Magyarország, 1923. szeptember (30. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-01 / 196. szám
r . _______ Budapest, 1923. szeptember | szombat MAGYAR ORSZÁx ------------------------------------- ■ ...............................................................................................................»■"■■■............................ nisztratív és pénzügyi intézkedésről van szó. Helytelen úton jár tehát az, aki ebbe a kérdésbe más szempontokat akar belekeverni, vagy az elmondottaktól eltérő következtetést vonna le. Ne higgyék azt, hogy a megszállott területen levő magyarság faji öntudatában ezáltal veszíteni fog. Mindenki tudni fogja azt is, hogy tisztán közigazgatási eljárásról van szó.Az egyesített vármegyékre vonatkozó észrevételeket nem tudja honorálni. Ami a cseh állam intézkedéseit illeti a vármegyék összevonására vonatkozóan és hogymi most ezt a példát követjük, kijelenti a belügyminiszter, hogy amint szükség volt a közigazgatás egyszerűsítése érdekében bizonyos közigazgatási egységek megszüntetésére Csehországban, és úgy szükséges nálunk is. Nem lehet azt mondani, hogy mi ne csináljuk csak azért, mert a csehek is úgy csinálták. Nincs arról szó, hogy végkép megszüntessünk egyes vármegyéket, a szükség azonban azt kívánja, hogy ideiglenesen egyesítsük egyes törvényhatóságok közigazgatását. Az egyes vármegyék meg fogják tartani elnevezésüket is, éppen a tradíciók ápolása érdekében. .Ezután az egyes megjegyzésekkel foglalkozik a belügyminiszter. Klárik azt kérdezte, hogy miért nem szüntetik meg legalább részben a főispáni állásokat, a belügyminiszter erre azt válaszolja, hogy negyvenhét törvényhatóságunk van, ebből csak tizenegynek van önálló főispánja, a többinek összesen tizenhat főispánja van, tehát nem lehet itt azt mondani, hogy túlságosan sok volna a főispáni állás. A közönség érdeke is megkívánja, hogy bizonyos felesleges hivatalokat megszüntessünk. A megyei székhely jelentőségét túlzottan ítélik meg. A gazdasági élet nem mindig követi a megyei életet. Megtörténhetik, hogy megyei székhelyen alig van gazdaság és a megye más városában virágzó gazdaság van. A gazdasági élet a jó közlekedési viszonyokat, a piacot keresi, nem pedig az alispáni hivatalt. Hogy az elbocsátandó tisztviselőket a törvényhatósági bizottságok válasszák ki, gyakorlatilag lehetetlennek tartja. Azt sem lehet állítani, hogy az elbocsátásoknál a főispán politikai szempontból fog dönteni. Fontos közigazgatási érdekeket és a vármegyék, törvényhatóságok hangulatait nem lehet figyelmen kívül hagyni, szó se lehet arról, hogy a főispánok más érdekeket képviselnének. A belügyminiszter azzal végzi felszólalását, hogy fájdalmas műtét ez a javaslat, rosszul esik benyújtani, rosszul esik elfogadni, a kormánynak azonban kötelessége volt benyújtani és kötelessége az elfogadása is, a jövő generáció érdekében, idézte a pénzügirminisztert Ezután az elnök a zárszó jogán Szilágyi Lajost szólítja fel a felszólalásra. Szilágyi Lajos a zárszó helyett a házszabályokhoz kér szót .— A tanácskozást — mondja — folytatni nem lehet, mert a pénzügyminiszter úr, aki benyújtotta a javaslatot, nem nyilatkozott azokra az észrevételekre, amelyeket a vita során a javaslatra vonatkozóan megtettek, de nem nyilatkozott a benyújtott határozati javaslatokra vonatkozóan sem. Hiába illet meg engem a zárszó joga, ha határozati javaslatom, melynek alapján a zárszó jogát megkaptam, szóba sem kerül, minthogy a pénzügyminiszter, úr nem jelent meg. Kettőszázezer közalkalmazott holnapi fizetéséről van szó és mégsem hangzott el semmiféle nyilatkozat erre vonatkozóan. Kérem, hogy a tanácskozást függesszék fel addig, amíg a kormány a parlamentarizmus útjára nem tér. Rassay Károly: Akkor sokáig kell felfüggeszteni! Rakovszky Iván belügyminiszter: Sajnálom és sajnálja az egész kormány, hogy a pénzügyminiszter úr nem jelenhetett meg és nem reflektálhatott az elhangzott észrevételekre. Ebben azonban súlyos betegsége akadályozta meg. Ami az ügy érdemét illeti, nem tudok olyan házszabályról, amely szerint a vitát nem lehetne lezárni azért, mert az illetékes miniszter erre vonatkozóan nem adta le nyilatkozatát. A pénzügyminiszter úr az első alkalmat meg fogja ragadni, hogy az észrevételeket válasz nélkül ne hagyja — addig is azonban határoznunk kell. Hegymegi Kiss Pál a házszabályokhoz kér szót. Feltétlenül szükség van arra, hogy a felelős miniszter nyilatkozzék a föltett kérdésben. Anélkül szavazni nem lehet. Szilágyi Lajos: Ezzel szemben technikai obstrukciót kell vállalni. (Zaj a jobboldalon, elnök csenget.) A nemzetgyűlést fel kell oszlatni, ha nincs rá szükség! Ezután Szakács Andor kér szót a házszabályokhoz. Ő is Szilágyi Lajos álláspontjához csatlakozik. Ezután Szilágyi Lajos jelentkezik szólásra a zárszó jogán. Scitovszky elnök: A képviselő urat ma előbb felszólítottam már de akkor elállást a szólás jogától. Szilágyi Lajos: Tévedés, előbb a házszabályokhoz kértem szót. Az, amire most akarok rámutatni, azt voltaképpen a tegnapelőtti interpellációs napon akartam volna elmondani. Akkor azonban a kormány mindenféleképpen megkörnyékezett, hogy ne mondjam el interpellációmat, a pénzügyminiszter úr egyik, majd a másik titkárát küldte el hozzám és a helyettes miniszterelnök úr is több ízben kért, hogy álljak el felszólalásomtól. Sőt arra is megkért, — egyilyen illetlenséggel szemben most már ezt is elmondhatom, — hogy ne mondjam itt el, hogy a pénzügyminiszter, úr, beteg. Mondjam csak azt, hogy akadályozva van a megjelenésben. Akkor nem ismertem azokat az okokat, hogy miért akarják ezt titokban tartani, most azonban már sejtem őket. Interpellációmat elhalasztottam azzal, hogy másnapi beszédembe olvasztottam bele mindazokat a dolgokat, amelyeket felszólalásom keretében akartam elmondani. Feltétlenül azt vártam volna, hogy lehetőleg azonnal nyilatkozzék a helyettes miniszterelnök úr, vagy a kormány egy tagja, de ha már ezt nem tették, akkor elvártam volna, hogy a miniszter urak záró beszédükben nyilatkozzanak. Most én tetszésem szerint magyarázhatom ezt az illetlen eljárást, mert ez a legenyhébb kifejezés, amivel a kormány eljárását illethetem. Farkas István : Mondjon le a kormány. Szilágyi Lajos : Én a kormánynak a nagy nyilvánosság előtt azt vágtam a szemébe, hogy alkotmányellenesen kormányoz és a parlamentarizmus megölője. Megjósoltam azt is, hogy a következménye ennek a dolognak az lesz, hogy a többségi párt teljesen és tökéletesen megsemmisül. (Derültség a kormánypárton.) Az elnök: Figyelmeztetem Szilágyi Lajos képviselő urat, hogy maradjon határozati javaslata tárgyának keretei között. Szilágyi Lajos : Arról van szó, hogy holnap reggel milyen fizetést kap kétszázezer közszolgálati alkalmazott Magyarországon. Ha egy felnőtt ember, egy férfi a nemzet színe előtt azt mondja, hogy a mindenkori helyzet, a drágaság és a gazdasági viszonyok mindenkori alakulásához képest fogja a kormány megállapítani alkalmazottainak fizetését, akkor nem is gondolhat senki Svájcra, sem Zűrickre, hanem csak arra, hogy itt Csonka-Magyarország piaci árairól és gazdasági viszonyairól van szó, a fizetés után azonban csakhamar kiderült, hogy a legutóbbi minisztertanács határozata ellentétbe került a pénzügyminiszter úr nyilatkozataival. Erre vonatkozóan szeretem volna hallani a miniszteri szakvéleményt és szerettem volna, ha valaki meglépi a minisztertanácsi határozatot. A kormánypárt azonban lomha és tunya volt. (Nagy zaj és derültség a kormánypárton.) Platthy György odaszól Szilágyi Lajosnak, hogy azelőtt más volt a hangja. Szilágyi Lajos erre azt válaszolja, hogy Platthy is másképpen beszélt az ellenzéki padokról akkor, amikor még az ellenzéken ült. Platthy György: Igen, voltam ellenzéki, de ilyen hangot soha nem használtam, mint a képviselő úr. Szilágyi Lajos: Én se ilyen hangon kezdtem. Ha elváltozást találnak a hangomban, akkor keressék annak okát, rá fognak jönni, hogy a kormány milyen magatartást tanúsított olyan képviselőkkel szemben, akik fékezték a kormánnyal, szemben a hangjukat. Kószó István: Mondja el megint amiit már háromszor elmondott. Szilágyi Lajos:Nem reflektálok éretlen közbeszólásokra . Kószó István : Éretlen beszéd! Szilágyi Lajos: Soha semmiféle közalkalmazott gyűlésen nem vett részt, a sajtóban sem cikkezett erről a kérdésről, most azonban kijelenti, hogy mától fogva ki fognak menni arra a térre, ahol több megértéssel fognak találkozni. (Nagy zaj a jobboldalon.) Felkiáltások a jobboldalon! Újból lazítani akarnak ! Scitovszky elnök rendreutasítja Szilágyit a beszéde közben használt sértő kifejezéséért. Ezután az elnök felteszi a kérdést, hogy a Ház elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban részletes vita alapjául. A többség elfogadja. Ezután sorra kerülnek az általános vita folyamán benyújtott határozati javaslatok, amelyeket a Ház elvet. Ezután a részletes tárgyalás következik. A javaslat címét változatlanul elfogadja a Ház. A napirend bövül. Most az idő féhehaladottságára való tekintettel az elnök a vitát megszakítja és javasolja, hogy a legközelebbi ülés szeptember 1-én, kedden délelőtt 10 órakor legyen és annak napirendjén a létszámcsökkentési törvényjavaslat részletes tárgyalása, továbbá a borra és a szőlőtelepítésre vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása szerepeljen. Szakács Andor a napirendhez. Elmondta, hogya gazdasági év küszöbén tömegesen mondják fel a kis haszonbérleteket és a bérlők tízezrei veszítik el megélhetésüket. Részletesen beszél e tárgyról, mire az jobboldalon közbekiáltanak? «*.• „„ M Baldwin és Poincaré között is létrejön a falaikatzás. (V.) Párizs, augusztus 3. Mint a Quotidien jelenti, a néhány nappal ezelőtti hírekkel ellentétben a parlamentet nem november 13-ra, hanem már október 20 és 25-e közt hívják össze. Berlin, augusztus 31. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Stresemamikancellár vasárnap Stuttgartban a schrttembergi államfő meglátogatásakor beszédet fog mondani az általános külpolitikai helyzetről és a belpolitikai viszonyokról. A kancellár ki fog terjeszkedni mindazokra a kényes kérdésekre, amelyek legutóbb elmérgesítették a nemzetközi helyzetet. (V.) — Ez már a földreform bírálata. Szilágyi Lajos az asztalra csap és így kiált a jobboldal felé: — Nem engedjük magunkat terrorizálni, ilyen, kérdésről lehet beszélni. Erre nagy felzúdulás támad a jobboldalon: — Mi nem engedjük magunkat terrorizálni a kisebbségtől. Dabasi Halász Móric a padot ütve kiált Szilágyi Lajos felé: — Hallatlan, nem lehet tűrni már a kisebbségi erőszakos viselkedését. Szilágyi Lajos: Majd meglátjuk. Dabasi Halász Móric: Éppen eleget fenyegetett már ma Szilágyi Lajos képviselő úr. Szakács Andor érthetetlennek találja, hogy amikor százezer ember érdekében beszél, akkor ilyen türelmetlenek a nemzetgyűlés tagjai. Kis M. a jobboldalon Mayer Jánosnak néz valakit és arra tesz megjegyzést, amire a terem másik oldalán ülő Mayer így kiált Kis felét Előbb a szemét nyissa ki és aztán a száját. Kis M.: Pardon, tévedtem. Szakács Andor: Az történt, hogy ahol a földreformot már dűlőre juttatták, de a lakosság óhajára póteljárás indult, tehát a kishaszonbérleteket nem lehetett megvonni, a földesurak ezt mégis megvonták. Elfogadja az elnök napirendi javaslatát, de indítványozza, hogy utolsó pontnak a mezőgazdasági kishaszonbérletek kérdésének tárgyalását tűzzék ki. Schandl Károly államtitkár kijelenti, hogy kétféle kisbérlet van, a húsz holdon aluli és az, amelyet a Rubinek-féle rendelet léptetett életbe. Az utóbbiakról már rendeletileg gondoskodás történt. Nincsen szükség arra, hogy ezt az ügyet sürgősen kelljen tárgyalni, mert a miniszteri rendelet teljesen megvédi mindkét illetékes osztály érdekeit. Az elnök napirendi indítványához csatlakozom. Szakács Andor félreértett szavait magyarázza. Csik József pártolja Szakács napirendi indítványát, a Ház többsége azonban az elnök napirendi indítványa mellett dönt. A Ház ülése fél négy óra előtt néhány perccel véget ért. 3" ................................................................................................. ■■■■ — ■ " - " — ............................. ............ Cupron Jppá és Baldwini találkozni akar Poincaréval október vége felé hívják össze a francia parlamentet Párizs, augusztus 31. (A Magyarorszgg tudósítójának telefon jelentése Berlinen át.) A brit külügyminiszter és Poincaré találkozásáról azt írja a Matin: Curzon lord értesítette a francia külügyminisztériumot, hogy mikor Bagnollesból nyári pihenője után hazautazik, találkozni szeretne Poincaré miniszterelnökkel Párizsban. Baldwin miniszterelnök kevésbé hivatalos formában juttatta Poincaré tudomására ugyanezt a kívánságát és Poincaré úgy Baldwinnek, mint Curzon lordnak is azt válaszolta, hogy a legnagyobb örömmel áll rendelkezésére, tehát feltehető, hogy Poincaré a legközelebbi napokban találkozni fog a brit külügyminiszterrel s az is több mint valószínű, hogy Daruváry külügyminiszter kíséri a miniszterelnököt Genfbe Bethlen ma az olasz és a francia követtel tárgyalt. — Kárlay genfi útja még bizonytalan (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap este a fővárosba érkezett és ma délelőtt már hosszasabban tárgyalt Daruváry Géza külügyminiszterrel, aki távollétében őt helyettesítette, valamint Rakovszky Iván belügyminiszterrel és az olasz és francia követtel. Este minisztertanács lesz, amelyen a folyóügyeken kívül természetesen megbeszélésre kerülnek mindazok a kérdések, amelyek a miniszterelnök távollétében váltak aktuálisakká. Bethlen szombaton délután két óra harminc perckor utazik Genfbe. Kárlay Tibor pénzügyminiszter, minthogy beteg, nem utazik el, ellenben Daruváry Géza külügyminiszter elkíséri a miniszterelnököt Genfbe. Lehetséges, hogy Kárlay pénzügyminiszter egy-két nappal később követi a miniszterelnököt, erre nézve azonban még nem történt döntés. A Bethlen miniszterelnököt, minthogy eddig helyetesse Daruváry is vele megy Genfbe, távollétében ezúttal Vass József népjóléti miniszter fogja helyettesíteni. Bethlen az egységes párthoz Az egységes párt legutóbb tartott értekezletért táviratilag üdvözölte Bethlen István gróf miniszterelnököt és biztosította szeretetéről és bizalmáról. Bethlen Mayer Jánoshoz, a párt elnökéhez a következő tartalmú táviratot küldötte : Az egységes párt értekezletén irántam kifejezett bizalmatokért fogadd hálás köszünetemet. Amíg a párt szeretettel összetart és amíg az egységet megőrzi és rendületlenen kitart a programja által kijelölt úton, semmiféle intrika, sem támadás nem diadalmaskodhat felette és addig, akár mint vezér, akár mint közkatona rendelkezésetekre állok. Bethlen István gróf• •*•*•*• y