Magyarország, 1923. május (30. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

2 Eláru­lta-e Hauser prelátus Károly császárt? A vizsgálat igazolta a prelátust. — Éles ellentétek az osztrák keresztényszocialista pártban Bécs, május 28. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése.) A keresztényszocialista párt monarchista érzelmű szár­nya szembe fordult a párt köztársasági felfogású ár- TI valutával s főleg a párt elnökével, Stauser prelátussal, Felső-Ausztria tartományi főnökiével s azzal vádolta, hogy­­" elárulta Károly császárt. Amikor legutóbb megjelentek a szerencsétlen végű ural­kodó volt magánti­tkárának, Werckmann századosnak emlékiratai, ez a vád tápot nyert, mert az egykori ma­gántitkár megírta Hauser prelátusról, hogy még 1918. november 10-én ünneplésen biztosította az ak­kori császárt a keresztényszoci­alista párt rendíthetetlen hűségéről s közvetlenül azután a köztársasági áramlathoz szegődött. Hauser prelátus kérésére párthívei vizsgálatot rendel­tek el , abból tényként derült ki, hogy a keresztény­szocialista párt elnöke a jelzett napon Pifil bíboros hercegérseknek fogadalmat tett, hogy a párt híven ki fog tartani a császár mellett és a bíboros ezt a nyilat­kozatát közölte az akkori uralkodóval. Károly császár azután két nappal utóbb a párt megkérdezése nélkül kibocsátotta az osztrák néphez intézett kiáltványát, amelyben Lammasch akkori miniszterelnök ellen­­jegyzésével lemondott a koronáról. Ilyen körülmények között „politikai bűntény és a legnagyobb őrület lett volna, ha a keresztényszocialista párt szembe he­lyezkedik a történelmi átalakulással.“­­ . A vizsgálóbizottságnak ez a határozata igazolja Hauser prelátus eljárása és valószínűleg elkerülhetővé fogja tenni a pártsza­kadást. ...............................­-------------------­ Miért nincs bélyeg és levelezőlap a trafikokban? A postaigazgatóság és trafikosok nyilatkozatai (A Magyarország tudósítójától.) A főváros kö­zönsége lassanként hozzászokott ahoz, hogy a trafi­kokban, különösen áremelés előtt, dohánynemű nem kapható. Az utóbbi időben azonban a trafikokban egy másfajta hiány is járványossá kezd lenni, a legtöbb helyen azzal fogadják a közönséget, hogy „kifogyott a levélbélyeg“ és különösen nagy a hiány postai leve­lezőlapokban. Több dohánytőzsde tulajdonosánál érdeklődtünk ebben az­ ügyben és a bélyeg­hiány oká­ról a következő felvilágosítást kaptuk: — A mindenütt mutatkozó pénzszűke természe­tesen nálunk is érezteti hatását. A trafikosok nagy­­része hadiözvegy, rokkant és nem rendelkezik meg­felelő forgótőkével anra, hogy a nagy árak mellett üzletét megfelelő árucikkekkel elláthassa. Ilyen kö­rülmények között természetes, hogy a tőzsdés a ren­delkezésére álló forgótőkét olyan árucikkekbe fek­teti, amelyek legalább némileg biztosítják megélhe­tését. A postabélyeg árusítása már a békében sem volt üzlet, a mai gazdasági viszonyok mellett pedig egyszerűen lehetetlen azt kívánni valakitől, hogy 80— 100.000 koronát fektessen bele bélyegekbe, 2% részese­dés mellett a mai viszonyok között, amikor a postai drágulás miatt a közönség szinte bojkottszenten tar­tózkodik a levelezéstől. .. Arról azonban szó sem lehet, hogy a bélyeg­­hiány általános és a dohánytőzsdetulajdonosok áldo­zatok árán is gondoskodnak arról, hogy bizonyos kör­zetben legalább egy-két trafikban álljon megfelelő bélyegkészlet a közönség rendelkezésére. Megnehezíti a helyzetet az, hogy a postabélyegen kívül a pénzügy­igazgatóság szigorú rendeletére okmány-, forgalmi­­adó és törvénykezési bélyeget is kell tartani, ez az oka annak, hogy időnként a pénzhiány érezhetővé válik és egyes kifogyott bélyegfajtákban­ nincs meg kellő időben az utánpótlás. A posta- és távirdaigazgatóság illetékes ügy­osztályánál, a következőket mondották: — Rendelet intézkedik arról, hogy az értékcikk­­árus köteles meg­felelő bélyegkészletet tartani és ha ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, az igaz­gatóság vizsgálatot indít, melynek eredménye szerint az illetőt dorgálással, figyelmeztetéssel, vagy súlyos esetben az értékcikkárusítót engedélyének megvoná­sával sújtja. A mostani nehéz pénzviszonyok között természetesen kellő méltányossággal kezeljük ezt a kérdést és a magunk részéről különösebb ellenőrzést nem tartunk szükségesnek. A közönség köréből felje­lentés esetén a vizsgálatot megindítjuk. _Egészen más a helyzet a postai levelezőlapok­nál, melyeknek előállítása a hozzávaló papírnemű drágulása folytán nehézségekbe ütközik. A levelezőlap még a postahivatalok elárusítóhelyein is kis szám­ban található és a dohánytőzsdést megfelelő készlet­tel ellátni nem tudjuk. Bélyegekben az utánpótlásnak semmi akadálya sincs és a kért mennyiséget minden­kor hiány nélkül kiutaljuk. Pfifií4í¥'*É'RNEJlI& Hozott an­yagfelö! is fentáfS’BCBtíSi és jp­jf’jGwaák méret c*«»ínt Károlyif^^t 2. Tetefem 178-89 UÄGTÁRORSZAD Budapest, 1923. május 29. kedd Megkezdtük e felfelezítse Si Misát a válsíísi Miljepič­ein (A Magyarország tudósít­ójától.) Az ellenzéki pár­tok ma reggel adták át az első fellebbezéseket a kerü­leti elöljáróságokon a választói névjegyzék ellen. A Nemzeti Demokrata párt, Függetlenségi párt, a Re­form párt és a Szociáldemokrata párt már átnyúj­tották a kihagyottak felszólamlásainak első aktacso­móját. A fellebbezések átvétele egyelőre simán ment, később azonban bonyodalmasabb lesz az átvétel, mert az egyes pártok egyszerre, egész kocsiderékra való fellebbezést fognak számtani az elöljárósá­gokra. A felszólamlásokat 30-án, szerdán délig kell be­nyújtani az elöljáróságokon, amelyek aztán még ugyanazon a napon délután, hat óráig beszállítják azo­kat a központi választmányhoz. Az elöljáróságokon naponta délelőtt 8—12-ig és délután 2—6-ig tart az­ átvétel. A demokrata pártszervezetekben még mindig tö­megesen jelentkeznek a kihagyottak, akiknek adatait okmányait gondosan összegyűjtik. A demokratáknál a késő éjszakai órákig dolgoznak, hogy idejében el­készülhessenek a fellebbezésekkel. A reformpártban és a függetlenségi pártban is még egyre tartanak a jelentkezések. A szociáldemokraták már beszüntették a jelent­kezéseket és most már csak a fellebbezéseket készítik el. Megemlítjük, hogy a szociáldemokraták vala­mennyi kihagyott választó nevében beadják fellebbe­zésüket, jelentkezésre való tekintet nélkül. A kerü­leti pártszervezetekben éjjel-nappal folyik lázasan a munka, rengeteg anyagot kell­ feldolgozni. A szo­ciáldemokrata pártvezetőség kijelentette, hogy­ a maga részéről nem kéri a felszólamlási határidő meghosszabbítását. Június közepére a francia-belga jóvátételi konferenciát London, május 28. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése Berlinen át.) Jaspar belga belügyminiszter váratlan megbetegedése miatt, de egyéb politikai okokból is halasztást fog szenvedni a francia-belga tanácsko­zás, amelynek e héten kellett volna lennie Párizsban, de ilyenformán valószínűleg­ június közepére ma­rad. (V.) Párizs, május 28. (A Magyarország tudósítójának telef­on jelentése Párizson és Berlinen át.) A belga kormány új jólrá­téten terve, amelyet diplomáciai okmányokban már megküldött Poincarénak, a­z Anglia előzetes tudomásával, hozzájárulásával készült, de ezen a reparációs programon túl Thounis mi­niszterelnök és Jaspar külügyminiszter azt is kezde­­ményzete Párizsban, hogy mielőbb hívják össze a legfelsőbb tanácsot, amely tárgyalja a jóvátételi kérdéseket és a Ruhr-válságot. (II.) London, május 28. (A Magyarország tudósítójának telef­on jelenté­se Párizson és Berlinen át.) Lloyd George tegnap Edin­­­­burgban nagy hallgatóság előtt beszédet tartott. Felszólította az anglikán és a skót egyházakat, hogy a világbéke érdekében dolgozzanak, Angliában és más országban igyekezzenek fölkelteni a közvéle­mény figyelmét a népek joga iránt, szervezzenek egy új népszövetséget, amely hatásosabb a mostaninál, mert Európa idimt­­lepi helyzete vigasztalan. Ma megismétlődik Euró­pában az a helyzet, amelyből a világháború szárma­zott.­­Németek, és franciák megint élet-halálharcban állanak egymással, más népek a bizonytalanság felé bandukolnak. (II.) Bányavállalatok milliárdos építkezései Magyarországon Javult a széntermelés.­­ A magyar ipar hazai szénnel tudja fedezni szükségletét (A Magyarország tudósítójától.) A legnagyobb csöndben, úgyszólván teljesen észrevétlenül, már a múlt év folyamán olyan nagyarányú építkezés indult meg Magyarországon, mely új lendületre kapva az idei tavaszon, végeredményben egy sok milliárdos építkezés eredményét adja. Magyarország legnagyobb szénbányái indították meg ezt az építkezést, melynek közvetlen célja az, hogy új lakások építésével, új jó­léti intézmények felépítésével, ezer és ezer új munka­erőnek adjon férőhelyet és ezáltal olyan mértékben fokozza a hazai széntermelést, hogy az mielőbb meg­haladhassa a békebeli termelés mennyiségét. A ki­sebb bányavállalatokon kívül különösen a Salgótar­jáni Kőszénbánya Rt., a Magyar Általános Kőszén­­bánya Rt., és a Dunagőzhajózási Társaság bányate­lepein indult meg és folyik, a nagyarányú építkezés. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság Kisteremnyén megnyitott bányaüzeméhez harminckét hold nagyságú területet szerzett, hogy ott egy mun­kás és tiszti kolóniát építsen. Ezen az egy kolónián negyvennyolc ház épül, olyképpen, hogy minden mun­kás lakásához­­100 négyzetméter udvar és kert tarto­zik s a teljesen befásított, délkeleti fekvésű telepen, iskolákban és jóléti intézményekben sem lesz hiány. Az Eszter­gom-Szászvári Kőszénbánya telepén a már eddig felépített és épülő nyolcvankilenc házon kívül most indul meg az új építkezés. Ann­avölgyért öt ket­tős­ munkásház, Dorogon 13 lakóház jut rövid idő alatt tető alá. A nagymányoki bányaigazgatóság ke­rületében épül és eddig felépült 83 házon kívül 1923- ban negyven új ház, köztük egy iskola és egy óvoda épül.­­ A Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányái­nak új telepein négy milliárdot meghaladó költségelőirányzattal indulnak meg­ az új építkezések. Szabolcsbányatelepen úgynevezett Zechenhausok épülnek, irodahelyiségek, fürdők és egyéb egészség­­ügyi intézmények. Épül egy munkástelep­ 200 mun­­kásházzal, körülbelül 800 lakással. A legnagyobb építkezés a közel­jövőben az úgynevezett Meszestele­pen fog megindulni. Vasas, Szabolcs és Somogy bá­nyatelepen egyenként 15—20 új munkásház épül. Az új vízvezeték és teljesen modern villanyvilágítás céljaira szolgáló építkezések már befejezés előtt ál­lanak. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. bányate­lepein, Tatabányán és Tokod—Dorog—Epszőnyön, azonkívül, hogy az 1923. évi építkezési program most van kidolgozás alatt, épült és befejezéshez közeledik: 279 munkáshéz, házak és jóléti intézmény, a Borsodi Szénbányák Rt. bányatelepein Királdon, Rudolftele­­pen, Ellaaknánál, Sajókazincon, Sajószentpéteren és Sajókazánon: 74 munkásház. A bányavállalatok forszírozott erővel megindított építkezése, noha az építkezés költségeinek bizonyos hányadát a bányatársaságok, a kereskedelemügyi kormányzat beleegyezésével, a fogyasztóközönségre hárítják, mindenképpen a közönség, de főleg a hazai ipar érdekeit szolgálja. Bizonyos az, hogy, bár a hazai szénárak az általános drágulással kapcsolat­ban folytonosan emelkedtek, a hazai szén, még a ka­lorikus érték figyelembevétele mellett is, lényegesen olcsóbb a külföldi szénnél. Elsőrangú érdek tehát, hogy a hazai széntermelés a lehető legnagyobb mér­tékben emelkedjék, hogy ezáltal ne kényszerüljünk a külföldi ezén importjára. A külföldi szén megszer­zéséhez idegen valutákra van szükség, ez pedig az általános megélhetés további megdrágítását jelenti. Az új munkásházak és jóléti intézmények létesítése, amellett, hogy ezek az építkezések nagymértékben adnak új vérkeringést a katasztrofálisan lehanyatlott hazai téglaiparnak, megakadályozzák a kőművesek­nek egyre fokozódó­ kivándorlását, az építészek és tervezők egész sorának új munkaalkalmat adnak, közvetve és közvetlenül megmozgatja a hazai ipar majdnem valamennyi ágát, munkát adnak a mun­kások és iparosok ezreinek s legelsősorban a szén­­termelés nagyarányú fokozását mozdítják elő már eddig is azt a nagyjelentőségű eredményt hozta, hogy ma már a magyar ipar úgyszólván teljes mér­­­­tékben képes hazai szénnel fedezni szükségletét! Külföldi behozatalra ma már csak háztartási, mezőgazdasági és egészen különleges ipari célo­kat szolgáló üzemeknél van szükség. Ezek a szükségletek azonban már békében is fenn­állottak. Az ipari szén szempontjából az állapotok annyira javultak, hogy szénhiányról ez időszerint nemcsak, hogy beszélni nem lehet, hanem bizonyos vonatkozásban már feleslegek is mutatkoznak. Ez a helyzet, önkéntelenül , vetődik fel már ; most az a kérdés, hogy ezek után az egészen meg­lepő eredmények után k­ii lehet az oka annak, hogy a kereskedelmi kormányzat még mindig késlekedik a kötött szén gazdálkodás megszüntetésével? Walkó Lajos kereskedelmi miniszter elnöklete alatt leg­utóbb megtartott­ankéten, mint annak idején közöl­tük, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem egyöntetűen azt az álláspontot foglalta el, hogy a szénbányák termelésének lekötöttsége, ez a háború­ban létesült rendelkezés, minden vonatkozásban ide­jét múlta. Az Országos Szénbizottságnál beszerzett információink szerint a lekötöttség formális fenn­állása dacára bizonyos proven­ienciájú szeneket termelő szénbányáknak a szén elhelyezése tekinteté­ben az Országos Szénbizottság szabad kezet adott s a lekötöttséget voltaképpen csak néhány maga­sabb kalóriájú szénre nézve, tartja fenn még ma is. A lekötöttség teljes megszüntetésével az egyes bá­nyák között kifejlődő erős verseny volna az, ami­­i szénárak mérsékelése szempontjából úgy a hazai iparnak, mint a fogyasztóközönségnek is elsőrangú érdeke volna. ^CívKjru Dibófi uffv.Jer/­O6 ■ ets. 41. intinN­i­kert VII. DOHÁNY UCCA 16, AZ ERZSÉBET KÖRÚT MELLETT !V­A NYITVA iüü® ÓRÁIG

Next