Magyarország, 1922. szeptember (29. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

"MAGIAHÍSÁG BUDAPEST, 1922 SZEPTEMBER 1. PÉNTEK ÉVFOLYAM 198. SZÁM Apponyi *'­ Apponyi a bécsi interparlamentáris konferencián kénytelen volt személyes ügyben felszólalni és ez a személyes ügy­­— egész Magyarország személyes ügye volt. Apponyi ex abrupto — és három nyelven — válaszolt azokra a vádakra, amelyeket reméljük, hogy inkább meg­­tévesztésből, mint Magyarország iránti rossz érzésből hozott fel európai nevéhez egyáltalán nem méltón Bernstein Ede. Mi­ lyen szerencse, hogy az egy európai név* vel fedezett, de merőben igazságtalan és indokolatlan vádra akadt egy európaibb hitelű név és egyéniség: Apponyi, aki ,vé­­delmébe vette igaztalanul vádolt hazáját. Apponyi beszédének sikere kétségte­­len volt. Bizonyítja ezt nemcsak az az ünneplés, amelyben őt*— és oly meg­érdes­melten — részesítették a műveit nemzetek képviselői, hanem az a tárgyi tény is, hogy még felszólalásának órájában választották őt be az Interparlamentáris Unió vezető legfőbb tanácsába. Apponyi sikere indo­­kolt volt egyrészt, másrészt erkölcsien magától értődő. Magától értődő, mert igazságos ügyet védelmezett rokonszenves igen, szenvedély és túlzás nélkül, mindig jp. tárgyi igazság kereteit respektálva és Joert ezt a védelmet ő adta elő, ő, aki — tanú rá minden becsületes magyar ember — nem csupán odakint mer beszélni, de föl merte emelni szavát idebent is azok­­ban az időkben, amikor — senki se tagadja, hogy voltak ilyenek — erre komoly szük­­­ég volt. Kiragadjuk a pártokon fölötti, az ősz* latlan magyarságot egy kiváltságos nagy személyében képviselő Apponyi beszédé­­ből azt a passzust, amelyben megállapítja, hogy Bernstein nagyon rossz szolgálatot tesz éppen azoknak, akik idehaza alkot* mányos eszközökkel küzdenek a konszo* lidáció teljességéért. Mi tovább megyünk. A Bernstein*féle beszéd kő Bethlen és né*­hány minisztertársának útjában is, azoké* ban a mostani felelős és vezető politikuso* kéban, akikről ellenzéki létünkre is meg* állapítjuk, hogy sokat tettek és cseleked* tek a rend, a törvényesség, a konszolidáció helyreállítása érdekében. Ezen a ponton valamennyien egyek vagyunk becsületes magyarok, akik sosem siránkoztunk, még kevésbé vádaskodtunk a külföldön, hanem igyekeztünk azt a munkát, amit végezni kellett, itthon és a magunk emberségéből elvégezni. Minden becsületes ember egy fronton van a konszolidációért való küz* delemben, de a rágalmak és vádak vissza* utasításában, hazánk becsületének megvé* désében is. Itt nincs, de nem is lehet kü* lönbség magyar és magyar között és vezé* rünk ebben a munkában Apponyi, féltett büszkeségünk valamennyiünknek, aki most is bebizonyította, hogy ő egy személyben jelenti az osztatlan magyarságot, annak minden jó vágyát, törekvését, becsületét és tisztességét. A kormány körében megy&féknek tekintik a fegyveres konfliktus^^SV&delmét Ma délután minisztertanács. — 71 belügyminiszter a Ak ^fonyék uj beosztásáról (A Mag­yaror­szág tudósítójától.) A kor­mány tagjai péntek helyett ma délután öt órakor ülnek össze a rendes heti minisz­tertanácsra, miután holnap az interparla­mentáris konferencia Budapestre érkező tag­jainak fogadtatására szükséges előkészületek veszik igénybe az időt. A minisztertanácsnak — értesülésünk szerint — különösebb tárgyalni valója nem lesz, elsősorban a folyó ügyek, a gazdasági helyzet, valamint Kállay pénzügymi­niszternek az adójavaslatokon tett­ módosítá­sai, a drágaság kérdései azok, amelyek megvi­tatásra kerülnek. A minisztertanács programm­­ján szerepel a kormányzó akciójának és az ez­zel kapcsolatos kormányintézkedéseknek az ügye is. A külpolitika kérdéseivel a miniszterta­nács hír szerint nem foglalkozik, miután en­nek szükségét nem látják. Illetékes helyen közlik velünk, hogy a külpolitikai helyzet tisztázására magyart részről további lépésekre alig van szükség. A két szövetkezeti szláv állam ugyanis a jelek szerint, az egész vonalon takarodot fuvat és a szláv korridor, híre egyelőre kútba esett. Ez megállapítható az egész cseh és jugo­szláv sajtó hangjából és politikusaik nyilatko­zataiból. A bécsi interparlamentáris konferen­cián megjelentek is megállapították, hogy a kü­lönböző konfliktusok veszedelméről elterjedt hírek erősen túlzottak voltak. Helyesnek bizo­nyult tehát a magyar hivatalos külpolitikának ar­ a legutóbbi években vallott felfogása, hogy izgalomra nincs ok és nyugodtan kell vár­nunk a fejleményeket Már most is megállapítható, hogy a külpolitikai feszültség jelentősen enyhült és a háborús veszedelem megszűntnek te­kinthető. Minisztertanácsi intézkedésekre ezekben az ügyekben annál kevésbé van szükség, miután Bánffy külügyminiszter teljesen kielégítő in­strukciókat kapott, amelyek egész működésére irányadók lesznek Genfben, amennyiben Ma­gyarországot a népszövetségbe felveszik. Ebben az esetben Bánffy külügyminiszter részt vesz a népszövetségnek holnapután kezdődő és négy­öt napig tartó teljes ülésén is, ahol módjában lesz állást foglalni az osztrák kérdés felett való határozathozatalban is. • Egy reggeli lap a főispánok kinevezésével kapcsolatosan részletes tervet közöl a várme­gyék új beosztásáról. Azt írja, hogy a kérdés­sel már a mai minisztertanács foglalkozni fog. Erre vonatkozólag Rakovszky Iván belügymi­niszter a következőket mondotta a Magyaror­szág munkatársának: — Távol vagyunk még a végleges megol­dástól és szó sem lehet arról, hogy a vármegyék új beosztásának terve a mai minisztertanács elé kerüljön. Egyelőre még csak gondolkozunk a kérdésen, de a végleges megoldás majd csak a közigazgatási reform kapcsán történik meg. Bécsi Sáp Sik­e a német kormány diplomáciai demazsáréi a magyar kormánynál Bécs, augusztus 3.­­A. Mittagszeitung fenti híradásával kapcsolatban (A Magyarország bécsi tudósítójától.) A Mittags, Zeitung közli mai számában: A budapesti német ügy­vivő utasítást kapott Berlinből, hogy a magyar mi­niszterelnök előtt szóbeli jegyzék gyanánt jelentse ki a birodalmi kormány nevében, hogy panaszt emel, amiért köztársaság-ellenes németek, akik az állam ellenségei, Magyarországon bizonyos reakciós körökkel érintkezést tartanak fenn . Magyarországon támogatást és mene­déket találtak. A jegyzék utal arra, hogy „Erzberger gyilkosai megbújhattak Magyarországon". A német bi­rodalmi kormány a magyar kormány eddigi nyilatko­zatait e részben nem tekinthette megfelelőknek, kielé­gítő választ kér tehát, hogy a magyar kormány nem fogja tűrni, hogy német köztársaságellenes elemek Ma­gyarországon támogatást leljenek. A német birodalmi kormány tisztában van azzal, hogy a magyar kormány nem kívánja ezeket az elemeket támogatni, azonban már az is, hogy eltűri őket, fölér a támogatással, jól informált helyről a következőket közölték a Magyarország munkatár­sával: — A külföldi lapok most nagyon sok mindenfélé­ről imák. Nem tudjuk, ez a híradás megfelelő a va­lóságnak és megtörtént-e a híradásban jelzett lépés a magyar kormánynál. Amennyiben megtörtént, vagy a híradás megfelel a valóságnak, a magyar kormány meg fogja találni a módját a megfelelő válaszadásnak. Kormánykörökben min­denesetre különösnek tekintik, hogy éppen német lapok azok, amelyek megbontani igyekeznek a ma­gyar és német kormány között fennálló harmóniát, különösen akkor, amikor a magyar kormány és az egész ország szimpátiával tekint Németország felé anélkül, hogy az ottani belpolitikai viszonyoktól befol­­yásolni hagyná ezt a szimpátiát. Rakovszky belügyminiszter részletesen cáfolja Bernstein vádjait Farkas István szociáldemokrata képviselő dicséri Jopponyit (A Magyarország tudósítójától.) Az Inter­parlamentáris Unió tegnapi bécsi tanácskozá­sán a német szociáldemokraták egyik vezére, Bernstein támadást intézett Magyarország el­len, amelyet Apponyi Albert gróf nagy beszéd keretében­ visszautasított. A német szociáldemo­kratás vezér felszólalása itthoni politikai körök­ben is érthető nyugtalanságot teremtett. A vá­dakat illetően a Magyarország munkatársának alkalma volt Rakovszky Iván belügyminiszterrel beszélni, aki a következőket mondotta:­ — Bernstein egész beszédében csak az az egy pozitív vád van, hogy az internáló tábo­rokban több ezer internált sínylődik. Ez az ál­lítás nem felel meg a valóságnak, mert az in­ternáló táborban összesen sincs ezer ember, amellett ezeknek legnagyobb része nem politi­kai okokból in­ternáltatott, hanem legtöbbjük árdrágító, csökönyös munkakerülő, vagy pedig olyan egyén, akit Magyarország területéről ki­utasítottak, de akit saját állama nem akar­ visz­­szafogadni. Már­pedig olyan egyének, akiket saját államuk sem akar visszafogadni, nem­ arra valók, hogy szabadon veszélyeztessék e közrendet.­­ Az állam biztonsága ellen elkövetett cse­lekményért is vannak ugyan internáltak, ezeknek száma azonban 110—200 között van. Kétségtelen ugyanis, h­ogy még mindig van­nak olyanok, akik a bolsevizmust kíván­ják vissza és ezek ellen kénytelenek va­gyunk, ha az államban rendet akarunk tar­tani, ezzel az eszközzel élni. Hogyha a publikum körében teljesen megszű­nik a néha-néha felvetődő bolsevista agitáció és hogyha már­ a bolsevizmus visszakiváná­­sának írásban és szóval többé tanújelét nem kapjuk, akkor kiürül az internáló tábo­r­nak ez a része. — ■ Bernstein támadásaira egyebet nem tu­­­dunk felelni, mert — ismétlem — csak egy po­zitív vádat hoz fel, a többit általánosságban tartja. Nem tudom, hol tapasztalható az, hogy nálunk a békeszerződés csak papíron van meg? A magyar kormány eddig minden olyan más. Egyes szám­ára 10 korona

Next