Magyarország, 1923. augusztus (30. évfolyam, 171-194. szám)
1923-08-23 / 188. szám
a.M'Y msil' IOTT T MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1923 AUGUSZTUS 23. CSÜTÖRTÖK XXX. ÉVFOLYAM 188. SZÁM - - -----l—i——.—■——— ---------■. ---..-rrrr..„•...K—llj---.---L—---------—----.---—---------— ‘T.'nViiimiiiT!.... A kinövések ellen A kormány részéről ma nyilatkozat hangzott el a nemzetgyűlésen. A kormány képviselője kijelentette, hogy bár a szabadforgalmi rendszer alapján áll, kénytelen belenyúlni a trösztök, kartelek és konszernek mai gazdálkodási politikájába s minden erejével azon lesz, hogy letörje annak kinövéseit. Mindazokat az érdekeltségeket, amelyek semmibe sem veszik a közérdeket, a kormány szigorúan rá fogja kényszeríteni arra, hogy üzemeiket ne csupán a maguk érdekei szerint gyümölcsöztessék, hanem hogy tekintettel legyenek a fogyasztó milliók érdekeire is. Ezen a téren — hangzott tovább a kemény szó — a kormány a legradikálisabb intézkedésektől sem riad vissza. Mert az végre mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy pl. egyes élelmiszer-ellátással foglalkozó érdekeltségek ultimátumokkal ijesztgessék a kormányt, amint az nemrégiben is történt. Mi, akik a szabadkereskedelem, a szabadforgalom, a legális gazdasági élet teljes szabadsága mellett annyiszor tettünk vallomást ezen a helyen, együtt helyeselünk a helyeslőkkel, akik mind méltányolni tudják az erélyes fellépést a magas helyén. Valóban szükséges, hogy egyes gazdasági és kereskedelmi hatalmasoknak túlkapásai megfékeztessenek s káros kinövései nyesegető olló alá kerüljetek. Normális viszonyok között nem igen tarthatnánk megengedhetőnek ilyenféle beavatkozást a gazdasági, ipari és kereskedelmi alakulatok belső életébe, de, sajnos, a normális viszonyoktól még mindig messze vagyunk. A folyton és fékezetten növekvő drágaság, a pangó termelés, a munkaerők kihasználatlansága olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy most igazán szükség van a fogyasztók érdekeinek legradikálisabb megvédésére. De — és ezt külön is hangsúlyozzuk csak a kinövésekkel, az ártalmas fattyúhajtások felburjánzásával szemben. Mert hiábavaló, célja tévesztett, sőt katasztrofális lenne az egész védelmi intézkedés, ha túlcsapna ezen a kereten s bénító gúzst rakna a legális kereskedelmi és ipari törekvések szabad megnyilvánulásaira is. A kereskedelem, a tisztességes, szolid, törvényes kereskedelem egész gazdasági szervezetünk főere. Az éltető anyagcsere legfontosabb lebonyolítója idebenn az országban. Kifele pedig a leghathatósabb diplomáciai szerv, amely Európa előtt beszédes követe a magyar konszolidációnak. Bel- és külpolitikai missziót teljesít, amellett hogy gazdasági jelentősége csaknem egyenlőrangú magával a termeléssel. Ilyen kényes és fontos szerv ok nélküli megsértése tehát súlyos visszahatással lenne az egész organizmusra. Reméljük, erre nem kerül sor s ettől nem kell tartanunk. A kinövések ellen meginduló hadjáratnak meg kell elégednie a kitűzött feladat elvégzésével s valóban csak a mutatkozó túlkapások megfékezésére törekednie anélkül, hogy a legális kereskedelem szabad mozgását gátolná. Mihágasági rendelet dolgában a demokraták mm igazságügyi bizottság összehí¥ásáf leérik Nagyatádissa?s® csak a Lapokból olvasta az ágaié határozatot. Megcáfolták Kállay távozási hírét (A Magyarország tudósító jalai.) A nemzetgyűlés folyosóján a mai délelőtti órákban elterjedt a hír, hogy Szállay Tibor pénzügyminiszter távozása befejezett tény. Hivatalos körökben határozottan megcáfolták a pénzügyminiszter távozásáról szóló híreket, amelyek azonban a cáfolat után sem hallgattak el. Annyi mindenesetre tény, hogy Bethlen miniszterelnök távollétében nem történhet meg olyan nagyfontosságú esemény, ami nő a pénzügyminisztervétto■ s volna. A másik dolog, amely ma a képviselőket foglalkoztatta az a határozat, amelyet Eöri-Szabó Dezső az igazi népgyűlésen hozatott. Eöri-Szabó beszámolót tartva olyan határozati javaslatot szavaztatott meg, amely a régi kisgazdapárt visszaállítását kívánja. Ezzel Eörs-Szabó Dezső és választói az egységes párt felbomlását kívánják elérni, mert hiszen a régi kisgazdapárt visszaállítása el sem képzelhető másképpen, minthogy a kormánypártból kivonulna annak kisgazdaszárnnya és ez a szárny új párttá alakulna. Ez viszont azt jelentené, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök szembe kerülne nagyatádi Szabó Istvánnal. Alkalmunk volt néhány kisgazdaképviselővel beszélni, akik mind megerősítették, hogy ennek a határozatnak valóban az a látszata, mintha Eőri-Szabó Dezső az egységes pártot akarná szétrobbantani. Másnak nem is minősíthetik ezt, mint robbantási kísérletnek, amelyet legfeljebb a jóhiszeműség menthetne. A Magyarország munkatársának alkalma volt ma délelőtt nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterrel is beszélni, aki a következőket mondotta. — Csak a lapokból értesültem arról a határozatról, amelyet Feiri-Szabó Dezsti területében hoztak. Terifielzetés, hogy ebből ahatározatból mindenki, aki olvasni tud, azt olvashatja ki, hogy a kormánypárt felbomlik. Minthogy Eőri-Szabóval nem tudtam még beszélni, nem akarok a kérdésről bővebben nyilatkozni, annyit azonban kijelentek, hogy ezt a határozatot nem az én tudtommal hozták meg, erről nekem Eőri-Szabó Dezső előzetesen semmit sem szólt, semmit be nem jelentett, és én erről a dologról csak ma értesültem — araint mondottam — a lapokból. * A Magyarország megírta tegnap, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök külföldi útján van csak a népszövetség ülésén, kíván részt venni, hanem rendkívüli fontos kérdések megoldása, érdekében esetleg másfelé is elmegy. Úgy értesülünk, hogy a népszövetség ülésén valóban részt vesz Belluién István gróf miniszterelnök, azonban nem mint MagyarországAlivatalos kiküldöttjén, hanem mint az ország miniszterelnöke. A miniszterelnök nem óhajt mint hivatalos kiküldött szerepelni, mert hiszen nem kötheti le magát az egész ülésszak tartamára. Magyarország részéről hivatalosan más férfiakat fognak kiküldeni, közöttük természetesen szakembereket is, a kiküldöttek személyére vonatkozóan azonban ez idő szerint még nincs megállapodás.* A demokratapárti képviselők Nagy Emil igazságügy miniszter drágasági rendeletével kapcsolatosan elhatározták, hogy sürgősen kérni fogják az igazságügyi bizottság összehívását. Minthogy a bizottság elnöke, Bottlik József, nincs Budapesten, a demokrata képviselők Vázsonyi Vilmos vezetésével ma délelőtt felkeresték Scitovszky Bélát, a nemzetgyűlés elnökét és megkérték arra, hogy sürgősen hívja, egybe az igazságügyi bizottságot. Megemlékeztünk tegnap arról a differenciáról, amely a szociáldemokrata, pártban az itthoni vezetők és az emigráns szocialista vezetők ,Jármi Ernő és Buchinger Manó között felmerült. Úgy értesülünk, hogy a szociáldemokrata párt pártvezetősége ebben az ügyben ülést tart, amelyen ezt a kérödést el akarják idézni. ) '--------- „Sem politikai, sem anttexiós szándékaink* nincsenek" Potszca TPé válasza Angliának' — „„németeország meg tudja fizetni tartozását'*. Visszautasítja a szakértő-bizottság tervét. — Franciaország nem fizet Angliának és Amerikának, amíg nem kapja meg a német jóvátételi összegeket Párizs, augusztus 22. Magyarország tudósítójának telefon jelentése: Berlinen át.) A francia válasz az augusztus 11-iki angol jegyzékre az új Sárga könyv 18 első oldalát foglalja le, amelyhez 27 oldalra terjedő függelék van csatolva. Ez a második rész kizárólag az angol föltevéseknek megdöntésére helyez súlyt és eredetileg ez lett volna a jegyzék gerince. A függelék csakugyan úgy van megszerkesztve, hogy az oldalak kétfelé vannak osztva, baloldalt az angol jegyzék, összesen 1,i kikezdésre, szedve, jobbfelöl rövid megjegyzésekben pontokba foglalva, Poineáré széljegyzetei. A Sárga könyv utolsó oldalain le van nyomtatva az augusztus 4-iki londoni jegyzék teljes szövegében. A diplomáciai okmány első harmadrésze tulajdonképpen nem egyéb, mint a jóvátételi tárgyalások időrendbeli ismertetése addig a pontig, amikor a jóvátételi bizottság többsége kimondta, hogyNémetország elmulasztotta kötelezettségeit, azután következik Ruhr-tér klét megszállásának törvényességeiről szóló fejezet, amelyet Poincaré sűrűn kísér- a régebbi jóvátételi konferenciák ismeretes határozataiból vett idézetekkel. Az"Ruhr-megszállás"- a következő fejezet címe. Ebben a részben kifejti Poincaré, hogy ha Franciaországnak politikai céljai és hátsó gondolatai lettek volna, akkor a Hajna-tartamínyt szállotta volna meg, de a Ruhr-területet szállotta meg, mert zálogokat akart vonni és nyomást gyakorolni a makacskodó Németországra. Ezt az akciót kezdetben úgy tervezte, hogy ezzel Németországnak «szerencsés megoldást« és ■■békés együttmunkálkodást« tegyen lehetővé a legőszintébb jóakarattal. Külön, fejezet tárgyalja a passzív ellenállást és ebben a részben Poincaré bizonyítékokkal áll elő, hogy azt Berlinből szervezték. Kiemeli itt, hogy a kivégzett Schlageter bevallotta, hogy egy irodával átlőtt összeköttetésben, amelyet a német birodalmi kormány maga rendezett be a westfaliai Havimban. Ezzel kapcsolatosan Foincaré érinti azt a kérdést, mi történik, ha a mostani helyzet bevégződik, amint azt a francia kormány maga is nagyon kívánja. Válaszol is rá. Azt mondja, hogy ha a Ruhr-területen felhagynak a passzív ellenállással, akkor módosulna a megszállás. Ezen a helyen szóról-szóra így folytatja a jegyzék ! »A német fizetések méreteihez képest fokozatos kiürítés mellett a megszállás olyan feltételek alatt tartana tovább, amelyek a mai feltételektől alapjában különböznek. Ismét lehetővé válnék az együttműködés a német hatósági szervekkel és ebből jelentékeny könnyebbség származnék, mert a megszállás terhei kisebbednének. Ezután Poincaré utal a londoni nagykövetnek június 10-én és "?",i küldött instrukciókra, amelyekben fölsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket Franciaország a passzív ellenállás beszüntetése esetén hajlandó volna foganatosítani. Ismételten rámutatunk, hogy nem maradunk tovább a Ruhr-területen, semmint szükséges, és hogy sem politikai, sem annexiós szándékaink nincsenek. Jól tudjuk, hogy Németország meglehetős gyorsan meg tudná fizetni azt, amivel tartozik, tehát az ő hatalmában van a megszállás beszüntetését elérni. Emlékeztet Ausztria példájára és kiemeli, hogy egy állam könnyen helyreállíthatja hitelét, ha szilárd akarattal törekszik rá. A következő fejezet címe: A jóvátételi fizetések és PT. szövetségesközi adósságok. Ebben az van, hogy nagyon egyszerű, nagyon világos és nagyon szerény volt az a program, amelyet Franciaország szövetségeseinek ajánlott, mikor előterjesztette 1921 június 11-én a maga jegyzékét, amelyben a háborúban elpusztított területek, újjáépítésének költségei számára elsőbbséget akar kikötni s ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza, hogy Franciaország nem fogja fizetni Angliával és Amerikával szemben fennálló tartozásait, míg Németországtól nem kapja meg a jóvátételi összegeket. Súlyt vet arra, hogy Franciaország az álláig ajánlott Egyes szám ára 2515 korona ___________________________________________________________________________________________