Magyarország, 1923. augusztus (30. évfolyam, 171-194. szám)

1923-08-01 / 171. szám

MAGYARORSZÁG , BUDAPEST, 1923 AUGUSZTUS 1. SZERDA XXX. ÉVFOLYAM 171. SZÁM A ma Amíg a Házban egy egyenesen a békeidőkre emlékeztető házszabályvita döngicsélt, addig a kupolacsarnokban a miniszterelnök és a Szakszervezeti Ta­nács küldöttei tárgyaltak egymással. Oda­bent múltbeli merev formalizmus, néhány lépéssel odébb az élet keserves, zakatoló, ziháló maisága, a harctérré alakult min­dennap, a falat kenyérért, a tíz deka zsí­rokért, egyszerű kalóriákért folytatott küzdelem, amely embernél erősebb, de amelyet mégis ember köteles megvívni. Az ingadozó valuta átka ez. Napról­­napra, szinte óráról-órára kell újra felépí­teni a napi bü­dsét. A férfigondolkozás javát rabolja el 1914 óta a mindennapiért való­­mezítelen küzdelem, de valljuk, hogy még a háborúban sem fogyasztott annyi ener­giát, értelmet és erkölcsi erőt a napi ke­nyérért való birkózás, mint most Rende­letek, törvények? Úgy hisszük, hogy a dolgok fölibe nőttek a normális intézkedé­seknek és rajtunk csak egy segíthet : gaz­dasági életünk teljes átorientálása. Arany­­paritásossá kell tenni az embert és az em­ber munkáját. Ezt kétféleképpen is ért­jük. Úgyhogy legyen a munkateljesítmény újra teljes értékű, békeparitásos, de úgy is, hogy a munkából élni lehessen, mert jaj annak az országnak, ahol az emberek kez­denek ráeszmélni arra, hogy a munka meddő botorság, öngyilkos időpazarlás és ahol munkajövedelmet, fix fizetést, törvé­nyeséért s hasznot mind szélesebb s mind lejebb fekvő rétegek számára pózol a­­ börzedifferencia. Ez sem mehet a véglete­kig és azok mögött a papírok mögött, ame­lyeknek ma kalkulatív és konjunkturális értékük van, nem elég, ha vállalati épüle­tek, gépek, fölszerelések, berendezések, üz­leti­­könyvek és cégtáblák vannak, de kell oda munka, is, hasznos teljesítmény, amely egyedül adhat realitást a vállalatnak és vele együtt a vállalat ama értékhányadá­nak, amit egy-egy kötös­papír jelent. Mindezt természetesen könnyebb meg­írni és elolvasni, mint a gyakorlatban meg­fogadni és megcsinálni. Könnyebb a dol­gokat felpanaszolni, mint a gyakorlati életben őket meg is javítani. Könnyű meg­látni egy nemzedék bűneit és azokat a sze­rencsétlen viszonyokat­, amelyek elernyesz­tették egy egész nemzedék erkölcsét, meg­lazították idegeit és elkábították energiáit. De ha könnyű is meglátni­ mindezeket a dolgokat, igen kevesen látják meg őket. Akik meglátják, azoknak hát ezerszeres kötelességük, hogy nap-nap után szünetle­nül harsonázzák az igazságot és a megis­merést, mindaddig, amíg nem késő. Nem lehet rábízni a dolgokat a véletlenre, egy providenciásig államférfikra, vagy sors­döntő órára, mert mind a­ kettőből már éppen elég volt 1914 óta és nemcsak ne­künk, magyaroknak, hanem az összes szen­vedő nemzeteknek. Tiszta megismerés, rendszeres rimika, a mai gazdasági élet teljes átértékelése kell ide,­ tudás, jóakarat és emberfeletti összefogás. A mai munka fásult mecha­nizmusa helyett lelkes és kiteljesült dolog­tevés, az ember és az emberi munka mél­tóságának talpraállítása mulaszthatja csak el ezeket az időket, amelyeknek veszedel­mei valóban apokaliptikusak. Emberöltőre való feladat ez, amely elfogyasztja és el­apasztja boldogságát egy egész nemzedék­nek, de hiszen egész nemzedék is az, amely felel ezért a rettenetes máért. ­ Egyes szám­ára 120 korona Hír francia kölcsöntárgyalásról A fajvédők szövetkeztek az ortodox legitimistákkal, a kereseti adó új kulcsrendszere (A Magyarország tudósítójától.) A ceglédi választás mintha megérlelte volna egy új poli­tikai csoport megalakulását. Hírt adtunk már ugyanis a múlt héten a fajvédők körében ész­lelhető erős mozgolódásról. Most, hogy Ceglé­den az ébredők jelöltjét választották m­eg kép­viselőnek, ez a momentum új lökést látszik adni az új politikai alakulásnak s ma már en­nek képe mind jobban kidomborodik. Informá­ciónk szerint a Fajvédők és az ortodox legitimisták kö­zött napok óta tárgyalások folynak. Ilyen tárgyalások régebben is voltak, ezek azonban inkább Lendvai megválasztásának kö­rülményeire irányultak, míg most arról tárgyalnak, hogy komoly akciót kezd­jenek a kormány helyzetének súlyosbítá­sára, illetőleg a kormány megbuktatására. A ceglédi választások kapcsán az egységes ■pártban lehangoltság észlelhető. Általában hi­báztatják a pártvezetőséget az alkalmatlan je­lölt miatt és érvény­telenségi okokat keresnek a választás megsemmisítésére vonatkozólag. Már sokan azt hangoztatják, hogy megvan az alap a petícióra, azon plakátok révén, amelyeken a jelölt és környezete terrorizálták a választókat; sokan azonban úgy találják, hogy más momen­tumokkal is meg lehet majd támadni a válasz­tást. Politikai diszkusszió tárgyát leginkább a kormánynak a köztisztviselők f­izetésrendezése ügyében kiadott rendelete alkotja. Erre vonat­kozólag Homonnay Tivadar, aki a köztisztvi­selői mozgalom egyik parlamenti vezetője, a következőképpen nyilatkozott munkatársunk előtt: " A kormány rendeletében kilátásba he­lyezett fizetések tényleg megközelítik az álta­lam kért aranyparitás ötven százalékát. Éppen ezért nem tudom elképzelni, hogy amikor a mi­nisztertanács ilyen elhatározó lépést tesz, miért nem fogadja el azt a határozati javaslatomat, amellyel elejét akarom venni, annak, hogy min­den héten, minisztertanács foglalkozzék a tiszt­­viselőkérdéssel. A javaslatom elfogadása ezen­kívül elejét venné annak is, hogy ez a kérdés állandó izgalomban tartsa a közalkalmazotta­kat. Egyetlen megoldás most már csak az le­het, hogy a kormány az ötvenszázalékos arany­­paritást véglegesen elhatározza. Ezzel a köz­­alkalmazottak is valószínűleg megelégednek s így minden nyugtalanságnak és egyenetlen­ségnek kihúzzák a méregfogát. E pillanatban az egyedüli fontos körülmény az, hogy a kor­mány a fizetéseket folyósítsa is. * ' •¦■... Hírek terjedtek el a mai nap folyamán arról is, hogy a kormány egy felveendő köl­csön ügyében tárgyalásokat folytat Fran­ciaországgal. A pénzügyminiszter erre vo­natkozólag nem volt hajlandó nyilatkozni. Ő egyébként teljesen el van foglalva az in­­demnitási törvényjavaslat módosításával. Úgy tudjuk, hogy nemcsak a miniszter, de az előadó is majdnem minden szakaszhoz sok pótlást és változtatást fog javasolni a nemzetgyűlésen. • A kereseti adótételek új megállapításáról ma pénzügyminiszteri rendelet jelent meg, mely szerint a köztisztviselő, valamint a ma­­gánszolgálati alkalmazottak, munkások illet­ményei és munkabére után július és augusztus hónapra nem kell levonni az adótételeket, mert a miniszter a változott viszonyoknak megfele­lően új adókulcsot fog erre vonatkozólag meg­állapítani. Miután a kiadott rendeletnek a munkások és magánalkalmazottakra vonatkozó része meglehetősen homályos. Propper Sándor és Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselők ma felkeresték a pénzügyminisztert és kérdést in­téztek hozzá arra vonatkozólag, hogy hogyan, értelmezi a rendelet kitételeit. A miniszter ki­jelentette, hogy­ nem szándékozik kétféle eljá­rást statuálni, éppen ezért a napokban pótren­­deletet fog kiadni, amely szerint a munkások és magánalkalmazottak fizetéséből sem kell le­vonni a kereseti adót mindaddig, amíg az erre vonatkozó rendelet meg nem jelenik. Rossz hatást tett az angol kormányra a spanda és b Csupán formailag k­e­nbeznek egymástól. — A parlament holnapi ülésén nyilatkozik róluk Curxon Iones hiteles szövegét titokban tartják, az újságok diplomáciai munkatársait bizonyos elejtett megjegyzésekből és a kormánykörökhöz közel­álló személyiségek nyilatkozataiból kísérlik meg összeállítani a válaszjegyzék tartalmát. Éppen ezért az idevonatkozó kombinációkat meglehetős óvatossággal is kell fogadni. Egy beavatott és vezetőállásban levő angol politikus a következőket mondotta a francia és belga válaszokra vonatkozólag . — Franciaország és Belgium a vezérlőel­vekben ugyan megegyeznek egymással, vála­szukban azonban több olyan eltérés van, mely a végrehajtás gyakorlati formájára vonatko­zik. Mindketten kifejezését adják reményük­nek, hogy Németország fel fogja adni a pasz­­szív ellenállást, Anglia ezzel szemben nem nézheti jó szemmel a helyzet kiélesedését. A tárgyalások elhúzásával Belgium és Francia­­ország egyúttal megkötik az angol kormány kezét, mint­hogy az ilyen körülmények között nem tud érintkezésbe lépni a németekkel, és nem ál­lapíthatja meg Németország fizetőképessé­gét. A belga és francia jegyzékek közötti elté­résnek az az alapja, hogy a brüsszeli egyez­mény értelmében Belgium csak a Ruhr-vidék megszállásában támogatja a francia politikát, a fizetési feltételek megszabásában erre már­ nincsen kötelezve. A francia jegyzék záradéká­ban egyébként egy kérdőív is foglaltatik, mely a következő három kérdést tartalmazza : 1. Milyennek képzeli Anglia azt a szövetség­­közi szakértő bizottságot, mely Németország fizetési képességét felülvizsgálja. 2. Mi lenne az az alsó határ, melynél Né­metország jóvátételi fizetési törlesztéseit meg­kezdhetné és 3. Miképpen véli Anglia elintézni a szövet­ségesközi adósságok kérdését. (II.)­London, július 31. Hír szerint az angol kor­mánynak a francia és,a belga jegyzékről való benyomása igen pesszimista. Curzon lord tegnap délután egymásután fogadta az olasz, a német és a francia nagy­követeket és a belga követet. Párizs, július 31. (A Magyarország tudósítójának telefon­­jelentése Berlinen át.) Hivatalos helyről szer­zett értesülésekből megállapítható, hogy Fran­ciaország és Belgium Londonban átadott jegy­zékükben nem csatlakoznak a német jegyzékre adandó angol válaszhoz, vagy legalábbis az in­dítványozott formát nem teszik magukévá. A Quai d’Orsay-n ma este hivatalosan kijelentet­ték, hogy a belga és a francia válaszok egy­mástól csupán formailag térnek el. (II.) London, július 31. (A Magyarország tudósítójának telefonje­­lentése Párizson és Berlinen át.) A külügymi­nisztériumban elhatározták, hogy a francia és belga választ mindaddig titokban tartják, amíg a minisztertanács meg nem vitatta azokat. Mindkét válasz írásban történt. Csak az olasz nagykövet ismertette szóbelileg kormányának álláspontját, mely szerint, amíg Párizs és Lon­don között a megegyezés nem teljes, addig a részletes tárgyalásoknak helye nincsen. Japán eddig még nem nyilatkozott, valószínű azonban hogy ugyanerre az álláspontra fog helyezkedni Az angol kormány a válaszokat sokszorosít­­tatta és így juttatta el a miniszterekhez és szakértőkhöz, akik azokat meg fogják vizs­gálni, és Curzon lord a parlament holnapi ülésén valószínűleg szóvá teszi. Egy nap múlva ugyanis megkezdi nyári szü­netét az angol parlament és november 13-ig nem, is tart újra ülést. Minthogy a válaszok

Next