Magyarország, 1923. február (30. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
2 RAGZARDRSS&6 Budapest, 1923 február 1. csütörtök. Elfogadták a népszövetségi javaslatot sipponyi és 'Dai'nváry a külügyi hetyzsetflit. — Vita a vdatokról, a kivitdről és a behozatalról. — Jt nemzetgyűlés ülése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését 111-kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az interpellációkra 142-kor térnek át A nemzetek szövetségébe való felvételről szóló törvényjavaslatot részleteiben vita nélkül elfogadták. Ezután Moser Ernő előadó ismertette a nemzetek szövetsége egyessége talányának módosításáról szóló törvényjavaslatot s azt elfogadásra ajánlotta. Apponyi Albert gróf: Mindenkor barátja volt a népszövetségbe való belépésnek, mert hisz a szövetség hatályos működésében, ha nem is a jelenben. Híve amaz intézmények fejlesztésének, melyek a nemzetek közötti viszályt békésen iparkodnak megoldani Sokan azt mondják, hogy a népszövetség most nem egyéb, mint az antanthatalmak más alakban való kifejeződése. Ebben sok igazság van. De az intézmény magában foglalja a fejlesztés és javítás lehetőségét. Magyarországra speciális jelentőséggel is bír a népszövetségbe való belépés. A 13-ik szakasz, mely tiltja, hogy a szövetség egyik tagja a szövetség másik tagjával szemben támadólag lépjen fel, mielőtt az esetet, melyet sértőnek tart, a népszövetség elé hozta volna. A lefegyverzés kérdésében a népszövetség eddigi viselkedése a szövetség intenciója ellen volt. Azt mondja, hogy ami történik, illetve nem történik ezen a téren, az szabotálás. (Ügy van!) A mostani állapot egyenesen tűrhetetlen, újabb veszélyeket hord magában. (Taps.) Azokban a nemzetekben, amelyek kiszolgáltatva érzik magukat szomszédaik önkényének, a keserűség oly tokig fejlődhetik, mely létrehozza az összes kétségbesettek koalícióját. A lefegyverzés terén más a helyzet most, mint azelőtt. Mielőtt a nemzetek szövetségébe beléptünk, a lefegyverzésre nézve a trianoni diktátum volt irányadó részünkre, amióta beléptünk, nem ez a mérvadó, hanem a nemzetek szövetségének paktuma, amely a békeszerződésnek része. Magyarország felfegyverzésének kérdése szerinte új stádiumba kerül és újból eldöntendő. Az aktuális politikai helyzet igen komoly A kisantant és a nagyantant megtette azt a demarsot, melynek abszolút alaptalansága bebizonyult Távolról sincs megnyugtatva, hogy ezzel a dolognak vége. A kisantant rendszeres akciót akar Magyarország ellen. A kisantant 5.000.000 emberével és 3000 ágyújával szemben nekünk 35.000 emberünk van. Ilyen körülmények között támadó szándékunkról beszélni, nélkülöz minden komolyságot. A trianoni szerződés világosan rendelkezik a katonai ellenőrzés felől, melyet kizárólag a főhatalmakra bíz a második ellenőrző tényező, a nemzetek szövetsége. Semmiféle idegen tényező ebbe a kérdésbe befolyást nem gyakorolhat. (Taps.) Legutóbb a prágai parlamentben a cseh külügyminiszter konciliáns beszéde arra enged következtetni hogy a veszély elmúlt. A mi részünkről nem dobunk a helyzetbe irritáló anyagot A törvényjavaslatot elfogadom. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Több szónok nem lévén, ennök a vitát bezárja. Daruváry Géza külügyminiszter ! Ami a cseh külügyminiszter legutóbb elhangzott beszédét illeti, osztja azt a nézetet, hogy ez a konciliánsabb hang kedvezőbb atmoszféra kezdete lehet. Ami az állítólagos magyar fegyverkezésre vonatkozik, erről az egyetlen kompetens fórum, a katonai ellenőrző bizottság már köztudomásra hozta vizsgálatának eredményét. Az állítólagos határincidenseket rendkívül felfújták. Mi az igazság tiszta fegyvereivel küzdünk és a mi óhajtásunk is az, hogy ezeket az ügyeket az európai közvélemény elé terjesszék. Azt is állították, hogy a magyar kormány hangoztatja ugyan békeszeretét de nincs ereje, hogy ezt meg is valósítsa. Hangsúlyoznunk kell, hogy Hajtyárorcsdszól egyetlen tudokotapsisas fórum sincs, mint a rigyizr azormány. Hiszűllik abban, hogy ebben a kérdésben az öcseme pártok támogatására számíthatunk. Békés szándékunkat bizonyítják azok a tárgyalások is, amelyeket szomszédainkkal, legutóbb a csehekkel is gazdasági kérdésekről folytatunk. Bízunk a helyzet kedvező alakulásában és a legutóbbi híreket úgy fogjuk fel, mint a vihar utáni mennydörgést és villámlást. Kérem a javaslat elfogadását. (Taps a jobboldalon.) Következik a szavazás. A Ház a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Következik az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi és forgalmi szerződésekre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, amelyet Moser Ernő előadó ismertet Görgey István szerint defenzív kereskedelmi poláli kell folytatnia Magyarországnak. A mostan érvényben lévő vámrendszer nem felel meg többé az ország érdekeinek. A legtöbb állam, felemelte vámtarifáit és mi ezzel szemben lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk. A jövőben a kereskedelmi tárgyalásoknál a politikai szempontokat teljesen kikapcsolandónak tartja. Oroszországban, ahol jelenleg új gazdasági élet kezdődik, nekünk is gazdasági kapcsolatok teremtésére kell törekednünk. Az összes államokkal szemben félre kell tenni a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a politikai szempontokat Sándor Pál. Hibáztatja, hogy eddig még nem kötöttünk kereskedelmi szerződéseket Hossz kiviteli politikát folytatott eddig a kormány és a drágaságnak ez az egyik oka. Rossz volt az élelmezési politika, mert bár tisztességes, de hozzá nem értő emberek csinálják. Be kell kapcsolódni az internacionális gazdasági életbe. A kiviteli engedélyeket szinte árulják. Prónay György báró: Ki volt az, aki eladta a kiviteli engedélyt. Sándor Pál: Naponta jönnek ajánlatok, ha akarja képviselőtársam bevezeteni olyan üzletbe, ahol ezt kínálják. Tessék megfogni minden egyes embert. Nagyatádi Szabó István: Én nem lehetek rendőr! Sándor Pál: Az a kérdés, hogy igaz-e. Legközelebb interpelláció alakjában idehozom az ügyet. Szabadság kell a kereskedelemnek! Ma már nem áll az, hogy csak a zsidók kezében van a kereskedelem, ma már mindenki belátja, hogy a kereskedelem tisztességes foglalkozás, amely hozzájárul mindenképpen az ország gazdasági fejlődésének fokozásához. Szükség van azonban arra, hogy a kereskedelmet kereskedelmi szerződésekkel alapozzák meg. Magyarország az egyetlen állam, amely azzal dicsekedhetik, hogy a nemzetgyűlés által megadott felhatalmazások dacára nem tudott egyetlen egy állammal sem kereskedelmi szerződést kötni. A drágaság egyik lényeges oka ugyancsak az, hogy nincsenek kereskedelmi szerződéseink. A drágaságot fokozzák másodsorban azok a terhek, amelyeket az állam ró egyes árucikkekre. Csak azt kellene megnézni, hogy milyen áron lehetne például a cukrot árusítani abban az esetben, ha az állam nem terhelné meg ezt az árucikket olyan súlyos illetékekkel. Van protekciós exportunk és hasonlóképpen az importunk is protekciós. És az is bizonyos, hogy azok, akik a turáni fajhoz tartoznak, sokkal többel járnak ki, mint a zsidók, mivel ezeknek van meg a megfelelő összeköttetésük. (Zaj és derültség.) Ma már nem mondhatják a külföldiek, hogy nálunk nincsen jogbiztonság. Az elszakított területek kereskedői ide jönnek vásárolni hozzánk már megszokásból is. Ha már most valaki Budapesten vásárol valamit, akkor mindenekelőtt kiviteli engedélyt kell beszereznie, azután a valutaközponthoz kell mennie, ahol sokkal olcsóbban kell eladnia a pénzét, mint ahogy azt— ha kellene — beszerezhetné, szóval egész csomó akadályt kell leküzdenie a külföldi vásárlónak, ha tényleg vásárolni akar. Bürokrácia uralkodik az egész vonalon, a mesterséges akadályokat el kell hárítani. Mi mindnyájan Magyarország meggazdagodását akarjuk, mert csak ily módon érhető el az, hogy visszaszerezhessük mindazt, amit elvesztettünk. Nekünk is úgy kell cselekednünk, mint a franciáknak, akik negyven évig a zsebükben tartották az öklüket. Csak így érhetjük el azt, hogy meggazdagodhassunk és erősek lehessünk. Azok a vámtételek, amelyek jelenleg érvényben vannak, túlságosan magasak s alkalmasak arra, hogy drágaságot idézzenek elő és azt fokozzák. Úgy hallja, hogy a vámtörvényt aként akarja a kormány beterjeszteni, hogy a nemzetgyűlés általában adjon felhatalmazást és csak mellékletül fűzik hozzá a vámtörvényt. Ha így akarják a nemzetgyűlés elé hozni a törvényt és ezt meg is szavazzák, akkor bizonyos, hogy ez nagyban hozzá fog járulni ahoz, hogy magunk alatt ássuk meg a sírt. A vámtételeknek ilyen magas volta alkalmas arra, hogy az országot tönkretegye ésmegrontsa. Minden egyes képviselőnek, tehát legyen joga hozssá válni avám/sárijához 'év masához a törvényhez is-én a több cégünk kötdléssége lesől.Megakadályosni azt, hogy ampán felhatalmazás formájában kerüljön ki a nemzetgyűlésből re a törvény. Nagyatádi Szabó István földművelési minisztertől válaszol Sándor Pál felszólalására. A képviselő úr szóvá tette — úgymond —, hogy a kiviteli engedélyekkel házalnak és azokat árusítják. Nem volt szándékom ebben az ügyben nyilatkozni, de kénytelen vagyok néhány megjegyzést tenni A terménykiviteli engedélyeket tárcaközi bizottság adja ki, amelyben helyet foglal a földművelésügyi, közélelmezési, kereskedelemügyi és pénzügyminisztérium képviselője, sőt úgy tudom, hogy ebben a bizottságban a kereskedelmi érdekeltségek is meghallgatást találnak. Ennél alkalmasabb szervet nem tudunk odaállítani, hogy az elosztás úgy történjék, ahogy annak történnie kell. Tény az, hogy újabb és újabb szövetkezetek alakulnak és magáncégek is, amelyek iparigazolványt szereznek és ezek a szövetkezetek és magáncégek kivitellel foglalkoznak. Egy hang a baloldalon: Grófok! Nagyatádi Szabó István: Nagyon szeretem azt a grófot, aki dolgozik. Andrássy Gyula gróf: Fölveszem a versenyt akármelyikkel. Nagyatádi Szabó István: örömmel látom azt, hogy az új emberek, úgynevezett keresztény emberek is iparkodnak kereskedelmet folytatni. Természetes az, hogy a bizottság nemcsak a legrégibb cégeknek adja ki a kiviteli engedélyeket, hanem ezeknek az újaknak is. Ha azután megtörténik az, hogy az újak között akad olyan, aki a megkapott engedélyt nem tudja kiváltani, mert nem rendelkezik megfelelő pénzösszeggel és e célból társul valakivel, az még nem büntetendő cselekmény. Ha azonban azért váltja ki az engedélyt, hogy eladja és üzérkedjék, vele, az közönséges vétség és ha nekem ilyen dolgot bejelentenek, az eljárást azonnal megindítom, de bizonyos, hogy az ilyen többé nem jut engedélyhez. Kérem Sándor Pált, hogy ha ilyen esetről tud, azt közölje mindig velem és minden esetben meg fogom tenni kötelességemet Sándor Pál néhány szóval reflektál Nagyatádi felszólalására. Kijelenti, hogy nem állította azt, hogy bűncselekményt követtek el, mert a mai világban sok mindent elkövetnek, ami még nem bűncselekmény. Lors Vilmos bíró a következő felszólaló, aki a törvényjavaslatot elfogadja. Sándor Pál felszólalásával foglalkozik először. Nem baj, hogy új elemek jönnek be a kereskedelembe, csak visszaélések ne történjenek. Nem felel meg a ténynek, hogy az előző kormány nem kötött külkereskedelmi szerződéseket. 1920 január elsején kötött szerződést Németországgal Különben se felejtsük el, hogy a trianoni béke 1921 július 20-án lépett életbe és csak azóta van módunkban tárgyalni. A gazdasági rész pedig múlt év januárjában lépett életbe és másfél év van hátra, hogy elteljék az a bizonyos három év, amely bennünket szabad mozgásunkban gátolt. Nagyon meggondolandó, hogy mely államokkal kössünk szerződéseket A trianoni béke tulajdonképpen egy gazdasági hármas szövetségbe — Ausztria, Magyarország, Csehország — akar bennünket szorítani.Még mindig a tilalmi idők korát éljük. Még az általános külpolitikában sem tudják a helyes irányt megtalálni, hát még gazdasági téren. Nem lehet más óhaja a kormánynak, mint a kereskedőket a legnagyobb mértékben szabadot mozogni engedni, különösen az utódállamokban, mert hiszen ez a legjobb eszköz nemcsak a kereskedelem emelésére, de a nemzeti gondolat terjesztésére is. Az ellenzék is tudja ezt, igaza van Sándor Pálnak, hogy nem kell a vámtarifát teljes egészében idehozni, mert ebből megláthatja a külföld a mi kereskedelmi irányunk tendenciáját, meglátja, hogy kereskedelmünk merre gravitál és könnyen lehetséges, hogy előzetes intézkedésekkel meggátolják. Apponyi Albert gróf február 12-én Párizsban fel akar szólalni az útlevélkényszer megszüntetése és egyéb gazdasági könynyebbségek tekintetében. Ezek gyönyörű szólamok, de sajnos nincs sok bizalma, hogy ezek valóra is válnának, hiszen láthatjuk, hogy még mindig gazdaságpolitikai harc folyik. Nem akar ünneprontó lenni, de fél, hogy Apponyi optimizmusa nem válik valóra. Sürgessük a vámpolitikát de átérzi a nehézségeket amelyek a kormányt megkötik. A javaslatot elfogadja (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Dénes István Görgey Istvánnal polemizál és tévesnek jelenti ki azt az elvet, hogy Magyarországnak a nyugati iparral szemben védekeznie kell. Az ország külkeresdelmi mérlege szempontjából a szóló a behozatalban nem lát nagy veszedelmet külkereskedelmi mérlegünk tulajdonképpen nem is passzív, sőt aktív. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez egészen új dolog!) Az ország fogyasztóközönségének és a termelésnek behozatalra van szüksége. Bogya János: A cseh ipar érdekében beszél! Dénes István: A cseh iparcikkekre is szüksége van az országnak. Bogyó János: Szóval mégis a cseh ipar érdekében beszél. Az elnök figyelmezteti Bogyát, hogy ne szóljon közbe. . Epanyél ezüst cigaretta szivar-szelencék választékban lazárt bárban Scfientivald Imre IV. Bécsi ucca 5. Bécsi és Deák Ferenc u. sarok NINCS fájdalom, amelyet gyorsan meg ne szüntetne egy alapos bedörzsölés DIANA teiborsiesissel