Magyarország, 1922. szeptember (29. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
"MAGIAHÍSÁG BUDAPEST, 1922 SZEPTEMBER 1. PÉNTEK ÉVFOLYAM 198. SZÁM Apponyi *' Apponyi a bécsi interparlamentáris konferencián kénytelen volt személyes ügyben felszólalni és ez a személyes ügy— egész Magyarország személyes ügye volt. Apponyi ex abrupto — és három nyelven — válaszolt azokra a vádakra, amelyeket reméljük, hogy inkább megtévesztésből, mint Magyarország iránti rossz érzésből hozott fel európai nevéhez egyáltalán nem méltón Bernstein Ede. Mi lyen szerencse, hogy az egy európai név* vel fedezett, de merőben igazságtalan és indokolatlan vádra akadt egy európaibb hitelű név és egyéniség: Apponyi, aki ,védelmébe vette igaztalanul vádolt hazáját. Apponyi beszédének sikere kétségtelen volt. Bizonyítja ezt nemcsak az az ünneplés, amelyben őt*— és oly megérdesmelten — részesítették a műveit nemzetek képviselői, hanem az a tárgyi tény is, hogy még felszólalásának órájában választották őt be az Interparlamentáris Unió vezető legfőbb tanácsába. Apponyi sikere indokolt volt egyrészt, másrészt erkölcsien magától értődő. Magától értődő, mert igazságos ügyet védelmezett rokonszenves igen, szenvedély és túlzás nélkül, mindig jp. tárgyi igazság kereteit respektálva és Joert ezt a védelmet ő adta elő, ő, aki — tanú rá minden becsületes magyar ember — nem csupán odakint mer beszélni, de föl merte emelni szavát idebent is azokban az időkben, amikor — senki se tagadja, hogy voltak ilyenek — erre komoly szükég volt. Kiragadjuk a pártokon fölötti, az ősz* latlan magyarságot egy kiváltságos nagy személyében képviselő Apponyi beszédéből azt a passzust, amelyben megállapítja, hogy Bernstein nagyon rossz szolgálatot tesz éppen azoknak, akik idehaza alkot* mányos eszközökkel küzdenek a konszo* lidáció teljességéért. Mi tovább megyünk. A Bernstein*féle beszéd kő Bethlen és né*hány minisztertársának útjában is, azoké* ban a mostani felelős és vezető politikuso* kéban, akikről ellenzéki létünkre is meg* állapítjuk, hogy sokat tettek és cseleked* tek a rend, a törvényesség, a konszolidáció helyreállítása érdekében. Ezen a ponton valamennyien egyek vagyunk becsületes magyarok, akik sosem siránkoztunk, még kevésbé vádaskodtunk a külföldön, hanem igyekeztünk azt a munkát, amit végezni kellett, itthon és a magunk emberségéből elvégezni. Minden becsületes ember egy fronton van a konszolidációért való küz* delemben, de a rágalmak és vádak vissza* utasításában, hazánk becsületének megvé* désében is. Itt nincs, de nem is lehet kü* lönbség magyar és magyar között és vezé* rünk ebben a munkában Apponyi, féltett büszkeségünk valamennyiünknek, aki most is bebizonyította, hogy ő egy személyben jelenti az osztatlan magyarságot, annak minden jó vágyát, törekvését, becsületét és tisztességét. A kormány körében megy&féknek tekintik a fegyveres konfliktus^^SV&delmét Ma délután minisztertanács. — 71 belügyminiszter a Ak ^fonyék uj beosztásáról (A Magyarország tudósítójától.) A kormány tagjai péntek helyett ma délután öt órakor ülnek össze a rendes heti minisztertanácsra, miután holnap az interparlamentáris konferencia Budapestre érkező tagjainak fogadtatására szükséges előkészületek veszik igénybe az időt. A minisztertanácsnak — értesülésünk szerint — különösebb tárgyalni valója nem lesz, elsősorban a folyó ügyek, a gazdasági helyzet, valamint Kállay pénzügyminiszternek az adójavaslatokon tett módosításai, a drágaság kérdései azok, amelyek megvitatásra kerülnek. A minisztertanács programmján szerepel a kormányzó akciójának és az ezzel kapcsolatos kormányintézkedéseknek az ügye is. A külpolitika kérdéseivel a minisztertanács hír szerint nem foglalkozik, miután ennek szükségét nem látják. Illetékes helyen közlik velünk, hogy a külpolitikai helyzet tisztázására magyart részről további lépésekre alig van szükség. A két szövetkezeti szláv állam ugyanis a jelek szerint, az egész vonalon takarodot fuvat és a szláv korridor, híre egyelőre kútba esett. Ez megállapítható az egész cseh és jugoszláv sajtó hangjából és politikusaik nyilatkozataiból. A bécsi interparlamentáris konferencián megjelentek is megállapították, hogy a különböző konfliktusok veszedelméről elterjedt hírek erősen túlzottak voltak. Helyesnek bizonyult tehát a magyar hivatalos külpolitikának ar a legutóbbi években vallott felfogása, hogy izgalomra nincs ok és nyugodtan kell várnunk a fejleményeket Már most is megállapítható, hogy a külpolitikai feszültség jelentősen enyhült és a háborús veszedelem megszűntnek tekinthető. Minisztertanácsi intézkedésekre ezekben az ügyekben annál kevésbé van szükség, miután Bánffy külügyminiszter teljesen kielégítő instrukciókat kapott, amelyek egész működésére irányadók lesznek Genfben, amennyiben Magyarországot a népszövetségbe felveszik. Ebben az esetben Bánffy külügyminiszter részt vesz a népszövetségnek holnapután kezdődő és négyöt napig tartó teljes ülésén is, ahol módjában lesz állást foglalni az osztrák kérdés felett való határozathozatalban is. • Egy reggeli lap a főispánok kinevezésével kapcsolatosan részletes tervet közöl a vármegyék új beosztásáról. Azt írja, hogy a kérdéssel már a mai minisztertanács foglalkozni fog. Erre vonatkozólag Rakovszky Iván belügyminiszter a következőket mondotta a Magyarország munkatársának: — Távol vagyunk még a végleges megoldástól és szó sem lehet arról, hogy a vármegyék új beosztásának terve a mai minisztertanács elé kerüljön. Egyelőre még csak gondolkozunk a kérdésen, de a végleges megoldás majd csak a közigazgatási reform kapcsán történik meg. Bécsi Sáp Sike a német kormány diplomáciai demazsáréi a magyar kormánynál Bécs, augusztus 3.A. Mittagszeitung fenti híradásával kapcsolatban (A Magyarország bécsi tudósítójától.) A Mittags, Zeitung közli mai számában: A budapesti német ügyvivő utasítást kapott Berlinből, hogy a magyar miniszterelnök előtt szóbeli jegyzék gyanánt jelentse ki a birodalmi kormány nevében, hogy panaszt emel, amiért köztársaság-ellenes németek, akik az állam ellenségei, Magyarországon bizonyos reakciós körökkel érintkezést tartanak fenn . Magyarországon támogatást és menedéket találtak. A jegyzék utal arra, hogy „Erzberger gyilkosai megbújhattak Magyarországon". A német birodalmi kormány a magyar kormány eddigi nyilatkozatait e részben nem tekinthette megfelelőknek, kielégítő választ kér tehát, hogy a magyar kormány nem fogja tűrni, hogy német köztársaságellenes elemek Magyarországon támogatást leljenek. A német birodalmi kormány tisztában van azzal, hogy a magyar kormány nem kívánja ezeket az elemeket támogatni, azonban már az is, hogy eltűri őket, fölér a támogatással, jól informált helyről a következőket közölték a Magyarország munkatársával: — A külföldi lapok most nagyon sok mindenféléről imák. Nem tudjuk, ez a híradás megfelelő a valóságnak és megtörtént-e a híradásban jelzett lépés a magyar kormánynál. Amennyiben megtörtént, vagy a híradás megfelel a valóságnak, a magyar kormány meg fogja találni a módját a megfelelő válaszadásnak. Kormánykörökben mindenesetre különösnek tekintik, hogy éppen német lapok azok, amelyek megbontani igyekeznek a magyar és német kormány között fennálló harmóniát, különösen akkor, amikor a magyar kormány és az egész ország szimpátiával tekint Németország felé anélkül, hogy az ottani belpolitikai viszonyoktól befolyásolni hagyná ezt a szimpátiát. Rakovszky belügyminiszter részletesen cáfolja Bernstein vádjait Farkas István szociáldemokrata képviselő dicséri Jopponyit (A Magyarország tudósítójától.) Az Interparlamentáris Unió tegnapi bécsi tanácskozásán a német szociáldemokraták egyik vezére, Bernstein támadást intézett Magyarország ellen, amelyet Apponyi Albert gróf nagy beszéd keretében visszautasított. A német szociáldemokratás vezér felszólalása itthoni politikai körökben is érthető nyugtalanságot teremtett. A vádakat illetően a Magyarország munkatársának alkalma volt Rakovszky Iván belügyminiszterrel beszélni, aki a következőket mondotta: — Bernstein egész beszédében csak az az egy pozitív vád van, hogy az internáló táborokban több ezer internált sínylődik. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert az internáló táborban összesen sincs ezer ember, amellett ezeknek legnagyobb része nem politikai okokból internáltatott, hanem legtöbbjük árdrágító, csökönyös munkakerülő, vagy pedig olyan egyén, akit Magyarország területéről kiutasítottak, de akit saját állama nem akar viszszafogadni. Márpedig olyan egyének, akiket saját államuk sem akar visszafogadni, nem arra valók, hogy szabadon veszélyeztessék e közrendet. Az állam biztonsága ellen elkövetett cselekményért is vannak ugyan internáltak, ezeknek száma azonban 110—200 között van. Kétségtelen ugyanis, hogy még mindig vannak olyanok, akik a bolsevizmust kívánják vissza és ezek ellen kénytelenek vagyunk, ha az államban rendet akarunk tartani, ezzel az eszközzel élni. Hogyha a publikum körében teljesen megszűnik a néha-néha felvetődő bolsevista agitáció és hogyha már a bolsevizmus visszakivánásának írásban és szóval többé tanújelét nem kapjuk, akkor kiürül az internáló tábornak ez a része. — ■ Bernstein támadásaira egyebet nem tudunk felelni, mert — ismétlem — csak egy pozitív vádat hoz fel, a többit általánosságban tartja. Nem tudom, hol tapasztalható az, hogy nálunk a békeszerződés csak papíron van meg? A magyar kormány eddig minden olyan más. Egyes számára 10 korona