Magyarország, 1922. december (29. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
2 képpen nem túlzottak és ami új van benne, azhatározottan enyhébb az eddigi állapotoknál. Elsősorban áll ez — mondotta informátorunk az internálás kérdésénél. Ezt a kérdést teljesen félreértik, hiszen nemcsak enyhítésről van szó, hanem liberálisabb kezelésről is, mert ezentúl internálni csak azután lehet valakit, ha előzően rendőri felügyelet alatt állott és a rendőri felügyelet rendelkezéseit megszegte. Ugyanez lesz az eljárás a lapbetiltásnál is — mondotta informátorunk — mert hiszen arról van szó, hogy lapokat csak abban az esetben fognak ezentúl betiltani, ha az előzetes figyelmeztetés ellenére tovább is írnak a kifogásolt irányban. A lapok terjedelmének mostani korlátozása csak időleges, mihelyt a gazdasági viszonyok megváltoznak, ebben a tekintetben is szabadabb lesz a helyzet. (A gazdasági helyzet e tekintetben csak akkor változik meg, ha kinyomozzák, hogy a behozott rotációs papirost ki használja fel üzérkedésre és ,,sibolásra“.) Itt említjük meg, hogy ma este minisztertanács lesz, a nemzetgyűlés pedig december 22-én kezdi meg karácsonyi szünetét. felvételes hatalom helyett törvényjavaslatok Bejelentik a munkásbiztosító reformját. Törvényjavaslat az esküdtbíróság szüneteléséről, — Az ipari jogosítványok (A Magyarország tudósítójától.) A háború esetére szóló kivételes hatalom megszüntetése következtében ma a kormánynak jóformán valamennyi tagja több törvényjavaslatot nyújtott be. A közélelmezési miniszter törvényjavaslatában a hatósági támogatást az állami tisztviselők részére továbbra is fentartja, valamint kodifikálni kívánja a kivitel dolgát is. A kereskedelemügyi miniszter az ipar és a kereskedelem körébe vágó kivételes rendeleteket kívánja törvényhozásilag szabályozni. A benyújtott törvényjavaslatában az ipar gyakorlására vonatkozó rendelkezések foglaltatnak. Részletesen foglalkozik a fogadó, szállóipar, a kéményseprőipar, a foglalkozást közvetítő és háztartási alkalmazottakat elhelyező ipar kérdésével, az ipari szeszgyárakkal, a vásárügygyel, végül pedig a kereskedősegédek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyáról tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat, amely még az üzletek zárórájára, a széngazdálkodásra, a közforgalmú vasutak építésének és fentartásának, valamint a szénbányák üzemének biztosítására és a postatakarékpénztárra vonatkozólag intézkedik. Rendelkezik még a javaslat a közlekedési vállalatokról és a statisztikai adatgyűjtésről. A közoktatásügyi miniszter törvényjavaslata továbbra is fentartani kívánja, hogy a közgazdasági és társadalmi ismeretek tanítását a középiskolákban a rendes tantárgyak közé illesszék be. A javaslat az éneknek rendes tantárggyá való tételét kívánja, végül a középiskolák első osztályába való felvételhez a sikeres felvételi vizsgát köti ki. A népjóléti miniszter törvényjavaslatában az ipari, kereskedelmi alkalmazottak beteg- és balesetbiztosítására, valamint a munkásbiztosító hivatalnál a kiadott rendelkezések fentartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Bejelenti, hogy a munkásbiztosító törvény módosítását a legközelebb benyújtja. A földművelésügyi miniszternek hat törvényjavaslata volt. Ezek közül nagyobb érdeklődésre csak a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907 évi törvény kiegészítése kelthet, amely megismétli a már régebben kiadott rendeltet, amely szerint a munkásházak végrehajtás alá nem vonhatók, engedély nélkül más ingatlannal nem egyesíthetők, fel nem oszlathatók, meg nem terhelhetők és el nem idegeníthetők vagy bérbe nem adhatók. Az igazságügyminiszter törvényjavaslatában a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletekben lévő igazságügyi rendelkezések közül törvénybe kívánja foglalni azokat, amelyek a gyakorlatban beváltak. A javaslat a magánjog körében gondoskodik az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb védelméről. A hiteljogi rendelkezések a váltó bemutatására, az óvásra s az elévülésre vonatkozó egyes rendeleti intézkedéseket foglalnak törvénybe, amelyek egy része az új váltótörvény tervezetével is összhangban van. A polgári eljárás körében igen jelentős módosítások vannak a javaslatban, amelyek a bíróságok eljárását minél gyorsabbá kívánják tenni. A büntetőjogi rendelkezésekben szó van az esküdtbíróságokról, a rögtönbíráskodásról, a kémkedésről és egyéb más bűncselekmények büntetéséről. Ligeti Lipót mint férj, Szerén, Miklós gyerepkei és az egész család nevében fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett neje, Ligeti Lipótné szül. Martin Fanny 46 éves korában, boldog házasságának 23. évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Drága halottunkat pénteken, dét-án délelőtt 10 órakor fogjuk a rákoskeresztúri szr. temető halottasházából utolsó útjára kísérni. Emlékét kegyelettel őrizzük! áilGYAKORSZAe Budapest, 1922 december 8. péntek Belgrádi intrika hiúsította meg Mussolini és Nincsics találkozását Olaszország mégsem tér el balkáni politikájától , Róma, december 7. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Közvetlenül azután, hogy Nincsics jugoszláv külügyminiszter Belgrádba utazott, a Stefani-ügynökség hivatalos cáfolatot adott ki, art ely szerint nem is volt tervbe véve, hogy Nincsia találkozzék Mussolini miniszterelnökkel. A római sajtó ennek ellenére hitelesnek tartja azt az értesülését, hogy szó volt a találkozásról, de azt a belgrádi kormányválság meghiúsította. Egyes lapok a szerb kormányválság váratlan kitörését célzatos manővernek mondják, ami csak arra való, hogy Mussolini és Nincsics találkozását meg lehessen akadályozni. Az ,Japoca“ azzal vádolja a szerb politikát, hogy Olaszország érdekei ellen dolgozik az Adria északi és déli partján. Olaszország minden tőle telhető módon fönn akarja tartani az egyensúlyt a Balkánon és ezt akadályozza Jugoszlávia. Mussolini tudni fogja a módját, hogy Olaszország biztonságát az Adrián megóvja és a keleti összekötővonalakat, amelyekre múlhatatlanul szüksége van, biztosítani fogja. Jugoszlávia csak buktassa tovább egyik kormányát a másik után, semmi sem fogja megszabott irányától Olaszországot eltéríthetni. (II.) András herceg éi ríhgíimeff mondja az athéni eseményeket Párizs, december 7. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) A Petit Párision római tudósítójának alkalma volt András görög herceggel beszélnie. A hírlapíró megjegyezte, hogy olyan színe van a dolognak, mintha a görögországi eseményekre bolseviki elemek bizonyos befolyást gyakoroltak volna, mire András herceg így válaszolt: — Ezt a feltevést a leghaározottabban visszautasítom. Ami most Athénben történik, az egyesegyedül egy katonai összeesküvésnek a műve és bizonyos mértékben érthető. Ha egy 329.000 főnyi hadsereg olyan vereséget szenved, mint a görög haderő Kis-Ázsiában, akkor természetes, hogy a tisztikarra ez a csapás nagy súllyal nehezedik. Alig volt elkerülhető, ami bekövetkezett. A herceg elmondta, hogy eléggé jól bántak tele, fogsága idején Pallisz tábornok lakásában őrizték, ahol felesége gyakran meglátogatta és a haditörvényszék előtt is kifogástalanul jártak el vele szemben. Biztosra veszi, hogy életét csak Anglia és a pápa erélyes beavatkozásának köszönheti. (II.)Nóma, december 7. András görög herceg kihallgatáson jelent meg a Vatikánban, hogy megköszönje a pápának az ő érdekében való közbenjárását Venizelosznál és az athéni görög kormánynál. Kihallgatják ti eckartsam levélről a zászlós urakat? A védelem kéri, az ügyész hozzájárul. — „Az egyetem jogi tanárainak jogi véleménye magánügy** — mondja Horváth Dénes. — Kiküldte e Károlyit a király 1917-ben Svájcba? A Károlyi-per mai napja (A Magyarország tudósítójától.) Károlyi Mihály vagyonelkobzási perének mai tárgyalásán a felperes kincstár képviselője, Horváth Dénes dr. terjesztette elő vádjait arra vonatkozólag, hogy Károlyi Mihály az országgyűlést feloszlatta és a köztársaságot kikiáltotta. A köztársaság kikiáltásának első feltétele az országgyűlés feloszlatása volt Kéri az országgyűlés mindkét kézinek elnökségét kihallgatni arra vonatkozólag, hogy mi indította őket arra, hogy az országgyűlés feloszlatásához november 16-án hozzájáruljanak. Vallani fogják, hogy semmiesetre sem volt önkéntes ez a megnyilatkozás. A köztársaság kikiáltását a nemzeti tanács, „ez a lázadó testület” határozta el. Károlyi Mihály a felségsértés bűntettét követte el a forradalom kirobbantásával, a nemzeti tanács megalakításával, azzal, hogy a katonatanács segítségével fegyveres csapatokra támaszkodva magához ragadta a hatalmat, azzal, hogy előkészítette és kikiáltotta a köztársaságot s hogy a királyt uralkodói jogaitól és hatalmától megfosztotta. Az alperesi védelem nevében elsőnek Ács Jenő válaszolt. Részletesen bizonyítja hogy Károlyi Mihálynak az országgyűlés feloszlatásában egyáltalán semmi része nem volt. Ács Jenő egy órás előterjesztése után Nagy Vince folytatta az előterjesztését. Fejtegetését azzal kezdi, hogy Károlyi nemcsak a nemzeti tanács plénumát kérdezte meg az akkori nagyon kritikus helyzet tekintetében, de másokat is. Kéri tanúként kihallgatni Bánffi Miklós grófot, Tolnai Lajost, Csizmazia Endrét, Ugrón Gábort és Barcsai Andort. Részletesen fejtegeti, hogy Károlyinak és a köréje csoportosult politikusoknak egyáltalán eszük ágában sem volt az uralkodó eltávolítása. Foglalkozik a főrendeknek eckertsaui látogatásával, melylyel a királyt lemondásra bírták. Részletesen bizonyítja ezután, hogy a nemzeti tanácsnak köztársaságot kikiáltó ülésén a régi pillérek mind megjelentek, amint ezt az akkor felvett filmmel bizonyítani lehet. Egyetlen vétó nem hangzott el, senki sem mondta, hogy a nemzeti tanács nem törvényes szerv, csupa lelkesedés, hangos taps volt minden. Arra vonatkozólag, hogy Károlyi nem adott hazaárulói megbízásokat, kéri nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, Mayer János akkori kinevezett államtitkár és Friedrich István „akkori ki nem nevezett államtitkár", továbbá Kovács J. István, Bánffy Miklós gróf, Miklós Ödön, Sigray Antal gróf és Teleki Pál kihallgatását. Arra vonatkozólag, hogy minő megbízásokat adott Károlyi, kéri Gömbös Gyula, Dimiek Vidtor, Temesváry Imre, Usetty Ferenc, Beck Lajos, Legeza Pál, Kun Béla, Beniczky Ödön volt belügyminiszter, Bartos János, K. Peres László, Neubauer Ferenc, Oberhammer Antal, Meskó Zoltán és hódmezővásárhelyi Kun Béla kihallgatását. Arra vonatkozólag, hogy a nemzeti tanácsnak és a Károlyi-kormánynak személyesen jelentették-e be csatlakozásukat, kéri kihallgatni sokorópátkai Szabó Istvánt, Wolff Károlyt, Patacsy Dénest, Huszár Károlyt, Haller Istvánt, Ernszt Sándort és Thury Bélát. Arra vonatkozólag, hogy kinevezéseket fogadtak el és hogy azt terror hatása alatt tették-e, Viczián volt államtitkár és azonkívül még Zsilinszky Endre kihallgatását kéri. Arra vonatkozólag, hogy igaz-e, hogy már 1919 márciusában Szatmárbra a Károlyi választási listán Nagy listavezető után a szociáldemokrata párt listájával szemben felvették a harcot, kéri Ugron Gábor és Gál Endre dr. kihallgatását Végül arra vonatkozólag, hogy mint a nemzeti tanács tagjai tudnak-e valamit hazaárulásról, Vodóczky Rezső nemzetgyűlési képviselő kihallgatását kéri, a vidéki nemzeti tanács részéről pedig Bozsik Pálét és Somogyi Istvánét. Azonkívül kéri, hogy József főherceget és Berczeg Ferencet is hallgassák ki arra vonatkozólag, hogy a forradalmat lelkes szavakkal dicsőítették-e. Horváth Dénes, a kincstár képviselője, válaszol Nagy Vincének. Azzal kezdi, hogy mint a minisztertanácsi jegyzőkönyvekből kiderül, Károlyi kormánya már november 16-ika előtt is megszüntetnek tekintette az országgyűlést. Az erdélyi eseményekre vonatkozólag elhiszi azokat, amiket Nagy Vince mondott, de különben is — úgymond — nem az a fontos kérdés, hogy a vidéki tanácsok miket táviratoztak fel a budapesti nagy nemzeti tanácsnak és hogy hány taggal képviseltették magukat a köztársaság kikiáltása alkalmával. Ez nem döntő, mert a vidéki nemzeti tanácsok éppen olyan illegitim szervek voltak, mint a nagy nemzeti tanács. Hozzájárul ahoz, hogy az eckertsaui levélre vonatkozólag a bíróság a megnevezett zászlósurakat hallgassa ki, majd ezek vallomásából ki fog derülni, hogy Károlyi Mihály terrorisztikus befolyással vette rá az uralkodót arra, hogy lemondjon a magyar trónról is. Hiszen a királynak 1918 október 31-ike óta, amikor Károlyi Mihálynak megadta az eskü alól való felmentést, semmi tényleges hatalom nem volt a kezében, mert Károlyi Mihály azzal a ténnyel, hogy rávette a királyt az eskü alól való felmentésre, teljesen félreállította őfelségét. * — Ami a budapesti tudományegyetem jogi professzorainak jogi véleményét illeti, az nem más, mint privát vélemény, egyáltalában nem fontos dolog. — Hadik János gróf és Szmrecsányi György nyilatkozataira vonatkozólag megjegyzem, hogy ezek a politikusok opportunusnak tartották, hogy akkor ilyen nyilatkozatot adjanak, azonban e nyilatkozatoknak e perben semmi bizonyító erejük nem lehet. Ami nagyatádi Szabó István és a többiek magatartását illeti, elhiszem, hogy akkor ezek az urak helyesnek tartották Károlyi Mihály minden intézkedését, és legfeljebb erről tehetnének tanúvallomást, másról azonban nem. Felesleges tanúk ezek az urak. Még a legfontosabb tanú, Czernin Ottokár gróf lenne arra vonatkozólag, hogy a király kiküldte-e Károlyit 1917-ben Svájcba, de abból, hogy Károlyi kint járt, nem következik az, hogy a királytól kapott misszióját el is végezte, a király utasítása értelmében járt el és nem tárgyalt suba alatt ellenségeinkkel. Nagy Vince válaszol Horváth Dénesnek. — Századszor vagyok kénytelen elismételni — mondotta —, hogy az 1920. évi I. tc. értelmében sem történt semmiféle hivatalos lépés arra vonatkozólag, hogy a kormány a nemzeti tanács tagjait és a Károlyi-kormányzat embereit bűnvádi úton felelősségre vonja. Nagy Vince replikája után Oswald István kúriai bíró, elnök kijelenti, hogy a tárgyalást kedden délelőtt féltíz órakor folytatják. , R[n£m Iskol legisaob ' választékú raktára CAMH8 A. cégnél vad ucca írta. Telefon £2-09 vk / Jutányos iraki Jutányos Írok•