Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

MAGYAR­ORSZÁG­­Budapest, 1924 március 1. szombat *1 t a kölcsönt olyan összegben számítják, hogy két hónapon fedezze az állami költségvetés hiányait. Ez körülbelül 140­1 milliárdot tesz ki. Ennek az összegnek a fedezetéről van szó. A kibocsátott szükségrendelet március és ápri­lis hónapokra óhajtja fedezni a hiányt, amely ezekben a hónapokban összesen körülbelül 500 tr­illiárdot tesz ki. Ennek fedezésére szolgálna az 1923. évben kivetett jövedelmi­ adó négy­szerese­, amely­­12989 millió és az 1923. évre kivetett vagyonadó hatszorosa, amely 110689 millió, összesen tehát 523678 millió korona. idővel a kormány a költségvetési hiány fedéz­zetére nem akarja a bankóprést igénybe venni, mert ez­­újból csak a korona zuhanását ered­ményezné, szükséges, hogy a kibocsátott szük­­ségren­deletben megállapított összegek befoly­janak, és­pedig március 10-ig 30%, március 31-ig 35%, április 30-ig 35 % . Vargha Imre államtitkár hozzáfűzte még, hogy a pénzügyminiszter értesülése szerint a tegnapi napon a belföldi kölcsön fizeté­sére már többszázmillió korona befolyt és a közönség körében megindult a befizetés a belső kölcsönre. Bethlen István gráf minisztereinek a bizottság előtt rámutatott arra, hogy meny­nyire vigyázni kell az igazságtalanságok ki­küszöbölésére, mert akármilyen tetszetős is egy és más fölvetett eszme, amikor a számok világánál nézik, azt látják, hogy a legtisztább számok mellett is könnyen fölmerülhetnek igazságtalanságok. Arra kell törekedni, hogy­­ ezeket minél kisebb térre szorítsuk. A tizenkettes bizottság tizenkét pontba Ma egyébként a 12-es bizottság ülésén a szóba került egész anyagot ma újból átvitatták és a vitá­ban az értekezlet valamennyi tagja részt vett. A bi­zottság óhajait tizenkét pontba foglalta. Ezek a pon­tok a következők : 1. A belföldi kölcsön alapja a jövedelem és va­gyonadó marad, azonban ennél bizonyos minimumot és progressziót, állapítanak meg, amelyet a pénzügy­minisztérium dolgoz fel és foglal paragrafusokba. A jövedelem és vagyonadón kívül bizonyos pótlékot fizet több kategória és ezáltal a jövedelem és va­gyonadóra­ megállapított sokszorozó kisebb lesz. 2. A pénzintézetek bevonása a Pénzintézeti Köz­pont kúriális beosztása alapján. a. Más részénytársaságok beonása éspedig először * texssfáta jcBSTEettt papír-csíira bizonyos ssíjxkSísS* kivetése azzal a kikötéssel, hogy minden vállalat saját papírjában köteles a ki­vetett százalékot leadni, másodszor a tőzsdén nem jegyzett papírokra is bi­zonyos százalék kivetése. 1. A kereskedelmi cégek és a tőzsdebizományo­sok bevonása az értékpapírforgalmi adó alapul­vételével. 5. A legutóbbi négy esztendőben mutatkozó in­gatlanforgalom megadóztatása a vételár alapulvételével. 6. A hitbizományok külön megterhelése kényszerkölcsön címén 5% erejéig. Ezen a címen összesen 300 milliárdot remélnek. 7. A Jegybank részvényei jegyzésének és a­ kény­­szerkölcsönnek junkuimba hozatala. 8. A vagyonváltság hátralékosoknak,­ külön pótlé­­kolása. Azokra az ingó vagyonokra ugyanis, amelyek a vagyonváltságot később fizették be és a korona időközben beállott romlása folytán előnyhöz jutottak, külön pótlékot kell kivetni. 9. A valorizálatlan hitelt élvezők ezen­ a címen pótlékolandók. 10. Azok, akik a belföldi kölcsön előlegére ki­vetett összeget, tehát a jövedelmi adó négyszeresét, illetve a vagyonadó hatszorosát a kontertíptált három részlet helyett egyszerre fizetik le, kedvezményben részesítendő!... 11. A 10 millión felül való jövedelmi adó szintén bizonyos percent többletet fizet, a progresszivitáson felül, ugyanígy a tízmilliónál nagyobb vagyon­adó is. 12. Azok, akikre 1923-ban vetettek ki először jö­vedelmi és vagyonadót, 50 százalékig terjedő pótlékot kötelesek fizetni.­­ tisissap millisztari értekezlet iSSnt a szanálási tart??­! ■ A kormány ma, pénteken délután nem tartja­ meg a szokásos heti minisztertanácsot, hanem a szanálási tervezet megvitatására szű­kebb körű mi­niszteri értekezlet lesz, amelyen Heu­den István gróf miniszterelnök rész­telétével részt­ vesznek Daru­váry Géza külügyminiszter, Walkó Lajos helyettes pénz-­­ ügyminiszter, Vass József népjóléti miniszter, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, aki a magyar kormány összekötője lesz, a kormány és Harding főbiztos kö­zött. A rendes ,heti minisztertanácsot, holnap, szomba­ton délután öt órakor­­tartják meg s akkor tárgyal­ják a lakbér és lakásügyet.­­ Jöv® Szét közepén érkezik az antant kölcsönüügyi bizottság A Jóvátétel!­Bizottság ismeretes.­határozata foly­tán, a magyar kölcsön ügyében kiküldött­ antant-bi­zottság, érkezése­ a napokban­­ lesz aktuális. A Ma­gyarország munkatársát a külügyminisztériumban úgy informálták, hogy ez a­ bizottság már jóformán minden nap megérkezhet Budapestre, mert idejöve­tele nincs kitűzött naphoz­ kötve. A külügyminiszté­rium véleménye szerint azonban a legvalószínűbb az, hogy a bizottság a jövő hét közepén érkezik meg. Értesülésünk szerint a delegáció elnöke Jansky, a belga Nemzeti Bank elnöke lesz. Petrichevrich-s Horváth Emil báró állam­­titkár fellép a pcsES’cau kerületben A közelmúltban sok szó esett Straluss István marcali kerületének sorsáról, kapcsolatban azokkal a hírekkel, amelyek szerint a pénzügyi­ ellenőrző bi­zottság­­magyar tagjának Strauss Istvánt fogják delegálni, aki ez esetben lemond mandátumáról. Tól értesült, forrásból úgy tudjuk, hogy ebben az esetben az egységes párt Petrichevich-Horváth Emil bárót, a népjóléti minisztérium államtitkárát lépteti fel a marcali kerületben, ahol az államtitkár meg­választá­sa előreláthatólag , egyhangúan fog meg­történni. Korai á­gy párti cáfolat e gazdák kési,­s erkölcsin mengatonáról A KOT jelenti.­ A ma reggeli lapok egy részében olyan hírek jelentek meg, hogy a kormánypárt kis­gazdapárti tagjai között bizonyos elégedetlenség nyil­vánult meg a kényszerkölcsön és az ezzel kapcsolatos valorizáció kérdésével szemben. Illetékes helyen a pártvezetőség részéről azt a kijelentést tették, hogy­­az ilyen elégedetlenségre vonatkozó hírek a valóság­­nak nem felelnek meg. Természetes dolog, hogy úgy a kisgazda képviselők, mint a kormánypárt többi tagjai is komolyan és igen alaposan foglalkoznak a kormánynak a valorizáció és a kényszerkölcsönre vonatkozó javaslatával. De ez a törekvés is teljesen a kormánypárt­­poli­tikai keretein belül mozog és semm­iféle elégedetlen­ségről vagy, ilyen irányú mozgalomról szó sincs. ­A nemzetgyűlési képviselők ismerjék meg a mező­­gazdasági munka örömeit, fáradságát és hasznát“ Mayer János invitálja a képviselőket, hogy tanulmányozzák a mezőgazdasági munkát is (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyű­lési képviselők ma folytatták a budapesti nagyobb iparvállalatok telepeinek megtekintését- Ma a gumi­gyárban voltak, ahol Papp Géza báró, az igazgató­ság elnöke és Kelemen Lajos vezérigazgató fogadta a képviselőket, akik Mayer János, az egységes párt elnökének vezetése mellett jelentek meg a gyártele­pen. Ott voltak Szomjas Gusztáv, dabasi Halász Mó­ric, Erdélyi Aladár, Baross János, Kéthly Anna, Pikler­ Emil, Szabó József nemzetgyűlési képviselők. A gyártelep megtekintése után az igazgatóság lencsét adott a látogatók tiszteletére és Papp Géza báró­ köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozván, hogy PÁRIZSI KELITHE] Ezelőtt PHRISIEN GRILL I 'm/Tz’aRÖRA “1 I HESS* -uram REGGeL órakor I I — II .............. c II - tulajdonképpen nincsen ellentét az ipari és Mező­gazdasági érdekeltség között. Mayer János vála­szolt Papp Géza szavaira és maga is fontosnak tartja, hogy a törvényhozók közvetlenül is ismerkedjenek meg a különböző termelési ágak viszonyaival és fel­vetette azt az indítványt is, hogy a képviselők ne csak a gyártelepeket nézzék meg, hanem menjenek el oda is, ahol megismerhetik a mezőgazdasági munkát és annak eredményeit. Barabás Samu képviselő pedig azt az indítványt ve­tette fel, hogy kötelezni kellene a kereskedőket arra, hogy tün­tessék fel az egyes iparcikkek magyar eredetét, mert hiszen még most is széltében-h­osszában az a hír van elterjedve, hogy nagyon sokat impor­tálnak külföldről, holott idehaza,­­is készülnek már olyan cikkek, ame­lyek bátran felvehetik a versenyt a külföldi­ ipar hasonló cikkeivel. Pikler Emil örömmel, fogadja Mayer indítványát és annak a véleményének ad ki­fejezést, hogy a nemzetgyűlési képviselők igyekezze­nek közvetlenül megismerni a mezőgazdasági munka fáradságát, hasznát és örömeit. Tönkremnegy-e Franciaországi írta: Beck Lajos A francia frank esése és az államháztartás bevé­teleinek fokozására a kamara által imént megszava­zott drákói rendszabályok Franciaország gazdasági helyzetére terelték a figyelmet. Már arról, kezdtek suttogni, hogy a frank a német márka, sorsára jut­ha­t Franciaország gazdasági élete, bomlásnak indul. A valóságban azonban a franciák közgazdasága a, há­ború óta soha nem álmodott virágzást ért el, nagy el­lenfelének leverése és legfontosabb természeti kincsei­­­­nek: szenének, kokszának, vasának és acéljának, elvé­telével. Ennek köszönheti, hogy ma Európa legna­gyobb és a világ második vastermelő, de vasfogyasztó államává is vált. Nyersvas termelése 1923 decemberé­ben 5­1 ezer tonna volt, 50 ezer tonnával több, mint 1922 decemberében. Acél produkciója pedig 111 ezer, ton­nával több volt 1923 decemberben, mint egy évvel az­előtt. Ez óriási vas- és acéltermelés Németország, víz­nének felhasználásával a gépipar és különösen a mezőgazdasági gépipar nagyszabású fellendüléséhez vezetett, ami azután a mezőgazdaság fejlesztését is elősegíti. A többtermelés elősegítésére megnyitott újabb hitelforrások ugyanis igen ügyesen ennek a fellen­dült mezőgazdasági gépgyártásnak előmozdítására használtatnak fel, amennyiben e beruházási hitelt főképpen mezőgazdasági gépek beszerzésére utalvá­nyozzák. Így azután a legutóbbi időkben, a kamará­ban annyit feszegetett németpusztította vidékeken százszámra látja az ember az elfutó vonat ablakából, hogyan szánt apróformátumú motoroké­vel a kis­gazda, micsoda nagyszerű, vetőgépek járják ,a földet A francia frank annyit emlegetett leromlása ez­időszerint még csak hasznára válik, a francia iparnak. ■ " A ma is annyira rettegett német verseny, a­­ né­met valuta pillanatnyi stabilizációja folytán meg­bénult, míg ellenben a francia frank értékcsökkenése kiviteli prémiumként hat a külfölddel szemben a francia iparcikkek javára." Ezért özönlötték el a frank esésének hírére nem csupán a valutaspekulán­sok, hanem az egész világ kereskedői Párizst és a nagy francia gyártelepeket, mert azt hitték, hogy itt is Ausztria és Németország példájára megindul majd a nagy végeladás,­­a nemzet kiárusításai. Az ana­lógia azonban nem bizonyult­ találónak. Mert amíg különösen Ausztriában, de Németországban is a kül­föld sáskahada az örvény szélére került országot tényleg kivásárolta, Franciaország aránylag csekély és a frank esésével lépést nem tartó áremeléssel játszi könnyedséggel ontotta a külföldnek iparcik­keit, mert éjjel-nappal dolgozó vas- és szénbányái, kohói, textilgyárai, selyemszövődéi és luxusipara lépést tud tartani a folyton növekedő kereslettel. Hogy sem a Schneider—Creusel-csoportot, sem a Be Wendel-koncernt nem rémítette meg a külföldnek ez a rohama, mutatják a drágulási indexszámok, amelyek sem a nagykereskedelmi, sem a dlola­lárak­­nál meglepő emelkedést nem tüntetnek fel. A mun­kabérekben említésre érdemes emelkedés, nincs­­ a munkanélkjüliségál, pedig egyáltalán nem­ ismerik, dacára a rekonstrukcionális munkák teljes lecsök­kentésének, úgyhogy az év folyamán alig Volt Nagy- Franciaországban 4000—4000 .munkanélküli. Ezeknek a kedvező viszonyoknak következtében külkereskedelmi mérlege is kedvezően alakul. Ipar­cikkekben 3.900.000.0090 frank értékben, , azaz csak­nem 33%-kal többet vitt ki 1923-ban, mint az előző évben; élelmicikl­ekben 1.300.000.000 frankkal, nyers­anyagban 3.500.000.000 frankkal nagyobb értéket vitt ki, mint 1922-ben.­­ Pénzügyi helyzetét pillanatnyilag félrebillentette az a makacs, még a háború lázában fogant politika, mely nem akarja belátni azt az igazságot, hogy, az ártatlanul kiontott emberi­érért,­ értelem nélkül, el­pusztított emberi javakért és kultúráért a­ győztesek­nek épúgy meg kell fizetni, mint a legyőzötteknek. Amikor Franciaország közszelleme annak tuda­tára ébred, hogy a háború­ pusztításainak helyreál­lításához neki is hozzá kell­ járulnia, pénzügyi hely­zete rövid idő alatt helyreállhat. Egy nemzet, amely, olyan hatalmas természeti kincsek, fejlett ipar és kiművelt munkásság fölött rendelkezik; egy nemzet, amely az utolsó öt év adta elő­,itt versenytársa féleit tényleg annyira ki tudta használni: nem kell, hogy kétségbeessék sorsa felett. A most megszavazott 20%-os adóemelés mutatja, hogy a francia közvéle­mény h­­ális a­ helyes útra tért. Ebből­ az adójövede­­lemből, bár a francia adózóra fejenként 12 frankkal nagyobb összadót jelent, mint amennyit az angol fizet, 7000 millió frank többlet fog­ az állampénztárba befolyni s a német reparáció kérdésének kiég ez év­ben várható, megoldása­­néhányj hónap­, alatt ki fogja egyenlíteni a­­ rendkívüli költségvetés­ még fenmaradó hiányait. Akkor pedig megkezdődhet a nagy verseny Európa iparos nemzetei között. De Franciország máris olyan könnyű súllyal indul, hogy néhány esz­tendeig maga­ mögött fogja hagyni versenytársait. ARANY, EZÜST BEVÁLTÁS IV., Vármegye ucca 7. sz. — Pénztári órák 9 órától 6-ig m BOLONDEST&Y fk Jrg’jr­: előrevdlhatók a 3.zkr.házi Élet boltjáncm

Next