Magyarország, 1922. december (29. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
ti ■ JÍN 17 BUDAPEST, 1922 DECEMBER 1. PÉNTEKI XXIX. ÉVFOLYAM 274. SZÁM A nagy reform . A közigazgatási reform elháríthatlan erővel törekszik az aktualitás homlokterébe. Ez a reform sokunkat fogja arra késztetni, hogy revíziót csináljon magában, mélyen a szemébe nézzen tulajdon, évtizedesen meggyökerezett gondolatainak is. A múltban ellene voltunk az állami igazgatásnak és ellene volt minden történelmileg gondolkozó magyar. A bécsi központosító törekvésekkel, egy rideg centralizmussal szemben a magyar nemzeti lét legfőbb tör* ténelmi menedéke akkor csakugyan a vár* megye volt, alkotmányunk vársánca, amely közjogi fegyverekkel folytatta a küzdelmet ugyanazért, amiért valamikor fegyveres bandériumokat állított: a nemzeti élet függetlenségéért. A magyarság múlhatlan emlékei adtak a 67 utáni esztendőkben az ellenzéknek, de kiváltképpen a függetlenségi pártnak meggyőződéses erőt arra, hogy helytálljon az ősi vármegyéért. És mert az uralkodó többségi párt sem lélekkel hitt a maga hivatalos programjában, volt lehetséges, hogy az ellenzék a Szapáry Gyula tervezte 250 szakaszos közigazgatási reformot egyetlen elméleti szakasszá tudta redukálni, amit később, hogy a darabont idők alatt különösen fényes próbát tett a magyar vármegye, a koalíciós kormány még így is törölt a magyar törvénytárból. Ez volt régen. Ma más időket élünk. Ma, a monarchia elmúltán, az állami központi erő magyar erőt, a kormányzat magyar kormányzatot jelent. Az egykori el* tennállás tárgyi indokai megszűntek, nem* zeti akadálya többé nem lehet annak, hogy az igazgatás egységes, országosan egyetlen felelősségre alapozott, egyetlen fegyelem* ben sorakozott legyen. A központi igazgatás szerte Európában XIV. Lajos politikai öröksége, a nagy francia királyé, aki a fronde*küzdelmek, szünetlen lelki, jogi és olykor fegyveresen is felharsanó polgár* háborúk után a grófságokra osztott Fran*ciaországban meghirdette az állami szuverenitás és nemzeti egység fenségét. A teljes tökéletességre ezt azután Napóleon emelte a département*okkal és a legkisebb közfunkcióban is következetesen keresztül* vitt állami igazgatással, amely azóta is diadalmasan vágott utat magának szinte egész Európában. Az állami igazgatás — a köz* igazgatási Code Napóleon — ma éppen olyan nélkülözhetlen, mint Napóleon pol*gári törvénykönyve. Nálunk az egységes közigazgatás mé* lyen irredenta gondolat is lehet, a talpra* álló ország központi nemzeti fókusza, amelynek ereje az elszakított vidékekre ellenállhatlan lesz. Egy olyan közigazgatási reform, amely meghagyja a megyei autonómiából a ma is időszerűt, de egyébként az állami igazgatás fegyelmét végigviszi az egész vonalon és a köztisztviselőkről becsületesen gondoskodik, ez magyar reform és demokratikus is, hiszen az adminisztrációt mindig aláveti a parlamenti többség* nek, a választásokon megnyilatkozott nem* zeti akaratnak. Nemzeti akaratról szólva szinte magá*tól értődő, hogy egy széles alapon nyugvó, valóban demokratikus választói jogra gon*dolünk, aminthogy csak a demokratikus választójog teheti nemzetivé és népivé az államnak a közigazgatásban való egyébként jogos mindenhatóságát és telítheti a reformot azzal a lélekkel, amely nélkül az nem volna egyéb, mint a kodifikálás egy technikai újdonsága. A H Rtf. tarifaemelése is fis százalékdal drágítja meg a szenet Cseh vágóitokban szállnyik a lengyel szenet Magyarországba. — Angol szén Budapesten. November közepe óta 29-10 százalékkal kevesebb szenet kapnak a gyárak (A Magyarország tudósítójától.) A Máv. tarifaemelése természetesen megdrágítja a szenet is. A hazai szénbányák most kalkulálnak és folyamatban vannak a számítások arra vonatkozólag, hogy az új tarifa következtében mennyivel lesz drágább a hazai szén. Értesülésünk szerint körülbelül 5—10%-kal fogják emelni a szénárakat. Az Átvizsgáló Bizottság felülbírálja a szénbányák kalkulációit, és ennek megtörténte után fognak életbe lépni a magasabb szénárak. Az utóbbi időkben a hazai szénbányák termelése örvendetesen emelkedett, az eddigi nagyarányú beruházások és a munkaerős gépek beállítása következtében annyira sikerült fokozni a termelést, hogy ma már a hazai szénbányák naponkint 3500—2550 vagon szenet produkálnak. De ez sem tudja kielégíteni a hazai gyáripar szénszükségletét s a szénbizottság kénytelen volt már november közepén 20-30%-kal redukálni a gyárak igényét. A hazai széntermeléssel nemcsak most, de normális időkben sem lehetett kielégíteni a szűk végleteket. Az Államvasút, amely a hazai termelésnek közel nagy részét használja fel, kénytelen volt külföldön szenet vásárolni. Ámde ennek a külföldi szénnek behozatala nagy nehézségekbe ütközött, különösen a lengyel kézre került felsősziléziai vidékről nem lehetett behozni a szenet, mert a lengyeleknek nem volt elég vasúti vagonja, amelyet a szállítás céljaira lehetett volna felhasználni. Megindultak a tárgyalások a lengyelek részére szükséges vagonok beszerzése iránt, s a tárgyalások, amelyek még nem értek véget, azzal az eredménnyel biztatnak, hogy sikerülni fog a csetiektől kölcsönkapni vasúti kocsikat, ezekben a kocsikban szállítják majd a lengyel szenet Magyarországba. Angliából is érkezik valamelyes mennyiség, Hamburgon és Ausztrián át. Csehországból kevés, mert a cseh szén sokkal drágább, mint a sziléziai, sőt drágább, mint az angol szén. Seipel osztrák kancellár december közepén jön Budapestre Bécs, november 80. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése.) Hivatalos helyről közlik velem, hogy a jóvátételi törvény végleges megszavazása után a jövő héten ennek a törvénynek életbeléptetésére és rendelkezéseinek megvalósítására kerül a sor. Már a jövő héten jegyzésre bocsátják a belső kölcsönt, azután Seipel kancellár elutazhatni Budapestre, hogy régen halogatott látogatását megtegye. Már a nap is meg van határozva. A kancellár december 10 eleike körül megy Budapestre és két napot fog ott tölteni. Társaságában lesz Chünberger külügyminiszter is a külügyi és gazdasági minisztériumok sok hivatalnokával, akik szintén részt fognak venni a magyar– osztrák gazdasági tárgyalásokon. M nemzetgyülés a vármegyei választások elhalasztása mellett döntött a Komneny gobeaima** tó*»vémyhatósági vtlasztások két*dd*ében. — Rastovszky belÜgyminzlsztei* és S&nlagyi Eajos vit&ja. — Ms akadémiai javaslatot részleteiben is elfogadták. — fi nemzetgyűlés Ülése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegykor nyitotta meg Lertovszky Béla elnök. Az akadémiai javaslathoz Szakács Andor szól. A javaslatot elfogadja. Jánossy Zoltán indítványozza, hogy a segélyt duplájára emeljék fel. Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter válaszol a felszólalásokba Nekem eszem ágában sem volt mondanom, hogy a mohácsi vész utáni kultúrát másodlagos kultúrának neveztem. Én jó katholikus, ele amellett megértő ember vagyok, aki türelmesen gondolkodok protestáns testvéreimre, kérem a képviselő urat, ő is ilyen megértést tanúsítson velünk szemben. Klebelsberg Kunó gróf: A magyar állam a mai pénzügyi helyzetben csak nagyon nehezen rendelkezik megfelelő összegekkel. Usetty és Haller képviselő urak azt kívánják, hogy más kulturális társaságoknak, a Petőfi Társaságnak például, szintén juttassunk állami támogatást. Pakots József felszólalására csak az a megjegyzése, hogy ne törjenek pálcát az ifjúság fölött, mert nem szabad elfelejteni, hogy milyen nehéz időre múltak el a tanuló ifjúság fölött. (Zaj a balközépen.) Az érettségin a jövőben különös súlyt fognak fektetni az Irodalomra és gondunk lesz arra, hogy azok a tanulók, akik ,olyan vígak voltak a színházban, ugyanilyen vígak legyenek az érettségin is. A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Várnai Dániel indítványát az állami segély kötelező elszámolásáról elvetették és ugyanaz lett a sorsa Jánosi Zoltán indítványának is, ki a 12 milliós segélynek 24 millióra emelését javasolta. Egy kis házszabályvita Farkas Tibor személyes megtámadtatás címén szólal fel. A belügyminiszter az ő múltkori beszédére és folyosói nyilatkozatára ma reggel egy lapjban úgy nyilatkozott, hogy márciusban nem vett részt semmiféle gyűlésen. Most felolvassa a B. H. egyik márciusi számából azt a tudósítást, amely szerint Rakovszky Iván vele együtt (Farkas Tiborral vett részt márciusban a vármegyék gyűlésén. Személyes reputációja és nyilatkozatának komolysága érdekében kívánta ezt leszögezni. (Helyeslés belfelől.) Rakovszky Iván belügyminiszter: Úgy veszem észre, hogy Farkas képviselő úr személyes megtámadtatása tulajdonképpen az én személyes megtámadtatásom. Tény az, hogy újságírók fordultak hozzám és nyilatkozatot kértek erre az ülésre vonatkozóan, mire én kijelentettem, hogy én márciusban semmiféle ülésen nem vettem részt Ezzel nem akartam egyáltalában a képviselő úr szavahihetőségét kétségbe vonni. Semmi malícia sem volt ebben a kijelentésben. Most csak ki kell jelentenem, hogy egyáltalában nem volt szándékomban ezzel a kijelentéssel a képviselő urat bármiképpen is érinteni. Szcitovszky Béla elnök: Kem akartam beszéde közben Farkas képviselő urat zavarni és teljes mértékben megadtam a szólásjogot, bár olyan kérdésben szólalt fel személyes megtámadtatás címén, amikor a megtámadtatás nem itt a Házban, hanem teljesen kívül, hírlapban érte. Azt hiszem azonban, ha erre vonatkozóan a házszabályokban nincs is intézkedés, olyan polémiákban, melyek az üléstermen kívül indulnak meg, személyes megtámadtatás címén csak egész kivételes esetben lehet felszólalási engedélyt adni. A szólásszabadságot azonban mindig respektálni kívánom. Ezért történt most is, hogy Farkas képviselő úrnak teljes mértékben megadtam a felszólalás jogát. Rakovszky István: Teljesen osztom az elnök úr véleményét, mert valóban a házszabályok értelmében csak akkor lehet személyes megtámadtatás címén felszólalni, ha itt az ülésteremben történt támadás. Van azonban a házszabályokban egy intézkedés, mely szerint meg kell adni a felszólalási jogot súlyos esetekben akkor is, ha a megtámadtatás a Házon kívül történt, mert lehet ez a megtámadtatás olyan súlyos természetű, hogy a nyilatkozattétel itt a Házban nem tűr halasztást. Ilyenkor azonban az illető képviselő napirend előtti felszólalásra szokott engedélyt kérni az elnöktől. Tudomásom szerint ez történ ek Farkas képviselő úr esetében is, de ő az engedélyt nem kapta meg. Ezért folyamodott most a személyes megtámadtatás címén való felszólaláshoz. Ismétlem, teljesen osztom az elnök úr enunciációját, de kérem, hogy a jövőben a házszabályokban biztosított jogokat respektálni szíveskedjék. Ezután az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Egyes számára :10 korona