Magyarország, 1923. február (30. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

A győzedelmes lélek Fél évszázados politikai pálya tapasz­­talataival, a legmagasabb politikai művelt­­ség biztos fölényével, az öregkor tiszta bölcsességével, minden hangos eszközt félretevő, de mégis a magyar szív legmélyeb­ből sugárzó hazaszeretettel beszélt máma Apponyi Albert a nemzetgyűlésen. A nemzetek szövetségéről beszélt Ap* ponyi és gyönyörű mondatai megvilágítot* ták az örök emberi harcnak azokat a tisz* tásait, ahol az emberi szeretet szélcsend* jében ez az örök harc is megpihen. A böl* csesség és jóság hitével beszélt arról, hogy el fog jönni egyszer az idő, amikor az em­­beriség odáig fejlődik, hogy a nemzetek között felmerült viszályokat harc és há­­ború nélkül békésen fogja elintézni. Ez a hit az orvos hite, aki laboratóriumában ti­­tokzatos kémiai képletek fölé görnyedve hisz abban, hogy megtalálja egyszer a tüdővész szérumát. Az emberbarát hite ez, aki felesleges millióiból azzal a hittel épít kórházakat, hogy egyszer ezek a kór­­házak minden szenvedéstől megváltják az emberiséget. A kegyurak hite ez, akik az­zal a hittel építenek templomokat és isko­­lákat, hogy egyszer a földön meg fog szűnni a bűn és tudatlanság. A kételkedők kórusa erre azzal felel: hiába minden, mert sem a betegségeket, sem a bűnt, sem a tudatlanságot nem le­­het megszüntetni. De Apponyi szavával felelünk: szüntessük meg tehát az iskolá­kat, romboljuk le a kórházakat és tiltsuk el az orvosok kutatásait? Az emberiség* n­ek ezek a jóért és szépért folytatott küz* delmei nem céltalanok, legfeljebb csak a célok végtelenek. De olyan nagy célok, amelyekért a végtelen felé is el kell in* dulni. Igaz, a nemzetek szövetsége nem azt jelenti, hogy most már minden ágyút ha­­ranggá öntenek és minden fegyvergyárat hasznos ipari eszközök gyárává alakítanak. Azokkal szemben, akik képzelt fölényük mosolygásával nem hisznek a népszövet­­ség működésének eredményeiben, Appo­­nyi a maga részéről hitet tesz amellett, hogy a jövőben a népszövetség intézmé­­nye elvben és gyakorlatban igen hatályos működést fog kifejteni. Amíg kétféle nem­­zetközi jog van érvényben, az egyik a győztesek számára, a másik a legyőzött nemzetek számára, addig nincs és nem is lehet béke, mert ha a vérontás fel is van függesztve, a háború tovább folyik. Ma­­gyarországra nézve a nemzetek szövetsé­­gébe való belépés olyan előnyöket jelent, amelyeknek lekicsinylése tudatlanság és felületesség volna. Az egyességokmány egyik szakasza például világosan megtiltja, hogy a nemzetek szövetségének bármely tagja a szövetség más tagjával szemben támadólag lépjen fel, mielőtt cselekményé­­nek indító okát a nemzetek szövetségének tudomására nem hozta volna s amíg eze­­ket az indokokat kiegyenlítő békés eljárás meg nem indult. Apponyi Albert gondolatmenetének tiszta ösvényeit felesleges külön megvilá­­gítani. Felesleges külön megmagyarázni, hogy Magyarország mai helyzetében igen­­is szükségünk van arra az erkölcsi támo­­gatásra, amelyet a népszövetség biztosít számunkra. Az anyagokkal szemben itt a lélek áll. Az a lélek, amely minden kétke­­désen és hitetlenségen túl mégis él és lo­­bog az emberiségben s amely szárnyai alá veszi a gyöngéket és megalázottakat, akik között mi talán a leggyöngébbek és leg­­jobban megalázottak vagyunk. .1­­HU/3 BUDAPEST, 1923 FEBRUÁR L ~ CSÜTÖRTÖK ~ XXX. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Újra aktuális a hó Nagy Emil követette az egységes párt tegnapi ülésén. E­zt pánt bizottság elé utasította az ügyet. TM Rassay Károly lovaglás ügye (A Magyarország tudósítójától.) Az egységes párt tegnapi értekezlete a pártfegyelem és a pártorgani­záció kérdésével foglalkozott. Az értekezlet előadója Nagy Emil volt. Beszédében többek között azt mon­dotta, hogy az egységes párt létezése ma nemzeti szükséglet. Nagy veszedelem támadna abból, ha a kor­mánynak valami heterogén többséget kellene össze­állítani. Azt azonban konstatálnia kell, hogy az egységes felfogás nincs meg a pártban, aminek magyarázata az, hogy a párt többféle társadalmi réteghez tartozó embe­rekből rekrutálódik. Ma, amikor forrongó időket élünk, nem is lehet olyan egységet teremteni, amire az ideális kormány­zat szempontjából szükséges volna, de a párt kebe­lében levő esetleges ellentéteket közös nevezőre kell hozni. Evégből azt javasolta, hogy minden hét­­csü­törtökjén a párt közgazdasági, szociális és földmű­velésügyi bizottságai közös konferenciát tartsanak, amelyen az aktuális kérdéseket és a törvényt­ előké­szítő ügyeket beszéljék meg. Azt kívánja, hogy mi­előtt az egyes minisztériumok kodifikáló osztályai a javaslatokkal foglalkoznak, előbb a párttal beszéljék meg azokat Nagy Emil beszédéhez számosan szólottak hozzá, végül is előterjesztett indítványát egyhangúlag el­fogadták. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök tette szóvá azt, hogy a nemzetgyűlés ülésein nincsen jelen elegendő egységespárti képviselő. Állandóan kisért a tanácskozásképtelenség és a határozatképtelenség ve­szélye. Kéri, hogy a pártvezetőség ennek a helyzetnek megszüntetése érdekében tegyen intézkedéseket Az arra vonatkozó előterjesztést Gömbös Gyula nyújtotta be, amely után újra Nagy Emil­­szólalt fel és a miniszterelnök szavaira reflektálva, azt mon­dotta, hogy na kívánja a miniszterelnök, hogy tizenegy hó­napig üljenek együtt a nemzetgyűlési képviselők a nemzetgyűlésen, ahol a produktív munka igen lassan folyik, hanem­ tessék az őrsss­g érdekében a ház­­szabályrevíziót megcsináltatni. Ilyen értel­mű indítványt is nyújtott be. Indítványára szavazást kért és e szavazás eredményeképpen a párt kimondotta, hogy a házszabályrevízió kérdését a párt jogügyi osztálya elé terjeszti azzal, hogy véleménye® javaslatát lehető rövid időn belül nyújtsa be a párt plénuma elé.• A nemzetgyűlés a legközelebbi napokban Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter visszaérkezte után a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni, amelynek tárgyalása alkalmával na­­gyobb vita várható.­­ Ma a nemzetgyűlés tanácskozásának ideje alatt három bizottság is tanácskozott. Ülése volt nevezetesen a II. számú bírálóbizott­ságnak, amely kimondotta, hogy február 11s­ától kezdve tárgyalja az összes hozzá utalt petíciókat, így elsősorban Nagy Ernő, majd K­lain Ferenc mandá­tuma ellen benyújtott petíciókat. Nagy Ernő petí­ciója ügyében előadóul, Csilléry Andrást, K­láin Fe­renc mandátuma elleni petíció előadójául pedig Györki Imre dr.-t választották meg. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság foglal­kozott Zichy János gróf és Bogos Miksa gróf össze­férhetetlenségi ügyével. Mindkét ügynek előadójává Teleki Tibor grófot választották meg, akit megbíz­tak az ügyek megvizsgálásával. A III. bizottság Huszár Elemér mentelmi sérelmét tárgyalta. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Bassay Károly és Bogya János képviselők között sértő szóváltás kelet­kezett, amelynek folyományaképpen Bassay Károly Pakots József és Fábián Béla képviselők útján elég­tételt kért Bogya Jánostól, aki Gömbös Gyulát és Fáy Gyulát nevezte meg segédeiül. A megbízottak ma délelőtt fegyveres elintézésben állapodtak meg. Bal­­say Károlynak egy másik afférje Bartos Andor képvi­­­selővel értesülésünk szerint békés elintézést nyert. Anglia felhívása Mossul ügyében a törökökhöz Párizs, január 31. A népszövetségi tanács teg­napi megnyitása után Balfour lord a Mossul-kérdés­sel kapcsolatban kijelentette, hogy reméli, hogy Tö­rökország hozzájárul a népszövetség útján meg­hozandó döntőbírósági szabályozáshoz, minthogy Tö­rökországnak teljes egyenjogúságot biztosítottak a népszövetség többi tagjával. London, január 31. A gyarmatügyi minisztérium közli, hogy az Irak-kormány az iraki lakosság ne­vében felterjesztéssel élt Balfour angol megbízotthoz, arra kérve őt, hogy a mossuli vilajetet Iraktól el ne szakítsák, amint azt a törökök kívánják. A tilta­kozás kifejti, hogy Mossul mindig Irakhoz tartozott és hogy a törökök törekvése csupán az, hogy kezü­ket rátegyék a Mossulban található gazdag forrá­sokra. Ezt a török kívánságot azonban az iraki nép gyűlölettel utasítja vissza. Hivatalosan jelentik, hogy Bagdadból erősítéseket küldtek Mossulba. „A szövetségesek megtörik Németország ellenkezését" .A németek sorsa saját kezükben van." — Degoutte tábornok nyilatkozatai Düsseldorf, január 31. (Havas.) A külföldi sajtótudósítók tegnapi foga­dása során Degoutte tábornok emlékeztetett arra, hogy a francia és belga hadsereg, amikor a Ruhr­­vidékre lépett, kizárólag békés célt követett. Noha időt engedtünk — mondotta a tábornok — a német vezetőknek, hogy elhatározásaikat éretten megfon­tolják, mégis nyakasan szembeszállnak velünk és kihívó magatartással hiábavaló harcot kezdenek. A szövetséges kormányok rá fogják kényszerí­teni Németországot a maguk akaratára és meg fogják törni az ellenkezést. Magasrangú hivatalnokokat és mindazokat, akik a szerződésből és a nemzetközi törvényhozásból folyó jogainkat nem akarják elismerni, kiutasítjuk, a szándékos rongálások elkövetőit megbüntetjük és ha nem lehetne őket kinyomozni, akkor a vezetőket fe­lelősségre vonjuk. Késedelem nélkül a legszélesebb mértékben fo­ganatosítjuk a büntető rendszabályokat. Mi csak azt akarjuk, hogy a nagyipar mágnásait kényszerítsük az elpusztított francia területek hely­reállítására szolgáló jóvátételek kiszolgáltatására és rá fogjuk őket szorítani, hogy ebben ugyanolyan gondossággal járjanak el, mint hatalmas nyeresé­geik felhalmozásánál. A németek sorsa a saját ke­zükben van. (MTI.) Letartóztatták az esseni magasrangú vasutasokat Berlin, január 31. (Wolff.) Mint Dürenből jelentik, Rombach aacheni kerületi főnök keresztülutazása­­alkalmával, akit a lakosság viharosan üdvözölt, a francia gyarmati csa­patokkal összetűzések támadtak. A német vasutasok beszüntették a munkát, mert visszautasították azt a követelésüket, hogy a pályaudvart kiürítsék.­­Az ehrenbreitsteini vasutasok a pályaudvar megszállása következtében­ abbahagyták a munkát, emiatt az egész Rajna-völgy és Koblenz között minden vasúti forga­lom megszűnt. Három órakor a megszálló hatóságok bezárták az esseni birodalmi vasútigazgatóságot és az igazgató­ság épületében francia járőrök jelentek meg, amelyek valamennyi magasrangú hivatalnokot letartóztattak. (MTI.) Berlin, január 31. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Az új megszállott területen történt legutóbbi esemé­nyekről a következő részleteket jelentik Mühl­­heimből: Délután 5 órakor Essenben a vasútigazgatóság épületét francia katonaság kerítette be, minden he­lyiséget átkutatott, Richtschein kormányfőtanácsost, a vasútigazgatóság elnökének helyettesét, Berghaus kormányfőtanácsost és Grendl építészeti főtanácsost szuronyos katonák fedezete mellett elszállították. Éj­jel valamennyieket automobilra ültették. Az említet­teken kívül letartóztatták a franciák Breuer kor­­mányfőtanácsost, Pieret vasúti felügyelőt és Bayer kormánytanácsost. Ezután a franciák terv szerint megszállották a vasútvonalat Duisburgtól Oberhausenig, Reckling­­hausenig és Buhrt is, tehát az újabban megszállott Ruhr-vidék egész északi részét s a vasútvonalakat műszaki csapatok vették át. (II.) Egymillió 876 ezer tonna szenet kell februárban szállítania Németországnak Párizs, január 31. A jóvátételi bizottság megállapította, hogy Né­metországnak február havában 1.SzS.900 tonna szenet kell szállítania. Egy** ára 20 korosa

Next