Magyarország, 1922. május (29. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 MÁJUS 16. KEDD XXIX. ÉVFOLYAM 110. SZÁM Az utolsó hetek I Mafowsmkycáfolj®a is Inkább defkrorizálás, mint a trónról való lemondás."—A király­propaganda egy milliósa Gilatx Gusztáv semmit sem írni az egész dologról Budapest, május 15. (A Magija­-ors­zág tudósítójától.) A minisz­terelnök tegnapi beszédében azt mondotta, hogy Andrássy Gyula gróf az ország egy igen magas dignitáriusa előtt Tihanyban úgy nyilatkozott, hogy a detronizáció elkerülhetetlen és azt az üzenetet küldte a miniszterelnöknek, hogy ezt Bethlennek kell végrehajtani. Azt is mondotta a miniszterelnök beszédében, hogy propaganda­­célokra egymillió koronánál többet fordítottak a legitimisták a királyi javadalmak jövedel­meiből. Ezekre a kijelentésekre vonatkozóan a Magyarország munkatársa megkérdezte Rákovszky Istvánt, aki a következőket mondotta: — Amennyiben Bethlen István gróf kijelen­tése azt akarná kifejezésre juttatni, hogy An­drássy őt a detronizációra biztatta, úgy ezt ha­tározottan tagadom. Andrássy mindig a leg­szigorúbb legitimista állásponton volt, épp úgy mint Apponyi, Gratz és én. Amit én tudok, az különben csak az, hogy a kormány rá akarta bírni a királyt arra, hogy a trónról önként mondjon le, minket pedig arra, hogy őfelségé­nek adjunk ilyen tanácsot. Én a magam részé­ről a trónról való lemondást mindig a leghatá­rozottabban elleneztem, mert hogyha választa­nom kellett a lemondás és a detronizálás között, úgy a király és az ország érdekében még min­dig előnyösebbnek tartottam a detronizálást, mint a lemondást. — Ami azt illeti, hogy Bethlen tudomása sze­rint propagandacélokra, egy milliónál több for­­díttatott, arra csak azt válaszolhatom, hogy sem Andrássy, sem Gratz, sem én ily nagy ösz­­szegről nem tudunk. Az az összeg, amelyet állí­tólag propagandacélokra visszatartottak és amely mi tudunk, jóval alatta van az egy­millió koronának és még ez összegnek is nagy, része ma is meg van. Glatz Gusztáv a miniszterelnök beszédével kapcsolatban a kö­­vetkzőket mondotta a Magyarország munka­társának . — Nem tudok arról, hogy Andrássy Gyula gróf a detronizálás ügyében bármilyen üzene­tet küldött volna Bethlen István grófnak. Az én jelenlétemben ez nem történt megr, erről én nem hallottam. ­ A választási harc döntő mérkőzése előtt aggodalommal látunk olyan jelensé­­geket, melyek igazán nem alkalmasak arra, hogy a választásoknál hamisítatlanul meg­­nyilatkozhasson a nemzet akarata. Pedig erre van szükség. Az ország jövendőjének megalapozása lehetetlenné válik, ha az új nemzetgyűlés teljes munkaképességgel nem láthat hozzá nagyjelentőségű teen* dőihez. Aggodalommal fogadjuk a kormány­ nak azt a rendelkezését, mellyel egyenesen megtiltja a választások előtti héten min* dem politikai gyűlés megtartásét. Lehetet* len ennek a kormányintézkedésnek bármif féle szépítgetése. Ez olyan hatalmi csele­­kedet, mely megakadályozza a választó* tömegeknek az ország helyzetéről, a kor* mány programmj­áról, a nemzet legégetőbb kérdéseiről s a különféle pártok törekvései* ről való felvilágosítását épp azokban a na­­pokban, amikor ezek a felvilágosítások a legelemibb erővel hatnak. Valami különös szakítást látunk ebben azzal a gyakorlat­ tal, mely kifejlődött Magyarországon az* óta, hogy itt alkotmányos parlamenti rend* szer uralkodik. A választási harcok idején szinte rendszerré vált, hogy épp a válasz* tásokat megelőző napokban lett legbuz* góbbá, legbensőbbé a jelölteknek a válasz* tokkal való érintkezése s a felvilágosító propaganda gyakorlása. Egyáltalán nem láthatjuk be, hogy miért kellett most sza* kítani ezzel a szinte történelmileg kifejlő­ dött gyakorlattal. Az izgalmak kikerülése erre nem lehet elegendő ok, mert hiszen ez a hatalmi intézkedés egymagában sok­­­kal jobban izgat, mint a­­ gyűlések tar* tása és a szólásszabadság érvényesülése. Magának a kormánynak sem áll érde­­kében a gyülekezési jognak és szólássza­­badságnak ilyetén korlátozása, mert hiszen a kormánynak is szüksége van arra, hogy az ő programmjának több talán helyes pontjára nézve a választók megismerjék az igazi intenciókat és ezeknek tisz* tas­ágát. Amilyen aggodalommal látjuk a gyűl­tekezési jog és szólásszabadság korlátozá* sára irányzott ezt a generális intézkedést, épp oly fájdalmasan észleljük azokat a túl* kapásokat, melyek lépten­yomon elő* fordulnak és merőben ellenkeznek a kor*­mány részéről történt nyilatkozatokkal, ígéretekkel és fogadkozásokkal. A szavak* nak és cselekedeteknek ez a kiáltó ellenté* tessége az, ami a kedélyek izgalmát még fokozza s azt a gondolatot keltheti, hogy itt nem a nemzeti akarat szabad megnyi* latkozásának alkalma kínálkozik. A döntő mérkőzés előtt megismétel* jük a kormányhoz intézett azt a kérésün* ket, hogy az utolsó napokban vessen véget minden hatalmi visszaélésnek és mentse meg az új nemzetgyűlést attól, hogy­ a felé zaklatott kedélyek dúló háborgása lehetet­­lenségre kárhoztassa. ....­­ Bécsben tárgyalják az állatkiviteli tilalom enyhítését !A magyar kormány delegátusai á­ttéten utaznak Bécsbe* A A tárgyalások során a magyar borkivitelről is szó lesz Budapest, május 15. (A Magyarország tudósítójától.) Amióta a magyar kormány elrendelte az állatkiviteli ti­lalmat, az osztrák kormány több ízben kísér­lette meg a tilalom enyhítését, de sikertelenül. A külügyminisztériumban lefolytatott tárgyalások sem vezettek eredményre, csak az utóbbi na­pokban történt valamelyes közeledés a két kor­mány között és ennek a hatása alatt vetődött fel az a terv, hogy az osztrák kormány küldöt­tei közvetlenül tárgyalnak Budapesten a ma­gyar kormánnyal. Ez a terv azonban külön­böző okok miatt meghiúsult és most arról ér­tesülünk, hogy az osztrák kormány kérdésére a magyar kormány hajlandó Bécsbe kül­deni megbízottait, hogy az osztrákokkal az állatkiviteli tilalom enyhítése ügyében tár­gyaljanak. . Valószínű, hogy még e hét folyamán Bécsbe Utaznak a magyar delegátusok, Bod János dr. közélelmezési miniszteri ál­­■­lamtitkár, valamint a földmivelésügyi minisztérium kül­döttje és a referensek. A tárgyalásokon a magyarországi borkivitel kérdése is szó­­ba kerü­lt, mert a borexport és az állatkiviteli tilalom enyhítése szorosan összefüggnek egymással. A magyar kormány hajlandó lesz enyhíteni a kiviteli tilalmat, de az osztrák kormány­nak is engedni kell a bor, vámjának mérsék­­éklése ügyében. Sikr Térfy miniszter lemondásáról és választások után mond le a közélelmezési miniszterségről Távozása esetén változások lesznek a minisztériumban (A Magyarország tudósítójától.) Politikai körökben az az ellenőrizhetetlen Mr. terjedt el, hogy Térfy Béla közélelmezési miniszter le akar mondani állásáról és lemondása nemsokára be is következnék. Érdeklődtünk a Térfy miniszter lemondá­sáról elterjedt hírnek valódiságáról és arról ér­tesültünk, hogy Térfy miniszter, lemondási szándéka nem új, már régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a választások után megválik tárcájától. A miniszter ugyanis semmiféle politikai párthoz nem tartozik, minisztersége alatt, rend­kívül nagy buzgalommal és energiával látta el a gondjaira bízott közélelmezési ügyeket, de­ nem­ politizált soha. " Hat hónap óta, amióta a minisztérium élén áll,, az ország ellátásában nem voltak zavarok, és Térfy ringó ambícióval, lendületes munka­­kedvvel dogozott a kevés személyzetű közélelme­zési minisztérium élén. Térfy értesülésünk szerint ma hivatalos ügyben Kecskemétre­­utazott, azután kétheti szabadságra megy, úgy hogy ha a lemondási szándéka valóra válik, már, nem is tér vissza hivatalába. A választások után új közélelmezési minisztert kell kinevezni, aki a­ többségi párt politikáját követi és annak hive. Valószínű, hogy Térfy miniszter távozá­sával a közélelmezési minisztériumban nagyobb változások is lesznek, mert a minisztérium ve­zető emberei között is lesznek olyanok, akik Térfy miniszterrel együtt vállaltak tisztséget a minisztérium élén és ezek Térfy távozásával szintén lemondanak. Esryes szám­ára 5 karonai

Next