Magyarország, 1923. május (30. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-29 / 119. szám
2 Elárulta-e Hauser prelátus Károly császárt? A vizsgálat igazolta a prelátust. — Éles ellentétek az osztrák keresztényszocialista pártban Bécs, május 28. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése.) A keresztényszocialista párt monarchista érzelmű szárnya szembe fordult a párt köztársasági felfogású ár- TI valutával s főleg a párt elnökével, Stauser prelátussal, Felső-Ausztria tartományi főnökiével s azzal vádolta, hogy" elárulta Károly császárt. Amikor legutóbb megjelentek a szerencsétlen végű uralkodó volt magántitkárának, Werckmann századosnak emlékiratai, ez a vád tápot nyert, mert az egykori magántitkár megírta Hauser prelátusról, hogy még 1918. november 10-én ünneplésen biztosította az akkori császárt a keresztényszocialista párt rendíthetetlen hűségéről s közvetlenül azután a köztársasági áramlathoz szegődött. Hauser prelátus kérésére párthívei vizsgálatot rendeltek el , abból tényként derült ki, hogy a keresztényszocialista párt elnöke a jelzett napon Pifil bíboros hercegérseknek fogadalmat tett, hogy a párt híven ki fog tartani a császár mellett és a bíboros ezt a nyilatkozatát közölte az akkori uralkodóval. Károly császár azután két nappal utóbb a párt megkérdezése nélkül kibocsátotta az osztrák néphez intézett kiáltványát, amelyben Lammasch akkori miniszterelnök ellenjegyzésével lemondott a koronáról. Ilyen körülmények között „politikai bűntény és a legnagyobb őrület lett volna, ha a keresztényszocialista párt szembe helyezkedik a történelmi átalakulással.“ . A vizsgálóbizottságnak ez a határozata igazolja Hauser prelátus eljárása és valószínűleg elkerülhetővé fogja tenni a pártszakadást. ...............................------------------- Miért nincs bélyeg és levelezőlap a trafikokban? A postaigazgatóság és trafikosok nyilatkozatai (A Magyarország tudósítójától.) A főváros közönsége lassanként hozzászokott ahoz, hogy a trafikokban, különösen áremelés előtt, dohánynemű nem kapható. Az utóbbi időben azonban a trafikokban egy másfajta hiány is járványossá kezd lenni, a legtöbb helyen azzal fogadják a közönséget, hogy „kifogyott a levélbélyeg“ és különösen nagy a hiány postai levelezőlapokban. Több dohánytőzsde tulajdonosánál érdeklődtünk ebben az ügyben és a bélyeghiány okáról a következő felvilágosítást kaptuk: — A mindenütt mutatkozó pénzszűke természetesen nálunk is érezteti hatását. A trafikosok nagyrésze hadiözvegy, rokkant és nem rendelkezik megfelelő forgótőkével anra, hogy a nagy árak mellett üzletét megfelelő árucikkekkel elláthassa. Ilyen körülmények között természetes, hogy a tőzsdés a rendelkezésére álló forgótőkét olyan árucikkekbe fekteti, amelyek legalább némileg biztosítják megélhetését. A postabélyeg árusítása már a békében sem volt üzlet, a mai gazdasági viszonyok mellett pedig egyszerűen lehetetlen azt kívánni valakitől, hogy 80— 100.000 koronát fektessen bele bélyegekbe, 2% részesedés mellett a mai viszonyok között, amikor a postai drágulás miatt a közönség szinte bojkottszenten tartózkodik a levelezéstől. .. Arról azonban szó sem lehet, hogy a bélyeghiány általános és a dohánytőzsdetulajdonosok áldozatok árán is gondoskodnak arról, hogy bizonyos körzetben legalább egy-két trafikban álljon megfelelő bélyegkészlet a közönség rendelkezésére. Megnehezíti a helyzetet az, hogy a postabélyegen kívül a pénzügyigazgatóság szigorú rendeletére okmány-, forgalmiadó és törvénykezési bélyeget is kell tartani, ez az oka annak, hogy időnként a pénzhiány érezhetővé válik és egyes kifogyott bélyegfajtákban nincs meg kellő időben az utánpótlás. A posta- és távirdaigazgatóság illetékes ügyosztályánál, a következőket mondották: — Rendelet intézkedik arról, hogy az értékcikkárus köteles megfelelő bélyegkészletet tartani és ha ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, az igazgatóság vizsgálatot indít, melynek eredménye szerint az illetőt dorgálással, figyelmeztetéssel, vagy súlyos esetben az értékcikkárusítót engedélyének megvonásával sújtja. A mostani nehéz pénzviszonyok között természetesen kellő méltányossággal kezeljük ezt a kérdést és a magunk részéről különösebb ellenőrzést nem tartunk szükségesnek. A közönség köréből feljelentés esetén a vizsgálatot megindítjuk. _Egészen más a helyzet a postai levelezőlapoknál, melyeknek előállítása a hozzávaló papírnemű drágulása folytán nehézségekbe ütközik. A levelezőlap még a postahivatalok elárusítóhelyein is kis számban található és a dohánytőzsdést megfelelő készlettel ellátni nem tudjuk. Bélyegekben az utánpótlásnak semmi akadálya sincs és a kért mennyiséget mindenkor hiány nélkül kiutaljuk. Pfifií4í¥'*É'RNEJlI& Hozott anyagfelö! is fentáfS’BCBtíSi és jpjf’jGwaák méret c*«»ínt Károlyif^^t 2. Tetefem 178-89 UÄGTÁRORSZAD Budapest, 1923. május 29. kedd Megkezdtük e felfelezítse Si Misát a válsíísi Miljepičein (A Magyarország tudósítójától.) Az ellenzéki pártok ma reggel adták át az első fellebbezéseket a kerületi elöljáróságokon a választói névjegyzék ellen. A Nemzeti Demokrata párt, Függetlenségi párt, a Reform párt és a Szociáldemokrata párt már átnyújtották a kihagyottak felszólamlásainak első aktacsomóját. A fellebbezések átvétele egyelőre simán ment, később azonban bonyodalmasabb lesz az átvétel, mert az egyes pártok egyszerre, egész kocsiderékra való fellebbezést fognak számtani az elöljáróságokra. A felszólamlásokat 30-án, szerdán délig kell benyújtani az elöljáróságokon, amelyek aztán még ugyanazon a napon délután, hat óráig beszállítják azokat a központi választmányhoz. Az elöljáróságokon naponta délelőtt 8—12-ig és délután 2—6-ig tart az átvétel. A demokrata pártszervezetekben még mindig tömegesen jelentkeznek a kihagyottak, akiknek adatait okmányait gondosan összegyűjtik. A demokratáknál a késő éjszakai órákig dolgoznak, hogy idejében elkészülhessenek a fellebbezésekkel. A reformpártban és a függetlenségi pártban is még egyre tartanak a jelentkezések. A szociáldemokraták már beszüntették a jelentkezéseket és most már csak a fellebbezéseket készítik el. Megemlítjük, hogy a szociáldemokraták valamennyi kihagyott választó nevében beadják fellebbezésüket, jelentkezésre való tekintet nélkül. A kerületi pártszervezetekben éjjel-nappal folyik lázasan a munka, rengeteg anyagot kell feldolgozni. A szociáldemokrata pártvezetőség kijelentette, hogy a maga részéről nem kéri a felszólamlási határidő meghosszabbítását. Június közepére a francia-belga jóvátételi konferenciát London, május 28. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése Berlinen át.) Jaspar belga belügyminiszter váratlan megbetegedése miatt, de egyéb politikai okokból is halasztást fog szenvedni a francia-belga tanácskozás, amelynek e héten kellett volna lennie Párizsban, de ilyenformán valószínűleg június közepére marad. (V.) Párizs, május 28. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése Párizson és Berlinen át.) A belga kormány új jólrátéten terve, amelyet diplomáciai okmányokban már megküldött Poincarénak, az Anglia előzetes tudomásával, hozzájárulásával készült, de ezen a reparációs programon túl Thounis miniszterelnök és Jaspar külügyminiszter azt is kezdeményzete Párizsban, hogy mielőbb hívják össze a legfelsőbb tanácsot, amely tárgyalja a jóvátételi kérdéseket és a Ruhr-válságot. (II.) London, május 28. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése Párizson és Berlinen át.) Lloyd George tegnap Edinburgban nagy hallgatóság előtt beszédet tartott. Felszólította az anglikán és a skót egyházakat, hogy a világbéke érdekében dolgozzanak, Angliában és más országban igyekezzenek fölkelteni a közvélemény figyelmét a népek joga iránt, szervezzenek egy új népszövetséget, amely hatásosabb a mostaninál, mert Európa idimtlepi helyzete vigasztalan. Ma megismétlődik Európában az a helyzet, amelyből a világháború származott.Németek, és franciák megint élet-halálharcban állanak egymással, más népek a bizonytalanság felé bandukolnak. (II.) Bányavállalatok milliárdos építkezései Magyarországon Javult a széntermelés. A magyar ipar hazai szénnel tudja fedezni szükségletét (A Magyarország tudósítójától.) A legnagyobb csöndben, úgyszólván teljesen észrevétlenül, már a múlt év folyamán olyan nagyarányú építkezés indult meg Magyarországon, mely új lendületre kapva az idei tavaszon, végeredményben egy sok milliárdos építkezés eredményét adja. Magyarország legnagyobb szénbányái indították meg ezt az építkezést, melynek közvetlen célja az, hogy új lakások építésével, új jóléti intézmények felépítésével, ezer és ezer új munkaerőnek adjon férőhelyet és ezáltal olyan mértékben fokozza a hazai széntermelést, hogy az mielőbb meghaladhassa a békebeli termelés mennyiségét. A kisebb bányavállalatokon kívül különösen a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., és a Dunagőzhajózási Társaság bányatelepein indult meg és folyik, a nagyarányú építkezés. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság Kisteremnyén megnyitott bányaüzeméhez harminckét hold nagyságú területet szerzett, hogy ott egy munkás és tiszti kolóniát építsen. Ezen az egy kolónián negyvennyolc ház épül, olyképpen, hogy minden munkás lakásához100 négyzetméter udvar és kert tartozik s a teljesen befásított, délkeleti fekvésű telepen, iskolákban és jóléti intézményekben sem lesz hiány. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya telepén a már eddig felépített és épülő nyolcvankilenc házon kívül most indul meg az új építkezés. Annavölgyért öt kettős munkásház, Dorogon 13 lakóház jut rövid idő alatt tető alá. A nagymányoki bányaigazgatóság kerületében épül és eddig felépült 83 házon kívül 1923- ban negyven új ház, köztük egy iskola és egy óvoda épül. A Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányáinak új telepein négy milliárdot meghaladó költségelőirányzattal indulnak meg az új építkezések. Szabolcsbányatelepen úgynevezett Zechenhausok épülnek, irodahelyiségek, fürdők és egyéb egészségügyi intézmények. Épül egy munkástelep 200 munkásházzal, körülbelül 800 lakással. A legnagyobb építkezés a közeljövőben az úgynevezett Meszestelepen fog megindulni. Vasas, Szabolcs és Somogy bányatelepen egyenként 15—20 új munkásház épül. Az új vízvezeték és teljesen modern villanyvilágítás céljaira szolgáló építkezések már befejezés előtt állanak. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. bányatelepein, Tatabányán és Tokod—Dorog—Epszőnyön, azonkívül, hogy az 1923. évi építkezési program most van kidolgozás alatt, épült és befejezéshez közeledik: 279 munkáshéz, házak és jóléti intézmény, a Borsodi Szénbányák Rt. bányatelepein Királdon, Rudolftelepen, Ellaaknánál, Sajókazincon, Sajószentpéteren és Sajókazánon: 74 munkásház. A bányavállalatok forszírozott erővel megindított építkezése, noha az építkezés költségeinek bizonyos hányadát a bányatársaságok, a kereskedelemügyi kormányzat beleegyezésével, a fogyasztóközönségre hárítják, mindenképpen a közönség, de főleg a hazai ipar érdekeit szolgálja. Bizonyos az, hogy, bár a hazai szénárak az általános drágulással kapcsolatban folytonosan emelkedtek, a hazai szén, még a kalorikus érték figyelembevétele mellett is, lényegesen olcsóbb a külföldi szénnél. Elsőrangú érdek tehát, hogy a hazai széntermelés a lehető legnagyobb mértékben emelkedjék, hogy ezáltal ne kényszerüljünk a külföldi ezén importjára. A külföldi szén megszerzéséhez idegen valutákra van szükség, ez pedig az általános megélhetés további megdrágítását jelenti. Az új munkásházak és jóléti intézmények létesítése, amellett, hogy ezek az építkezések nagymértékben adnak új vérkeringést a katasztrofálisan lehanyatlott hazai téglaiparnak, megakadályozzák a kőműveseknek egyre fokozódó kivándorlását, az építészek és tervezők egész sorának új munkaalkalmat adnak, közvetve és közvetlenül megmozgatja a hazai ipar majdnem valamennyi ágát, munkát adnak a munkások és iparosok ezreinek s legelsősorban a széntermelés nagyarányú fokozását mozdítják elő már eddig is azt a nagyjelentőségű eredményt hozta, hogy ma már a magyar ipar úgyszólván teljes mértékben képes hazai szénnel fedezni szükségletét! Külföldi behozatalra ma már csak háztartási, mezőgazdasági és egészen különleges ipari célokat szolgáló üzemeknél van szükség. Ezek a szükségletek azonban már békében is fennállottak. Az ipari szén szempontjából az állapotok annyira javultak, hogy szénhiányról ez időszerint nemcsak, hogy beszélni nem lehet, hanem bizonyos vonatkozásban már feleslegek is mutatkoznak. Ez a helyzet, önkéntelenül , vetődik fel már ; most az a kérdés, hogy ezek után az egészen meglepő eredmények után kii lehet az oka annak, hogy a kereskedelmi kormányzat még mindig késlekedik a kötött szén gazdálkodás megszüntetésével? Walkó Lajos kereskedelmi miniszter elnöklete alatt legutóbb megtartottankéten, mint annak idején közöltük, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem egyöntetűen azt az álláspontot foglalta el, hogy a szénbányák termelésének lekötöttsége, ez a háborúban létesült rendelkezés, minden vonatkozásban idejét múlta. Az Országos Szénbizottságnál beszerzett információink szerint a lekötöttség formális fennállása dacára bizonyos provenienciájú szeneket termelő szénbányáknak a szén elhelyezése tekintetében az Országos Szénbizottság szabad kezet adott s a lekötöttséget voltaképpen csak néhány magasabb kalóriájú szénre nézve, tartja fenn még ma is. A lekötöttség teljes megszüntetésével az egyes bányák között kifejlődő erős verseny volna az, amii szénárak mérsékelése szempontjából úgy a hazai iparnak, mint a fogyasztóközönségnek is elsőrangú érdeke volna. ^CívKjru Dibófi uffv.Jer/O6 ■ ets. 41. intinNikert VII. DOHÁNY UCCA 16, AZ ERZSÉBET KÖRÚT MELLETT !VA NYITVA iüü® ÓRÁIG