Magyarország, 1923. december (30. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-01 / 272. szám
Ara SOO korona , MAGYARORSZÁG * BUDAPEST, 1923 DECEMBER 1. SZOMBAT XXX. ÉVFOLYAM 272. SZÁM. Saját erőnkből. Előttünk van a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése, amelyet a magyar kölcsönügyben a Népszövetség tanácsához intéz. Nem egészen az, amit vártunk, de nem is olyan, ami a kölcsönpolitika alapját és koncepcióját megingathatná. Vállaltuk, mint pénzügyi politikánk ultima rációját, a magyar kölcsönt, vállalni kell föltételeit is, amíg azok az ország szuverenitását nem sértik. Ilyen motívumot a mostani jelentésben sem látunk, ami talán nem egészen gyönyörteli meglepetésként csattan, az a kölcsönösszegnek, valamint a költségvetés egyensúlyáravaló idő határa. Ami azt illeti, hogy Magyarországnak saját erejéből is fel kell emelkednie, és ez nemcsak külföldi posztulátum, ez magyar program is, nemcsak kormányprogram, sőt nemcsak a közvélemény legfőbb programja, de olyan program, amelyet minden termelési ág, de minden dolgos magyar ember a maga munkaterületének kisebb vagy nagyobb parcelláján érvényesít. Csonka-Magyarország dolgozó népe esztendők óta tusakodik a lehetetlennel, nem is eredménytelenül ; esztendők óta viaskodik azért, hogy »békebeli« rendet, életet, gazdálkodást, megélhetést, békebeli Európát teremtsen ott, ahol nincs meg a békebeli terület, nincs meg az egész élet, főkép a békebeli gazdasági élet békebeli struktúrája, ahol háborúnak, forradalomnak és ellenforradalomnak vérmérgezéseiből kellett egy társadalmat felgyógyítani. Mindent elkövettünk, hogy az ország a maga erejéből álljon talpra. Bizonyos, hogy megtörténik ezért minden a jövőben is, a külföldi kölcsönre se úgy gondolt senki, mint lutrira, vagy sültgalambra, hanem mint olyan segítségre, amely nemhogy csökkenti, hanem hatásosabbá teszi és az eredményességig fokozza az ország erőfeszítéseit önmagáért is, de egész Közép-Európa és az egész európai rend egyensúlyáért is, amely azóta, hogy jóformán földrengési centrummá lett az egész kontinens, egyformán exponálódik mindenütt. A magyar közönség megtanult jelentéseket olvasni. Tudta, hogy mit jelentett az, mikor a lembergi csaták idején a kiküldött haditudósító »csodaszép koraőszről« dalolt és tudta, mit jelentett az, amikor a magyar történelem legszörnyűbb okmányának, a trianoni békeszerződésnek előfutáraiként olyan hírek rohantak le Párizsból, hogy Pécs és Baja a miénk marad. Kisujjában van itt minden újságolvasónak a virágnyelvek szótára és ismerjük a sorok közt való értelem filmjét. Meg kell azonban állapítani, hogy ennek a mostani londoni jelentésnek, amelynél elragadóbbat egyébként valóban hozott már a posta, semmi titkos értelme nincs, semmi olyan, ami magának a kölcsönnek kérdésében elsötétíthetné a kilátásokat, vagy ronthatná a helyzetet. Részletekről van szó, amelyek bár nem rózsásak, a kölcsönpolitika igazát, sikerét és eredményét nem homályosítják el. A helyes kölcsönpolitika életre keltette azt az Ausztriát, amely kataverként nehezedett már Európa mellére. Magyarország vitalitása érintetlen, a kölcsön itt nem pótolja, hanem hatásosabbá teszi a nemzeti termelő munkát, amelyre a világ uraitól nem is annyira segítséget, mint inkább lehetőséget kértünk a kölcsönben, amely Európának is egyik történelmi kivezető útja a háborús békeállapotból. Baldwin: Angliára nézve fontosabb a munkanélküliséget csökkenteni, mint Németországtól jóvátételt Kapu* London, november 30. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése Párizson és Berlinen át.) Érdekesen nyilatkozott Baldwin miniszterelnök tegnap Bradfarában egy választói népgyűlésen a jóvátételi fizetésekről. Azt fejtegette, hogy Németország a maga valutájának hallatlan leromlása következtében és mert az adóterhek nem súlyosak, olcsóbb ország, mint Anglia. — Gondolja meg, — folytatta Baldwin — hogy milyen óriási behozatalra szorul Németország élelmicikkekben és nyersanyagokban s vegyük hozzá a reparációs kötelezettségeket, akkor képet alkothatunk magunknak arról, hogy olyan kivitelre kell föjrekednie, amelyet a világon nem is adhat el. Hiszen csak egy szabad piac volna a számára, az angol. Egy barátom nemrég Párizsban azt kérdezte egy francia barátjától, hogy nem félnek-e, mikor Német-országot jóvátételi fizetésekre szorítják, hogy a német iparcikkek el fogják árasztani Franciaországot. — Nem, mi nem vagyunk veszedelemben, mert Anglia kapja az egész német kivitelt. — felelt a francia. Az új büntetőnovellát ma tárgyalja a minisztertanács A polgári perrendtartásról, a fogadósok felelősségéről és a mezőgazdasági kaucióról is törvényjavaslatokat terjeszt a minisztertanács elé Nagy Emil Szombaton és hétfőn is tart üléseket a nemzetgyártás (A Magyarország tudósítójától.) A kormány megváltoztatta az eddigi szokásokat s a nemzetgyűlést ezentúl szombaton és hétfőn is foglalkoztatni kívánja, így tehát már holnap is tart ülést a nemzetgyűlés. A kormány azért tért el az eddigi szokástól, hogy teljesen kihasználja a nemzetgyűlés munkaerejét, s hogy a földbirtokreformnovella után minél előbb elővehesse az indemnitási javaslatot. Ezentúl tehát a nemzetgyűlés szombaton és hétfőn állandóan fog üléseket tartani. Az indemnitási javaslat beterjesztése csak Kállay Tibor pénzügyminiszter hazaérkezése után várható. Tudomásunk szerint Kállay Tibor pénzügyminiszter Walkó Lajos miniszterrel együtt a londoni tárgyalások befejezése után hétfőn érkezik vissza Budapestre. Ma kellett volna Nagy Emil igazságügyminiszternek és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek Prágába utazni, hogy ott Benes cseh külügyminiszterrel a tárcájuk körébe vágó fontos kérdésekről tárgyaljanak; az utazás azonban néhány napi halasztást szenvedett és a két miniszter valószínűleg csak a jövő hét szerdáján utazik Prágába. A mai minisztertanácson egyébként Nagy Emil igazságügy miniszter négy igazságügyi törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amelyekről munkatársunknak a következőket mondotta:— Négy javaslatot terjesztek a minisztertanács elé, ezek közül az első a büntetőnovella, amely a büntetőjogot és perrendtartást öleli fel, a második a polgári perrendtartást külön módosító novella. Ezután beterjesztek egy javaslatot a fogadósok (szállodások) felelősségéről, ezek ugyanis nem győzik fizetni a náluk elhelyezett és elveszett tárgyakért a károkat. Negyedik javaslatom, a mezőgazdasági kaució fizetésére vonatkozik. Ezzel a javaslattal azt akarom elérni, hogy a mezőgazdasági kauciót ne kelljen készpénzben fizetni, hanem az általános zálogjog jogi fogalmának kiterjesztésével lehessen azt pótolni.* Klebelsberg :Kunó gróf kultuszminiszter — érteesülésünk szerint — a nemzetgyűlés keddi ülésén válaszol Rakovszky Istvánnak a múlt hét szerdájáig hozzáintézett interpellációjára. Indítvány a hzizbizományi jog reformjáról Baross János nemzetgyűlési képviselő ma egy hívet körözött, amelyen a következő indítvány állottá Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a jövő ülésszakban terjesszen elő törvényjavaslatot az elavult magyar hibizományi jog reformjáról. Az indítványt már eddig is igen sok képviselő írta alá és érdekes, hogy az aláírások a legellentétesebb pártok tagjai közül kerültek ki. Így például aláírták az ívet a szociáldemokraták. Gömbös, Eckhardt, Friedrich és ugyanakkor az aláírók között szerepelnek Vázsonyi, Rupert és más liberális ellenzéki képviselők is. Baross János ezt az indítványt a földreformnovella tárgyalása során elmondandó beszéde kapcsán, fogja benyújtani. Még ma megalakul Marx kancellár kormánya A külügyminiszter : Stresemann, hadügyminiszter: Cessler Berlin, november 30. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentése.) Marx Vilmos dr., az új kancellár elkészült miniszteri névsorával s még ma bejelenti a birodalmi elnöknek, hogy vállalkozása sikerült. Az új kormány tagjai a következők : Birodalmi kancellár : Marx dr., helyettes kancellár : Jarrés dr., külügyminiszter: Stresemann dr., birodalmi hadügyminiszter : Gessler dr., közmunka : Brauns dr., pénzügyminiszter : Luther dr., postaügyi miniszter , Höfle dr., aki egyben a megszállott területek minisztéri tárcájának teendőit is ellátja. A vasúti, földművelési, közélelmezési és igazságügyi tárca még nincs betöltve, de ezek a minisztériumok is gazdát kapnak a mai nap folyamán. Az még nem biztos, hogyTorres, mint helyettes kancellár a belügyminisztériumot is átveszi-e, vagy pedig valamely más politikus lesz a belügyminiszter. Az ifr kancellár valószínűleg betöltetlenül hagyja a birodalmi gazdasági minisztériumot és az újjáépítési minisztériumot. (II.) Moimrollista üzelmekkel vádolják az osztrák szocialisták a csendőrséget Eister képviselő szerint Peinlich tábornok volt parancsnokot a nyugatmagyarországi harcok idején a magyarok megvesztegették. — Botrányok a nemzeti tanács mai ülésen Bécs, november 30. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A nemzeti tanács ma délelőtt vette tárgyalás alá a költségvetési provizóriumot. Az első olvasás vitája csendesen indult, de hamarosan botrányba fült. Eisler szociáldemokrata képviselő szóvátette az ausztriai monarchista üzelmeket s mikor arról beszélt, hogy a csendőrség állandó veszedelme Ausztriában a köztársasági alkotmánynak, a szociáldemokrata párton élénk mozgolódás támadt, röpködtek a közbeszólások s különösen akkor lett izzó a hangulat, midőn a szónok megnevezte Peinlich tábornokot, az osztrák csendőrség volt parancsnokát, akit megvádolt azzal, hogy a köztársasági államforma ellen tör, és amikor Ausztria a Burgenlandért küzdött, ezt a tábornokot magyar részről megvesztegették. A keresztényszocialisták ingerülten tiltakoztak, de a szociáldemokraták még hangosabbak voltak és a sértő közbekiáltások áradata zuhogott Frank helyettes kancellárra, aki a kormány tagjai közül egyedül volt a teremben. Mikor legnagyobb volt a lárma, belépett Vense monarchista képviselő és a keresztényszocialisták padsoraiban foglalt helyet. A szo-cialisták észrevették őt s ilyen kiáltásokkal aposztrofálták : — Gyilkos bérenc ! Gonosztevő ! Az elnök csak nagynehezen tudott rendet, teremteni.