Magyarország, 1923. március (30. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 HAGYARORSZÁG Budapest, 1923. március 1. csütörtök. Csonka-Magyarország deficitje 40 és félmilliárd Kállay Tibor első költségvetése. —­­Bevétel 152 milliárd 802 millió, kiadás 193 milliárd 455 millió (A Magyarország tudósítójától.) Kállay Tibor pénzügyminiszter ma terjesztette be az 1522—23­-as zárszámadási esztendő költség­vetését. Az új büdsé előirányzatos mérlege szerint az összes állami bevételek 152.802.131.200 koronát, az állami összes kiadások pedig 193.155.322.700 körömit tesznek ki. A deficit tehát 40.652.899.500 korona. A rendes költségvetési kiadások főbb tételei ezek: kormányzó tiszteleti!’...'; 12,000.000 kormányzóság 184,150.000 nemzetgyűlés lül'104.000 állami adósságok 22,129,377.000 nyugdíjak 1.870,707.500 legfőbb állami számvevőszék 19,357.000 közigazgatási bíróság 15,141.000 földbirtokrendező ' 43,886.000 , miniszteréiüls­ég 125.155.000 külügy 2.208.896.000 belügy 8.208.942.000 Pénzügy 16.901.157.000 kereskedelemügy 1.092.185.000 földművelésügy 1.997.139.000 népjólét 5.005.972.000 vallás- és közoktatásée­. 6.249.766.000 igazságügy 2.429.144.000 honvédelem 12.766 330.000 állami üzemek (postatakarék, állam­­vasút, és állami vasgyárak) 55,573,111.000 állami birtokok (erdő- és mezőgaz­daság, selyemtenyésztés) 1.170,960.080 kőszénbányászat 283,697.000 Átmeneti rendkívüli kiadások: kormányzóság 12,250.000 nemzetgyűlés 990.000 háború előtti állami adósságok 3.720,455.000 nyugellátás 515,050.900 háborús utóköltségek­­ 32,236.609.000 miniszterelnökség 53,247.000 külügy 3­­ 165,889.000 belügy 3791714.000 pénzügy 363,336.000 kereskedelem 330,331.200 földművelésügy 421,975.000 népjólét 1.255,723.000 vallás- és közoktatás 1.118,053.000 igazságügy­­ 482,567.000 honvédelem 2.574,366.000 . Beruházások tárcánként: miniszterelnökség (budapesti kikötő, kormánybiztosság) 792.000.000 külügy 331,770.000 belü­gy 293570.000 pénzügy 1.693,125.000 kereskedelem 217.000.000 földművelés 777,650.000 népjólét 70,250.000 vallás- és közoktatásügyi 1,406,000.000 igazságügy 227,800000 honvédelem 611,520.000 állami üzemek (kereskedelem) 17,882,000.000 állami üzemek (földművelés) 121,900.00 Ezzel szemben állanak a következő bevételek: kormányzóság 20,926.000 , nemzetgyűlés 90.000 állami adósságot 7,172,357.000 külügy 1.500,000.000 belügy • 109,486.000 pénzügy­ 87,192,188.000 kereskedem 566,578.000 földművelés 572,689.000 népjólét * 367,500.000 vallás- és közoktatásügy 584,108.000 igazságügy 108,834.000 honvédelem 45,026.000 állami üzemek (kereskedelem) 18,112,229.000 állami üzemek (földművelés) 1.352,860.000 állami bevételek (pénzügy) 289,000.000 Rendkívüli bevételek ezek: állami adósságok 2.876,257.000 háborús autóköltségek 20,000.000 pénzügy­ 1,318,400.000 kereskedelem­­ 4,710,200.000 földművelés 34,192.000 népjólét 28,000.000 vallás- és közoktatásügy 7,000.000 igazságügy­­ 10,004.000 Az állami költségvetés részletezésénél a következő­nek ki Egy későbbi fejezet, az Országos Lakásépítés költségeit összesen 14.712.009 koronában állapítja meg. Érdekesek a diplomáciai költségek is, így­­Magyarország a hágai állandó választott bíróság költségeiből három millió magy­ar korona részt vállalt az idén. A prágai, követ­ségi épü­let vá­sárlása közel 97.000.009, a belgrádié 80.000.000 koro­nába, míg a párizsi követségi épület vételárának törlesztése 100.000.000 koronába került. Egyes tár­cák szerint a következő érdekesebb tételek ragadták meg figyelmüket: A belügyi költségvetés szerint Csonka-Magyarország főispánjai a budapesti fő­polgármesterrel együtt évenként összesen 8.929.989 koronát kapnak, lakáspénzzel, háborús segéllyel, rendkívüli segély­­lyel, működési és úti átalányokkal együtt. Ugyan­csak a belügyi költségvetés szerint a közbiztonsági alap 10 és félmillióba került, a tolonckiadások ös­­­szege 200.000, a nyomozási költségeké 300.000 korona. Tizenegymillió a „megfigyelések“ költségei. Pontosan egymillió koronést irányoz elő a belügyi költségvetés olyan jóléti kiadásokra, amelyeket a mozik utáni bevételekből fedez. A leánykereskedelem elleni­­ védekezésre pontosan félmillió koronát költ Csonka-Magyarország. A bu­dapesti állami rendőrség összes kiadásai évi 2.130.000.000 koronát tesznek ki. Vámilletékek révén az önálló magyar vámterület — mint a pénzügyi költségvetés mondja — 9 mil-­­­liárdot és 200 milliót jövedelmez. A dohányon 10 mil­­l­liárdot és 703 milliót vesz be a magyar állam, még­pedig belföldről 9 milliárdot és 700 milliót, külföld­ről pontosan egy milliárdot. Fájdalmasan soványak a pénzverés, fém­bevallás és fémjelzés tételei, ame­lyek inkább eszmei tételek és nem annyira folyó­kiadásokat és bevételeket illetnek, mint magának a magyar állami pénzverőnek egy jobb jövőre való fenntartását és átmenetét. A várható földadó , bevételét pontosan 10 milliárdban fixírozza a pénz­ügyminiszter, a forgalmi adóét 18 milliárdban, az érték­papír forgalmi adóét 1.750.000, a fényűzési forgalmi adóét pontosan 1 mil­liárdban, a szeszadóét 19 millióban, a "■ cukoradóét 4 milliárd és 710 millióban. A földmívelésügyi minisztérium költségvetése szerint a földbirtok rendezési szolgálat személyi és dologi kiadásai 9,632.000 koronájába ke­rül a magyar államnak. Az Alföld befásítá­sára 24 milliót irányoztak elő a jövő esztendőben, lovak vá­­sárlására 10 milliót, míg olyan kiadásokra, amelyeket a totalizatőralapból­­ fedeznek, 38 milliót. A mezőgazdasági háziipar összes kiadásai 19 milliót tesznek ki csak. A fájdalmasan összezsugorodott magyar Tisza és mellékfolyóinak szabályozása évi 29 millió koronába kerül, a balatoni kikötők 2 mil­lióba. A­ népjóléti és munkaügyi minisztérium arról szá­­mol el, hogy Magyarország közegészségügyi kiadásai évi 2 és fél milliárd korona, amibe beleértendő a nyil­vános betegápolási költségek, a fertőző betegségek elleni védekezés, az úgynevezett népbetegségek, mint tuberkulózis, nemibetegségek és alkoholizmus leküz­dése, a bába- és ápolóképzés, a községi és közorvosok és közszolgálati alkalmazottak­ illetményei. Az egyes népirodák 1.240.000 koronába, a népgondozó kirendelt­ségek 122 millióba kerülnek. A hadirokkantak, hábo­rús árvák ellátása, ösztöndíjak, hadiözvegyek segít­sége, állami művégfoggyár, stb. szóval a háborúk ál­dozatairól való gondoskodással kapcsolatos kiadások összege 3.036.000.000 korona. Gyermekvédelemre 865 milliót költ az állam, ebbe értendő az anya- és cse­­csemővédel­em, az állami gyermekmenhelyek fentar­­tása, a hét éven aluli és hét éven felüli gyermekek gondozási díja, a gyermeknyaraltatási akció, stb. A munkásbiztosítás összkiadási összege 47 és fél millió. A Budapesti Mentő Egyesület évi egy milliót kap. érdekesebb tételeket említjük meg: a háborús utóköltségek főcím alatt elszámoltatnak a következők: A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költ­ségek 5.762.666.000, a volt monarchia központi intézményeinek fel­számolása 21.877.000­­. Ugyancsak ebben a fejezetben tudjuk meg, h­ogy a­ közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátása 26.450.000.000 K-t tesz ki. A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek címén tudjuk meg, hogy a budapesti antantbizottságok 859 millióba ke­rülnek a magyar államnak. A földbirtokrendezés cím alatt számolják el a Vitézi Srend Széktartósága költségeit, amelyek összesen 5.309.000 koronát tesz­(A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését­­11-kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A bejegyzett interpellációkra 12-kor térnek át. A mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban­­ is elfogadták. Kállay Tibben pénzü­gyminiszter beterjeszti ezt 1022—23. évre szóló költségvetést A költségvetés — úgymond — 10,6 milliárd defi­cittel zárul. A közigazgatási és kormányzati résznél a kiadások 118,4, a bevételek pedig 103 milliárddal vannak előirányozva, a deficit tehát 15,4 milliárd. Az üzemek kiadása 75 milliárd, a bevétel 49,8 mil­liárd, a deficit tehát 25 milliárd koronát halad meg. A jelen költségvetés bizonyos mértékig beszá­moló lehet. A forgalmi adók előirányzata 31 milliárdot tesz ki. Ez a legnagy­obb bevétel. Ez az adó még fokozható. A fogyasztási adó 10,6 milliárddal szerepel.. A cu­kornál és a szesznél 8, illetve 8,16%-al marad el a békebeli megterhelés mögött. Ennek a cikkek meg­drágulása az oka. A földadó bevételei 10 milliárddal vannak előirányozva. Az egyéb adókat illetően még csak kisebb összegek szerepelnek, mert ezen adók végrehajtása csak most, folyik. 8 milliárdot vettem fel a jövedelemadók bevételei fejében. A dohány jö-, vedéti nettó 3,4 milliárd, a vám­jövedék pedig 9,7 milliárddal szerepel a költségvetésben. Adórendszerünk ki van építve, rendszerválto­zásra itt nincs szükség, csak be kell fejezni a program hátralevő részét és m­eg kell alkotni a jövedelemadó törvényt és gondoskodnunk kell a helyes községi adóztatásról. A községi adóztatásra vonatkozó, javaslatot ma vagy holnap küldi szét az érdekeltségeknek. A pót­adót másodrendűvé akarja degradálni, új jövedelem­forrásokat akar biztosítani a községeknek és meg akarja teremteni az érdekeltségek szerint való adó­zást. Ami a kisközségek adóját illeti, itt a jegyzői, v segédjegyzői illetményeket, úgymint eddig, továbbra is az állam fogja fizetni. Az egyenes­ adórendszer te­kintetében szükséges lesz az illetékek felemelése. Ezek most 2 milliárd koronában vannak előirá­­­nyozva, szemben a tavalyi 1 milliárddal. Ki kell épí­tenünk a minisztériumok egyes apró bevételeit. Ke­resztül kell vinnünk azt az elvet, hogy új kiadásokat csak ú­j bevételek esetén engedé­lyezünk. A háború előtti államadósságok terhe, mai ko­ronaértékben mintegy 100 milliárdot tesz ki. Ehez hozzájárulnak azok a terhek, melyek a békeszerződés végrehajtásából kifolyólag állanak fenn. Legközelebb beterjeszti azt a törvényjavaslatot, mely a clearing­­eljárást van hivatva szabályozni azokkal az államok­kal, melyek a békeszerződés alapján ezt az eljárást választották, Angliáról, Belgiumról, Törökországról van szó. Ezeknek a tartozásoknak a terhe 170 mil­liárdot tesz ki mai értékben. Kétségtelen, hogy ezek­nek az összegeknek egy része eliminálódik az egyes államokkal való barátságos megegyezés útján. A má­sik igen jelentékeny tétel a költségvetésben a természetbeni ellátás. Ez 24 milliárd koronával szerepel. Kétségtelen, hogy ez a megterhelés olyan nagy, hogy tovább ilyen mér­tékben fenn nem tartható. Rendet csak úgy teremt­hetünk, ha a tisztviselőkön és rokkantakon kívül mindenkit kirekesztünk a természetbeni ellátásból. A tisztviselők mostani ellátása fentartandó, mert bizonyos stabilitást jelent az ő életstandardjukban. 280 ezer fő, akik az ellátás tekintetében szóba jöhet­nek. A tisztviselők létszáma 208 ezer főt tesz ki a mostani költségvetés szerint. Az elmúlt évben két törvényt is alkottunk a tisztviselők apasztásáról és mintegy 10 ezerrel csökkent is a létszám. Azóta töb­beket újra alkalmazni kellett. Ezen a téren lényege­sen tovább kell menni. Úgy gondolom, hogy a ma­gasabb rangsorban kell korlátozni a tisztviselők szá­mát. (Helyeslés a jobboldalon.) Sok olyan hivata­lunk van, amelyet el lehetne törülni. Gaal Gaszton: Minek csinálják az erdészek fel­ügyelőségét? Kállay Tibor: Szükséges lesz átváltoztatni a mostani státusukat Lehetetlen, hogy folytonos izgal­makban legyenek a tisztviselők egymás előmenetele kérdésében. Lehetetlen állapot, hogy ma már min­dent a minisztertanács elé vigyenek. Ami a továbbia­­kat illeti, rá kell mutatnunk a békeszerződésből folyó kiadásokra. Az államvasutak deficitje mintegy 25 milliárd. Befektetésekre az elmúlt évben sajnos csak kisebb összegeket fordíthattak. A postatakarékot illetőleg hangsúlyoznunk kell, hogy ma, amikor Pénzintézeti Központ és Állami­­fegyintézet működik, eddigi tevé­kenységét a postatakarék továbbra nem folytathatja és nem foly­hat be többé úgy a pénzügyi politikába, mint a múltban. Elnök a szónok kérésére az ülést öt percre fel­függeszti. Szünet után Kállay Tibor pénzügyminiszter folytatja beszédét. A népjóléti minisztérium tárcájánál, meg kell emlí­tenem a munkabiztosítás kérdését, amely kérdés legközelebb törvényjavaslat, alakjában a Ház elé fog kerülni. Utoljára hagytam a kultusztárca költség­vetését, mert ennek a tárcának egyik tétele alapos Kátlay az ország­ ­ta baterjesztette a költségvetést.— Jgent szabad rá/ kiadásokat csinálni megfelelői bevételek nélkül. — Wllnáam üst síi­enöt fel kell Használni, zneut a ksz­pitatista hunápa nem siet segitségünkne­k Deflációnál Beszélni sem sakat. — Végcélt­ól szabad gazdálkodásnál való áttérés. — Hitel, kisői pénz, Devizaközpont, lakbér­­emelés, építkezés, tisztviselői fizetésnenetezés, adóügyek ala­pít­oz«E­g­yré ifj» Ss IV. Magyar ucca 5. száza, Kossuth Lajos ucra mellett. Telefon: 139­ 79 fi­a, szerdán záróra ressel 5 órakor! Éjfél után fissenmann *a Rex jazz band Brandstidhter énekel

Next