Magyarország, 1923. június (30. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
MAGYARORSZÁG * BUDAPEST, 1923 JÚNIUS 10. Új alkímia Indemnitásos felhatalmazás alapján hatvanmillió aranykoronát, magyarul hatvan milliárdot vehet igénybe a pénzügyminiszter. Ehez járul az a heti két és félmilliárd, amit két hónapon át a pénzügyi tanács engedelmével vehet mint hitelt igénybe a jegyintézettől. Tekintélyes pénz, egyformán akkor, ha summáját,békebeli aranyakban, vagy mai papírokban valorizálja a pénzügyi fantázia. Hatalmas összeg, amelynek hovafordításától függ talán hosszú időre az ország jövője. ■Mert amilyen örömmel köszöntjük, hogy megszűnik végre a deflációs politika terméketlensége, éppen olyan aggodalommal látnék, ha új infláció küszöbén is megmaradna a termelés deflációs kopársága. Röviden: legeslegelső állami és nemzeti érdek, hogy az új pénz ne csupán csak napi vegetálásra költessék el, olyan toldó-foldó kiadásokra, amelyek végeredményben nem gyarapítják az állam effektív vagyonát, hanem csak növelik azt a drágaságot, amely bizony magától is terjed és dagad. De annál inkább állami és nemzeti érdek, hogy ezt a pénzt befektessék, beruházzák komoly építkezésekbe. Ház, vasút, kikötő, gyár, gép, műhely legyen a papirosból, amelynek legkisebb címleteit ma, sajnos, már szinte értéken felül kell beszerezni, így egy mai magyar százkoronás, melynek értéke Zürichben tíz centime, a nyomdai úton belekerül három centimefen. Marad rajta tehát öröm — ha ugyan örömnek lehet nevezni. — összesen, hét centime. Csekélység talán, de papíros voltában is rasztikusan jellemzi a mai magyar államáztartás fájdalmas helyzetét éppen úgy, mint az a másik beszédesebb körülmény, amely szerint ez a szegény, csonkká nyomorított ország ma is kétszáznyolcvanezer állami alkalmazottat tart el és ami ennél is fontosabb, kétszáznyolcvanezer embert részesít állami ellátásban. *, Amikor így hazafias őszinteséggeltárjuk fel a helyzetet önmagunk előtt, le kell számolnunk egy önámítással is. Eszéndőkön át csak csúfolódtunk a folyton omló német valután, az ottani pénzügyi politikán. És íme most mit látunk?. Németországban egy a mienknél fiókkal diszparátabb valuta mellett, házakés gyárak épültek, vasutak, kikötők, műhelyek és munkatelepek. Hamburgban éppen ezekben a napokban fogják víz rábocsátani az »August Ballin« amerikajátót, a világ mindmáig legnagyobb személyszállító gőzösét, amelyet épített Németország a Ruhr-megszállás napjaiban, azokban az időkben, amikor a berlini tőzsdén ötvenezren felül voltak kénytelenek jegyezni a dollárt. A német az első kétségbeesésen túl lelkileg is leszámította az új helyzetet. A leromlott papirost nem a naprról-napra való nyomorult továbbtengőrlésre használta fel, hanem, amint a háború iilején vasat vert az aranyból, úgy most munkával és leleményességgel arannyá izzította át a papirost, múlhatatlan, maradandó, önmagában folyton tovább és tovább termelő nemzeti standardvagyonná. Papirosból aranyat — ez az az új skímia, amely a politikai leromlottságban mélypontjára érkezett Németországba Visszavarázsolja az életet, a hatalmat és a amely újra birodalmat fog építeni egy mármár szétoszladt tömeg helyén. Utánozzuk őket. Tanuljunk azoktól, akiken eddig mosolyogtunk. ek szeri külügyminiszter példátlan támadása Magyarország ellen hamis vádak, rágalmak özöne — a külföldi kölcsön küszöbén. — A miniszter lázító beszédére a képviselők tüntettek Magyarország ellen. — A magyar ügyvivő elhagyta a szerb parlament üléstermét Belgrád, június 8. (Cseh sajtóiroda.) Telt ház előtt tartott expozéjában Nincsics külügyminiszter kifejtette, hogy miután a legyőzöttek kivonni igyekeznek magukat a békeszerződésekben meghatározott kötelezettségeik alól, a szövetségeseknek állandóan organizálni kell erőiket, hogy az új helyzetet konszolidálhassák. A jelenlegi válságban megállapítható, mennyire szilárdak azok a kapcsolatok, amelyek a kis-antant tagjait összefűzik. Lengyelország szintén a kisantattal halad együtt. A miniszter ezután megvilágította az SHS királyságnak a lausannei konferencián tanúsított magatartását és így folytatta: Az SHS- királyság a maga jól felfogott érdekében igyekszik a barátságos viszonyt Olaszországgal helyreállítani. Bulgáriához való viszonyában a jó szomszédi kapcsolatok megteremtésére nézve némi változás állott be azzal a megegyezéssel, amely a kölcsönös viszonyban új korszakot teremt. Törökországgal kölcsönös megegyezés alapján a hivatalos diplomáciai összeköttetés rövidesen helyreáll. Az osztrák köztársasággal különböző megegyezést kötöttünk s számos szomszédi ügyről tárgyalást folytattunk. A magyar kormány sajnálatosképpen nem mutat jóakaratot a jószomszédi viszony helyreállítására és a trianoni békeszerződés határozatainak lojális végrehajtására nézve. A magyar kormány ezt a békeszerződést inkább ideiglenes nemzetközi aktusnak tekinti, amely rövidesen érvényét veszti és amelyet a régi helyzet visszaállta pótol. Úgy az ellenőrző bizottság, mint az idegen állampolgárok ellen Magyarország meg nem engedhető módon jár el. Különösen a jugoszláv állampolgárokat üldözi, internálja, sőt alaptalanul halálra is ítéli. (Közbekiáltások: Tessék internálni a magyar követet!) A békés megegyezésre irányuló minden törekvés hajótörést szenvedett a budapesti kormány elutasíó magatartásán. Felmerül a kérdés, vájjon a jugoszláv kormány tartózkodását, nem gyengeségnek fogják-e felt Magyarország politikája az országot súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetbe vitte, amelyből most külföldi kölcsön segítségével keresi a kivezető utat. A kölcsön megadása ellenében azonban meg kell teremteni azokat a garanciákat, amelyeket Franciaország követel. Ilyenformán Magyarországnak nem lesz módja arra, hogy a kölcsönt európai béke megzavarására fordítsa. A miniszter így fejezte be szavait: Valótlan hogy Le Rond tábornok háborús küldetésmett érkezett Belgrádba. Az SHS királyság politikájának egyetlen offenzív célja a nemzetközi béke fentartása és biztosítása. (Nagy tetszés és taps.) (MTI.) Belgrád, június 9. (Avala.) A külügyminiszter a parlamentben nyilatkozott a külpolitikáról. A magyarokhoz való viszonyról szólva a következőket mondotta : • Szomszédainkhoz való viszonyunk vagy másik nagyon jó, vagy az állandó javulás útján van. Ezen a ponton sajnálattal állapítom meg, hogy az egyetlen kivétel Magyarország. Amióta a trianoni szerződés ratifikálása után Jugoszlávia és Magyarország között a v viszony helyreállt, a királyi kormány igyekezett megvitatni és szabályozni sok kérdést, hogy normális gazdasági viszonynak vethesse meg az alapját. A királyi kormánynak ez a törekvése nem járt sikerrel, mégpedig azért, mert a másik odalon mindig rosszakarat nyilvánult meg. Az első nehézség onnan van, hogy a magyari oldalon hiányzik a lojalitás a trianoni szerződés határozatainak végrehajtása körül. Az a jóakaró magatartás, amelyet magyar oldalon bizonyos nacionalista, soviniszta s imperialista szervezetekkel szemben tanúsítottak, az a különös mód, ahogyan a hadsereg újjászervezésére és megerősítésére törekedtek, végül az a magatartás, amely a magyar sajtó részéről megnyilvánult, ország-világ előtt igazolja, hogy a magyar kormány a trianoni szerződést csupán ideiglenes nemzetközi egyezménynek tekinti, amelynek helyébe hamarosan a dolgok régi rendje kerül. Ez megmagyarázza, hogy a jóvátételi bizottság a maga működésében a magyar állam, szervei okozta nehézségekbe és akadályokba ütközik állandóan, úgy hogy ezzel az erős ellenállással szemben megbízatását csak a legnagyobb üggyel-bajjal tudja teljesíteni. Szomszédaival szemben tanúsított magatartásával nem adja bizonyosságát annak, hogy jóakarattal igyekezik jobb viszonyok helyreállítására törekedni. . A miniszter tiltakozott azután, hogy a magyarok önkényesen lecsuknak jugoszláv állampolgárokat. A miniszternek e kijelentésére a képviselők viharosan tüntettek Magyarország ellen, mire a páholyban helyet foglaló magyar ügyvivő elhagyta az üléstermet Magyar hivatalos helyen az idő rövidségére való tekintettel még nem foglalkoztak azzal, hogy milyen formában adják meg a szerb külügyminiszter példátlan támadásaira a választ. Valószínű, hogy félhivatalos nyilatkozat fogja pontról-pontra megcáfolni a szerb miniszter vakmerő állításait. Azonban a magunk részéről már utalunk arra, hogy az elhangzott nyilatkozat egészen egyoldalúan tulajdonítja nekünk a rosszakaratot és természetesen hasonló egyoldalúsággal vindikál minden jót a maga számára. Az elmúlt idők tapasztalatai ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Hogy csak egy konkrétumra mutassunk rá, itt van a gráci útlevélegyezmény végrehajtásának ügye. A gráci tanácskozás határozmányainak meghozatalában részt vesz többek között Szerbia is. A résztvevő államok közül Magyarországon kívül ■ Ausztria, Olaszország, Csehország, végrehajtották a határoztokat, Szerbia Romániával együtt azonban még máig sem léptette azokat életbe. Ez csak egy eset. Utalhatunk azonban még a következőkre is. Bármilyen kisebb esemény is előadódik, Szerbia azonnal elzárja a határokat, beszünteti az útlevelek láttamozását, a magyar részről soha ilyen intézkedés nem létezett, még retorziót sem gyakoroltunk Szerbia ilyen irányú ténykedéseire. Magyarország kétségtelen, hogy a magyar kormány is nemcsak szóval, de tettekkel is bizonyítja Jugoszláviával szemben való jóakaratát és jóindulatát, bár ott Nincsics a külügyminiszter. Hét-nyolc ember lép Hír az antant-bizottság budapesti útjáról. — Nagy Emilt a héten nevezik ki igazságügyminiszternek (A Magyarország tudósítójától.) Több mint egy fél hónapja van ma már annak, hogy a jóvátételi bizottság Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetének felülvizsgálására vizsgálóbizottság kiküldetését határozta el. A bizottság összeállításáról, útnak indulásáról, érkezéséről semmiféle hiteles hírt nem kaptunk, ma reggelre aztán egy párizsi magántávirat arról ad számot, hogy a jóvátételi bizottság a Magyarországba kiküldöttek listáját összeállította és azok 15-én indulnak Budapestre. Érdeklődtünk e távirat valódisága felől a külügyminisztériumban, ahol azonban felvilágosításunkra kijelentették, hogy " hivatalosan "sem a párizsi követségnek, sem a külügyi kormánynak nincs erről tudomása. Ez azonban nem zárja azt ki, hogy a jóvátételi bt- A vasárnapi szám ára 70 korona