Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
MAGYARORSZÁGBudapest, 1924 március 1. szombat *1 t a kölcsönt olyan összegben számítják, hogy két hónapon fedezze az állami költségvetés hiányait. Ez körülbelül 1401 milliárdot tesz ki. Ennek az összegnek a fedezetéről van szó. A kibocsátott szükségrendelet március és április hónapokra óhajtja fedezni a hiányt, amely ezekben a hónapokban összesen körülbelül 500 trilliárdot tesz ki. Ennek fedezésére szolgálna az 1923. évben kivetett jövedelmi adó négyszerese, amely12989 millió és az 1923. évre kivetett vagyonadó hatszorosa, amely 110689 millió, összesen tehát 523678 millió korona. idővel a kormány a költségvetési hiány fedézzetére nem akarja a bankóprést igénybe venni, mert ezújból csak a korona zuhanását eredményezné, szükséges, hogy a kibocsátott szükségrendeletben megállapított összegek befolyjanak, éspedig március 10-ig 30%, március 31-ig 35%, április 30-ig 35 % . Vargha Imre államtitkár hozzáfűzte még, hogy a pénzügyminiszter értesülése szerint a tegnapi napon a belföldi kölcsön fizetésére már többszázmillió korona befolyt és a közönség körében megindult a befizetés a belső kölcsönre. Bethlen István gráf minisztereinek a bizottság előtt rámutatott arra, hogy menynyire vigyázni kell az igazságtalanságok kiküszöbölésére, mert akármilyen tetszetős is egy és más fölvetett eszme, amikor a számok világánál nézik, azt látják, hogy a legtisztább számok mellett is könnyen fölmerülhetnek igazságtalanságok. Arra kell törekedni, hogy ezeket minél kisebb térre szorítsuk. A tizenkettes bizottság tizenkét pontba Ma egyébként a 12-es bizottság ülésén a szóba került egész anyagot ma újból átvitatták és a vitában az értekezlet valamennyi tagja részt vett. A bizottság óhajait tizenkét pontba foglalta. Ezek a pontok a következők : 1. A belföldi kölcsön alapja a jövedelem és vagyonadó marad, azonban ennél bizonyos minimumot és progressziót, állapítanak meg, amelyet a pénzügyminisztérium dolgoz fel és foglal paragrafusokba. A jövedelem és vagyonadón kívül bizonyos pótlékot fizet több kategória és ezáltal a jövedelem és vagyonadóra megállapított sokszorozó kisebb lesz. 2. A pénzintézetek bevonása a Pénzintézeti Központ kúriális beosztása alapján. a. Más részénytársaságok beonása éspedig először * texssfáta jcBSTEettt papír-csíira bizonyos ssíjxkSísS* kivetése azzal a kikötéssel, hogy minden vállalat saját papírjában köteles a kivetett százalékot leadni, másodszor a tőzsdén nem jegyzett papírokra is bizonyos százalék kivetése. 1. A kereskedelmi cégek és a tőzsdebizományosok bevonása az értékpapírforgalmi adó alapulvételével. 5. A legutóbbi négy esztendőben mutatkozó ingatlanforgalom megadóztatása a vételár alapulvételével. 6. A hitbizományok külön megterhelése kényszerkölcsön címén 5% erejéig. Ezen a címen összesen 300 milliárdot remélnek. 7. A Jegybank részvényei jegyzésének és a kényszerkölcsönnek junkuimba hozatala. 8. A vagyonváltság hátralékosoknak, külön pótlékolása. Azokra az ingó vagyonokra ugyanis, amelyek a vagyonváltságot később fizették be és a korona időközben beállott romlása folytán előnyhöz jutottak, külön pótlékot kell kivetni. 9. A valorizálatlan hitelt élvezők ezen a címen pótlékolandók. 10. Azok, akik a belföldi kölcsön előlegére kivetett összeget, tehát a jövedelmi adó négyszeresét, illetve a vagyonadó hatszorosát a kontertíptált három részlet helyett egyszerre fizetik le, kedvezményben részesítendő!... 11. A 10 millión felül való jövedelmi adó szintén bizonyos percent többletet fizet, a progresszivitáson felül, ugyanígy a tízmilliónál nagyobb vagyonadó is. 12. Azok, akikre 1923-ban vetettek ki először jövedelmi és vagyonadót, 50 százalékig terjedő pótlékot kötelesek fizetni. tisissap millisztari értekezlet iSSnt a szanálási tart??! ■ A kormány ma, pénteken délután nem tartja meg a szokásos heti minisztertanácsot, hanem a szanálási tervezet megvitatására szűkebb körű miniszteri értekezlet lesz, amelyen Heuden István gróf miniszterelnök résztelétével részt vesznek Daruváry Géza külügyminiszter, Walkó Lajos helyettes pénz- ügyminiszter, Vass József népjóléti miniszter, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, aki a magyar kormány összekötője lesz, a kormány és Harding főbiztos között. A rendes ,heti minisztertanácsot, holnap, szombaton délután öt órakortartják meg s akkor tárgyalják a lakbér és lakásügyet. Jöv® Szét közepén érkezik az antant kölcsönüügyi bizottság A Jóvátétel!Bizottság ismeretes.határozata folytán, a magyar kölcsön ügyében kiküldött antant-bizottság, érkezése a napokban lesz aktuális. A Magyarország munkatársát a külügyminisztériumban úgy informálták, hogy ez a bizottság már jóformán minden nap megérkezhet Budapestre, mert idejövetele nincs kitűzött naphoz kötve. A külügyminisztérium véleménye szerint azonban a legvalószínűbb az, hogy a bizottság a jövő hét közepén érkezik meg. Értesülésünk szerint a delegáció elnöke Jansky, a belga Nemzeti Bank elnöke lesz. Petrichevrich-s Horváth Emil báró államtitkár fellép a pcsES’cau kerületben A közelmúltban sok szó esett Straluss István marcali kerületének sorsáról, kapcsolatban azokkal a hírekkel, amelyek szerint a pénzügyi ellenőrző bizottságmagyar tagjának Strauss Istvánt fogják delegálni, aki ez esetben lemond mandátumáról. Tól értesült, forrásból úgy tudjuk, hogy ebben az esetben az egységes párt Petrichevich-Horváth Emil bárót, a népjóléti minisztérium államtitkárát lépteti fel a marcali kerületben, ahol az államtitkár megválasztása előreláthatólag , egyhangúan fog megtörténni. Korai ágy párti cáfolat e gazdák kési,s erkölcsin mengatonáról A KOT jelenti. A ma reggeli lapok egy részében olyan hírek jelentek meg, hogy a kormánypárt kisgazdapárti tagjai között bizonyos elégedetlenség nyilvánult meg a kényszerkölcsön és az ezzel kapcsolatos valorizáció kérdésével szemben. Illetékes helyen a pártvezetőség részéről azt a kijelentést tették, hogyaz ilyen elégedetlenségre vonatkozó hírek a valóságnak nem felelnek meg. Természetes dolog, hogy úgy a kisgazda képviselők, mint a kormánypárt többi tagjai is komolyan és igen alaposan foglalkoznak a kormánynak a valorizáció és a kényszerkölcsönre vonatkozó javaslatával. De ez a törekvés is teljesen a kormánypártpolitikai keretein belül mozog és semmiféle elégedetlenségről vagy, ilyen irányú mozgalomról szó sincs. A nemzetgyűlési képviselők ismerjék meg a mezőgazdasági munka örömeit, fáradságát és hasznát“ Mayer János invitálja a képviselőket, hogy tanulmányozzák a mezőgazdasági munkát is (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlési képviselők ma folytatták a budapesti nagyobb iparvállalatok telepeinek megtekintését- Ma a gumigyárban voltak, ahol Papp Géza báró, az igazgatóság elnöke és Kelemen Lajos vezérigazgató fogadta a képviselőket, akik Mayer János, az egységes párt elnökének vezetése mellett jelentek meg a gyártelepen. Ott voltak Szomjas Gusztáv, dabasi Halász Móric, Erdélyi Aladár, Baross János, Kéthly Anna, Pikler Emil, Szabó József nemzetgyűlési képviselők. A gyártelep megtekintése után az igazgatóság lencsét adott a látogatók tiszteletére és Papp Géza báró köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozván, hogy PÁRIZSI KELITHE] Ezelőtt PHRISIEN GRILL I 'm/Tz’aRÖRA “1 I HESS* -uram REGGeL órakor I I — II .............. c II - tulajdonképpen nincsen ellentét az ipari és Mezőgazdasági érdekeltség között. Mayer János válaszolt Papp Géza szavaira és maga is fontosnak tartja, hogy a törvényhozók közvetlenül is ismerkedjenek meg a különböző termelési ágak viszonyaival és felvetette azt az indítványt is, hogy a képviselők ne csak a gyártelepeket nézzék meg, hanem menjenek el oda is, ahol megismerhetik a mezőgazdasági munkát és annak eredményeit. Barabás Samu képviselő pedig azt az indítványt vetette fel, hogy kötelezni kellene a kereskedőket arra, hogy tüntessék fel az egyes iparcikkek magyar eredetét, mert hiszen még most is széltében-hosszában az a hír van elterjedve, hogy nagyon sokat importálnak külföldről, holott idehaza,is készülnek már olyan cikkek, amelyek bátran felvehetik a versenyt a külföldi ipar hasonló cikkeivel. Pikler Emil örömmel, fogadja Mayer indítványát és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a nemzetgyűlési képviselők igyekezzenek közvetlenül megismerni a mezőgazdasági munka fáradságát, hasznát és örömeit. Tönkremnegy-e Franciaországi írta: Beck Lajos A francia frank esése és az államháztartás bevételeinek fokozására a kamara által imént megszavazott drákói rendszabályok Franciaország gazdasági helyzetére terelték a figyelmet. Már arról, kezdtek suttogni, hogy a frank a német márka, sorsára juthat Franciaország gazdasági élete, bomlásnak indul. A valóságban azonban a franciák közgazdasága a, háború óta soha nem álmodott virágzást ért el, nagy ellenfelének leverése és legfontosabb természeti kincseinek: szenének, kokszának, vasának és acéljának, elvételével. Ennek köszönheti, hogy ma Európa legnagyobb és a világ második vastermelő, de vasfogyasztó államává is vált. Nyersvas termelése 1923 decemberében 51 ezer tonna volt, 50 ezer tonnával több, mint 1922 decemberében. Acél produkciója pedig 111 ezer, tonnával több volt 1923 decemberben, mint egy évvel azelőtt. Ez óriási vas- és acéltermelés Németország, víznének felhasználásával a gépipar és különösen a mezőgazdasági gépipar nagyszabású fellendüléséhez vezetett, ami azután a mezőgazdaság fejlesztését is elősegíti. A többtermelés elősegítésére megnyitott újabb hitelforrások ugyanis igen ügyesen ennek a fellendült mezőgazdasági gépgyártásnak előmozdítására használtatnak fel, amennyiben e beruházási hitelt főképpen mezőgazdasági gépek beszerzésére utalványozzák. Így azután a legutóbbi időkben, a kamarában annyit feszegetett németpusztította vidékeken százszámra látja az ember az elfutó vonat ablakából, hogyan szánt apróformátumú motorokével a kisgazda, micsoda nagyszerű, vetőgépek járják ,a földet A francia frank annyit emlegetett leromlása ezidőszerint még csak hasznára válik, a francia iparnak. ■ " A ma is annyira rettegett német verseny, a német valuta pillanatnyi stabilizációja folytán megbénult, míg ellenben a francia frank értékcsökkenése kiviteli prémiumként hat a külfölddel szemben a francia iparcikkek javára." Ezért özönlötték el a frank esésének hírére nem csupán a valutaspekulánsok, hanem az egész világ kereskedői Párizst és a nagy francia gyártelepeket, mert azt hitték, hogy itt is Ausztria és Németország példájára megindul majd a nagy végeladás,a nemzet kiárusításai. Az analógia azonban nem bizonyult találónak. Mert amíg különösen Ausztriában, de Németországban is a külföld sáskahada az örvény szélére került országot tényleg kivásárolta, Franciaország aránylag csekély és a frank esésével lépést nem tartó áremeléssel játszi könnyedséggel ontotta a külföldnek iparcikkeit, mert éjjel-nappal dolgozó vas- és szénbányái, kohói, textilgyárai, selyemszövődéi és luxusipara lépést tud tartani a folyton növekedő kereslettel. Hogy sem a Schneider—Creusel-csoportot, sem a Be Wendel-koncernt nem rémítette meg a külföldnek ez a rohama, mutatják a drágulási indexszámok, amelyek sem a nagykereskedelmi, sem a dlolaláraknál meglepő emelkedést nem tüntetnek fel. A munkabérekben említésre érdemes emelkedés, nincs a munkanélkjüliségál, pedig egyáltalán nem ismerik, dacára a rekonstrukcionális munkák teljes lecsökkentésének, úgyhogy az év folyamán alig Volt Nagy- Franciaországban 4000—4000 .munkanélküli. Ezeknek a kedvező viszonyoknak következtében külkereskedelmi mérlege is kedvezően alakul. Iparcikkekben 3.900.000.0090 frank értékben, , azaz csaknem 33%-kal többet vitt ki 1923-ban, mint az előző évben; élelmiciklekben 1.300.000.000 frankkal, nyersanyagban 3.500.000.000 frankkal nagyobb értéket vitt ki, mint 1922-ben. Pénzügyi helyzetét pillanatnyilag félrebillentette az a makacs, még a háború lázában fogant politika, mely nem akarja belátni azt az igazságot, hogy, az ártatlanul kiontott emberiérért, értelem nélkül, elpusztított emberi javakért és kultúráért a győzteseknek épúgy meg kell fizetni, mint a legyőzötteknek. Amikor Franciaország közszelleme annak tudatára ébred, hogy a háború pusztításainak helyreállításához neki is hozzá kell járulnia, pénzügyi helyzete rövid idő alatt helyreállhat. Egy nemzet, amely, olyan hatalmas természeti kincsek, fejlett ipar és kiművelt munkásság fölött rendelkezik; egy nemzet, amely az utolsó öt év adta elő,itt versenytársa féleit tényleg annyira ki tudta használni: nem kell, hogy kétségbeessék sorsa felett. A most megszavazott 20%-os adóemelés mutatja, hogy a francia közvélemény hális a helyes útra tért. Ebből az adójövedelemből, bár a francia adózóra fejenként 12 frankkal nagyobb összadót jelent, mint amennyit az angol fizet, 7000 millió frank többlet fog az állampénztárba befolyni s a német reparáció kérdésének kiég ez évben várható, megoldásanéhányj hónap, alatt ki fogja egyenlíteni a rendkívüli költségvetés még fenmaradó hiányait. Akkor pedig megkezdődhet a nagy verseny Európa iparos nemzetei között. De Franciország máris olyan könnyű súllyal indul, hogy néhány esztendeig maga mögött fogja hagyni versenytársait. ARANY, EZÜST BEVÁLTÁS IV., Vármegye ucca 7. sz. — Pénztári órák 9 órától 6-ig m BOLONDEST&Y fk Jrg’jr: előrevdlhatók a 3.zkr.házi Élet boltjáncm