Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

1 'írr TVf . \ - i­n­tersPCR tu­t^\ M­mWOO kopona MAGYARORSZÁG —-——y..'.­.. oji jss....u­fi.. .ga.'.urjTr— ^ BUDAPEST, 1924 MÁRCIUS 1. SZOMBAT XXXI. ÉVFOLYAM 51. SZÁM Adó-oligarchia Mintha a kezdődő kurzus hadállásai­nak kontúrjai bontakoznának ki újra.­ A mesterségesen szított ellentét falu és vá­ros közt, a jelszópolitika, amely mögött önzés, haszonkeresés, olykor zsugoriság húzódott meg. Akkor arról volt szó, hogy ki volt a »hazaáruló« és ki nem. Ma az akkori szótárt lefordítják egy közvetle­nebb és emberibb nyelvre. Ma így szól a tétel: ki fizessen adót és ki nem ? Ez leg­alább őszinte beszéd, takargatás nélkül­­való. Meddig így ! Megnyugtatunk min­denkit, nem sokáig. Mert ma, a zsebek első pánikjában kimondják ugyan nyersen, hogy itt az adóról van szó, arról, hogy: te fizess és ne én. De holnapra már átfes­tik a dolgot. A legnyersebb anyagi érdek iíjra erkölcsi motívumokat fog keresni és a »nem adózunk« nyersen anyagias állás­pontja igyekszik magát kendőzni. Megint fogunk hallani destrukcióról és annak az ellenkezőjéről, amikor pedig valóban csak­ egyről lesz szó, arról, hogy ki fizessen és ki ne ül. Volna egy indítványunk­: fizessen min­denki. Minden magyar ember fizessen Ma­gyarországnak. Fizessen mindenki, tekin­tet nélkül arra, hogy hol lakik, városban vagy falun, és tekintet nélkül arra, hogy minő ingó vagy ingatlan értékekbe, agrár vagy merkantil vállalkozásokba tudta át­menteni az ő vagyoni plusszát. És minde­nekelőtt : az fizessen, aki tud, akinek van miből. De az aztán válogatás nélkül, akár búza-, akár börzevalutában tudta értékesí­teni konjunktúráját ezeknek a­ »nehéz idők«-nek, amelyek egyes szerencsések szá­mára, úgy véljük, még mindig nagyon is könnyűek. Nehogy félreértsenek. Nem badar har­ci kiáltást hangoztatunk vagyon és válla­latok ellen. Mi maradna akkor, ha meg­ölnék azt a kevés egészséges magyar vál­lalatot is, ami itt úgy ahogy mégis csak tudott helytállni ? L’arit pour Tart pusztí­tani a gazdagságot ! Őrültség. Hiszen ha a gazdagokból szegényeket csinálnánk, akkor a mai szegények még a mostaninál 33 szegényebbek lennének. Nem erről van szó. De igenis arról, hogy tessék a kény­­szerkölcsönt egy igazságos adókulcs sze­rint kivetni. Senkit sem aránytalanul meg­terhelni, de a szegényt fokozatosan kímél­ni, a gazdagot pedig igazságosan megadóz­tatni és pedig tekintet nélkül arra, hogy éjszaka hol hajtja álomra fejét, városi vagy falusi lakásban. Modern, igazságos adópolitika számára az ilyen disztinkciók már régen megszűntek. Itt csak egy van és egy lehet: egyenlő és arányos teher­viselés, a köztelkeknek az az igazságos proporciója, ami a nagy nyugati demokrá­ciákban, Angliában,­­ Franciaországban, Olaszországban már régen kialakult, még­pedig az ország javára és egyetlen állam­polgárnak se kárára. Ez az egyenlő teher­viselés nagyszerűen megállta a próbát a ■háborúban is, amit a nyugati hatalmak többek közt talán azért is győztek, mert náluk nem létezett egy adózási, helyeseb­ben: nem adózási oligarchia, hanem a köz­terhek megoszlottak egyenlően, arányosan, igazságosan. Progresszíven — így hívják ezt az adótechnika^ műnyelvén, őket— a progresszív adózás átsegítette a háborún,­ minket átsegíthet ezen a háborúsan a ke­mény békén, amit egyesek most egy adó­osztályharccal akarnának megbontani úgy, hogy megint mesterséges ellentéteket idéz­nének város­i és falu közé. Epcote Dupini di Monza grófot az olasz kormány kinevezte budapesti követnek (A Magyarország tudósítójától.) Néhány­­ nap előtt megírta Az Est, hogy az olasz kor­­l­mány "budapesti követsége élére, a váratlanul elhunyt Castagneto herceg örökébe, Kreolo Durini grófot szándékozik kinevezni. Akkori információnk helyesnek bizonyult, mert, amint ma a Magyarország tudósítója ab­szolút hiteles forrásból értesül,­­az olasz királyi kormány kinevezési aktusa immár befejezett tény. Kreolo Durini di Monza gróf, az új buda­pesti olasz követ, 1871 július 12-ikén született Gerla Minore-ban. Diplomáját 1901-ben szerezte a fiumei R. Istituto di scienze sociali-n. K kül­ügyi, illetőleg diplomáciai szolgálatban 1903 óta van. Mint az olasz diplomáciai testület egyik kiváló tagja, változatos és érdekes pá­lyát futott meg már eddig is, amennyiben ha­zája külpolitikáját kitűnő képességekkel­­ szol­gálta Szentpétervárott (1904), Konstantinápoly­ban (1900), Berlinben (1906). Most már hosz­­szabb idő óta a római külü­gyminisztériumba­ van beosztva,­­ míg most Mussolini bizalma a magyarországi olasz követség vezetését ru­házta reá. Értesülésünk szerint Durini gróf már rég, közelebb Budapestre érkezik. Szmrecsányi Anna. Walkó Lajos miniszter: », A szü­kségrendelet­tel behajtott pénzből a költ­ségvetés március-áprilisi deficitjét fedezik** Vargha államtitkár szerint a közönség már tegnap megkezdte a kényszerkölcsön befizetését. — Eddig több száz millia folyt be. — Felszólalások a konjunkturális vagyon ellen. — A tizenkettes bizottság Ülése (A. r Magyarország tudósít­ójától.) Az egy­­séges párt 12-es bizottsága, ma délelőtt féltizen­egy órakor Walkó Lajos helyettes pénzügy-­ miniszter képviselőházi dolgozószobájában har­madik értekezletét tartotta. Az értekezleten megjelent a 12-es bizottság valamennyi tagja és közben megérkezett Bethlen István gróf mi­niszterelnök is, szintén résztvett az értekezleten, amely fél kettőkor ért véget. A két legutóbbi ülésen a 12-es, bizottsági tagjai, Szabó Sándor és Szijj Bálint kivételével, valamennyien ismer­ttették­ kívánságaikat,­­ má­r e­ maradt azutáia Szabó Sándor és­­Szijj Bálint felszólalása. Szabó abból a gondolatkörből indult ki, hogy a jövedelmi és a vagyonadó nem mutat­kozik igazságos és méltányos alapnak arra nézve, hogy ezen az alapon viselje az ország az úgynevezett belföldi kelcsön terhét. Új erőfor­rásokat kell tehát keresni. A felvetett ,eszmék­ből helyesnek találja a imlorizálatlan jegyinté­zeti direkt-hitelek megfogását, továbbá az utoló négy évben szerzett ingatlanok tulajdo­nosainak bevonását a kényszerkölcsönbe, külö­nösen a házak és a földek tulajdonosainak be­vonását, mert teljesen helytálló az a feltevés, hogy : az ingatlan­vásárlás konjunkturális vagyon­ból történt. Amennyiben az új tulajdonos kimutatja, hogy nem konjunkturális va­gyonból szerezte ingatlanát, hanem például öröklés útján, annak birtoka természetesen mentesíttetik. Hibáztatja, hogy elejétől fogva úgy beszél­tek a belső kölcsönről, mint elveszett pénzről, második vagyonvártságról, vagy hadikölcsön­­jegyzésről. Február 2­ bikától kezdve mi már olyan ország vagyunk, amelynek költségvetése stabilizált. A költségvetési egyensúly helyreálltával a mi külföldi hitelünk okvetlenül növekedni, fog. Meg­ kell kísérelni, hogy a belföldi kölcsön önkéntes jegyzésére bo­csássanak ki felhívást és világosítsák fel a közönséget, hogy a belföldi kölcsön a­­ közönség részéről tulajdonképpen valori­­záltan adott, hitel, amely valorizáltan fog­gyümölcsözni is. A belföldi kölcsön tehát éppen olyan, mint a külföldi kölcsönköt­­vények. Az önkéntes jegyzés sikere érdekében­­mó­dozatokat kell keresni arra nézve, hogy ennek bomlását növelje. A bonitás növelésére­­—véle­ménye szerint — alkalmas mód volna össze­kapcsolni a belső kölcsönt a fegyintézet alapí­tásával, vagyis helyesnek tartaná, ha kimonda­nák, hogy azok jogosultak a jegyintézeti rész­vények jegyzésére, akik belföldi kölcsönt is jegyeznek. A bonitás növelésére felvetette to­vábbá azt az ötletet, hogy nem lehetne-e a vagyonváltság címén természetben leadott föl-­­elek jövedelmét — ami most már a költségvetés­ben szerepel — lekötni a belföldi kölcsön kama­­tainak fedezésére. Bethlen István gróf miniszterelnök későbbi felszólalása során felvilágosittta a 12-es bizottságot arra''Vonatkozóikig, hogy Ma­gyarország összes jövedelmei le vannak kötve, először a trianoni békeszerződés alapján a jó­­vátételre, — tehát a­ jóvátételt bizottság az első igénylő — másodszor a­ külföldi kölcsönre, úgy, hogy a belső kölcsönre tulajdonképpen csak harmadsorban volna leköthető a vagyonvált­­sági földek jövedelme. Szabó Sándor erre azt jegyezte meg, hogy ez nem változtat a dolog­ lényegén, mert mégis biztonságot szolgáltat az a tudat, hogy egész költségvetésünk fedezet a jóvátételre és a kül­földi kölcsönre is. Szabó beszéde további során fölhozta, hogy a külföldi biztosító társulato­kat, amelyeknek Magyarországon székhelye és vagyona van, erősebben kell igénybe venni Tolmácsolta ezután a halamenti birtokosok kívánságát. Azok a birtokosok ugyanis, akiknek birto­kai egy része megszállt területen van, földjük után ott is fizetik a jövedelmi és vagyonadót, az a kérésük tehát, hogy a földjük után itt fi­zetett jövedelmi és vagyonadó után ne vesse­­­nek ki rájuk kényszerkölcsönt. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell arra lenni, hogy­­■ k kényszerkölcsön nyomán ne támadjon pénzhiány, ne álljon elő a. _ gazdasági életben zökkenés-s mert ez munkanélküliséget is eredményezne.­­szabó Sándor után Szijj Bálint szólalt fel és azt kívánta, hogy « lát minimumot. .■50.000 koronáról emeljék fel 200.000 koronáig. Vargha Imre pénzügyi államtitkár erre azt a megjegyzést tette, hogy az ötvenholdas gaz­dák is mentesülnének a belföldi kölcsön fizeté­se alól. Szijj Bálint válaszképpen hangsúlyozta, hogy amennyiben önkéntes jegyzés útján elegendő összeg jön egybe, bátran lehet az ötvenholdas kisgazdákat is mentesíteni. Figyelemmel kell lenni az emberek teljesítőképességére. Ebben­ az időszakban már a harminc-negyvenholdas gaz­dának sincs semmi, eladnivalója. Szijj­ Taplón nem osztja mindenben Szijj Bálintnak a létminimumra vonatkozó ■megál­lapítását, ezzel szemben a nagyvagyonok erő­sebb megterhelését óhajtja. Hangsúlyozta, hogy azokra, akik tízmillió jövedelmi és vagyonadót fizetnek, még külön pótlékot is ki kell vetni. Az elhangzott felszólalások után Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter szólalt fel és kijelentette, hogy a bizottság tanácskozásán elhangzott felszólalásokat a pénzügyminisztériumban feldolgozzák, a pénz­­ügyminisztériumnak rendelkezésére álló sta-t tisztikai adatokkal összevetik, megvizsgálják, mi vihető át a gyakorlati életbe és mit kell mellőzni főleg abból a szempontból, hogy igaz­ságtalanság jobbra és balra egyaránt­­elkerül­­tessék. A bizottságban elhangzott észrevételek alapulvételével készü­­l a belföldi kölcsön kibo­csátásáról szóló törvényjavaslat és ennek a tervezetét a jövő héten bemutatják a tizenket­­étes bizottságnak. Walkó Lajos helyettes pénz­­ügyminiszter"kijelentette"még" a­­­izottsági ülé­sén, hogy

Next