Magyarország, 1923. március (30. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-23 / 67. szám

2 elfogadja, a helyettesítésre vonatkozó részt azonban nem. Szakács Andor hozzájárul a földművelésügyi miniszter által ajánlott módosításhoz, mire az elnök az ülést öt percre felfüggeszti, hogy ez idő alatt az előadó a módosítást megszövegezhesse. Szünet után az előadó beterjeszti a megszövegezett indítványt, amit a 11 á§ elfogad. Ugyancsak elfogadták a 4. szakaszt magát is. Az 5. szakaszhoz az előadó stiláris módosítást ajánl. Csik József a pénzbüntetés felemelése tekintetében terjeszt be indítványt. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter ennek az indítványnak egy részét is elfogadja, mire az elnök öt percre ismét felfüggeszti az ülést, hogy az előadó az indítvány értelmében szövegezhesse meg a javaslatot. (Szünet alatt a középső bejáró előtti padsorokban Zsilinszky Endre, Bogos Miksa gróf, Erdélyi Aladár, Schandl Károly és Csontos Imre hevesen vitatkoznak. A vitatkozásból minduntalan kihallattsik Zsilinszky szava, aki arról beszél, hogy a diákok valmennyien katonák voltak és hogy a diákokat fel kellene használni valamire.) Szünet után az előadó Csík József indítványának első részét elfogadja, a másodikat nem. A nemzetgyűlés is így határoz. A 6. szakasznál Rupert Rezső azt javasolja, hogy az ügyvédi költségeket az viselje, aki a pert okozta. Hosszasan indokolja a javaslatát és eközben Zsilinszky és Erdélyi többször közbeszól. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter nem teszi magáévá Rupert javaslatát. A munkás igazságkeresésének megvan a maga módja. A földművelésügyi minisztérium minden járásban jogvédő irodákat állított fel, hogy azok a kisemberek jogait védjék. Rupert Rezső: Látjuk, Nagyatádi Szabó István azt fejtegeti, hogy Rupert javaslata veszedelmes megterhelést jelentene a munkásra. Rupert javaslatát ezután a Ház elveti és a szakaszt az előadó stiláris módosításával fogadja el. Bartos Andor személyes megtámadtatás címén szólal fel. Rupertnek arra a kijelentésére válaszol, hogy a nálánál (Bartosnál) kisebb tudású embereket is meg kell védeni. Azt mondja, hogy az ő tudását nem Rupert állapítja meg, hanem azt megállapította a tudományegyetem, amely őt két diplomával látta el és magántanárrá habilitálta. Egyébként ő azt nem tudja megcsinálni, amit Rupert csinál, a népszerűségnek ezt a hajszolását. Zsilinszky Endre szintén személyes kérdésben szólal fel. Már másodszor kell felszólalnom és ismételten Rupert miatt. Az ő felszólalásam alatt azt kiáltottam közbe, hogy követelje az ingyenes jogvédelmei. Rupert Rezső: Követelem is. Zsilinszky Endre: Az ilyen nagyszájú népbarát ... , Óriási zaj teszíti czeitz*3 a szavatc3»fi az ellenzék a padot veri, Farkas István ezt kiáltja Zsilinszky , felé: — Azt hiszi talán, hogy Békéscsabán vagyunk? A zaj lecsillapultával Zsilinszky folytatja beszédét. Egy szomszédja azt mondotta neki, hogy Rupert ezt kiáltotta feléje: ön még több pénzt kap, mint az ügyvédek, mégpedig a rombolásokért ! Rupert Rezső: Igenis, ezt mondottam! Zsilinszky Endre: Ezek után megkérdezem, hogy mit ért ez alatt. Rupert Rezső: A Szózatnál húzott fizetését. Zsilinszky Endre: Ami a Szózatnál való fizetésemet illeti, kijelenthetem, hogy Budapesten egy főszerkesztőnek sincs olyan kevés fizetése, mint nekem. Ha pedig kijelentését másként értette, akkor ez aláváló, gyalázatos . .. Zsilinszky szavait itt óriási lárma szakítja félbe, tt szociáldemokraták felől ezt kiáltják: — Nem vagyunk Békéscsabán! Zsilinszky Endre: Megismétlem, hogy ez alávaló, gyalázatos gyanúsítás! Rupert Rezső: Ne dicsérje önmagát! Ezután a 7. szakaszt tárgyalták le és ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadják. Eisetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1922/23. évi költségvetésében mutatkozó túlkiadásokról és előirányzat nélküli kiadásokról. A jelentés szerint a rendes kiadások 361 millióra, a túlkiadások pedig 32’/1 millióra rúgnak. Az átmeneti kiadások 627.060 koronát tesznek ki. Az előadó bejelenti, hogy a bizottság megállapítása szerint a költségvetési év végéig még lényeges kiadások fognak felmerülni, amelyekre a költségvetési hitelek nem elegendők. Kéri a Házat, hogy ezeket a hiteleken felül a túlkiadásokat saját büdséjoga alapján engedélyezze. Ezután részletezi a túlkiadásokat, amelynek érdekesebb tételei a következők: Személyi járandóságok: rendkívüli óradíjak 1.000.000 korona, utazási költségek 50.000 korona, az interparlamentáris unió költségeihez való hozzájárulás 257.000 korona, a nemzetgyűlés volt elnöke és háznagya arcképének megfestéséből keletkező túlkiadás 230.000 korona. A nemzetgyűlési képviselők és tisztviselők utazási kölségeinek fedezésénél 1.000.000 korona túlkiadás mutatkozott. A jelenléti díjak fedezésére 9, illetőleg 10 millió koronát irányoz elő a gazdasági bizottság. Az ország súlyos helyzetében ugyanis a képviselők illetményeinek további fölemelését nem tartották helyesnek, de megállapítást nyerts EK AGIAEUSSZAG Budapest, 1923. március 23. péntek. hogy a mai viszonyok között mégis indokolt, hogy jelenléti díj állapíttassák meg azok részére, akik a képviselőhöz és a bizottság ülésein résztvesznek és ezt az előírt módon igazolni is tudják. Javasolja a bizottság, hogy a képviselői jelenléti díjak napi 1080 koronában állapíttassanak meg és a hozandó határozatot a pénzügyminiszternek és a számszék elnökének tudomásulvétel végett küldjék meg. Kéri jelentésének tudomásul vételét. A Ház a gazdasági bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul veszi. Ezután az elnök javaslatot tesz arra vonatkozólag, hogy a jelenléti díjak kiutalása milyen igazolás után történjék meg. Indítványozza, hogy mindazok a képviselők, akik a nemzetgyűlés ülésein részt vesznek, a napi 1000 korona jelenléti díjakban csak az esetben részesülhetnek, hogyha a Ház elnöki irodájában lévő képviselők névjegyzékébe egy elnökségi tisztviselő jelenlétében aláírják a nevüket. A bizottsági üléseken résztvevő képviselők a bizottsági ülésekre kirendelt tisztviselő jelenlétében kötelesek nevüket aláírni egy hasonló ívre, amelyet azután minden egyes esetben az elnökség elé kell terjeszteni és csak az elnökség jóváhagyása után lennének kiutalhatók a jelenléti díjak. Indítványozza továbbá, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a névfelolvasás esetén távollevő képviselők még abban az esetben se kapjanak jelenléti díjat, ha távollétüket később igazolják. Ez alól kivételek legyenek a miniszterek és a politikai államtitkáról. A Ház az elnöknek az igazolásra vonatkozó javaslatát elfogadja. Ezután Szcitovszky Béla elnök napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, pénteken délelőtt tíz órakor tartsa meg és annak napirendjére a gazdasági munkásviszonyok közigazgatási eljárására vonatkozó törvényjavaslat harmadszori olvasása, a könyvtárbizottság jelentése, a mentelmi bizottságnak a mai napirendre kitűzött jelentése, a kivándorlási bizottság jelentése és a kérvénybizottság első számú jelentése tűzessék ki. A Ház a napirendi indítványhoz egyhangúlag hozzájárult. Az ülés vége két órakor. Walko miniszter vezetésével ma délután újra kezdődnek a békéltető tárgyalások a vasipari munkások és munkaadók között A vasipari munkások imái gyűlései. — Andréka fökapítányhelyettes a tüntető muniáscsoportok föloszlatásáról. — „Nem kellett erőszakos eszközhoz nyúlni, a munkások a felszólításnak engedelmeskedtek** (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt folyamán a vas- és fémmunkások Thököly úli központjában, Csepelen, Erzsébetfalván, Újpesten, Kispesten és Kőbányán a kizárt vas- és fémmunkások nyilvános nagygyűléseket tartottak, hogy a munkaadók által előterjesztett feltételeket megtárgyalják. A vas- és fémmunkások Thököly úti helyiségében Ssabók Lajos nemzetgyűlési képviselő, a vasmunkások vezetője vázolta a mintegy hatezer főre tehető vasmunkások előtt a helyzetet. Beszédében ismételten hangoztatta, hogy a vasmunkások minden órában készek arra, hogy felvegyék a munkát. A munkaadók által előterjesztett feltételeket azonban visszautasították, mert az szerintük állandó további torzsalkodásokra vezetne. Csepelen Schmied Vilmos, Erzsébetfalván Byitálszky Károly, Újpesten Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő, Kispesten Péter József. Kőbányán Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ismertette a megjelent munkások előtt a helyzetet és azt hangoztatták, hogy a munkaadók feltételei elfogadhatók nem voltak. A munkások valamennyi gyűlésen visszautasították a vasművek és gépgyárak ajánlatát. Kijelentették azonban, hogy csak lealázást nem jelentő békét hajlandók elfogadni. A rendőrség megakadályozta a gyűlés utáni tüntetést .A vasmunkások otthonában déli tizenkét órakor ért véget a nagygyűlés. A gyűlésről kitóduló munkásság egyes csoportjai a Thököly úton négyes sorokba alakultak és úgy vonultak a Keleti pályaudvar felé. Az ügyeletes rendőrtisztviselő azonnal jelentést tett a főkapitányságon Andréka Károly főkapitányhelyettesnek, aki rögtön intézkedett telefon útján, hogy az engedély nélküli tüntető felvonulást rendőri karhatalom oszlassa fel. A tüntető munkáscsoportot, amely a gyűlésnek jobbára fiatal résztvevőiből állott, Saly rendőrfelügyelő a Baross téren felszólította, hogy oszoljon szét, ami pár pillanat alatt meg is történt. A feloszlatás után a munkások kisebb csoportokban verődtek össze a járdákon és úgy haladtak a Nemzeti Színház épülete felé. A Rákóczi út végén Saly rendőrfelügyelő a rendőri, karhatalommal újból oszlásra szólította fel a munkástömeget, amely a rendőri felszólításnak csakhamar engedelmeskedett. A Nemzeti Színház előtt történt feloszlatás idejében nagyobb rendőri készenlét vonult a Népszava Conti uccai épülete elé is, ahová a rendőri karhatalommal egyidőben egy mukáscsoport is érkezett. A redőrség felszólítására azonban ez a tüntető csoport is minden ellenkezés nélkül feloszlott. A Rákóczi út és Körúi sarkán feloszlatott, munkástömeg egyes töredékei megfogyatkozott számban újból összeverődtek a Teréz körúton és a nyugati pályaudvar felé haladtak. Amikor a csoport az Andrássy út sarkára ért, akkorra már ott várta őket a VI. kerületi rendőrkapitányság készenléte, amely a tüntetőket újból szétoszlatta. Két-háromszáz főnyi munkáscsoport tovább haladt a járdákon a nyugati pályaudvar felé, de ezt a felvonulást is megakadályozta a rendőrség a Teréz körút és Szondy ucca sarkán. Déli egy órakor az ucca már visszanyerte köznapi csendes képét. A tüntetés folyamán — mint a munkások mondják — agent provocateurök bementek közéjük, akik mindenféle megtévesztő kiáltásokkal igyekeztek a munkásokat ugratni. A Magyarország munkatársa a ma déli munkástüntetések ügyében kérdést intézett Andréka Károly főkapitányhelyetteshez, aki a következő felvilágosításokat adta: — Tizenkét óra tájban kaptam az értesítést, hogy a vasmunkások gyűlésének befejezése után a Thököly úton a munkások oszlopba állottak és tüntető kiáltozásokkal elindultak a Keleti pályudvar felé. Azonnal megtörtént az intézkedés, hogy a munkásság menetét a rendőri készenlét oszlassa fel. Saly rendőrfelügyelő egy szakasz lovasrendőrrel és megfelelő számú gyalogosrendőrrel a Keleti pályaudvar előtt fel is oszlatta a tüntető csoportot, anélkül, hogy bármi inciidens történt volna. A munkások kisebb csoportokban felmentek a járdára, a Körút közelében újból nagyobb számban verődtek össze és itt ismét megtörtént feloszlatásuk. A végleges feloszlatás a Szondy utcánál történt, ahol a munkáscsoport utolsó töredékei is abbahagyták a tüntető felvonulást. A rendőrségnek az egész idő alatt nem kellett erőszakos eszközhöz nyúlnia, a munkások a felszólításnak engedelmeskedtek, így sem sebesülés, sem előállítás nem történt a mai tüntetésekből kifolyólag. Ma délután újból megkezdődnek a vasipari tárgyalások Értesülésünk szerint a Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesülete, valamint a munkásság képviselői között a munkáskizárások megszüntetése és a bérkérdés rendezése ügyében félbeszakadt tárgyalásokat a kereskedelmi minisztériumban ma délután folytatni fogják. A Vas- és Fémmunkások Szövetsége a délelőtt folyamán Walkó Lajos kereskedelmi minisztertől meghívást kapott a tárgyalás folytatására. A tárgyalások az értesítés szerint a munkások és munkaadók között a miniszter személyes vezetése mellett újból megkezdődnek. A Vas- és Fémmunkások Szövetsége, hír szerint, a drágaság újabb rohamos emelkedése miatt 15-20 százalékos béremelést a tárgyalás alapjául nem hajlandó elfogadni. Ma is voltak igazoltatások és bántalmazások az egyetemeken és szakiskolákon (A Magyarország tudósítójától.) Az egyetemeken az előadások ma egész nap folytak, a zsidó vallású főiskolai hallgatók azonban csak egy-két helyen jelenhettek meg az előadásokon, így a Pázmány-egyetem egyetlenegy fakultására sem mehetett be zsidó főiskolai hallgató. A Műegyetem mellékkapuit a szolgák ma reggelre bezárták, s csak a főbejáratot hagyták nyitva. Itt a Műegyetem szolgái, az érkezőket az index felmutatása mellett minden esetben bebocsátották, az épületben azonban a bajtársi szövetségek tagjai az érkezőket újabb igazoltatásnak vetették alá. Ilyen körülmények között a zsidó vallású műegyetemi hallgatók nem mertek résztvenni az előadásokon. A pozsonyi egyetem szegényház utcai kvesztúráján az utóbbi napokban, mint jelentettük, rendzavarások voltak. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem rektora egyik reggeli lapban nyilatkozatot tett közzé, amely szerint szerdán a pozsonyi egyetemen semmiféle igazoltatás nem volt és az előadások teljes csendben és nyugalomban folytak. Ezzel szemben megállapítható, hogy a tegnap délelőtt folyamán egy Pozsonyi Imre nevű orvostanhallgatót, aki indexének egyeztetése végett jelent meg a szegényház uccai kvesztúrában, súlyosan inzultálták és indexét erőszakkal elvették tőle. Pozsonyi Imre ma délelőtt ajánlott levelet intézett Kérészy rektorhoz, amelyben bántalmazása miatt panaszt tesz és arra való tekintettel, hogy a jelen körülmények között a kvesztúra épületébe bemenni nem tud, arra kéri a rektort, hogy indexét visszaszerezze és az egyeztetést hivatalból rendelje el. Értesülésünk serint a pozsonyi egyetem szegényház uccai kvesztúrájában a mai nap folyamán is bántalmaztak egy zsidóvallású orvostanhallgatót. A rendzavarások ma már átterjedtek a szakiskolákra is. A délelőtti órákban a Technológián egy csoport idegen a zsidóvallású technológusokat bántalmazta. A zsidóvallású ifjakat csak Dömötör Pál főigazgató erélyes közbelépése mentette meg a további bántalmazástól. A tegnapi nap folyamán az oroszlánutcai iparrajziskolában nem engedték be a zsidóvallású növendékeket, sőt közülök többeket meg is vertek. Több kellemetlen incidens és igazoltatás játszódott az Iparművészeti Főiskola előtt is. i Csempe-é, padlóburkolást szállít, vállal, javít Balog Ferenc és Társa, Deák tér 3. sz.