a rendőr azután gon* doskodjék is a nyugalomról az egész vona* ton, egyenlő rendről, kormánypárti és ellenzéki gyűlés és választó egyforma nyugalmáról. Nyugodalmas vasárnap után azután hétfő este förtelmes kisiklást hozott a Rend Országában. Egy a Ferenc József- laktanya tiszti étkezőjébe belopott bomba felrobbant. Emberéletben hála Istennek nem esett kár. De ami az eset borzalmas* sságát illeti, ez lényegtelen. A kaszárnyás, rombavetés éppen olyan aljas és gyáva, mint volt a Dohány*utcai. És ha követel* tük, hogy nyomozzák ki és büntessék meg a Dohány*utcai nyolc halott gyilkosát, —ajnos mindmáig eredménytelenül követel* ttük, — ugyanolyan elszánt komolysággal kívánjuk példás bűnhődését azoknak, akik— talán a Dohány*utcai nyomozás sajnálatos eredménytelenségén felbuzdulva — gyilkolni akartak a Ferenc József*laktab lyában. Reméljük, hogy az újabb félelmetes ,set visszaható buzgalmat ad a rendőri nyomozásnak és egyszerre csukódik vas* perec mindkét gaztett elkövetőinek a csuk* lójára. Büntelen társadalom csak ott kép*zelhető, ahol minden bűn megtoroltatik. A laktanyai merénylet után még élesebben követeljük a bűnösök bűnhődését. Külön* ben marad ami van, vasárnapi békebeszéd pointje, hétfői bomba. Magyar Indítvány a genuiai gazdasági albizottságban Diadalmaskodik a legtöbb kedvezmény síve Gentia, május 2. (A Magyarország kiküldött tudósítójának távirata.) Nagyon érdekes vita fejlődött ki a gazdasági bizottság első albizottságának tegnapi ülésén a legtöbb kedvezmény kérdéséről. Az elnöki megnyitó után Hirsch német birodalmi államtitkár még egyszer kifejtette a német álláspontot ésutána a japán delegátus szintén a legtöbb kdvezmény elve mellett nyilatkozott. Olaszország részéről Bossi gazdasági miniszter, jelentette be hozzájárulását s nagy meglepetést hozott, hogy az angol kormány képviselője elismerte a legtöbb kedvzmény elvének általános alkalmazását, mint egyedül alkalmas módot az európai újjáépítésre és a világháború súlyos következményeinek elhárítására. A német javaslat úgy szól, hogy az általános legtöbb kedvezmény minden állam szempontjából kívánatos a háború gazdasági kárainak kiküszöbölésére s ezért minden államnak sürgősen gazdasági szolidaritásra kell lépnie. Feltétlenül szükséges a legtöbb kedvezmény kölcsönös megadása főleg minden állam vámtarifája terén s ezt mielőbb életbe kell léptetni. A magyar delegáció részéről patinailványt nyújtottak be, amely azt kívánja, hogy a gaz,dasági ujáépítés lehetővé tétele céljából az államok mielőbb kössenek egymással kereskedelmi szerződéseket a legtöbb kedvezmény elve alapján. A japán delegátus kiemelte, hogy a fennálló szerződéseket és megállapodásokat, ammelyek a legtöbb kedvezmény elvével nem egyez nek, csak annyiban volna szabad fentartani, amennyiben az államok a maguk sajátos visszonyaival azt feltétlenül megokolhatják, egyebekben minden megkülönböztetésnek meg kell szűnnie a vámtarifák terén, ki kell küszöbölni a kereskedelmi forgalom korlátozásait és a kereskedelmi tilalmakat. Hirsch német államtitkár javaslatára a bizottság elhatározta, hogy ezeket az indítványokat egymással összhangba hozva, egységes javaslatot fog megszövegezni a bizottság. (Ti:) Bethlen és Kiebelsberg hetet akarnak az egész király kérdés és a felekezeti politika teljes leszerelése. Klebelsberg elmondta a királynak küldött utolsó tanácsait. . Kormánynyilatkozatok Egerben és Sopronban (A Magyarország tudósítójától.) Vasárnap Bethlen István gróf miniszterelnök Egerben a heves megyei Keresztény Kisgazda-, Földműves- és Polgári párt nagygyűlésén vett részt. Hosszú és nagyszabású beszédében elsősorban az Egységes Párt programmjával foglalkozott. A párt célja — úgymond — hogy az ország ügyeit előbbre vigye, hogy félretolja azokat az akadályokat, amelyek a nemzet és ország fejlődésének útjában állanak. A pártban részt vehet mindenki társadalmi, osztály, felekezeti, foglalkozásbeli különbség nélkül. Az elmúlt parlamentben a kisgazdatársadalom és magyar intelligencia, vitte a vezető szerepek és nem vett abban részt a munkásosztály. Itt az ideje, hogy most méltó képviseletet adjunk a magyar munkásosztálynak, elérkezett annak az ideje is, hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül egyesüljenek a magyarok egymással. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra. Az Egységes Párt programbeli célja külpolitikai téren biztosítani nemzeti függetlenségünket, épp ezért a Duvakonföderáció felvételi gondolatát ,nem, tehetjük magunkévá. További célja az, hogy a magyar nemzet ilyból egyenlőséggel bírjon a többi nemzetekkel szemben.A beavatkozási politikának belső ügyeinkbe meg kell szűnni. Ha már bennünket lefegyverkeztek, fegyverezzék le a szomszédainkat is-Legyen meg a kereskedelempolitikai téren is az egyenlőségünk, ne avatkozzanak bele pénzügyeinkbe sem. Belpolitikai téren célja a nemzeti demokrácia kiépítése, az egyenjogúság, a polgári rend, a felekezeti béke fenntartása, végül pedig erős parlamenti kormányzatnak a megteremtése. Azország nemzeti létet akar szemben minden nemzetköziséggel. Olyan demokráciát hangoztat, amely, egyenlő részesedést ad mindenki számára a politikai hatalomból. Ezt a demokráciát a keresztény irányzat vezesse, mely ellensége minden olyan politikának, amely vallásellenes törekvéseket támogat és a nép lelkének erkölcsi felfogását megmételyezi. Ellensége a felekezeti Ucka megrondásának. Nem a fdekezetet, hanem a vallástalanságot kell üldözni. Nem a zsidókat kell üldözni, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget övetnek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha azt kérésré tények követték volna el. Tiltakozik az ellen, hogy Szent István korönállját sárba rántsák. Királyságot akkor oldja meg', amikor önszántunkból dönthetünk ebben.'A kérdésben. A‘ felekezeti békétlenség a magyar nép lelkében nincs meg, azt külföldről hozták és oltották belénk csak azért, hogyvisszavonást szítsanak. Ezzel a miniszterelnök be is fejezte szavait, utána Egri Nagy János, majd Gömbös Gyulabeszélt. A gyűlés után a miniszterelnök küldött-ségeket fogadott, azután bankett volt. A banketten is nagyobb politikaibeszédet mondott a miniszterelnök. A genuai konferenciának kér- désével foglalkozott és ennek során a következőket mondotta: — Genuából sok tapasztalatot hoztunk haza. Visszahoztuk annak a tapasztalatát, hogy milyen cselekvések és nyilatkozatok ártanak ennek az országnak. Legsúlyosabban árt az a propaganda, melyet Bécsben és a körülöttünk lévő többi államok kifejtenek, továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezeket, elítélem s ellenük a törvény szigorával eljárok. Ezek ártanak, de még nagyobb mértékben ártanak az olyan kijelentések, mint hogyha a kormány azokkal szemben nem akarna, vagy nem merne eljárni, mert azt a benyomást kelti a külföldön, mintha itt való-banolyan kormány volna, amely tehetetlen, fél és nem mer a hibákkal szembeszállni. De árta-nak azok a nyilatkozatok is, amelyeket pártpolitikai célzattal, kortesfogásból tesznek. Bele kell kapcsolódnunk — úgymond — a nagyvilág problémáiba, az új Európa kialakításába, amelyet most csinálnak Genuában. Nem erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A lakoma során még több felszólalás hangzott el, majd estevisszautazott a miniszterelnök kiséretével. • ■", ■„ . . Egyes számára 5 korona