Magyarország, 1922. november (29. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-01 / 249. szám
MAGYARORSZÁG Budapest, 1922 .szerda, november 1. Bsy Mm pénzinepsrt Bsatizcltja Mspsírs éshszBlf Résztvess az uj vilamosvasutii tápsalasban.' — Kr. f «al*« . férgifasásan a fővárossal (A Magyarország tudósítójától) Megírtuk, hogy a főváros főként azért csinált részvénytársaságot a ja,nuár 1-én megváltásra kerülő villamos vasutakból, mert így könnyebben megvan annak a lehetősége, hogy az új • részvénytársaságba a régvári külföldi tőke is belekapcsolódjék. A főváros akár türelmetlenül várta a külföldi tőkét, tárgyalt angolokkal, franciákkal, belgákkal és a h'landusóikkal, most vérre, jóformán az utolsó pillanatban jelentkezett ismét monsieur Beile, a belga pénzcsoport megbízottja és újból fölvette a szeptemberben megkezdett tárgyalások fonalát. Hétfő a múlt hét végén érkezett meg és a főváros részéről Till Antal tanácsnokkal, a közlekedésügyi bizottság vezetőjével kezdte meg újból a tárgyalásokat. A főváros a tárgyalásokról semmi hivatalos közlést nem adott ki, mert fél, hogy ezzel árthatna az eredménynek, megbízható helyről nyert értesülésünk szerint azonban a tárgyalások kedvező mederben haladnak és a pillanatban remény van a megegyezésre. Az eddigi tárgyalások, szerint a villamosvasútak megmaradnának, részvényt:'r as-'gnál s ebben a részvénytárvasárl s:i u • l-r’gák \:.r érdekeitséget vállalnának. A főváros azonban mindenesetre meakarja magának tartani a részvénytöbbséget s ennek dacára nagyon bízik abban, hogy sikerül a belga érdekeltséget bevonni az új részvénytámburgba. H Ha ez tényleg sikerülni fog, akkor felmerül a kérdés, hogy miért akarta a főváros mindenáron megváltani a vasutakat. A különbség mindössze annyi lesz, hogy a magyar érdekeltséget belgával cserél fel. Csak az amagyarázat marad, hogy a főváros vezetői az állásokat akarták biztosít:ni jó embereik számára, mert más pozitív haszna aligha lesz Budapest közön vájt nev: a megváltásból. Vagy pedig, ha ezt a látszatot el akarja kerülni, tessék a vasútat átvenni és mint háziüzemet tovább kezelni, akárcsak a gázgyárat, a villamosrenvestet vagy egyéb közelyi üzemet. Mussolini elismeri c rapodói szerződést? „a faschimis maga az állam** - mondja a pár*oéMt3s£«% — N.:Heiícáfáfe, a Fâsta-kormányucclai bíróság elé állítják? Róma, október 33. ■ Az „1l Mondo“, Kitti lapja hangoztatja, hogy az új kormánynak első feladatát a törvény és szabadság uralmának helyreállítása. A „Tribuna“ emlékeztet Mussolininak arra a beszédre, amelyben a faseistáknak a popolalrikkal és a szocialistákkal való együttműkodásáról szólott, amennyiben ezek a munka politikáját követik és a kommunizmust ellenzik. Az „Idea Nazionale“ (a faseistákkal szövetséges nacionalisták lapja) szerint Mussolini a királynál mentegetődzött, hogy fekete ing vanrajta. Csak most tért vissza, — mondotta — a harcból, amely szerencsés módon vértelenül folyt le. — Felajánlom felségedének — folytatta — a győztes Venetz Oládszországát, amelyet a háború újból megszentelt■élűséges szolgája , vagyok felségednek. A fascisták vezetősége levelet intézett Musselinihez, amelyben hangsúlyozza, hogy a fascizmus most maga az állam. A nemzetet fegyelemre fogja vezetni, amint győzelemre vezette,volt. A pártvezetőség üdvözli Mussolinit. (MTI.) Róma, október 31. A sajtószervezet nevében Barzilaielnök kartársi üdvözletet intézett Mussolinihéz, melyben hangsúlyozta a sajtószabadság szlksérfát Párizs, október 31. A „Chicago Tribüne“ jelentése szerint a fascisták állítólag letartóztatták Kinl volt miniszterelnököt. Facto kormányának többb tagját hír szerint bíróság elé fogják állítani. (MTI.) Párizs, október 31. (Havas) A „Petit Párisien" jelentése szerint Mussolini a maga személyére nézve ,iselismeri a Jugoszláviával szemben, Rapallélettn vállalt, kötelezettség elv teljesítésének szükségét. Bulgáriát tól drogolna Olaszország a kisantassal szemben Párizs, október 31. Franciadiplomáciai körökben élénk érdeklődéssel tekintenek Olaszországnak a lausannei békekonferencián tanúsítandó magatartása elé- Hivatalos helyen -azt hangoztatják, hogy Olaszország a krízis egész lefolyása alatt a francia politikával egyetértő magatartást tanúsított, s így a béketárgy alán ekén sem fog letérni az eddig követett útról. Eltérés a Quay a'Orsay és Consulva álláspontja között nyilván csak a bolgár kérdésben fog mutatkozni. Párizsban élénken kommentálják Olaszországnak azt az igyekezetét, hogy a kisantari törekvéseivel szemben a Balkánon a belgár törekvéseket kívánja támogatni s úgy tudják, hogy Olaszország különös határozottsággal kivár, fellépni Bulgáriának Bedeagacsra voratkozó igényei ügyében. Itteni hírek szerint az olasz javaslat Dededgacsnak Banzigéhez hasonló helyzetet, kíván teremteni Dedeagacs külállásának biztosítása mellett. (MTI.) Három öregember írta: GHOLMOKY LÁSZLÓ ’ 'Az álmait hét egyik estéjén három öregember ült a vendéglő sarokasztalánál. Ügy zölkaboltos, aki mindig vékony gyermeki hangon köszörülgette a torkát, egy reszketőkezű pápaszemes és egy hallgatag kis kövér, aki mindig sóhajtozott. Magam az eső elől ugrottam be, de ők akkor már ott ültek a helyükön és csámcsogva iddogéltak. Odakünn még csak éppen híre volt a hűvösnek, de azért már jó volt a bolthajtásos, fülledt szobában és jó volt hallgatni, ahogy az esőcseppek megkoppantak az ablak üvegén. Odaültem a másik sarokasztalhoz, de ők ügyet sem vetettek rám, folytatták, amit elkezdtek. A zöld kabátos mos ,Ka a pápaSzamoánek: — Jól figyelj, még egyszer elmondom*! ... A csályateát alaposan össze kell csömöszölni, úgy adja ki a lelkét, a zamatját. Citromot a világért, egy egész világért se tégy belet mert az megöl, tönkretesz mindent. Hanem cukrot, azt lehet bőviben, mert tettre serkenti a testbéli nedvességeket és vézentan felszívja a káros nyirkosságokat. Amikor a tea kész, rázogasd a meg,kissé, azután tedd ki az ablakba és hagyd ott, ameddig teljesen és tökéletesen kihűl. Mert a teát csak hidegen, csak hidegen szabad meginni, mert jílásképt 'teülök be zavarokat, idéz előaz ízületek között.Megértett,de enyémét! — Megértettelek ! — Tehát csak hidegen, csak hidegen ! Ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Ha melegen iszod, én nem leszek felelős semmiért! . . . Amint a teát megittad, nyomban lefekszel, de azon nyomban stantapé, hogy a tea szertefolyhasson a testedbe és behatolhasson a zsigerek közé. Ha nem fekszel le stantapé, én nem felelek semmiről. Mert akkor a tea összecsovosodik egy helyre és megbolygatja a gyomor békesség... Megértettél-e engelyett — Megértettelek. — És ha mindent úgy csinálsz, amint mondtam, két hét alatt olyan leszel, mint a vas. Mint a valóságos, az igazi vas ! . . . A Kipéczit is én gyógyítottam ki és azóta mindennap eljön hozzám hálálkodni!... Istenem, milyen is némelyik vénember ! Hogy reszket azért a vacak kis életéért! Pedig mi van neki méghátra-? . . No, ami engem illet, velem nem sok baja lesz a kaszásnak ! Hiurzwögiek, bólogattak. — Ami azt illeti, — mondta a szemüveges. — Ön semadek majd nőkrel sok dolgot! . . . Csak azt akarom még megvárni, • amíg a két kis unokám feliperedik. Mert töméntelen dolog van velük, te jóságos ist-sn. nx- nx-myi dolog! . . . Egy nap ezerszer is elmondom nekik, hogy ha az cocán járnak, óvakodjanak az olyan kutyától, amelybe nagyon behúzza a tarkát, mert az alkalmasint veszett és hogy ha ménkajárás van, ne álljanak a fa alá, mert a fába könnyen beleül a villám !...'■ 'ég a menyeimmel is sok dolgom Van a főzés 'kék'.''. Elmondom nekik rendre, hogy miként van, hegy van a fahajjal és más fészerszámmal, mert van, amelyiktől ijedőset álmodik a gyerek és van olyan is, hogy a terhes asszonnyal kisértetet láttat, már pedig az egyik menyem most éppen úgy vagyon! . . . Azután hogy éppen erre fordult a szó, meg a kicsinykét is meg akarom várni, mert tudja isten, a mai asszonyok ahoz sem értenek ! Én pedig hat gyereket neveltem fel, hát tudom a módját. De ha mindezt elvégeztem, én bizony szívesen befekszem a fekete földbe, mert már nagyon fáradt vagyok! Látjátok, hogy reszketnek a kezeim? . .. Meg akarok pihenni, jöjjenek a fiatalok ! Megint bólogattak, de a kis kövér sietve, gyors kortyokban iddosált. Az eső akkor már szakadt, a szél is felébredt és rázogatta a rongyos ablakát. Ilyenkor a megéjtő lélek veszít a merevségéből, hajlékonyabb lesz, könynyebben fordul a mások dolga felé, lopva magam is megfigyeltem a kis kővárt, mert most rajta volt a megnyilatkozás sora. Bizonyos volt, hogy beszélni fog, a másik kettő el sem engedte volna neki, hogy ő is meg ne tegye a maga keserű, hazug, fanyalgó vallomását. Ez az ember valamivel többnek, jobbnak, csiszoltabbnak látszott, mint a másik kettő. Külsőleg és valahogy egyébként is egyvágása volt velük, de azért bizonyos volt, hogy csak az öregség, meg a bor kollegialitása révén sodródott közéjük Már abból is kiárulkodott valami kvalitás, hogy nem esett neki mohón a fölényeskedő belenyugvás alkalmának, hanem váratott magára, csettegetett a nyelvével a bor zamatjának emlékére, az ujjával dobolt az asztalon és csak azután nyilatkozott, szemmel láthatóan, epésen, gonoszul. — Én nem iszom semmiféle gyógyító kotyvalékot és nem vesződöm sem a menykővel, sem a terhes asszonyokkal. A hazugságnak nincsen gyökere, abba hiába kapaszkodik az ember, azért csak sodródik egyre messzebb az elmúlt időktől és egyre közelebb a halálhoz. És ez egészen jól is van így. Talán nevetlek majd a bölcsességem felett, de én a halált is csak olyannak látom, amilyenek mi magunk vagyunk. A halál is csak valamibölcs öregember, de sokkal, sokakal öregebb, mint mi vagyunk. Ha az ember fiatalabb korában valami szamárságot csinált és a bátyja megintette, azt gondolta magában: nekem ugyan be,szélhetsz! — de aztán, amikor elérte ő is azt a kort, visszaemlékezett rá, hogy bizony igaza volt az idő, jobbrek. Azután így ment ez tovább, mint a lajztorja férjai és aztán most, ha majd meghalunk, a halál azt kérdezi tőlünk szelíden: no, ugye, hogy igazam volt fiam? És milyen öröm lesz majd ráncon, dani, bizony, igaza volt, kedves bátyám, egészen jól van ez így! . . . Éspedig milyen gyorsan közeledünk ehez a perchez, te jóságos isten! . . . Nem érzitek velem együtt, hogy a bordáitok hogy nyikorognak, mint valami rozzant zongora tépett húrjai! . . . És ezen nem segít semmiféle tea, sem hidegen, sem melegen ! . . . Nem ereitek, hogy a szivetek hogyan kalapál, ha csak egy szikrával is másra gondoltok, mint az esti harangszóra, meg a puha ágyra!? . . . És ezen sem változtat az, hogy kóborol-e a városban veszett kutya, vagy sem ... És amiket álmában lát és hall az ember! . . . Én nyár vagy három esztendeje mindig a halottakkal beszélek álmomban ! Én én nagyon jól tudom, mit jelent az ilyesmi! ... Ti is beszéltem a halottakkal, ugye? . . . Máskor meg azok jönnek el hozzám, akiket fiatalságomban szerettem. A minap egyszer, hajnali órán, egy régi leány jött el hozzám, akinek már a nevére sem emlékszem. Halkan jött, a piroscsokros, kerek kis siralma-kalapját letette a szélere és én most is tisztán hallom, amint a kalap ,halk surranással lecsúszott a földre. Akkor a leány odaült az ágyam szélére, sokáig elnézte, hogy az arcom milyen ráncos és pötyögős, a hajamat, ezt a fehér kócot rácsavarta az ujjára, aztán szomorúan mosolygott, és halkan elment ismét!! . . . Óh én nagyon jól tudom,’mit jelent az ilyesmi! . . . Megyünk, öreg fiuk, megyünk! . . . Ezen nem segít a tea sem melegen, sem hidegen ! . . . De ez egészen jól van így! Csend volt, a másik kettő hidegen, gyűlölködvenézte a kis kövéret. Az esőtkkor már csak úgy ömlött, jó volt a bitonságos, fülledt szobában. 3 Az egri várban temetik el Gárdonyi Gézát Holnap délelőtt Vati-kor lesz a gyászszertartás. A nemzetgyűlés részvéte Egri tudósítónk jelenti telefonon: Eger város ma délelőtt rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy Gárdonyi Gézának a Várban ad díszsírhelyet. Ez a díszsírhely a Török-kert felett lévő nagy térségen lesz. Gárdonyi Géza holttestét ma ravatalozták fel a líceum dísztermében. A koporsót a család két helyen leforrasztotta, mert Gárdonyi Géza meghagyta, hogy róla se halotti maszkot ne készítsenek, se le ne rajzolják. A temetés holnap délelőtt fél tizenegy órakor lesz, a gyászszertartást Petrovics Gyula kanonok-plébános fogja végezni. A temetésen jelen lesz Szmrecsányi Lajos dr. érsek is. Rendkívül érdekes epizódról beszélnek most Egerben városszerte Gárdonyi Géza halála alkalmából. Magyart Károly kerekszeedei kántori,női, aki jóbarátja és bizalmasa volt Gárdonyi Gézának, életében sokat beszélgetett vele a lélekvándorlásról Mindketten megígérték egymásnak, hogy ali előbb hal meg, a másikat hidalni fogja. Magyári Károly e hó 30-án körülbelül hajnali fél három órakor arra ébredt fel, hogy valaki háromszor hatalmasat üt az íróasztala előtt lévő székre. Az íróasztal fölött van Gárdonyi arcképe. Magyariban ekkor az a sejtelem támadt, hogy talán Gárdonyi meghalt. Kora reggel telefonált Egerbe, ahonnan azt az értesítést kapta, hogy Gárdonyi körülbelül abban az időben hunyt el, amikor, ő a hármas ütést a széken hallani vélte. ív A holnapi temetés impozáns méretűnek ■Ígérkezik. Részvételét eddig már bejelentette a kultuszminisztérium, a Tudományos Akadémia, a Petőfi- és Kisfaludy Társaság, a Magyarországi Újságírók Egyesülete, az Otthonírók és Hírlapírók Köre, azonkívül még számos testtűlét és társaság. Az összes egri iskolákig jó,szívesznek a temetésen. A kormányt Kuncsaft Felicián miniszteri tanácsos, az Akadémiát Kegyessy László, a Petőfi Társaságot Száván Gyula, a fővárost Zilahi Kiss Jenő tanácsnok és Pirinér Jenő főigazgató képviselik. Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke, s nemzetgyűlés nevében Gárdonyi Géza édesanyjához a következő táviratot intézte: — „Örök dicsőségű fiának, az egész nemzet mélyen, gyászolt vagy írójának elhunyta alkalmával fogadja nagyságos asszonyom a más gyár nemzetgyűlés őszinte részvétét.“