Magyarország, 1923. január (30. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

i- ■ • .: ■?] :•■-ur­a" • •/ -IBH Budapest, 1971 január 3. szerda MAGYARORSZÁG Ma döntenek Magovában Zausanneret 1600 angol alattvaló elhagyta Konstantinápolyt. —­ Xfosaként lemondanak a fönökü­k a kezpirulációk eltönlésénél London, január 2. (A Magyarország tudósítójának telef­onjelentése Párizson és Berlinen át.) .A „Times“ konstantinápo­lyi tudósítója táviratozza lapjának, hogy Hasszán bég a laussannei török delegáció helyettes vezetője tegnap Angolába érkezett és mindjárt kereste a ta­lálkozást Musztafa Kemal basával. Neki is és a nép­biztosok tanácsának jelentést­ tett a béketárgyalások állásáról. A „Times“ munkatársa tudni véli, hogy Hasszán bég beszámolója sem Musztafa Kemal ba­sára, sem a népbiztosok tanácsára nem volt kedvező hatással, hivatalos helyen ennek következtéb­en pesz­­samisz­kmabban ítélik meg a helyzetet, mint eddig. Hasszán bég azzal érvelt, hogy még ha a laussannei konferencia teljesen kudarcot is vall, békésen lehet megoldani a függő kérdéseket. Greus bég és Hasszán bég a nagy nemzetgyűlés mai ü­lésén részletesen be fog számolni a laussannei konferenciáról. (V.) London, január 1. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése Párizson és Berlinen át.) Annak a hírnek kapcsán, hogy 1600 brit alattvaló elhagyta Konstantinápolyt, azt jegyzik meg illetékes helyen, hogy ez az egyetlen, óvatossági, rendszabály, amit meg lehetett tenni a szövetségesek katonai akciójának igazolására, amely már hetekkel előbb is megtörténhetett volna, mint­hogy a katonai rendszabályok végrehajtása már he­tekkel előbb befejezett dolog volt. (II.)­­ London, január 2. Townsend tábornok, aki most érkezett vissza An­­golából, kijelentette, hogy a mosuli kérdés a konfe­rencia tengelye. Mosulhoz ragaszkodnak a törökök, a kapitulációk eltörléséhez azonban nem. Egyesült az erdélyi magyar Az egységes új párt neve Magyar Kolozsvár, január 1. (A Magyarország tudósítójától.) Az erdélyi ma­gyarságot­ két táborra osztó két magyar párt: a ma­gyar nemzeti, párt és a magyar néppárt a múlt hó­nap 28-án Kolozsvárott tartott nagygyűlésén egyesült egymással és megalakította az erdélyi magyarság egységes pártját, a Magyar Pártot. Bár országos gyűlésen Erdély és a Bánát minden vidéke képviseltette magát. A nagygyűlést Kecskeméti István református teológiai tanár nyitotta meg, aki kifejtette a Magyar Párt programját. Utána Grand-Pierre Emil, a volt magyar nemzeti párt elnöke mondott beszédet. Arról beszélt, hogy a magyarság végső célja a nemzeti kisebbség létének alkotmányos biztosítása, a­ gyakor­latban pedig az autonómia kiküldése és életrekeltése. Utána a székelység nevében Hajdú István, Marosvá­sárhely kiküldöttje állott fel­szólásra és elmondotta, hogy a magyarság a kisebbségi egyezmény és a gyulafehérvári határozatok jogi alapján akarja fel­építeni a maga kisebbségi életét. Majd a következő határozati javaslatot terjesztette elő: " A Romániában élő magyar nemzetiségű ál­lampolgárok 1952 december 28-án Kolozsvárott ösz­­szeh­ívott képviselői örömmel veszik tudomásul a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egye­sülését és a romániai magyar nemzetiségű állam­polgárok egységes és egyetemes politikai szervezete­ként megalakítják a Magyar Pártot, melynek elnö­kévé közfelkiáltással Jósika Sámuel bárót hívják meg. Ezután küldöttség ment Jósika báróért, akit a terembe léptekor nagy ovációval üdvözöltek. Jósika Sámuel báró elfogadta az elnöki tisztséget és hosz­­szabb beszédet mondott. Jól tudom, — mondotta több nemzeti és magyar néppárt Párt. — Elnöke Jósika Sámuel báró­ bek között —, hogy a román sovének ezt a mi egye­sülésünket nem fogják jó szemmel nézni. De azt is jól tudom, hogy a sovinizmus nem államalkotó elem, hiszen Németországot is, melyről pedig mindig azt hallottuk, hogy a sovinizmus tette naggyá, most éppen ez vitte pusztulásba. Román polgártársainknak meg kell érteniük, hogy a kisebbségekkel való békés együttműködésre van szükség. Az elnök most fölol­vasta a Magyar Párt programját, amelyhez többen hozzászóltak. Sándor József magyar képviselő beszédében kitért Kiss Géza képviselő szereplésére a román képviselő­házban, mely szerinte a magyarság érdekeivel merev ellentétben áll. Kovács Kálmán lelkész ismertette a felekezeti is­kolákat ért sérelmeket és határozati javaslatot ter­jesztett elő, mely szerint mondja ki a nagygyűlés, hogy a felekezeti iskolák autonómiáját és tanszabad­ságát minden törvényes eszközzel támogatni fogja. Jakabfi Elemér a­ román agrártörvény kisebbségi pusztításaira mutatott rá, majd határozati javaslatot terjesztett elő, melyben a nag­­gyűlés kimondja, hogy minden lépést megtesz a romén agrártörvény­­ megváltoztatása érdekében. Több kisebb felszólalás után a nagygyűlés a tisztikart választotta meg. Elnök lett Jósika Samu báró, alelnökök: Ambrózi Andor báró, Barabás Béla, Bernáthy György, Padi Árpád, Grand-Pierre Emil, Haller Gusztáv, Jakabffy Elemér, Kecskeméti­y Ist­ván, Szabolcska Mihály, Sándor József, Szentke­­reszthy Béla báró, Thury Kálmán, Ugrón István, a titkári és ügyészi állás betöltésével az elnökséget bízták meg. Pénztáros lett: Bosánczy László. Ellen­őrök: Gombos Benő, Ruday Károly. A nagygyűlés 311 tagú intézőbizottságot is választott. Sztíz kiló zsírért százötven kiló küs­ é szalá­ru­ffyárosok száz vágón zsírt adnak át a Köztisztviiselők Fogyasztási Szövetkezetének.­­ Megkezdődött a szalámi-expont (A Magyarország tudósítójától.) A szalámigyáro­­sokkal történt megállapodás jelentékeny mennyiségű zsírt biztosít a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetke­zetének. Hosszas tárgyalások előzték meg a megálla­podásokat, és az exportilleték volt a tárgyalások üt­közőpontja. A kormány ragaszkodott ahoz, hogy a gyárosok természetben rójják le a kiviteli illetéket s ennek az akaratinak érvényt is szerzett: a szalámigyárosok kötelezték magukat, hogy min­den kiszállított szalámi kilogramja után 15 deka zsír legyen a kiviteli illeték. A gyárosok nyomban az egyezségi megállapodá­sok után megkezdték a gyártást és mint értesülünk, a mai napon már meg is kezdték az exportot, egye­lőre Ausztriába szállítanak magyar szalámit. A gyártás megkezdésével a szalámigyárosok az­zal az ajánlattal fordultak Búd János közélelmezési miniszterhez, hogy közel száz vágón zsírt hajlandók átengedni a közfogyasztás céljaira. Búd miniszter annak idején azzal bízta meg a gyárosokat, hogy a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetével tárgyal­janak a rigirtásból fen­maradó 100 kilogramm zsír át­vétele végett. Meg is kezdték a tárgyalásokat és Schnetzer altábornagy, a szövetkezet vezetője és a szalámigyárosok között az a megállapodás történt, hogy a gyárosok által átengedett minden száz ki­logram zsírért százötvenkilenc kilogram húst kapnak. A Fogyasztási Szövetkezet a sertésmagyvágók írtján bonyolítja le ezt a megállapodást, hogyha Bud mi­niszter eheti hozzájárult. Ma délután Fenyő Miksa, a Gyáriparosok igaz­gatója és Rnob Sándor titkár, a szalémigyárosok képviselőivel tárgyalnak Bad miniszterrel arról, hogy várjon hozzájárul-e eh­ez a megáll­apodáshoz. Leltári vii, Erzséb­et kih*nt 28 HzómánvatTott boxcalf fsrirtaegsíík. Fekete................................... K 5000 Fekete, duplatalpú ... ... ... ... _ ... _ ... K 0008 Fekete, duplatalpú, bőrbéléssel .. .___..._____... K 8300 Barna ................................................................. K 5450 Barna, duplatalpú ...................................... ... .. ... K 6000 Magas női cipők, bőrsarokkal: (francia és amerikai formák) Fekete... .............. ......... ... K 5000, 5500, 6500 Barna és betétes K 5058, 5500, 8880, IBM Tavaly és most Sivár, kesernyés Szilveszter helyed vidám és remény­séggel teli — Több milliót kaptak a mentők. — A drágulás számokban /*4. Magyarország tudósítójától.) Ködös, esős, Késő őszies időben távozott el az 1922-es régi esz­­tendő, amely bizony nem sok jót hozott A főváros közönsége — talán éppen azért, mert szívesen bú­csúzott az évtől — hangosan és jókedvvel köszöntötte az újévet Régen volt olyan zajos, vigsággal teli, reggelig tartó szilveszteri mulatság, mint az idén. Talán a háború előtti boldog esztendők virradását köszöntötte annyi reménységgel a közönség, mint az 1923-as év eljövetelét Tavaly — emlékezzünk csak!_ mintha sejtették volna az emberek, hogy kevés jót várhatnak az esztendőtől, színtelen, sivár, csendes Szilveszter éjszakája volt Budapestnek. Most zene, jókedv, mulatozás fogadta az új évet Adja Isten, hogy most is valóra váljék az embereknek az a hite és reménysége, melyet az új esztendőhöz fűznek. . Kávéházak, vendéglők, színházak, mulatóhelyek erősen készülődtek az idei Szilveszter éjszakájára és csaknem mindenhol zsúfoltak is voltak a helyiségek. Különösen olyan helyekre özönlött a közönség, ahol bővebb szórakozásra nyílt alkalma, ahol színészek, artisták szórakoztatták a közönséget Ezeken a he­lyeken már napokkal előre lefoglalták az asztalokat és jóval éjfél előtt egy tapalatnyi hely sem volt se­hol. Mindenü­tt frakkba, szmokingba öltözött urak, divatos estélyi ruhában csillogó hölgyek ültek az asztaloknál és vidám kedvben várták az úri eszten­dőt Mikor az óra elütötte az éjfélt, kitörő öröm és lelkesedés, pezsgődurrogás, éljenzés köszöntötte 193.­ első percét. Az emberek szinte önfeledten ölelték át egymást s kívántak boldog új esztendőt A zenekarok a Himnuszt játszották és az egész közönség áhitatos szívvel, forró hittel énekelte az Isten áldd meg a magyart. Hajnalig, sok helyen reggelig vigadtak az embe­rek. Különösen a magánhá­zaknál összegyűlt társasá­gok oszlottak szét későn, sok helyen a vendéglátó házigazda korhelylevesre is ott tartotta a jókedvű vendégeket. Az óceán egész éjjel hullámzott a soka­ság, rendőrök megállapítása szerint sokszor nappal sem jár annyi ember a főváros utódbi, mint az idei Szilveszter éjjelén. A jókedvű közönség pénztárcáját is örömmel nyitotta meg ezen az éjszakán. Bőkezűen jutalmazta a szerencsét hozó kéményseprőt, aki ezer jókíván­sággal megtoldva osztogatta kormos seprőjének egy­­egy darabkáját Jó pénzen vették az újesztendei ma­lac nyakára kötött nemzetiszínű szalagot és szénen adakoztak derék mentőinknek. A mentők az eddigi szokástól eltérőleg nem perselyekben gyűrötték az adományokat, hanem­ a főpincéreknek számolócédu­lákat adtak,­­amelyeken 19-100 korona volt feltün­tetve a mentők javára. Az így egybegyűlt összeg eredménye még nem ismeretes, de mondják, hogy Budapest közönsége tegnap éjszaka több milliót ado­mányozott a nemes intézménynek. Persze nem maradtak el az ilyenkor szokásos uceai rendetlenkedések, verekedések sem. Garázda emberek több helyen megtámadtak békés járó­kelőket, egy-két kültelki vendéglőben mulatozó társaságok kaptál­ össze. A sebesülteket a mentők a közeli kór­házakba vitték. Tavaly, mint e lap hasábjain akkor írtuk, ,si­vár és kesernyés volt Szilveszter­ éjszakája“, most jókedvű és reménységgel teli. Pedig tavaly . . .­ Mi volt tavaly ilyenkort Zürichben 6.05-tel jegyezték a magyar koronát, s a márka háromszor annyit ért, mint a magyar korona. Az egymilliós Ganz-Danu­bius 36.000 koronáért volt kapható, a dollárt még 600 koronáért lehetett venni, s a szokos csak nyolc­szor annyit ért, mint a­ magyar korona. A vendéglők étlapjai is egész más árakat mutattak, mint az idén. Nézzük csak egy polgári vedéglő tavalyi és idei szilveszteri étlapját: A cigány tányérjára akkor 50, esetleg 100 kore­rtást tettek, most, hullottak a százasok és ezresek. A konftiskocsis még negyvenszeres taxáért vitt hasa, ma 30-szeresét kell fizetni. A villamoson 5 koronát fizettünk, ma. 30 korona, a villamosjegy. Szomorú szá­mok! Budapest népe mégis teli reménnyel és jókedv­vel, teli hittel és bizalommal tárta ki karját az új esztendő felé, melyről hiszi, hogy annyi szenve­dés és keserűség után békét, megnyugvást, derűt és megelégedést fog hozni mindnyájunknak. 1922 1923 Érőleves­e­m­­k 50 „ Hideg tok, tartármártással Malacsült 160 1000 ., 110 „ 650 „ Malacpörkölt 75 450 „ Egy darab fánk 20 „ 90 „ Egy szelet torta 30 „ 120 ., Sajt 25 „ 100 „ Négyfogásos menü 350 „ 1200 „ PÁRISIÉN GRILL A „BLAHA LUJZA SZÍNHÁZ“ ÉPÜLETÉBEN ÚT. SZERECSEN U UCCA 35. TELEFON 62-77 TELJESEN ÚJ SZENZÁCIÓS MŰSOR HOLNAP SZERDÁN ZÁRÓRA REGGEL 8 ÓRAKOR .

Next