Magyarország, 1923. március (30. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-23 / 67. szám

2 elfogadja, a helyettesítésre vonatkozó részt azonban nem. Szakács Andor hozzájárul a földművelésügyi mi­niszter által ajánlott módosításhoz, mire az elnök az ülést öt percre felfüggeszti, hogy ez idő alatt az előadó a módosítást megszövegezhesse. Szünet után az előadó beterjeszti a megszövege­zett indítványt, amit a 11 ᧠elfogad. Ugyancsak elfogadták a 4. szakaszt magát is. Az 5. szakaszhoz az előadó stiláris módosítást ajánl. Csik József a pénzbüntetés felemelése tekinteté­ben terjeszt be indítványt. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi m­inisz­­ter ennek az indítványnak egy részét is elfogadja, mire az elnök öt percre ismét felfüggeszti az ülést, hogy az előadó az indítvány értelmében szövegez­­hesse meg a javaslatot. (Szünet alatt a középső bejáró előtti padsorok­ban Zsilinszky Endre, Bogos Miksa gróf, Erdélyi Aladár, Schandl Károly és Csontos Imre hevesen vitatkoznak. A vitatkozásból minduntalan kihallat­­tsik Zsilinszky szava, aki arról beszél, hogy a diá­kok valmennyien katonák voltak és hogy a diákokat fel kellene használni valamire.) Szünet után az előadó Csík József indítványá­nak első részét elfogadja,­ a másodikat nem. A nem­zetgyűlés is így határoz. A 6. szakasznál Rupert Rezső azt javasolja, hogy az ügyvédi költségeket az viselje, aki a pert okozta. Hosszasan indokolja a javaslatát és eközben Zsilinszky és Erdélyi többször közbeszól. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi mi­niszter nem teszi magáévá Rupert javaslatát. A m­unkás igazságkeresésének megvan a maga módja. A földművelésügyi minisztérium minden járásban jogvédő irodákat állított fel, hogy azok a kisembe­rek jogait védjék. Rupert Rezső: Látjuk, Nagyatádi Szabó István azt fejtegeti, hogy Ru­pert­ javaslata veszedelmes megterhelést jelentene a munkásra. Rupert javaslatát ezután a Ház elveti és a szakaszt az előadó stiláris módosításával fogadja el.­­ Bartos Andor személyes megtámadtatás címén szólal fel. Rupertnek arra a kijelentésére válaszol, hogy a nálánál (Bartosnál) kisebb tudású embereket is meg kell védeni. Azt mondja, hogy az ő tudását nem Rupert állapítja meg, hanem azt megállapította a tudományegyetem, amely őt két diplomával látta el és magántanárrá habilitálta. Egyébként ő azt nem tudja megcsinálni, amit Rupert csinál, a népszerű­ségnek ezt a hajszolását. Zsilinszky Endre szintén személyes kérdésben szólal fel. Már másodszor kell felszólalnom és ismétel­ten Rupert miatt. Az ő felszólalásam alatt azt kiál­tottam közbe, hogy követelje az ingyenes jogvé­delmei. Rupert Rezső: Követelem is. Zsilinszky Endre: Az ilyen nagyszájú nép­barát ... , Óriási zaj tesz­íti czeitz*3 a szavatc3»fi az ellenzék a padot veri, Farkas István ezt kiáltja Zsilinszky , felé: — Azt hiszi talán, hogy Békéscsabán vagyunk? A zaj lecsillapul­tával Zsilinszky folytatja be­szédét. Egy szomszédja azt mondotta neki, hogy Rupert ezt kiáltotta feléje: ön még több pénzt kap, mint az ügyvédek, még­pedig a rombolásokért ! Rupert Rezső: Igenis, ezt mondottam! Zsilinszky Endre: Ezek után megkérdezem, hogy mit ért ez alatt. Rupert Rezső: A Szózatnál húzott fizetését. Zsilinszky Endre: Ami a Szózatnál való fizetése­met illeti, kijelenthetem, hogy Budapesten egy fő­szerkesztőnek sincs olyan kevés fizetése, mint ne­kem. Ha pedig kijelentését másként értette, akkor ez alá­váló, gyalázatos . .­. Zsilinszky szavait itt óriási lárma szakítja félbe, tt szociáldemokraták felől ezt kiáltják: — Nem vagyunk Békéscsabán! Zsilinszky Endre: Megismétlem, hogy ez alá­való, gyalázatos gyanúsítás! Rupert Rezső: Ne dicsérje önmagát! Ezután a 7. szakaszt tárgyalták le és ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadják. Eisetty Ferenc, a­ gazdasági bizottság­ előadója, beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1922/23. évi költségvetésében mu­tatkozó túlkiadásokról és előirányzat nélküli ki­adásokról. A jelentés szerint a rendes kiadások 36­1 millióra, a túlkiadások pedig 32’/1 millióra rúgnak. Az át­meneti kiadások 627.060 koronát tesznek­ ki. Az elő­adó bejelenti, hogy a bizottság megállapítása szerint a költségvetési év végéig még lényeges kiadások fognak felmerülni, amelyekre a költségvetési hi­telek nem elegendők. Kéri a Házat, hogy ezeket a hiteleken felül a túl­­­kiadásokat saját bü­dséjoga alapján engedélyezze. Ezután részletezi a túlkiadásokat, amelynek érdekesebb tételei a következők: Személyi járandóságok: rendkívüli óradíjak 1.000.000 korona, utazási költségek 50.000 korona, az interparlamentáris unió költségeihez való hozzájá­rulás 257.000 korona, a nemzetgyűlés volt elnöke és háznagya arcképének megfestéséből keletkező túl­­kiadás 230.000 korona. A nemzetgyűlési képviselők és tisztviselők utazási kölségeinek fedezésénél 1.000.000 korona túlkiadás mutatkozott. A jelenléti díjak fe­dezésére 9, illetőleg 10 millió koronát irányoz elő a gazdasági bizottság. Az ország súlyos helyzetében ugyanis a kép­viselők illetményeinek további fölemelését nem tartották helyesnek, de megállapítást nyert­s EK AGIAEUSSZAG Budapest, 1923. március 23. péntek. hogy a mai viszonyok között mégis indokolt, hogy jelenléti díj állapíttassák meg azok részére, akik a képviselőhöz és a bizottság ülésein részt­­vesznek és ezt az előírt módon igazolni is tudják. Javasolja a bizottság, hogy a képviselői jelenléti díjak napi 1080 koronában állapíttassanak meg és a hozandó határozatot a pénzügyminiszternek és a számszék elnökének tudomásulvétel végett küldjék meg. Kéri jelentésének tudomásul vételét. A Ház a gazdasági bizottság jelentését egyhangúlag tudo­másul veszi. Ezután az elnök javaslatot tesz arra vonatkozó­lag, hogy a jelenléti díjak kiutalása milyen igazolás után történjék meg. Indítványozza, hogy mindazok a képviselők, akik a nemzetgyűlés ülé­sein részt vesznek, a napi 1000 korona jelenléti díjakban csak az esetben részesülhetnek, hogyha a Ház elnöki irodájában lévő képviselők névjegy­zékébe egy elnökségi tisztviselő jelenlétében alá­írják a nevüket. A bizottsági üléseken résztvevő képviselők a bizott­sági ülésekre kirendelt tisztviselő jelenlétében köte­lesek nevüket aláírni egy hasonló ívre, amelyet az­után minden egyes esetben az elnökség elé kell ter­jeszteni és csak az elnökség jóváhagyása után lenné­nek kiutalhatók a jelenléti díjak. Indítványozza to­vábbá, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a névfel­olvasás esetén távollevő képviselők még abban az esetben se kapjanak jelenléti díjat, ha távollétüket később igazolják. Ez alól kivételek legyenek a mi­niszterek és a politikai államtitkáról­. A Ház az elnöknek az igazolásra vonatkozó ja­vaslatát elfogadja. Ezután Szcitovszky Béla elnök napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, pénteken dél­előtt tíz órakor tartsa meg és annak napirend­jére a gazdasági munkásviszonyok közigazgatási eljárására vonatkozó törvényjavaslat harmadszori olvasása, a könyvtárbizottság jelentése, a men­telmi bizottságnak a mai napirendre kitűzött je­lentése, a kivándorlási bizottság jelentése és a kérvénybizottság első szám­ú jelentése tűzessék ki. A Ház a napirendi indítványhoz egyhangúlag hozzájárult. Az ülés vége két órakor. Walko miniszter vezetésével ma délután újra kezdődnek a békéltető tárgyalások a vasipari munkások és munkaadók között A vasipari munkások imái gyűlései. — Andréka fökapítányhelyettes a tüntető muni­áscso­­portok föloszlatásáról. — „Nem kellett erőszakos eszközhoz nyúlni, a munkások a felszólí­tásnak engedelmeskedtek** (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt fo­lyamán a vas- és fémmunkások Thököly úli köz­pontjában, Csepelen, Erzsébetfalván, Újpesten, Kis­pesten és Kőbányán a kizárt vas- és fémmunkások nyilvános nagygyűléseket tartottak, hogy a munka­adók által előterjesztett feltételeket megtárgyalják. A­ vas- és fémmunkások Thököly úti helyiségében Ssabók Lajos nemzetgyűlési képviselő, a vasmunká­sok vezetője vázolta a mintegy hatezer főre tehető vasmunkások előtt a helyzetet. Beszédében ismételten hangoztatta, hogy a vasmunkások minden órában készek arra, hogy felvegyék a munkát. A munkaadók által előterjesztett feltételeket azonban visszautasí­tották, mert az szerintük állandó további torzsalko­dásokra vezetne. Csepelen Schmied Vilmos, Erzsébet­­falván Byitálszky Károly, Újpesten Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő, Kispesten Péter József. Kő­bányán Vanczák János nemzetgyűlési képviselő is­mertette a megjelent munkások előtt a helyzetet és azt hangoztatták, hogy a munkaadók feltételei elfo­gadhatók nem voltak. A munkások valamennyi gyű­lésen visszautasították a vasművek és gépgyárak ajánlatát. Kijelentették azonban, hogy csak lealázást nem jelentő békét hajlandók elfogadni. A rendőrség megakadályozta a gyűlés utáni tüntetést .A vasmunkások otthonában déli tizenkét órakor ért véget a nagygyűlés. A gyűlésről kitóduló mun­­­­kásság egyes csoportjai a Thököly úton négyes so­rokba alakultak és úgy vonultak a Keleti pálya­udvar felé. Az ügyeletes rendőrtisztviselő azonnal jelentést tett a főkapitányságon Andréka Károly főkapitányhelyettesnek, aki rögtön intézkedett tele­fon útján, hogy az engedély nélküli tüntető felvo­nulást rendőri karhatalom oszlassa fel. A tüntető munkáscsoportot, amely a gyűlésnek jobbára fiatal résztvevőiből állott, Saly rendőrfelügyelő a­ Baross téren felszólította, hogy oszoljon szét, ami pár pilla­nat alatt meg is történt. A feloszlatás után a munkások kisebb csoportok­ban verődtek össze a járdákon és úgy haladtak a Nemzeti Színház épülete felé. A Rákóczi út végén Saly rendőrfelügyelő a rendőri, karhatalommal új­ból oszlásra szólította fel a munkástömeget, amely a rendőri felszólításnak csakhamar engedelmeskedett. A Nemzeti Színház előtt történ­t feloszlatás idejé­ben nagyobb rendőri készenlét vonult a Népszava Conti uccai épülete elé is, ahová a rendőri karhata­lommal egyidőben egy mukáscsoport is érkezett. A redőrség felszólítására azonban ez a tüntető csoport is minden ellenkezés nélkül feloszlott. A Rákóczi út és Körúi sarkán feloszlatott, mun­kástömeg egyes töredékei megfogyatkozott számban újból összeverődtek a Teréz körúton és a nyugati pályaudvar felé haladtak. Amikor a csoport az Andrássy út sarkára ért, akkorra már ott várta őket a VI. kerületi rendőrkapitányság készenléte, amely a tüntetőket újból szétoszlatta. Két-háromszáz főnyi munkáscsoport tovább haladt a járdákon a nyugati pályaudvar felé, de ezt a felvo­nulást is megakadályozta a rendőrség a Teréz körút és Szondy ucca sarkán. Déli egy órakor az ucca már visszanyerte köznapi csendes képét. A tüntetés fo­lyamán — mint a munkások mondják — agent pro­­vocateurök bementek közéjük, akik mindenféle meg­tévesztő kiáltásokkal igyekeztek a munkásokat ug­ratni. A Magyarország munkatársa a ma déli munkás­tüntetések ügyében kérdést intézett Andréka Károly főkapitányhelyetteshez, aki a következő felvilágosításokat adta: — Tizenkét óra tájban kaptam az értesítést, hogy a vasmunkások gyűlésének befejezése után a Thököly úton a munkások oszlopba állottak és tüntető kiálto­zásokkal elindultak a Keleti pályudvar felé. Azonnal megtörtént az intézkedés, hogy a munkásság menetét a rendőri készenlét oszlassa fel. Saly rendőrfelügyelő egy szakasz lovasrendőrrel és megfelelő számú gya­logosrendőrrel a Keleti pályaud­var előtt fel is osz­latta a tüntető csoportot, anélkül, hogy bármi inci­­i­dens történt volna. A munkások kisebb csoportokban­­ felmentek a járdára, a Körút közelében újból na­­­­gyobb számban verődtek össze és itt ismét megtör­tént feloszlatásuk. A végleges feloszlatás a Szondy utcánál történt, ahol a munkáscsoport utolsó töre­dékei is abbahagyták a tüntető felvonulást. A rendőrségnek az egész idő alatt nem kellett erőszakos eszközhöz nyúlnia, a munkások a fel­szólításnak engedelmeskedtek, így sem­ sebesülés, sem előállítás nem történt a mai tüntetésekből kifolyólag. Ma délután újból megkezdődnek a vasipari tárgyalások Értesülésünk szerint a Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesülete, valamint a munkásság kép­viselői között a munkáskizárások megszüntetése és a bérkérdés rendezése ügyében félbeszakadt tárgya­lásokat a kereskedelmi m­inisztériumban ma dél­után folytatni fogják. A Vas- és Fémmunkások Szö­vetsége a délelőtt folyamán Walkó Lajos kereske­delmi minisztertől meghívást kapott a tárgyalás folytatására. A tárgyalások az értesítés szerint a munkások és munkaadók között a miniszter szemé­lyes vezetése mellett újból megkezdődnek. A Vas- és Fémmunkások Szövetsége, hír szerint, a drágaság újabb rohamos emelkedése miatt 15-­20 százalékos béremelést a­ tárgyalás alapjául nem hajlandó elfo­gadni. Ma is voltak igazoltatások és bántalmazások az egyetemeken és szakiskolákon (A Magyarország tudósítójától.) Az egyetemeken az előadások ma egész nap folytak, a zsidó vallású­ főiskolai hallgatók azonban csak egy-két helyen je­lenhettek meg az előadásokon, így a Pázmány-egye­­tem egyetlenegy fakultására sem­ mehetett be zsidó főiskolai hallgató. A Műegyetem mellékkapuit a szol­gák m­a reggelre bezárták, s csak a főbejáratot hagy­ták nyitva. Itt a Műegyetem szolgái, az érkezőket az index felmutatása mellett minden esetben bebocsátot­­ták, az épületben azonban a bajtársi szövetségek tag­jai az érkezőket újabb igazoltatásnak vetették alá. Ilyen körülmények között a zsidó vallású műegyetemi hallgatók nem mertek résztvenni az előadásokon. A pozsonyi egyetem szegényház utcai kvesztúrá­­ján az utóbbi napokban, mint jelentettük, rendzava­rások voltak. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem rektora egyik reggeli lapban nyilatkozatot tett közzé, amely szerint szerdán a pozsonyi egyetemen semmi­féle igazoltatás nem volt és az­ előadások teljes csend­ben és nyugalomban folytak. Ezzel szemben megálla­pítható, hogy a tegnap délelőtt folyamán egy Po­zsonyi Imre nevű orvostanhallgatót, aki indexének egyeztetése végett jelent meg a szegényház uccai kvesztúrában, súlyosan inzultálták és indexét erő­szakkal elvették tőle. Pozsonyi Imre ma délelőtt ajánlott levelet intézett Kérészy rektorhoz, amelyben bántalmazása miatt panaszt tesz és arra való tekin­tettel, hogy a jelen körülmények között a kvesztúra épületébe bemenni nem tud, arra kéri a rektort, hogy indexét visszaszerezze és az egyeztetést hivatal­ból rendelje el. Értesülésünk se­rint a pozsonyi egye­tem szegényház uccai kvesztúrájában a mai nap fo­lyamán is bántalmaztak egy zsidóvallású orvostan­hallgatót. A rendzavarások ma már átterjedtek a szakis­kolákra is. A délelőtti órákban a Technológián egy csoport idegen a zsidóvallású technológusokat bán­talmazta. A zsidóvallású ifjakat csak Dömö­tör Pál főigazgató erélyes közbelépése mentette meg a további bántalmazástól. A tegnapi nap folyamán az oroszlánutcai ipar­­rajziskolában nem engedték be a zsidóvallású nö­vendékeket, sőt közülök többeket meg is vertek. Több kellemetlen incidens és igazoltatás játszódott­­ az Iparművészeti Főiskola előtt is. i Csempe-é, padlóburkolást­­ szállít, vállal, javít Balog Ferenc és Társa, Deák tér 3. sz.

Next