Magyarország, 1922. október (29. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-01 / 223. szám
,2 óMAGYARORSZÁG Budapest, 1922 vasárnap, október 1. t fabehozatal valutánk némi állandó értéke mellett sem tud a kellő mértékben megélénkülni. Mi magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy a fa drágasága következményeiben nagyban hozzájárult az általános drágaság fokozódásahhoz is és éppen ezért talán nem az elfogultság mondatja tőlünk azt, hogy egyike a legsürgősebb hatósági teendőknek a fabehozatal lehető megkönnyítése. Meg vagyunk győződve azonban arról, hogy minden érdekeltségnek megvannak a jogos panaszai és kívánságai, tehát a drágaság letörésének első lépését abban kell találnunk, hogy az érdekeltségek bevonásával sürgősen nagyszabású ankétet hívjanak össze, mely a tél küszöbén végre megoldja legalább a legsürgősebb problémáit a végeláthatatlanul fokozódó drágaságnak. A most gyakorolt drágaság elleni akció, mely büntető hadjáratokkal s alantas fokozatokban támadja meg ezt az igazán belső betegséget, mindenesetre a legsikertelenebb ellenszere a drágaságnak. Ha röviden kellene megmondanunk, hogy mivel lehet letörni a drágaságot, azt válaszolnék: ellenkező módszerrel. Dobsa László, az Ipartestületek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója: — Mi iparosok a drágaság egyetlen ellenszerét a kenyérmagvak és a többi feltétlen szükséges élelmezési cikk kivitelének felfüggesztésében látjuk. A kivitelből fakadó drágaság az oka annak, hogy amunkásság hétről-hétre többet követel és ez a circulus vitiosus hozza magával a gazdasági logika gyilkoserejével az iparosság végromlását. Egyre kevesebb ember engedheti magának azt a luxust, hogy szükségleteit kielégítse. Követelésünk még az is, hogy a fényűzési cikkek behozatalát a legvégső határig szüntessék meg, mert ha az iparosnak nem lehet behoznia a nyersanyagokat és féltermékeket, akkor még kevésbé kívánja a közérdek azt, hogy a selyemáru valutánk leromlására továbbra is megtalálja a hozzánk vezető utaka? Gundel Károly, a Vendéglősök Ipartestületének Vy .-IVi elnöke; b — A drágaság szerintem szoros összefüggésben van azélőállatkivitellel. Az export áremelő hatása fokról-fokra kimutatható s így a drágaságot csak úgy lehet megállítani, ha az élőállatkivitelt teljesen megszüntetik. Szabó Gyula, a Fűszerkereskedők Egyesületének 40 . alelnöke: — A drágaság letörésének ideális eszköze természetesen elsősorban a korona feljavítása lenne, de ez ma még realizálásra nem érett meg, így a drágaság elleni küzdelem legerősebb .fegyverétabbanlátom, hogy a kivitel szigorú megszorításával a búzaár lehető normálissá tételét érjük el és ezzel egyúttal letörjük azt a spekulációt, mely a világparitási árral zsonglőrködik. De feltétlenül szükséges minden drágaság elleni lépéshez az, hogy az állam ne járjon elől tanulságos példával és a vasúti tarifa, behozatali vám emelésével ne glorifikálja az árdrágítás úgynevezett általános szükségességét, így a mi szakmánkban elmondható, hogy a cukor mai rettenetes árának oka a kormánynak a cukorimport megengedése körüli késedelmezése volt. Okulva a tanulságokon, egy másik kívánságunk az, hogy a behozatali tilalom csak az ország általános érdekére való tekintettel legyen divatban és minden más érdek háttérbe szorításával a hatóságok minden lépése az általános gazdasági érdek felé vezessen. Reiner Mór, a Kávésipartársulat elnöke: — A drágaság ellenszeréről nehéz nyilatkozni nekünk akkor, amikor éppen újabb árfelemelési akcióba kényszerít bennünket a szükség parancsa. Nagyon messze vagyunk, még a drágaság letörésétől és messze is leszünk mindaddig, amíg a kormánynak elég ereje nem lesz ahhoz, hogy a termelőtől kezdve felfelé, minden tekintet nélkül, revideálja az árakat. Addig, amíg ez politikai okokból még csak nem is remélhető, marad minden a régiben és még csak az árak stagnálása sem várható. Deutsch Mór, a Sütőipartestület elnöke: '""'r — Véleményem szerint a drágaság lassú és fokozatos visszafejlesztését csak egy módon érhetjük el: ha a liszt árát minden kímélet nélkül letörjük. Ezzel együtt a drágaság másik két pillére, a magasmunkabér és a tüzelődrágaság is összeomlik és megszűnik végre az a számunkra lehetetlen helyzet, hogy mindig újabb árdrágítás felelősségét kell vállalnunk, holott annak oka az általános gazdasági helyzet folytonos leromlása. Gerle Lajos, a Központi Tejcsarnok igazgatója: — Az általános drágaságnak, mint a tejszakma tapasztalatai alapján látom, van egy természetes és egy természetellenes része. A természetes drágulás a 10.500 koronás búzaár következtében áll elő minden téren. A természetellenes drágulás szintén majdnem minden téren megtalálható, így a tejszakmában ennek a természetellenes drágulásnak az oka az, hogy a sajtgyártás minden eddigi méretet felülmúl és természetesen ilyen célra a termelőtől drágábban vásdogolják össze a tejet, mintha az nyersáruként kerülne forgalomba. Ezt a természetellenes drágulást kell gyökerében kiirtani és én éppen abban látom a hatóság feladatát, hogy ha már a természetes drágulással szemben tehetetlen, Itt találja meg azokat az intézkedéseket, amelyeket az általános érdek sürgősen megkíván. Az ipari érdekeltség a gazdasági cállok szigorú cenzúrázása hírén Arról értesülünk, hogy a GyOSz a legközelebb igazgatósági ülést fog összehívni, amelyen a kormány inflációs és deflációs politikáját kívánja, szóvá tenni. Teleszky János volt pénzügyminiszternek a Magyarországban közzétett nyilatkozata adott impulzust arra, hogy az ország legnagyobb ipari érdekeltsége foglalkozzék a kormány pénzügyi politikájával, különösen azzal, hogy a jegybank a gazdasági váltókat nagy szigorúsággal cenzúrázza. A Gyáriparosok is elismerik azt, hogy van valami igazság Teleszky János nyilatkozatában, de az a véleményük, hogy sok más fontos tennivaló is lenne, amely a drágaság letörésére alkalmas eszköznek bizonyulna. A Jóslat, hogy szép lesz, csak akkor válik be, ha cirpa krém és szappan bőrápoló szépitűt használ. Erről köztudomású, hogy az összes szeplőt és pattanást lemossa az arcról és a kezekről. I Hófehér, puha, tiszta és finom kezek csak a Diana-krém és szappan, által érhetők el. I Régi politikusok a liberalizmusról Apponyi Albert, Irányi Dániel, Eötvös Lóránt, Tisza Kálmán és Beksics Gusztáv (A Magyarország tudósítójától.) Ma, mikor a politikai élet áttüzesedett levegőjében még mindig annyi gyűlölködő szó hangzik el, szinte megnyugvás régi politikusok nyilatkozatait olvasni s jó beszivni a betűkből azoknak az időknek a szellemét, mikor még élt a 48-as nagy idők idealizmusa, emberiessége s liberalizmusa. Porlepte folyóirat elsárgult lapjaiból ássuk ki a 90-es évekbeli „Magyarország kiváló férfiai és politikai vezérei“ írásait, melyekben a liberalizmusról mondják el véleményüket. Apponyi Albert gróf nyilatkozatát adjuk elsőnek, mely lakonikus rövidségében is bizonysága annak, hogy Apponyit nem a mai idők tették liberálissá, hanem mindig ez a felfogás hatotta át. „ . . . egyszerű az igazság és a mesterkélt körülírás többnyire hamisítás. A liberalizmus a szabadság tana, az állami lét mellőzhetetlen föltételeinek korlátai között; lényege abban áll, hogy , szeresd a mások szabadságát válogatás nélvkül — úgy mint a tenmagadét. " " Irányi Dániel, a debreczeni trónfosztó országgyűlés jegyzőkönyvvezetője s — 1868-ban hűségeskü nélkül jutva az országgyűlésbe — a 48-as Függetlenségi Párt egyik megalapítója, a 67-es megalkuvó politikával szemben is tovább küzdött az igazi liberalizmusért. Az ő felfogásában a liberalizmus „a szabadság és jogegyenlőség elveihez alkalmazott gondolkodás és cselekvés. A liberalizmus szerinte „ . . . a józan demokráciával összevág, a radikalizmustól ellenben, mely az eszményeket, a körülményekre való tekintet nélkül kívánja létesíteni, különbözik". A liberalizmus megkívánja, hogy legyen: „vallásszabadság, sajtó-, gyülekezési- és egysületi szabadság Eötvös Lóránt báró,a nagy Eötvös József tudós fia, egyetemi tanár s a Tudományos Akadémia elnöke, ki kultuszminiszter volt, írja: „Mint a tudománynak, úgy a liberalizmusnak a tömjénnél kedvesebb a munkás verejtéke. Becsüljük meg egyaránt a munkásság mindért faját, törekedjünk arra, hogy hazánk minden fiát jutalmazni tudjuk abban az arányban, melyben a maga munkakörében kötelessé-igét teljesítette s liberálisok, sőt hatalmasok leszünk". " t. _ Tisza Kálmán, a szabadelvű párt vezére a liberalizmusról ezeket mondta: „Nem srok a liberalizmusról, mert írnak és beszélnek arról elegen, ami igen szép, de magában nem sokat ér. Tetteinket kell, hogy vezesse a szabadelvűség, úgy a társadalmi téren, mint a politikában, ennek lesz valódi értéke, iki* .. de Beksics Gusztáv, a publicista képviselő és Kemény Zsigmond titkára szerint a különlegesen „magyar, liberalizmus', a ^valódi liberalizmus, mely nem megy rohamban’, hanem biztosan. Mely néha megáll, de vissza sohasem lép. Mely nem erőszakoskodik, de az alapkérdésekben nem is enged. Mely... megelégszik a féldiadalokkal/ de a szabadelvűség lényegét sohasem áldozza felé" S bár az úgynevezett „szabadelvűpárt" — túlontul mérsékelt — hivé vált, ma mégis „desttruktív“-nak fémjeleznék, mert azt kívánja, hogy liberalizmusunk „...lehet gyorsabb menetű. Sőt kell, hogy az legyen."1 bronzgyűrűt találtak, erről megállapították, hogy az Néko egyptomi fáraó pecsétgyűrűje volt. Mellette négy darab agyagcserép feküdt, ezeknek egyik oldalán még látható volt a pecsétül szolgáló papirusz nyoma, a másik oldalán pedig látható volt Néko király neve. Egy hosszú agyagtáblán azután megtalálták a leletek magyarázatát. A táblán levő írásból ugyanis megállapították, hogy az asszír királyok Karkemis városa felett gyakorolt uralmáról szólnak, több más lelet pedig már az egyiptomi befolyásról tanúskodott. Ráakadtak azonkívül arra az áruló levelezésre, amelyet a hettiták, a város urai, a fáraóval folytattak. Ilyenformán a leletek segítségével és a biblia adataival együtt rekonstruálni lehetett a történelmet. Karkemis városa ugyanis a hettiták megerősített helye volt, fészke e rejtélyes népfajnak, amelynek írásjeleit még mindig nem sikerült megfejteni. A hettitákat szerződés kötelezte arra, hogy a babyloni királyt támogassák, de ők az egyptomi fáraóval konspiráltak Babylon ellen. Jeremiás előre látta a hettiták romlását és óva intette a zsidóságot a velük való szövetkezéstől. Krisztus előtt 604-ben, azután Nabukodonozor babyloni király rájött az áru,lásra és megtámadta Karkemis városát, mégpedig egy olyan alkalommal, amikor Néko fáraó éppen ott tartózkodott. A fáraó, amint a történelemből ismerretes, nem esett el a csatában, de valószínűleg olyan gyorsan kellett menekülnie, hogy a pecsétgyűrűt ott felejtette, abban a várszerűen megerősített házban , amelyben lakott. Rettenetes harc dúlhatott e körül a ház körül, mert Valamennyi lelet erről tanúskodik. A karkomisi csata a város elpusztításával végződött vagyis úgy, amint azt Jeremiás próféta megírta. .. Felfedezték a biblia egy ismeretlen városát Karkemis, melyről Jeremiás próféta szólott. Régi harcok nyomai az Eufrates vasúti hídjánál. Néko fáraó pecsétgyűrűje (A Magyarország tudósítójától.) Van a bibliának egy része, amelynek eredetével már sokat foglalkoztak a biblia-kutatók, de eddig nemm tudták azt kideríteni. Ez a rejtélyes rész Jeremiás könyvének 46-ik fejezete, melynek „Egyptom ellen“ a címe ” a következőképen kezdődik: „Ez a szó, amelyet az Ur szólott Jeremiás prófétának a pogányok felől, Egyptom felől, a'Néko Faradnak, Egyptom királyának serege felől, amely az Eufrátes folyó mellett Karkemisben volt, amelyet megvert Nabukodonozor, a babyloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Juda királyának negyedik esztendejében.“ A történettudósok, bibliakutatók és archeológusok mindeddig nem tudták megállapítani, hogy hol volt Karkemis városa, most azonban a British Museum régészeti kutatói, akik az angoloknak Mezopotámiába való behatolása után azonnal hozzáláttak munkájukhoz, megtalálták a rejtélyes város romjait. Alepho városától északra ugyanis a bagdadi vasút bevágásában az Eufrates vasúti hídjának közelében hatalmas faragott sziklatömböket pillantottak meg a különös alakjukról azt gyanították hogy e kövek tulajdonképpen egy épület maradványai. Azonnal hozzáláttak az ásatáshoz és csakhamar rá is akadtak az épületmaradványokra. A további ásatások folyamán kiderült, hogy ezen a helyen egy villaszerű magánépület volt, mégpedig meglepően modern elrendezésben. A főkapu előtt, amely egy kikövezett utcára nyílt, oszlopcsarnok díszlett, a ház belsejében pedig egy a jobbfelé felvezető lépcső mellett egy kis Szobára akadtak, mely valószínűleg öltöző- vagy mosdóhelyiségül szolgált. Tovább haladva, még több helyiségre, köztük egy hatalmas terem maradékára is bukkantak. A házat körülvevő egykori falak kövei alól az ásatások sok bronzlándzsát és nyílvesszőt hoztak felszínre és mennél közelebb haladtak a ház bejáratához, annál jobban szaporodtak ezek a leletek. Később egy nagy hamuréteg alatt temérdek ilyen bronzlándzsát, vasfegyverrészeket, törött kardokat és emberi csontokat is találtak. Mindez annak a bizonyítéka, hogy e helyen elkeseredett harc folyt le valamikor, sőt azt is meg lehetett állapítani, hogy a fegyverek valószínűleg azért törtek el, mert a ház bronzkapuját döngették velük. Az ásatások további folyamán az is kiderült, hogy a szóbanforgó helyen valamikor egy város emelkedett. A legértékesebb lelet azonban azvolt, amikor egy, az egyiptomfi király idvénjeivel díszített x vastag . *• fi f fframes a Helourse elmék ^ ^falédi angol gyapjúszövetek, valamint női-, férfidivatkelmék óriási választékban, bámulatos olcsó áron DivaskSilfinlesessétek áruháza VArashAs-utca 14. ssAm, Pilvas sarok Forgalmas helyen lévő villamos-anyafi detail-üzletbe, nagy-* mennyiséül szerelési Acsk agijei a ■ S JL lap Csak komoly aján' anyag beadásával iSig 3lglal^S% latokat kérek — esetleg hasonszakmából is — „B. S.“ jeligére a kiadóhivatalba Ügyfelem megvette Rosenberg Samu VIII., Bükk Szilárd utca 39. szám alatt M mmwwich élelmiszer-üzletét. Hitelezők követeléseiket 3 napon belül sípja I.rnna józsefvárosi hirdetőirodájában, Budapest, Di£l( Jcus Vili. ker., József-körút 40. szám jelentsék be