Magyarország, 1922. augusztus (29. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
# / X// A Q■■ I ' i 6 U\ ’ j/ . IrjfjyyL I// / ,'7 * H^^ar^wT^ B'JDA'’EST,1922 AUGUSZTUS 1. KEDD XXIX. ÉVFOLYAM 1727 SZÁM A boszorkányok Bethlen István gróf miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésén válaszolt az indemnitási vitasorán elhangzott felszólalásokra. E pillanatban válaszának csupán egyetlen pontjával kívánunk foglalkozni. A miniszterelnök úr azokra a beszédekre, amelyek a mellékkormányok működéséről festettek sötét képet, azt mondotta, hogy ezek a mellékkormányok, amelyekről itt mostanában hol suttogva, hol nyíltan be* szélnek, nem egyebek, mint azok a boszor* kányok, amelyek Kálmán király idejében voltak. Vagyis nincsenek. Nincsenek bo* szorkányok, nincsenek mellékkormányok. Fölösleges tehát, hogy üstöket forraljanak, vasakat tüzesítsenek a boszorkányok megégetésére. Bethlen Istvánnak ezt a kijelentését komolyan kell vennünk és fenntartás nélkül el is kell hinni nekünk is, akik nem vagyunk kormánypártiak. Amikor azonban mellékkormányokról van szó, mellékkormányok alatt ne csak azokat a bizonyos boszorkányokat értsük, amelyekre, amíg a kormány szilárdan áz a helyén, valóban fölösleges tűzhalált, kiálttani, hanem minden olyan politikai ambiciót, amely a kormány hatalmát gyöngíti s amely kívülről, a pártokban igyekszik olyan hatalmat összegyűjteni a saját kezében, amely lényegében semmiben sem kikönbözik a mellékkormányok függöny mögötti működésétől. Fölösleges külön magyarázni, hogy ezek a politikai ambíciók a Friedrich— Wolff—Gömbösítéke politikai fegyverkezésekre értendők. Ez az irányzat pártot akar teremteni a párton belül, kormányt akar teremteni a kormány mellett, hatalmat akar magának szerezni a kormány hatalmával szemben. Olyan irányokba akarja sodorni a magyar belpolitikát, amely nem fedi sem a nemzet többségé* nek, sem a kormány összességének céljait. Ezeknek a politikai ambícióknak megféke* zése épp olyan fontos kötelessége a kor* iránynak, mintha mellékkományok meg* szüntetéséről és elfojtásáról lenne szó. A kormány nagyon jól tudja, hogy ezeknek az uraknak szándékai mögött milyen ve szedernek rejlenek elsősorban a nemzet, másodsorban a kormány számára. Figyel* meztetjük tehát Bethlen István miniszter* elnököt, hogyha boszorkányok, nincsenek is, de vannak még a garabonciások! Akik felleghajtó köpönyegük sötét ráncaiban szelet és vihart hordanak. A nemzetgyűlés mai ülésén Daruváry Géza igazságügyminiszter is felszólalt. Azt mondotta,hogy aki a jogrendet sérti, az a nemzetet, sérti. Ennek az igazságnak leszögezne annál is inkább fontosabb, mert ez a kijelentés a magyar kormány igazságügyminiszterének részéről történt, aki a jogrendnek leghivatottabb védelmezője. Erő és igazság van az igazságügy- miniszterszavaiban. Ugyanaz az igazság, amelyetesztendők óta minden betűnkkel hirdetünk és, minden sorunkban kiállunk a mindenkori kormányok felé. . Addie- amig akár boszorkányok, akár grabonciások vannak a magyar belpolit ákában! amelyek nyugtalanitják és ssc, műkkel verik meg a kisdedet, mely meg* született, fin Ivet fog; érdnek hívnak, addig hiába verseny’ 'Had, abban, hogy ebből a cocciuáőből olyan férfi lesz, aki váltam tud,tartani a magyar életet, mnA.Atlus" Három miniszter beszélt Bethlen három frontális támadása a szocialisták, Massayék és Andrássyék ellen, — Nincsenek mellékkormányok, — Érdekes nyilatkozata Garami Ernőről, — Liberalizmus, októbrizmus és radikalizmus, - A választások mérlege, — „Csináljuk meg a földreformot,** — Daruváry igazságügyminiszter: „Aki a jogrend ellen vét, a nemzet ellen vét.” — Rakovszky belügyminiszter éles polémiája az ellenzékkel, — Mi az internálást ~ a belügyminiszter a sajtóról, — A nemzetgyűlés illése (A Magyarországtudósítójából.) Huszár Károly elnök 11 óra után néhány perccel nyitóára, meg a nemzetgyűlés nári ülését. Jelenti, hogy az indemnitási vita befejezést nyert és Daruváry igazságügyminiszter kíván szólani. Daruvári Géza igazságügy miniszter , Hubert beszédével foglalkozik, aki rendkívül súlyos támadást intézett a magyar, bírói kar ellen. .Ez parlamentáris, életünkben szokatlan, mertbármily hevesek voltak eddig a viták, a bíróságot kihagyták a vitákból, hogy a bíróság érintetlensége és függetlensége csorbát ne szenvedjen. Hébert azt mondotta, hogy a bíróság megszűnt független lenni. Súlyos és teljesen indokolatlan volt a ."tárniuk,a. annál is inkább, mert a birjói függetlenség kérdésével semmiféle kapcsolatba nem hozható a bir.rók előmenetele. 1871 óta mindig a kormány előterjesztésére történtek a kinevezések, melyek soha a bíróság függetlenségét nem érintették. Ezen a téren jelentős előrehaladás, hogy 1920 óta az egyes fizetési ’osztályokba való. előrelépés , automatice történik. ~ ‘ ’ Egyébként minden műveit államban a bírák kinevezését ál végrehajtó hatalom eszközli. A bírák áthelyeznél? most is csak beleegyezésükkel történhetik. ’A polgári perrendtartás életbeléptetése óta nem'történt áthelyezés másképen. Stébelt támadása tehát minden alapot nélkülöz 'és reméli, hogy elszigetelt fog maradni. Ez igen fontos érdek is a bíróságok te'kintélyének' megóvása érdekében. Lehetetlen erkölcsileg, hogy itt a bíróságok ellen támadások hangozhassanak el. Reméli, hogy a Szociáldemokrata Párt nem azonosítja magát Hébert kijelentéseivel és nem fogják Héberet követni ezen az úton, mely a nemzet érzelmi világától oly távol áll. A nemzet bizalommal viseltetik a bíróságok iránt. Ezt a bizalmat itt a parlamentben is megnyilvánulni láttuk, mikor egyes fontos kérdéseket a független magyar bíróság elé kívántak utalni. (ügy van! Helyeslés.) Strausz István és Fábián Béla is kiemelték, hogy a magyar bíróságok a mai nehéz időkben megközelíthetetlenül végzik nagy munkájukat. A nemzetgyűlésnek egy kötelessége van, mielőbb segíteni a bírák helyzetén. Fábián Béla: Azátmeneti segélyt emeljék Daruváry Géza:. Az .amnesztia-rendelettel kapcsolatosan reflektál. Hébert felszólalására, aki kijelentette, hogy a trianoni béke 76. §-a amnesztiát adott minden itabon óta elkövetett bűncselekményért. Felolvassa a vonatkozó szakaszt és megállapítja, hogy bűncselekmények miatt a felelősségrevonást nem lehet zaklatásnak minősíteni. Nem hiszi, hogy szolgálnak vele a haza érdekeinek, ha a trianoni békét ilyen mesterségesen értelmezik. Ezzel módot adnak ellenségeinknek arra, ■hogy bülügyeinkbe becnatkosztíttk!:. ( Helyeslés.) Fropper képviselő úr azt mondotta, hogy az amnesztia nem lett végrghajtva. 26.300 egyén kapott eddig amnesztiát és ebből a szánból ".OCC-et tesznek ki azok, akik kommunista és forradalmi bűncselekményekért lettek elítélve. Ilyen körülményekközött nem lehet azt mondani, hogy az amnesztia-rendelet különösen fest. Azt is állították, hogy kivételes kegyelem nem adatott. Ez csak nagyon nagy méltánylást érdemlő esetekben történtmeg, amikor beható és lelkiiseretes vizsgálat tárgyává tették a kérvényeket. A maga részéről hajlandó a kegyelmi kérvényeknek a békülékenység és engedékenység jegyében való elintézésére. Csak egy korlátot ismer, ezen a téren, ha az az állam és társadalmi rend értékeibe ütközik. Ezután a Propper által kifogásolt rabmunkáról szólott a miniszter- A büntetéssel együtt jár a munkakényszer s nem fizetést, hanem jutalmat kapnak a rabolt munkájukért. A készített munkák 91%-a az állam részére jutott s csak 9%-ot kaptak az igazságügyi közalkalmazottak, egyenlően elosztva. A rabok közül csak a fogvatartottak 17% -a vett részt ezekben a munkálatokban. Ezután rátért az igazságügyminiszter a legsürgősebb igazságügyi teendőkre. Nem ad a jövőre kiterjedő programot, csak ismertetni kívánja, hogy milyen törvényjavaslatok állanak feldolgozás alatt. Először is a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket pótló javaslatokat kell elkészíteni. A törvénytelen gyermekek fokozott védelméről, az ügyvédi és bírói vizsga letételéről és az ügyvédi gyakorlatról szóló javaslat is kidolgozás alatt áll. A kivételes hatalmat teljesen megszüntetni nem lehet. Az európai politikai helyzet nélkülözi a stabilitást. Államunk helyzete, más, mint békében volt. Társadalmunk teljes egyensúlya nem állott még teljesen helyre. Ezek mind a legnagyobb óvatosságra intenek. Ezen átmeneti jellegű javaslatokon kívül készen van a váltótörvény revíziójáról és a felsőházról szóló javaslat. A polgári perrndtartás is átdolgozás alatt áll. Célunk ez, hogy azt érdemi és formai irányban rendszeres egészbe foglaljuk és egyszerűvé, könnyen áttekinthetővé tegyük. Azt akarjuk, hogy a jogkereső közönség tudja mi a joga és tudja, azt, hogy hogyan érvényesítheti ezt a jogát. Ezután a jogrenddel kapcsolatos felszólalásokkalfoglalkozik. Nagyon sokat, vitatták ezt a kérdést az utóbbi időben — mondotta. Többet mint szükséges lett volna , mint amennyi a jogrendre nézve helyes. A jogrendnek két alapfeltétele van. Az egyik, hogy a nemzet zöme a fennálló jogrendet magáénak érezze és vallja. Ez az előfeltétel meg is van, mert a nemzet a mai jogrend keretein belül nyugodtam dolgozik. Másodszor, pedig kell, hogy az államhatalomnak meglegyen a kellő, ereje, hogy akaratának érvényt szerezzen. A kérrény megmutatta, hogy ereje és akarata meg van és hogy eljárásaiban teljesobjektivitás vezeti. Nekünk az a felfogásunk, hogy mimeren aíman cselekedett mely a jogrendet sénti, a nemzet érdekeit támadja. Mi minden támadás ellen meg védjük", a fennálló rendet. Kéri az indirmnitáselfogadását. (Zajos he-lyeslés és taps a Ház minden oldalán.). Bélfalén. István gróf miniszten&möfgi Az a tény, hogy az imleiinitás vitája elhúzódott, bizonyítéka annak, hogy‘a képviselők egy rég maga felkereteibe szorítani, másrészt bizonyítja agy hogy ' " ' ‘ házszabályaink elavultak. A választások cán tanúi bizonyos &