Magyarország, 1923. március (30. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-15 / 60. szám
/' 'Tj % MAGWROR^te BUDAPEST, 1923 MÁRCIUS 15. CSÜTÖRTÖK XXX.ÉVFOLYAMHUSZAM Láng a tavaszban Háromnegyed százados évfordulóját ünnepli a magyar nemzet annak a márciusi napnak, amely hetvenöt esztendőn keresztül fény és tűzforrása volt a magyar szabadság, a magyar demokrácia és a ma gyar hazaszeretet gondolatának. Az úri* nép fölött Petőfi szelleme lebeg, kinek emlékét a centennárium napjai a legnagyobb dicsőségben fürdették meg, amit csak a magyar sors magyar költőnek adhat. Ennek a márciusi napnak glóriája most ezer* szeres sugárzással keretezi Petőfi sápadt, gyérszakállas arcát. Száz esztendővel ez* előtt született a kiskőrösi mészáros fia, viharoktól vemhes évszázad tavaszán. Csodálatos, világokra és az örök életbe kiszengő sorsa huszonöt esztendős korában élére tört mindazoknak a küzdelmeknek, vágyaknak, reményeknek, évezredes ösztönöknek, melyeket a magyar nemzet szívében hordott. Március idusából a magyar nemzet legforróbb szabadságünnepe lett, Látha* tatlan templomokban, a szív templomai* ban szólnak a harangok és láthatatlan katedrákból hirdetik felénk a magyarság boldogulásának gondolatait azok, akiknek hetvenöt esztendővel ezelőtt azon a Márciusi Naponhivatást adott a történelem. Melyik az igazi örökkévalóság? Melyik Petőfi az örökkévaló? Az*e, aki a Talpra magyar sorainak lángcsóváit szórta szét a Nemzeti Múzeum magas lépcsőjéről, vagy az*e, aki barna honvéddolmányában, két kezét az égre emelve, elbukott és meghalt ott abban a tikkadt kánikulai alkonyatban a segesvári kukorica földeken? Melyik a mi sorsunk: a feltámadás, vagy az el* bukás? Nyolc mohácsi esztendő után kér*dezzük ezt a magyar égre tekintve, mert a világháború és a forradalmak után a lét vagy nemlét kérdése minden magyar szívében feltámadt. Ennek az ünnepnek, ennek a háromnegyed százados márciusi évfordulónak emlékezetétől várunk feleletet. Petőfi életének tanulságaiból várunk feleletet, amely emberi múlandóságában is halhatatlan. Az örök dicsőségtől koszorúzott halott Petőfi fekszik most a világháború után mindazokban a tömegsírokban, amelyekben a magyar hősi halottak névtelen százezrei pihennek. Nemcsak a Petőfi ismeretlen sírja, hanem e szörnyű pusztulás fölött is a magyar halhatatlanság gondolata lebeg. Az a kor, amelyben mi élünk, az em beri szabadságjogok rügyeit és csíráit hor* dozza magában. Új eszmék erdejére, új gondolatok zsendülő kikeletjére süt már* eius idusának emlékezete, fia Petőfi gon* dolatait megtagadjuk, önmagunk sorsával, végzetével kerülünk szembe. Ne a pihenő hivatalok ünnepe legyen ezentúl március idusa. A szív ünnepe legyen, amelyben feloldódnak és lehámlanak a gyűlölködés hályogai, lehullnak a szívről a régi sebek rozsdái, olyan ünnep legyen, amely a legnemzetibb gondolatok forró összefonódásával zárja magába mindazokat az eszme ket, amelyeket Petőfi hirdetett: a szabad* ságot és demokráciát. Mert hitünknek, erőnknek, reményeinknek forrása március tizenötödike, amelyből úgy árad, úgy zu* hog az erő és élet, mint a Napból, amely* nek sugarai rügyekben, csírákban, erdő* kön, völgyeken, mezőkön élesztgetik és gyújtogatják a tavasz, a magyar megújítódás lángjait. Nem emelik békeparitásra a képviselők fizetését Hailer a Uselff-csoportban; az Andrássy—Friedrich-párt megszűnik. — Walko Baján Klebelsberg, Vass, Beniczky Komáromban (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés a jövő hét keddjén tartja legközelebbi ülését. A politikai érdeklődést most azok a tárgyalások kötik le, amelyeket a KAXSz vezetősége a miniszterelnökkel folytat. Ezenkívül még az időközi választások vannak az érdeklődés előterében. A tisztviselők mozgalmát politikai körökben ma már kissé nyugodtabban ítélik meg és egyik oldalon sem látnak olyan momentumot, amely aggodalomra adna okot. Talán csak egyetlen egy kivétel van és ez Kelety Dénesnek Az Est-ben szó szerint ismertetett körlevele, amelyben azzal fenyeget, hogy amely község nem ad lakást a vasutasnak, ott nem áll meg többé a vonat. A politika második eseménye húsvét utánra készül. Ekkor lép be ugyanis Malter István és öt társa ■a keresztény egység pártjába,... a Huszár— Ernst— Wolff csoportba. Az erre vonatkozó tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy befejezett tényként lehet fogadni Hallerék belépését. Ezzel a keresztény ellenzék bomlása megindult. Ebednek István távol van, Andrássy és párthívei egyelőre párton kívül akarnak maradni, Griger Miklós pártonkívüli ellenzéki, elhelyezkedésre határozta el magát. Haller Istvánt a keresztény egység pártjába Staller József, Homonnay Tivadar, Csík József, Szabó József keresztényszocialista képviselők követik. A Ház gazdasági bizottsága Szcitovszky Béla elnöklésével ma délelőtt ülést tartott és a bizottság jelentését Esetty Ferenc már be is nyújtotta a Háznak. A jelentés megállapítja azokat a túlkiadásokat, amelyekkel az 1922 23. évi előirányzatot túllépték. Ezek a túlkiadások személyi és dologi kiadások voltak amiket a képviselők hivatalos utazásai okoztak. Ezután, tanácskoztak arról a többletről, amely azáltal állott elő, hogy a képviselők, akik tudvalevőleg a VI. fizetési osztályban vannak, most az állami tisztviselők illetményeinek fölemelése révén szintén fizetésemelésben részesülnek. Tárgyalták Pakots Józsefnek és társainak azt az indítványát is, hogy a képviselők illetményét a békebeli árnívóra emeljék fel. Mivel azonban ezen az alapon a képviselők évi jövedelme három és félmillió korona lenne személyenként, a bizottságne itt találta elfogadhatónak az indítványt. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter több képviselő társaságában vasárnap Bajára utazik, ahol meglátogatjaa kerület több községet és politikai nyilatkozatot fog tenni. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter és Jáss József népjóléti miniszter vasárnap Komáromba utaznak. Beniczky Ödön vasárnap délután mondja el programbeszédét Komáromban. Bethlen mimis&t'eveln&fc nagy vddBeszéde a Mehizmus ellemi Zsitvay Tifpos* intessjpaZh&di&fsx. a pacifista és h$xtár@sasdigl ;pT·0‘p·a&(zitdthr*i I. Petőfi és Kossuth, enmlékezete a jiaubenCi visában. — Éles jelenetek a Máskán (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülésén . *mel'-utáh — szűnlig külön cikkünk tudósít — Huszár Károly veszi át az elnöklést. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését " a nemzetgyűlés 1922/23. évi költségvetésében mutatkozó túlkiadásokról. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését kedden, hó10-án, délelőtt 11 órakor tartsa, annak napirendjére, a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasását, a gazdasági munkáshízak építésének állami támogatásáról szóló 1917. évi XLVI. t. c. módosításáról szóló törvényjavaslatot és még két kisebb törvényjavaslatot tűzzön, ki. Horváth Zoltán az elnöki napirendi indítvánnyal szemben ellenindítványt tesz. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartsa, annak egyetlen tárgya a Petőfi Sándor emlékezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása legyen. Indítványozza továbbá, hogy a nemzetgyűlés e hó 20-án ne tartson ülést, mert ekkor van Kossuth Lajos halálának évfordulója. Nem hiszi, hogy akadna egyetlenegy Magyar érzelmű képviselő is, aki indítványa ellen volna. Kéri tehát, hogy az elnök napirendi indítványával szemben az ő indítványát fogadja el a Ház. Lukács György: Az elnöki napirendi indítvány elfogadását ajánlja. Bár Mindannyiunknak szíve vágya, hogy március 16-ét méltó keretek között ünnepeljük meg és az elnökség meg is kísérelte, hogy ez lehetővé legyen, sajnos, ez nem sikerült. Nem sikerült olyan megegyezést találni, amely az ünnepély zavartalan és méltó keretek között való lefolytatását biztosította volna, ennélfogva kénytelenek vagyunk az ünnepi ülés megtartásáról lemondani. Egyébként is a képviselők nagy része vidéken tartózkodik. Ami Kossuth halálának, évfordulóját illeti, erre nézve csak annyit mondhat, hogy ezen a napon mindnyájunk, szívében a legnagyobb gyász fog élni, de a munkának ezen a napon sem szabad szünetelni. Horváth Zoltán: Schwaczgelbek még ma is! Nagy Ernő: Volt darabontminiszter csak így beszélhet (Nagy zaj a bal- és szélsőbal oldalon.) Szakács Andor: Egyetért Horváth Zoltán indítványával. Nincs tudomása arról, hogy a nemzetgyűlés elnöksége, vagy a kormány megkísérelte volna, hogy a holnapra tervezett ünnepi ülés zavartalan, harmonikus lefolyása biztosíttassák. Szilágyi Lajos: Csak a szociáldemokratákkal tárgyaltak. Vázsonyi Vilmos: Összetévesztették a választásokkal! Szakács Andor: A holnapi ülés alkalmat adott volna arra, hogy Petőfi szellemi hagyatékát örök időkre szabadnak nyilváníthassák, hogy senki aház szentségtörő kézzel holtáne nyúlhasson. Nem tudja magáévá tenni, azt a fölfogást sem, hogy az ünnepet megzavarná az a körülmény, ha a szociáldemokraták pótlást terjesztenének az előterjesztendő javaslathoz. Március le ike a szólásszabadság ünnepe, tehát semmiképpen sem ronthatná meg a harmóniát az, ha az előterjesztendő javaslathoz pótlást vagykiegészítő javaslatot terjesztenének elő. Az egész ország ünnepelni fogja a holnapi napon Petőfi halhatatlanságát és ebből az ünneplésből a nemzetgyűlésnek, sem volna szabad kimaradnia. Nem volna szabad már a külföld miatt sem, mert kicsinységünkben is manifesztálnunk kellene, hogy visszatértünk régi hagyó* Hiányainkhoz és hogy a szabadság légkörében akarunk élni. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Urbanics Kálmán: Az elnök napirendi indítványát fogadja el. Meskó Zoltán: Hát a nemzetgyűlés ne ünnepelje Petőfit! Urbanics Kálmán: Azt a javaslatot sem találja elfogadhatónak, hogy a Ház Kossuth Lajos halálának évfordulóján ne tartson ülést, mivel ezen a napon a nemzetgyűlés más években is ülést tartott és a gyászt semmiképpen sem akadályozta a komoly munka. Bethlen István gróf miniszterelnök ! Hozzá akartam járulni ahoz, hogy a nemzetgyűlés a holnapi napon ünnepi ülést tartson. E célból minden lehetőt elkövettem. A Ház elnökségét, meg is kértem arra, hogy tegyen meg minden lehetőt az ünnepi ülés zavartalan megtarthatására. Mivel azonban nem kaptam elég biztosítékot arra, hogy a nemzetgyűlés holnapi, ülése zavartalan és ünnepélyes lefolyású lesz (Zal a szélsőbaloldalon.), nem volt módomban a holnapi ülés megtartásához hozzájárulni. Rothenstein Mór: Éljen a gyülekezési jog! Bethlen István gróf miniszterelnök: Mély sajnálatomra arról kellett meggyőződnöm, hogy az ellenzék egyik frakciója arra akarja felhasználni a holnapi ülést, hogy a maga részére politikai vitát idézzen elő. Horváth Zoltán: Csak egységespárti lehet Petőfit Bethlen István gróf: Sajnálattal láttam, hogy még ebben a kérdésben sem tudunk megegyezni. (Nagy zaj a bal és szélső baloldalon.) Kérem az elnöki napirendi indítvány elfogadását. A Ház többsége az elnök napirendi indítványát fogadja el. Elnök jelenti, hogy a keddi ülés végén Magots János összeférhetetlenségi ügyében ki fogják sorsolni az összeférhetlenségi ítélőbíróság tagjait, akik azonnal megkezdik tanácskozásaikat Peidl Gyula személyes kérdésben kér szót. Peidl Gyula: Úgy tüntették fel a szociáldemkrata pártot és őt, mintha a mi állásfoglalásunk tette volna lehetetlenné a holnapi ünnepélyes ülés megtartását. Nem hagyhatja szó nélkül ezt a beáll Ezres számára 20 korona