Magyarország, 1922. december (29. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

2 képpen nem túlzottak és ami új van benne, az­­ha­tározottan enyhébb az eddigi állapotoknál. Elsősor­ban áll ez — mondotta informátorunk az inter­nálás kérdésénél. Ezt a kérdést teljesen félreértik, hiszen nemcsak enyhítésről van szó, hanem liberá­lisabb kezelésről is, mert ezentúl internálni csak azután lehet valakit, ha előzően rendőri felügyelet alatt állott és a rend­őri felügyelet rendelkezéseit megszegte. Ugyanez lesz az eljárás a­ lapbetiltásnál is — mondotta informátorunk — mert hiszen arról van szó, hogy lapokat csak abban az esetben fognak ezen­túl betiltani, ha az előzetes figyelmeztetés ellenére tovább is írnak a kifogásolt irányban. A lapok terje­delmének mostani korlátozása csak időleges, mihelyt a gazdasági viszonyok megváltoznak, ebben a tekin­tetben is szabadabb lesz a helyzet. (A­ gazdasági hely­zet e tekintetben csak akkor változik meg, ha kinyo­mozzák, hogy a behozott rotációs papirost ki hasz­nálja fel üzérkedésre és ,,sibolásra“.) Itt említjük meg, hogy ma este minisztertanács lesz, a nemzetgyűlés pedig december 22-én kezdi meg karácsonyi szünetét. felvételes hatalom helyett törvényjavaslatok Bejelentik a munkásbiztosító reformját. Törvényjavaslat az esküdtbíróság szüne­­teléséről, — A­z ipari jogosítványok (A Magyarország tudósítójától.) A háború ese­tére szóló kivételes hatalom megszüntetése következ­tében ma a kormánynak jóformán valamennyi tagja több törvényjavaslatot nyújtott be. A közélelmezési miniszter törvényjavaslatában a hatósági támogatást az állami tisztviselők részére továbbra is fentartja, valamint kodifikálni kívánja a kivitel dolgát is. A kereskedelemügyi miniszter az ipar és a keres­kedelem körébe vágó kivételes rendeleteket kívánja törvényhozásilag szabályozni. A benyújtott törvény­javaslatában az ipar gyakorlására vonatkozó rendel­kezések foglaltatnak. Részletesen foglalkozik a fo­gadó, szállóipar, a kémény­seprőipar, a foglalkozást közvetítő és háztartási alkalmazottakat elhelyező ipar kérdésével, az ipari szeszgyárakkal, a vásárügy­­gyel, végül pedig a kereskedősegédek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati vi­szonyáról tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavas­lat, amely még az üzletek zárórájára, a széngazdál­kodásra, a közforgalmú vasutak építésének és fen­­tartásának, valamint a szénbányák üzemének bizto­sítására és a postatakarékpénztárra vonatkozólag in­tézkedik. Rendelkezik még a javaslat a közlekedési vállalatokról és a statisztikai adatgyűjtésről. A közoktatásügyi miniszter törvényjavaslata to­vábbra is fentartani kívánja, hogy a közgazdasági és társadalmi ismeretek tanítását a középiskolákban a rendes tantárgyak közé illesszék be. A javaslat az éneknek rendes tantárggyá való tételét kívánja, vé­gül a középiskolák első osztályába való felvételhez a sikeres felvételi vizsgát köti ki.­­ A népjóléti miniszter törvényjavaslatában az ipari, kereskedelmi alkalmazottak beteg- és baleset­­biztosítására, valamint a munkásbiztosító hivatalnál a kiadott rendelkezések fentartására vonatkozó ren­delkezéseket tartalmazza. Bejelenti, hogy a munkás­­biztosító törvény módosítását a legközelebb be­nyújtja. A földművelésügyi miniszternek hat törvény­­javaslata volt. Ezek közül nagyobb érdeklődésre csak a gazdasági munkásházak építésének állami támoga­tásáról szóló 1907 évi törvény kiegészítése kelthet, amely megismétli a már régebben kiadott rendel­tet, amely szerint a munkásházak végrehajtás alá nem vonhatók, engedély nélkül más ingatlannal nem egyesíthetők, fel nem oszlathatók, meg nem terhel­hetők és el nem idegeníthetők vagy bérbe nem ad­hatók. Az igazságügyminiszter törvényjavaslatában a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletekben lévő igazságügyi rendelkezések közül törvénybe kí­vánja foglalni azokat, amelyek a gyakorlatban be­váltak. A javaslat a magánjog körében gondosko­dik az eltartásra jogosult családtagok és a házassá­gon kívül született gyermekek fokozottabb védel­méről. A hiteljogi rendelkezések a váltó bemutatá­sára, az óvásra s az elévülésre vonatkozó egyes ren­deleti intézkedéseket foglalnak törvénybe, amelyek egy része az új váltótörvény tervezetével is össz­hangban van. A polgári eljárás körében igen jelen­tős módosítások vannak a javaslatban, amelyek a bíróságok eljárását minél gyorsabbá kívánják tenni. A büntetőjogi rendelkezésekben szó van az es­küdtbíróságokról, a rögtönbíráskodásról, a kémke­désről és egyéb más bűncselekmények büntetéséről. Ligeti Lipót mint férj, Szerén, Miklós gyer­­e­pk­ei és az egész család nevében fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett neje, Ligeti Lipótné szül. Martin Fanny 46 éves korában, boldog házasságának 23. évé­ben, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Drága halottunkat pénteken, d­­é­t-án dél­előtt 10 órakor fogjuk a rákoskeresztúri szr. te­mető halottasházából utolsó útjára kísérni. Emlékét kegyelettel őrizzük! áilGYAKORSZAe Budapest, 1922 december 8. péntek Belgrádi intrika hi­úsította meg Mussolini és Nincsics találkozását Olaszország még­sem tér el balkáni politikájától , Róma, december 7. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Köz­vetlenül azután, hogy Nincsics jugoszláv külügy­miniszter Belgrádba utazott, a Stefani-ügynökség hivatalos cáfolatot adott ki, art ely szerint nem is volt tervbe véve, hogy Nincsia találkozzék Musso­lini miniszterelnökkel. A római sajtó ennek elle­nére hitelesnek tartja azt az értesülését, hogy szó volt a találkozásról, de azt a­ belgrádi kormányválság meghiúsította. Egyes lapok a szerb kormányválság váratlan ki­törését célzatos manővernek mondják, ami csak arra való, hogy Mussolini és Nincsics találkozását meg lehessen akadályozni. Az ,Japoca“ azzal vádolja a szerb politikát, hogy Olaszország érdekei ellen dol­gozik az Adria északi és déli partján. Olaszország minden tőle telhető módon fönn akarja tartani az egyensúlyt a Balkánon és ezt akadályozza Jugoszlávia. Mussolini tudni fogja a módját, hogy Olaszország biztonságát az Adrián megóvja és a keleti összekötővonalakat, amelyekre múlhatatlanul szüksége van, biztosítani fogja. Jugoszlávia csak buktassa tovább egyik kor­mányát a másik után, semmi sem fogja megszabott irányától Olaszországot eltéríthetni. (II.) András herceg éi ríhgíimeff mondja az athéni eseményeket Párizs, december 7. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) A Petit Párision római tudósítójának alkalma volt András görög herceggel beszélnie. A hírlapíró megjegyezte, hogy olyan színe van a do­lognak, mintha a görögországi eseményekre bolse­­viki elemek bizonyos befolyást gyakoroltak volna, mire András herceg így válasz­olt: — Ezt a feltevést a­­ legha­ározottabban vissza­utasítom. Ami most Athénben történik, az egyes­­egyedü­l egy katonai összeesküvésnek a műve és bi­zonyos mértékben érthető. Ha e­gy 329.000 főnyi had­sereg olyan vereséget szenved, mint a görög haderő Kis-Ázsiában, akkor természetes, hogy a tisztikarra ez a csapás nagy súllyal nehezedik. Alig volt elke­rülhető, ami bekövetkezett. A herceg elmondta, hogy eléggé jól bántak tele, fogsága idején Pallisz tábornok lakásában őrizték, ahol felesége gyakran meglátogatta és a haditör­vényszék előtt is kifogástalanul jártak el vele szem­ben. Biztosra veszi, hogy életét csak Anglia és a pápa erélyes beavatkozásának köszönheti. (II.)­­N­óma, december 7. András görög herceg kihallgatáson jelent meg a Vatikánban, hogy megköszönje a pápának az ő ér­dekében való közbenjárását Venizelosznál és az athéni görög kormánynál. Kihallgatják ti eckartsam levélről a zászlós urakat? A védelem kéri, az ügyész hozzájárul. — „Az egyetem jogi tanárainak jogi véleménye magánügy** — mondja Horváth Dénes. — Kiküldte e Károlyit a király 1917-ben Svájcba? A Károlyi-per mai napja (A Magyarország tudósítójától.) Károlyi Mi­hály vagyonelkobzási perének mai tárgyalásán a felperes kincstár képviselője, Horváth Dénes dr. terjesztette elő vádjait arra vona­tkozólag, hogy Ká­rolyi Mihály az országgyűlést feloszlatta és a köz­társaságot kikiáltotta. A köztársaság kikiáltásának első feltétele az országgyűlés feloszlatása volt Kéri az országgyűlés mindkét kézinek elnökségét kihall­gatni arra vonatkozólag, hogy mi indította őket arra, hogy az országgyűlés feloszlatásához november 16-án hozzájáruljanak. Vallani fogják, hogy semmi­esetre sem volt önkéntes ez a megnyilatkozás. A köztársaság kikiáltását a nemzeti tanács, „ez a lá­zadó testület”­ határozta el. Károlyi Mihály a felség­sértés bűntettét követte el a forradalom kirobbantá­sával, a nemzeti tanács megalakításával, azzal, hogy a katonatanács segítségével fegyveres csapa­tokra támaszkodva magához ragadta a hatalmat, azzal, hogy előkészítette és kikiáltotta a köztársasá­got s hogy a királyt uralkodói jogaitól és hatalmától megfosztotta. Az alperesi védelem nevébe­n elsőnek Ács Jenő válaszolt. Részletesen bizonyítja hogy Károlyi Mi­hálynak az országgyűlés feloszlatásában egyáltalán semmi része nem volt. Ács Jenő egy órás előterjesz­tése után Nagy Vince folytatta az előterjesztését. Fejtegetését azzal kezdi, hogy Károlyi nemcsak a nemzeti tanács plénumát kérdezte meg az akkori nagyon kritikus helyzet tekintet­ében, de másokat is. Kéri tanúként kihallgatni Bánffi Miklós grófot, Tol­nai Lajost, Csizmazia Endrét, Ugrón Gábort és Bar­csai­ Andort. Részletesen fejtegeti, hogy Károlyinak és a köréje csoportosult politikusoknak egyáltalán eszü­k ágában sem volt az uralkodó eltávolítása. Fog­lalkozik a főrendeknek eckertsaui látogatásával, mely­­lyel a királyt lemondásra bírták. Részletesen bizo­nyítja ezután, hogy a nemzeti tanácsnak köztársasá­got kikiáltó ülésén a régi pillérek mind megjelentek, amint ezt az akkor felvett filmmel bizonyítani lehet. Egyetlen vétó nem hangzott el, senki sem mondta, hogy a nemzeti tanács nem törvényes szerv, csupa lelkesedés, hangos taps volt minden. Arra vonatkozólag, hogy Károlyi nem adott hazaárulói megbízásokat, kéri nagyatádi Szabó Ist­ván földművelésügyi miniszter, Mayer János akkori kinevezett államtitkár és Friedrich István „akkori ki nem nevezett államtitkár", továbbá Kovács J. István, Bánffy Miklós gróf, Miklós Ödön, Sigray Antal gróf és Teleki Pál kihallgatását. Arra vo­natkozólag, hogy minő megbízásokat adott Károlyi, kéri Gömbös Gyula, Dimiek Vidtor, Temesváry Imre, Usetty Ferenc, Beck Lajos, Legeza Pál, Kun Béla, Beniczky Ödön volt belügyminiszter, Bartos János, K. Peres László, Neubauer Ferenc, Oberhammer An­tal, Meskó Zoltán és hódmezővásárhelyi Kun Béla kihallgatását. Arra vonatkozólag, hogy a nemzeti tanácsnak és a Károlyi-kormánynak személyesen je­lentették-e be csatlakozásukat, kéri kihallgatni soko­­rópátkai Szabó Istvánt, Wolff Károlyt, Patacsy Dé­nest, Huszár Károlyt, Haller Istvánt, Ernszt Sán­dort és Thury Bélát. Arra vonatkozólag, hogy ki­nevezéseket fogadtak el és hogy azt terror ha­tása alatt tették-e, Viczián volt államtitkár és azonkívül még Zsilinszky Endre kihallgatását kéri. Arra vonatkozólag, hogy igaz-e, hogy már 1919 márciusában Szatmárbra a Károlyi választási listán Nagy listavezető után a szociáldemokrata párt listá­jával szemben felvették a harcot, kéri Ugron Gábor és Gál Endre dr. kihallgatását Végül arra vonatkozó­lag, hogy mint a nemzeti tanács tagjai tudnak-e va­­lamit hazaárulásról, Vodóczky Rezső nemzetgyűlési képviselő kihallgatását kéri, a vidéki nemzeti tanács részéről pedig Bozsik Pálét és Somogyi Istvánét. Azonkívül kéri, hogy József főherceget és Berczeg Ferencet is hallgassák ki arra vonatkozólag, hogy a forradalmat lelkes szavakkal dicsőítették-e. Horváth Dénes, a kincstár képviselője, válaszol Nagy Vincének. Azzal kezdi, hogy mint a minisztertanácsi jegyző­könyvekből kiderül, Károlyi kormánya már novem­ber 16-ika előtt is megszüntetnek tekintette az or­szággyűlést. Az erdélyi eseményekre vonatkozólag el­hiszi azokat, amiket Nagy Vince mondott, de külön­ben is — úgymond — nem az a fontos kérdés, hogy a vidéki tanácsok miket táviratoztak fel a budapesti nagy nemzeti tanácsnak és hogy hány taggal képvi­seltették magukat a köztársaság kikiáltása alkalmá­val. Ez nem döntő, mert a vidéki nemzeti tanácsok éppen olyan illegitim szervek voltak, mint a nagy nemzeti tanács.­­ Hozzájárul ahoz, hogy az eckertsaui levélre vo­natkozólag a bíróság a megnevezett zászlós­urakat hallgassa ki, majd ezek vallomásából ki fog derülni, hogy Károlyi Mihály terrorisztikus befolyással vette rá az uralko­dót arra, hogy lemondjon a magyar trónról is. Hi­szen a királynak 1918 október 31-ike óta, amikor Ká­rolyi Mihálynak megadta az eskü alól való felmen­tést, semmi tényleges hatalom nem volt a kezében, mert Károlyi Mihály azzal a ténnyel, hogy rávette a királyt az eskü alól való felmentésre, teljesen félre­­állította őfelségét. * — Ami a budapesti tudományegyetem jogi pro­fesszorainak jogi véleményét illeti, az nem más, mint privát vélemény, egyáltalában nem fontos dolog. — Hadik János gróf és Szmrecsányi György nyi­latkozataira vonatkozólag megjegyzem, hogy ezek a politikusok opportunusnak tartották, hogy akkor ilyen nyilatkozatot adjanak, azonban e nyilatkozatok­nak e perben semmi bizonyító erejük nem lehet.­­ Ami nagyatádi Szabó István és a többiek ma­gatartását illeti, elhiszem, hogy akkor ezek az urak helyesnek tartották Károlyi Mihály minden intézke­dését, és legfeljebb erről tehetnének tanúvallomást, másról azonban nem. Felesleges tanúk ezek az urak­. Még a legfontosabb tanú, Czernin Ottokár gróf lenne arra vonatkozólag, hogy a király kikü­ldte-e Károlyit 1917-ben Svájcba, de abból, hogy Károlyi kint járt, nem következik az, hogy a királytól kapott misszióját el is végezte, a ki­rály utasítása értelmében járt el és nem tárgyalt su­ba alatt ellenségeinkkel. Nagy Vince válaszol Horváth Dénesnek. — Századszor vagyok kénytelen elismételni — mondotta —, hogy az 1920. évi I. tc. értelmében sem történt semmiféle hivatalos lépés arra vonatkozólag, hogy a kormány a nemzeti tanács tagjait és a Károlyi-kormányzat embereit bűnvádi úton felelős­ségre vonja. Nagy Vince replikája után Oswald István kúriai bíró, elnök kijelenti, hogy a tárgyalást kedden dél­előtt féltíz órakor folytatják. ­ , R[n£m Iskol legisaob ' választékú raktára CAMH8 A. cégnél vad ucca írta. Telefon £2-09 vk / Jutányos iraki Jutányos Írok•

Next