Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

1 MAGYAR O­RS­ZÁG . • • . • - - — ---------- .­­ Budapest,.1924 március 1.'szombat''y időben rendkívül nagy átalakuláson ment át. A munkabérek nem állanak arányban a szü­kségletek­­­k­el. Már több ízben kérték a kormányt, hogy erre­­­ vonatkozóaa tegyen intézkedéseket, a kormány azon­ban semmit sem tett. A valorizáció útján gondosko­dott­ arról, hogy a tőke megkapja a maga nyeresé­gét, de arról nem gondoskodott, hogy a munkabérek arányban álljanak a drágasággal. Arról van szó, hogy a kormány hozzányúl az egész­­gazdasági­­élethez, de semmit sem tesz arra­ nézve, hogy javuljon a fix fizetésűek és a munkabérből élők helyzete, amely napról-napra rosszabbodik.. Január hónapban az összes közszükségleti cikkek ára 48 százalékkal emelkedett, februárban 80­ szá­zalékkal összesen tehát több mint 108 százaléku­­­kal. Ezzel szemben a legnagyobb munkabéremelés is csak 50 százalékos volt. Olyan rettenetes állapotok vannak, amelyek, félő, hogy könnyen kirobbanhatnak­. Látjuk, hogy a kül­földön az indexrendszer mindenütt bevált. Kéri, hogy a Ház holnap is tartson ülést és azon foglal­­kozzék a drágaság kérdésével. Bathteisz I István miniszterelnök kéri, hogy a Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el, mert hiszen a szerdai napirendre van ki­tűzve a valorizációs törvényjavaslat, amellyel kap­csolatban a az ellenzék a drágasággal is foglalkozhatik.­­Más­ tárgyaknál is vette magának az ellenzék azt­ a szabadságot, hogy bár nem függött szorosan össze a tárggyal, mégis foglalkozott a drágasággal. Annál inkább megteheti ezt most, amikor a valorizációs törvényjavaslatról lesz szó. Farkas István kifogá­...­saira akar még néhány megjegyzést tenni, különö­sen arra, hogy a kormány nem foglalkozik a­ drága­ság kérdésével és a­ kormány nem tesz olyan­­intéz­kedést, hogy a munkabérek kövessék a drágaságot. Egy kormánynak se lehet hivatása, hogy a mun­kabérek maximális vagy minimális mértékét megállapítsa. Ez csak ott lehetséges, ahol ő a munkaadó s itt követendő példát statuálhat. Ezt meg is tette mert a márciusi fizetéseket a közal­kalmazottaknál 60%-kal felemelte. Úgy értesült, hogy a munkaadók követik e tekintetben a®z államot. Köbök Lajos: Rosszul van informálva! Bethlen István miniszterelnök: Az indexrendszert illetően megengedi, hogy bizonyos államokban rátér­jek az indexrendszerre. Figyelmezteti a túloldalt, hogy­­ ugyanakkor, amikor Németországban rátértek az indexrendszerre, kimondták, hogy többet kell dolgozni. Kábok Lajos: A miniszterelnök úr felbiztatja a munkaadókat! 1 Bethlen István gróf m­inszterelnök: Az index­­rendszer tekintetében már kifejtette álláspontját ,és feleslegesnek tartja e tekintetben a további teoretikus vitát. Kéri az elnöki napirend elfogadását. Barthos Andor: Az ellenzék mindig a drágaság kérdését teszi szóvá a napirendnél, holott a nemzetgyűlésnek van egy drágasági bizottsága, amely ezzel a kérdéssel fog­lalkozik. Praktikus szempontból lehetetlennek tartja, hogy a nemzetgyűlés is így bedobva minden­­előké­szítés nélkül foglalkozzék a drágasággal. Kéri, hogy az elnöki napirendi indítványt fogadják el. Pakots József: Legutóbb rámutatott arra, hogy a nemzetgyűlés teljesen elveszítette kapcsolatát az élettel. A minisz­­tereln­ök­ azt mondta, hogy a kormány, foglak­ozott a drágaság kérdésével. Ha foglalkozott,­akkor a tarifaemelés, postadíjemelés, cukoráremelés, szóval állami árdrágításnak minősített gazdasági tevékenység kapcsán tette • azt. Ők, akik­ elevenen érzik a­­ kérdés katasztrofális­­voltát, foglalkozni akarnak ezzel. Nem áll az, hogy ..nem volnának a drágaságot, illetően :fix, javaslatok. Figyelmeztet mindenkit,. ' hogy a piai, helyzet nagy nyugtalanságoknak a forrása.. Kéri a kormányt, hogy ne tekintse ezt pártkérdésnek, ne zárkózzék­­ ez elöl és törődjék, a dolgozó emberek hétköznapi dolgaival. Kéri Farkas István napirendi javaslatának elfogadását." ••­­ Perlaky György kérdést intéz­­Farkas Istvánhoz. Elhiszi-e azt, hogy ezeket a pénzügyi problémákat egy ülés keretében­ el lehetne intézni ? Kabók Lajos: Ha akarnák, el lehetne intézni! Verlaky György: A pénzügyi kérdés megvitatása igen sürgős dolog. Nem érti, hogyha az ellenzék is olyan sürgős dolognak tartja ezt, miért kellett akkor javaslatokkal eltölteni néhány napot. Miután az a meggyőződése, hogy az elnök napirendi javaslatával alaposabban, meg lehet vitatni a pénzügyi kérdéset, két, az elnök napirendi indítványát fogadja el. Ezután az elnök szavazásra teszi fel a kérdést: mire a Ház többsége az elnök,­­napirendi javaslatát fogadja el. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél há­rom órakor véget ért. .. ­ •i Tataron vili, Rákóczi út 63 Telef. 1. 21—18. Záróra reggel órakor Ludendorff nagy »»vádtoes£ ideisímond pirines* inai tárgyaláson Támadja Kahr*, Fauihafeo*' Örseket, a fSderaHstárcot ás a Ssajffir centrumot. -- Sserint#­­„elérésesen­ a feszsársins­ítís seleje”. — Wa zárt Sssí'jjysSesst peticiafrssSs­s3, essr srOTSvikai bjságfrá CcSsii a 46 oldalas szöveget. — M5»5septe­rforradalomM­ás „sca&sd sörözés » Havehen, február 29. (A Magyarország külön tudósítójának táv­irata.) A tárgyalás mai rendje a néptörvény­­szék­­ elnökének határozatából ez: délelőtt a nyilvánosság mellett folytatják és befejezik Kriebel szolgálaton kivüli alezredesnek, Hitler vezérkari főnökének kihallgatását, délután pe­dig Ludendorff tábornok áll a bíróság elé. Az ő­ kihallgatása nagyon érdekesnek ígérkezik , s tulajdonképpen nem is lesz kihallgatás, mert a tábornok vádbeszédre készült. Kimondta a kül­földi hírlapíróknak, hogy beszédét előre­ meg­írta, legépeltette és az 17 sűrűn kopogtatott oldal, úgyhogy felolvasása, hosszú időt fog igénybe venni. Elárulta Ludendorff a hírlapíróknak, hogy elérkezettnek látja a leszámolás idejét és beszéde mindvégig vádbeszéd lesz. Nem fogja kímélni .Kahr állami­ főbiztost s elhatározóan fog fellépni Kahr föderalista tö­rekvései ellen. (Ludendorff tábornok a szepa­­ratstákat következetesen föderalistáknak ne­vezi.) Nem titkolta azt sem, hogy erélyesen fog szembeszállni Frusheber bíboros érsekkel és általában a bajor centrummal is. Az elnök és­ Stenglein állami főügyész valószínűleg ki akarja zárni a nyilvánosságot Ludendorff ki­hallgatásáról. A tábornok ezt biztosra veszi s megkérte védőjét, hogy a leghatározottabban tiltakozzék a zárt tárgyalás ellen,­­mert vádjait nyilvánosan akarja elmondani. Különben is beszédének egy másolatát átadta egy amerikai hírlapírónak s a tábornok gúnyosan jegyezte meg, hogy Ha az elnök nem­ engedi nyilváno­san beszélni, akkor meg fog történni az a fur­csaság,­ hogy Németország népe, majd Ameri­kából tudja meg­ vádjainak tartalmát.- ■ -Azzal- ■ kezdődött a mai­­ tárgyalás­, hogy Schramm kerületi tanácsos szólalt fel az elnök engedelmével és tiltakozott a védők szenzáció­hajhászása ellen, akik nincsenek tekintettel az ország érdekér­e s még inkább kifakadt a pellér karikaturisták­ ellen.­­ Most az elnök Kriebelt szólította elő, hogy folytassa­ vallomását. A Hitler­­csapatok volt parancsnoka elbeszélte, hogy a politikai vezetés Hitler kezében volt s őt bízta kieg­y harci­szer­­vezetek katonai organizálásával. Hitler adta­ az utasításokat,, én­, pedig­ tartoztam,­­azokat a ren­delkezésemre álló fegyveres erővel­ végrehaj­tani,, -spiert­a, mi­ szervezetünk a feltétlen enge­­delmesség és­­vasfegyelem­­ alapjára volt föl­építve — mondotta Kriebel. —­­Már most ki­ kell­­jelentenem, hogy alantasaink számára a bíró­­ságtól teljes­­ büntetlenséget kérek, mert főkíveit­kon engedelmeskedtek parancsaimnak és én vál­­ latom a felelősséget. A továbbiak során fejtegeti a sokféle puccs­­ko­nferenciát, amelyeket­ tavaly , októberben Kahrral sűrűn tartottak, így jut el november 5-éhez, amt­ikor őt Zens kereskedelmi tanácsos egy gyűlésre hívta meg, amelyen képviselve volt minden foglalkozási ág és a nemzeti szö­vetségek kiküldöttei is megjelentek. Ezt a gyű­lést Kahr kívánságára hívták össze s ott az­­ ál­lami főbiztos ismertette, azt a nagyszabású be­szédét, amelyet estére­ a Bürgerbraeukellerben akart elmondani. A gyűlésen megbeszélték, hogy ovációt rendeznek Kahr mellett és befeje­zésül j„szabad sörözés,­ lesz. Ebben a beszédben Kahr bejelentette volna, hogy november 8-án véget vetnek a „ piszok forradalomnak­,­ meg­kezdődik Bajorország feltámasztása és úrrá lesz a­ nemzeti szellem­— Zsidók is meg voltak híva erre a bizal­mas értekezletre. — jegyezte­­ meg Kriebel — és ez a nemzeti szövetségek tagjainak körében nem kis felháborodást okozott. November 6-án J­aikrnál volt tanácskozás, amelyre őt­ (Krie­­belt) Seisser­ ezredes, személyesen hívta meg. Jelen voltak : Kahr, Lossow, Berchen -ésrvac­sok, sok képviselője a Pittinger-féle szervezet­nek. . - yé :/■ . '■.■ Kahr kijelentette, hogy a berlini ' Strese­­.,­manni-féle kormányt nem tekinti nemzeti- -nek, és a legnagyobb elszántsággal fog el­lene harcolni, ha normális eszközökkel nem megy, akkor más úton.­­ Lossow tábornok akkor mindenben egy étt értett ezzel — folytatta Kriebel. — Bogatko­­­zott, hogy­­ a hazafias szervezetek és a helyzeti mozgalmak­ benne lelkes támogatóra találnak, de nem­ hajlandó afféle puccsban résztvenni.-­ Seisser ezredes is felszólalt. Azt­­hangoztatta­ rövid­­nyilatkozatában, hogy a rendőrség az, utolsó száz­ emberig híven tatait Kahr mellett és parancsait engedelmesen teljesíti. A vádlott azután elmondta, hogy tanácskozott Lossew tábornokkal arról, minek kell most már tör­ténnie. Értésére adta, hogy a harci szervezetek az ínség miatt türelmetlenkednek, nem lehet tovább türtőztetni őket, masírozni kell. Lossow tábornok így kiáltott föl s mindenki hallotta: •­­ Hiszen én masírozni akarok, szívesen ma­sírozok,­­mihelyt a siker 51 százalékban bizton­sítva van! A tábornoknak ez a viselkedése — folytatta a vádlott — engem gondolkodóba­ ejtett, kezd­tem gyanakodni a: ez indított arra, hogy köz-­­ rendeletet intézzek a harci szervezetekhez, amelyben figyelmeztettem mindenkit, hogy­ de várjanak Kahrra és Lossowra, nélkülük is cse­lekedni­ fogunk. Ez a körlevél nagy hiba volt a mi részünkről, mert Kahir és Lossow ezzel a maga­ ártatlanságát bizonyíthatja, politikailag esztelen dolog volt tőlünk, de mi nem vagy­unk ■politikusok. Én azt akartam ezzel a körlevéllel i­­elérni, hogy nyomást gyakoroltak Kahrra és­ Lossowra, hogy ők is belei­garjanak a hideg vízbe. Most élénk szócsata kezdődött az állami fő­ügyész és a bíróság elnöke között. Stenglehi, főügyész­­ugyanis helytelenítette, hogy a vád­lottak még Kahr és Lossow kihallgatása előtt rendreutasítás nélkül egyoldalúan becsmérel­hetik és gyanúsíthatják az állami főbiztost és Lessow tábornokot. Az elnök erélyesen rendre­­el utasította a közvád képviselőjét, mondván, hogy formális sértés nem történt és nem foszt­hatja meg a vádlottakat a védekezés jogától. Kriebel folytatta vallomását: " — Gondolkoznunk kellett arról, hogy mit tegyünk, ha Lossow tábornok megtámadja a harci szervezeteket.. Kínos helyzetben voltunk, de ekkor fölvillant egy örömsugár. Telefonhoz­ hívtuk Beteker ezredest, jelentkezett, de min­­gjárt félbeszakította a beszélgetést azzal, h­ogy­ azonnal jön a héderőkerületi parancsnokságra , vállalja a neki­ szánt szerepet. Mi pedig n­yomá­ban összeállítottunk­ egy díszszázadot az :*’$&• rendőr miniszter számára. A­ re Ami a Hitler-csapatok állítólagos opárja-, lockodásait i­lleti, — jegyezte meg a vádlott,­­rs: beismerem és megengedem, hogy elvétve for­dultak elő fosztogatások, de hiszen em­bereink ínséget szenvedtek, alig volt ruhájuk, szeret­tek, ahol tudtak, elvégre a nemzeti szocialista harci­szervezetek napi gavallérklubok. A vb ve­­zetőség­e azonban­­, már legelőször parancsból adta ki, hogy ha valakit fosztogatáson érnek,' statárialiter-agyonlövik. A?!. Délelőtte- tizenegy órakor a törvényszék-f­el,4, noke ..szünetet * adott s - féltizenkét óra •' tájbatt ! nyílt­ meg- ismét a­­ tárgyalás. Most Kriébet elmon­dta,­­ hogy, milyen­­ körülmények között: vonult- Tel! a' Hi­tler-csap'át a MarienplátzillaL kdön: történ­t itkj-élfiő! összeütközés, a MünAHMr. rost■■ közelében. -S­zeri­n’te'.'' először a rend'gfbre lövöldöztek, erre esküt mer tenni, mert a Föld­­hérrnhálle ablakából figyelte az eseményeket. Látta pokor Ludendoj’j­fot földre teperték­ és három5. lépés: távolságból lövöldöztek rá.H a rendőrök, késben újból töltöttek és ismét - . ' tüzeltek, szerencsére­ nem'.Ölték meg:, a lecsapódó',­ géé­lyöktól párzott fa férfi. Mikor a 'tüzelés.:#^' szűnt .“é,s, a tömeg, már szétfutott, három halb testet látott heverni a porban, köztük a zászló­tartót. Felháborodva kiáltotta oda a rendőrök­­­nek : -Pfuj, szégyeljétek magatokat! Azu­tá­n­ gondoskodott,­ hogy a halottakat elszállítsák. Éjjel­­elutazott Münchenből, másnap­­ vissza­tért, .Ügyvédje azt tanácsolva, hogy jelentkezni kélt a­ hatóságnál, de nem tette, ismét elutazott, csak január 10-ikén tért vissza s akkortalsas dolga volt, hogy önként jelentkezett s így­ kéri f ü­lt a vádlottak padjára. "MZN­Ezzel Kriebel- szolgálaton kivüli- alezredjél befejezte vallomását, azután a védők kezdtek hozzá kérdéseket intézni, különösen az októ­­­beri tárgyalásokra vonatkozólag, mikor Los­­son tábornok és Kahr állami főbiztos még, Hitlerrel tartott. ■" Délután­ egy órakor az­ elnök befejezettnellé nyilvánította Kriebel kihallgatását,­ a tárgisak­táit felfüggesztette délután három óráig. •* IVéber Friedrich fi­n­er ■ vádlott MOBIMÖ -KÖBIANO M0S2A­W]. szivarkapiipir ‘ szwarkahnot Ujt szivarkapapir . .......■,'1 ■' mmmmn~marz.vsarm.rr..r...1 V’.” at”" .

Next