Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
1 'írr TVf . \ - intersPCR tut^\ MmWOO kopona MAGYARORSZÁG —-——y..'... oji jss....ufi.. .ga.'.urjTr— ^ BUDAPEST, 1924 MÁRCIUS 1. SZOMBAT XXXI. ÉVFOLYAM 51. SZÁM Adó-oligarchia Mintha a kezdődő kurzus hadállásainak kontúrjai bontakoznának ki újra. A mesterségesen szított ellentét falu és város közt, a jelszópolitika, amely mögött önzés, haszonkeresés, olykor zsugoriság húzódott meg. Akkor arról volt szó, hogy ki volt a »hazaáruló« és ki nem. Ma az akkori szótárt lefordítják egy közvetlenebb és emberibb nyelvre. Ma így szól a tétel: ki fizessen adót és ki nem ? Ez legalább őszinte beszéd, takargatás nélkülvaló. Meddig így ! Megnyugtatunk mindenkit, nem sokáig. Mert ma, a zsebek első pánikjában kimondják ugyan nyersen, hogy itt az adóról van szó, arról, hogy: te fizess és ne én. De holnapra már átfestik a dolgot. A legnyersebb anyagi érdek iíjra erkölcsi motívumokat fog keresni és a »nem adózunk« nyersen anyagias álláspontja igyekszik magát kendőzni. Megint fogunk hallani destrukcióról és annak az ellenkezőjéről, amikor pedig valóban csak egyről lesz szó, arról, hogy ki fizessen és ki ne ül. Volna egy indítványunk: fizessen mindenki. Minden magyar ember fizessen Magyarországnak. Fizessen mindenki, tekintet nélkül arra, hogy hol lakik, városban vagy falun, és tekintet nélkül arra, hogy minő ingó vagy ingatlan értékekbe, agrár vagy merkantil vállalkozásokba tudta átmenteni az ő vagyoni plusszát. És mindenekelőtt : az fizessen, aki tud, akinek van miből. De az aztán válogatás nélkül, akár búza-, akár börzevalutában tudta értékesíteni konjunktúráját ezeknek a »nehéz idők«-nek, amelyek egyes szerencsések számára, úgy véljük, még mindig nagyon is könnyűek. Nehogy félreértsenek. Nem badar harci kiáltást hangoztatunk vagyon és vállalatok ellen. Mi maradna akkor, ha megölnék azt a kevés egészséges magyar vállalatot is, ami itt úgy ahogy mégis csak tudott helytállni ? L’arit pour Tart pusztítani a gazdagságot ! Őrültség. Hiszen ha a gazdagokból szegényeket csinálnánk, akkor a mai szegények még a mostaninál 33 szegényebbek lennének. Nem erről van szó. De igenis arról, hogy tessék a kényszerkölcsönt egy igazságos adókulcs szerint kivetni. Senkit sem aránytalanul megterhelni, de a szegényt fokozatosan kímélni, a gazdagot pedig igazságosan megadóztatni és pedig tekintet nélkül arra, hogy éjszaka hol hajtja álomra fejét, városi vagy falusi lakásban. Modern, igazságos adópolitika számára az ilyen disztinkciók már régen megszűntek. Itt csak egy van és egy lehet: egyenlő és arányos teherviselés, a köztelkeknek az az igazságos proporciója, ami a nagy nyugati demokráciákban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban már régen kialakult, mégpedig az ország javára és egyetlen állampolgárnak se kárára. Ez az egyenlő teherviselés nagyszerűen megállta a próbát a ■háborúban is, amit a nyugati hatalmak többek közt talán azért is győztek, mert náluk nem létezett egy adózási, helyesebben: nem adózási oligarchia, hanem a közterhek megoszlottak egyenlően, arányosan, igazságosan. Progresszíven — így hívják ezt az adótechnika^ műnyelvén, őket— a progresszív adózás átsegítette a háborún, minket átsegíthet ezen a háborúsan a kemény békén, amit egyesek most egy adóosztályharccal akarnának megbontani úgy, hogy megint mesterséges ellentéteket idéznének városi és falu közé. Epcote Dupini di Monza grófot az olasz kormány kinevezte budapesti követnek (A Magyarország tudósítójától.) Néhány nap előtt megírta Az Est, hogy az olasz korlmány "budapesti követsége élére, a váratlanul elhunyt Castagneto herceg örökébe, Kreolo Durini grófot szándékozik kinevezni. Akkori információnk helyesnek bizonyult, mert, amint ma a Magyarország tudósítója abszolút hiteles forrásból értesül,az olasz királyi kormány kinevezési aktusa immár befejezett tény. Kreolo Durini di Monza gróf, az új budapesti olasz követ, 1871 július 12-ikén született Gerla Minore-ban. Diplomáját 1901-ben szerezte a fiumei R. Istituto di scienze sociali-n. K külügyi, illetőleg diplomáciai szolgálatban 1903 óta van. Mint az olasz diplomáciai testület egyik kiváló tagja, változatos és érdekes pályát futott meg már eddig is, amennyiben hazája külpolitikáját kitűnő képességekkel szolgálta Szentpétervárott (1904), Konstantinápolyban (1900), Berlinben (1906). Most már hoszszabb idő óta a római külügyminisztériumba van beosztva, míg most Mussolini bizalma a magyarországi olasz követség vezetését ruházta reá. Értesülésünk szerint Durini gróf már rég, közelebb Budapestre érkezik. Szmrecsányi Anna. Walkó Lajos miniszter: », A szükségrendelettel behajtott pénzből a költségvetés március-áprilisi deficitjét fedezik** Vargha államtitkár szerint a közönség már tegnap megkezdte a kényszerkölcsön befizetését. — Eddig több száz millia folyt be. — Felszólalások a konjunkturális vagyon ellen. — A tizenkettes bizottság Ülése (A. r Magyarország tudósítójától.) Az egységes párt 12-es bizottsága, ma délelőtt féltizenegy órakor Walkó Lajos helyettes pénzügy- miniszter képviselőházi dolgozószobájában harmadik értekezletét tartotta. Az értekezleten megjelent a 12-es bizottság valamennyi tagja és közben megérkezett Bethlen István gróf miniszterelnök is, szintén résztvett az értekezleten, amely fél kettőkor ért véget. A két legutóbbi ülésen a 12-es, bizottsági tagjai, Szabó Sándor és Szijj Bálint kivételével, valamennyien ismerttették kívánságaikat, már e maradt azutáia Szabó Sándor ésSzijj Bálint felszólalása. Szabó abból a gondolatkörből indult ki, hogy a jövedelmi és a vagyonadó nem mutatkozik igazságos és méltányos alapnak arra nézve, hogy ezen az alapon viselje az ország az úgynevezett belföldi kelcsön terhét. Új erőforrásokat kell tehát keresni. A felvetett ,eszmékből helyesnek találja a imlorizálatlan jegyintézeti direkt-hitelek megfogását, továbbá az utoló négy évben szerzett ingatlanok tulajdonosainak bevonását a kényszerkölcsönbe, különösen a házak és a földek tulajdonosainak bevonását, mert teljesen helytálló az a feltevés, hogy : az ingatlanvásárlás konjunkturális vagyonból történt. Amennyiben az új tulajdonos kimutatja, hogy nem konjunkturális vagyonból szerezte ingatlanát, hanem például öröklés útján, annak birtoka természetesen mentesíttetik. Hibáztatja, hogy elejétől fogva úgy beszéltek a belső kölcsönről, mint elveszett pénzről, második vagyonvártságról, vagy hadikölcsönjegyzésről. Február 2 bikától kezdve mi már olyan ország vagyunk, amelynek költségvetése stabilizált. A költségvetési egyensúly helyreálltával a mi külföldi hitelünk okvetlenül növekedni, fog. Meg kell kísérelni, hogy a belföldi kölcsön önkéntes jegyzésére bocsássanak ki felhívást és világosítsák fel a közönséget, hogy a belföldi kölcsön a közönség részéről tulajdonképpen valorizáltan adott, hitel, amely valorizáltan foggyümölcsözni is. A belföldi kölcsön tehát éppen olyan, mint a külföldi kölcsönkötvények. Az önkéntes jegyzés sikere érdekébenmódozatokat kell keresni arra nézve, hogy ennek bomlását növelje. A bonitás növelésére—véleménye szerint — alkalmas mód volna összekapcsolni a belső kölcsönt a fegyintézet alapításával, vagyis helyesnek tartaná, ha kimondanák, hogy azok jogosultak a jegyintézeti részvények jegyzésére, akik belföldi kölcsönt is jegyeznek. A bonitás növelésére felvetette továbbá azt az ötletet, hogy nem lehetne-e a vagyonváltság címén természetben leadott föl-elek jövedelmét — ami most már a költségvetésben szerepel — lekötni a belföldi kölcsön kamatainak fedezésére. Bethlen István gróf miniszterelnök későbbi felszólalása során felvilágosittta a 12-es bizottságot arra''Vonatkozóikig, hogy Magyarország összes jövedelmei le vannak kötve, először a trianoni békeszerződés alapján a jóvátételre, — tehát a jóvátételt bizottság az első igénylő — másodszor a külföldi kölcsönre, úgy, hogy a belső kölcsönre tulajdonképpen csak harmadsorban volna leköthető a vagyonváltsági földek jövedelme. Szabó Sándor erre azt jegyezte meg, hogy ez nem változtat a dolog lényegén, mert mégis biztonságot szolgáltat az a tudat, hogy egész költségvetésünk fedezet a jóvátételre és a külföldi kölcsönre is. Szabó beszéde további során fölhozta, hogy a külföldi biztosító társulatokat, amelyeknek Magyarországon székhelye és vagyona van, erősebben kell igénybe venni Tolmácsolta ezután a halamenti birtokosok kívánságát. Azok a birtokosok ugyanis, akiknek birtokai egy része megszállt területen van, földjük után ott is fizetik a jövedelmi és vagyonadót, az a kérésük tehát, hogy a földjük után itt fizetett jövedelmi és vagyonadó után ne vessenek ki rájuk kényszerkölcsönt. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell arra lenni, hogy■ k kényszerkölcsön nyomán ne támadjon pénzhiány, ne álljon elő a. _ gazdasági életben zökkenés-s mert ez munkanélküliséget is eredményezne.szabó Sándor után Szijj Bálint szólalt fel és azt kívánta, hogy « lát minimumot. .■50.000 koronáról emeljék fel 200.000 koronáig. Vargha Imre pénzügyi államtitkár erre azt a megjegyzést tette, hogy az ötvenholdas gazdák is mentesülnének a belföldi kölcsön fizetése alól. Szijj Bálint válaszképpen hangsúlyozta, hogy amennyiben önkéntes jegyzés útján elegendő összeg jön egybe, bátran lehet az ötvenholdas kisgazdákat is mentesíteni. Figyelemmel kell lenni az emberek teljesítőképességére. Ebben az időszakban már a harminc-negyvenholdas gazdának sincs semmi, eladnivalója. Szijj Taplón nem osztja mindenben Szijj Bálintnak a létminimumra vonatkozó ■megállapítását, ezzel szemben a nagyvagyonok erősebb megterhelését óhajtja. Hangsúlyozta, hogy azokra, akik tízmillió jövedelmi és vagyonadót fizetnek, még külön pótlékot is ki kell vetni. Az elhangzott felszólalások után Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter szólalt fel és kijelentette, hogy a bizottság tanácskozásán elhangzott felszólalásokat a pénzügyminisztériumban feldolgozzák, a pénzügyminisztériumnak rendelkezésére álló sta-t tisztikai adatokkal összevetik, megvizsgálják, mi vihető át a gyakorlati életbe és mit kell mellőzni főleg abból a szempontból, hogy igazságtalanság jobbra és balra egyarántelkerültessék. A bizottságban elhangzott észrevételek alapulvételével készül a belföldi kölcsön kibocsátásáról szóló törvényjavaslat és ennek a tervezetét a jövő héten bemutatják a tizenketétes bizottságnak. Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter"kijelentette"még" aizottsági ülésén, hogy