Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
^ - v·\ \\ % / - ' vcXV k;/ Kvfc› * , V" ,,v\W vW‹ * Mpa 1500 korona MAGYARORSZÁG # BUDAPEST, 1924 MÁRCIUS 28. PÉNTEK XXXI. ÉVFOLYAM 73. SZÁM T A1A1A -■ | ■, ----- - -- - -■■ ■ — | Őszinte szó ! Az őszinte szót nem szabad a kormánynak zokon vennie. Éppen ezért tisztelettel— és ámulattal — kérdezzük, miképpen “merészkedik a Bethlen-kormány a nemzetgyűlést arra kérni, hogy még a diktátorainál is nagyobb hatalommal ruházza fel őt az ország intézése dolgában ? . . . Hiszen felhatalmazási javaslata nemcsak azt kéri, hogy ennek vagy annak a tervnek a végrehajtásához adjanak a kormány kezébe üres lapot. Az egész gazdasági életet — valamennyi dinamójával, motorával, kerekévelés szíjjazatával — követeli a maga számára a kormány, hogy azt azután belátása és tetszése szerint átalakíthassa. Ez pedig közönséges nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy nem csupán százezrek vagy milliók egzisztenciájának sorsa van az ő akaratához kötve, hanem azt, hogy az ország jövendője függ attól, ebben az irányban halad-e, vagy a másikban. Tisztelettel — és ámulattal — kérdeztük tehát, miképpen juthatott a kormány eszébe ily diktátor hatalom követelése, annak a kormánynak, amely évek óta gazdasági kérdésekben az egyik súlyos vereséget a másik után szenvedte el ? . . . Próbálja csak meg, ha visszanéz azon az úton, amely megalakulásának percéhez vezet, nem láthat mást, mint kudarcot, hibát, leromlást és visszaesést. Mindaz ta "jaj, amely a korona kálváriáján fakadt, csak az ő lelkiismeretét tépheti s hogy egész rétegek még mélyebbre süppedtek bele a szegénységbe, annak végső okát csak az ő rendeleteiben lehet megtalálni. A gazdasági nyomorúságokon kívül a lelkiek terén tapasztalható nyomorúságokért is csak őt lehet felelőssé tenni. Minthogy azonban mint mindig, most is tárgyilagosak akarunk maradni, meg kell állapítanunk, hogy a Bethlen-kormány legutóbbi munkája becsületes és jó munka volt. A külföldi kölcsöntárgyalások vezetésére és tető alá, hozására gondolunk. Ez határozottan sikerült, a külföldi kölcsön és a vele kapcsolatos szanálás valóban a legjobb reményekkel kecsegtet s így nem lehetetlen, hogy a kormány e sikeréretámaszkodva kéri a további bizalmat. De még e sikerét szem előtt tartva sem lehet minden feltétel nélkül elébe tenni a kért bizalmat. Ezt csak akkor lehetne megtenni, ha a lehető legnyíltabban vállalná a múlt hibáitól való elszakadást. Ha férfiasan azt mondaná, hogy nem akar többé tudni arról a politikáról, amely a gazdaság különböző ágait gúzsba kötötte s az illető"legélesebben hátat fordít annak a sekélyes opportunizmusnak, amely egyesek kedvéért nem mert a rendbontókkal érdemük serint elbánni. Ha ilyen szellemben fogná szébe a pénzügyi diktátori pálcát, — amelyre a mostani súlyos körülményekközött esetleg szükség lehet — igen valószínű, hogy az a szerencse, amely a kölcsöntárgyalásoknál kísérte, a szanálás további stádiumaiban sem hagyná el s kivezethetné az országot mostani szomorú állapotából. Semmi kétség nem lehet afelől, hogy ezzel oly érdemrendet tűzne a mellére, amelynek fénye sokáig el nem múlna. De ha a diktátorságot nem arra fogja felhasználni, hogy a múlt bűneit elsöpörje, s így az ország reményét nem sikerül valóra váltania, akkor legyen rá elkészülve, hogy az első alkotmányos törvényhozás felelősségre fogja vonni és a miniszteri felelősség elvének alapján a vádlottak padjára ülteti. (A Magyarország tudósítójától.) Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény egyik függeléke táblázatot tartalmaz az állami bevételek alakulásáról millió aranykormában. Feltünteti az egyenesadók hozadékát, továbbá a forgalomulókat, illetékeket, fogyasztási adókat, határvámjövedéket, szacharin és lettójövedéket, a só,jövedék nettó eredményét és a dohányjövedék nettó eredményét. Ezek az állami bevételek az 1913. évi állapot szerint a mai Csonka-Magyarország területén 163 millió aranykoronát tettek. Ezzel szemben 1924 első felében az adóbevétel csak 165,6 millió aranykorona volt. A szanálási javaslat értelmében ezt az állami bevételt fokozatosan emelik. 1921 második felében már 287.6 millió aranykorona bevételekondemplálnak, 1925 első felében 300.7 milliót, 1925 második felében 351 milliót, 1926 első felében 369.9 milliót, 1926 második felében pedig 100.5 milliót. Érdekes, hogy a földdó, amelynek hozadéka 1913-ban a mai Csonka-Magyarország területén 28,3 millió aranykoronának felelt meg, 1924 első felében csak öt millió, ezzel szemben a szanálási időszakban kontemp.lált többi félévben 33 millió aranykorona bevételt mutat fel. Ezzel szemben a forgalmi adók hozadékát, mely 1913-ban csak 0.2 millió aranykorona volt. 1924 első felében 65.3 millió, vagyis csaknem a kétszerese az összes egyénes adók hozadékainak; műért* 34.5 millió anagykoronát tüntet fel 1924 első felében. A forgalmi adók hozadéka 1921 második felében 80 millió aranykoronával van kon terápiáivá. A jövedelem- és vagyonadó, amely 1913-ban még nem volt meg, 1924 első felében 24,5 millió korona bevételt tüntet fel, 1924 második felében 40 milliót és fokozatosan emelkedik a szanálási időszak végére 60 millióig. A törvényjavaslat indokolása a bevételek fokozásáról szóló részben a földadóval kapcsolatban azt írja, hogy a földadó volt az első adónem, amelynél a korona, romlásának következménye bizonyos mértékben már ki volt küszöbölve, illetőleg enyhítették ezt azáltal, hogy 1922 július elseje óta a földadót nem koronaértékben, hanem búzaértékben vetették ki és szedték be. A búzaérték fenntartása a jövőre nézve nem lenne célszerű, egyrészt mert a búza ára nem változik az aranykorona értékének változásával, egyenletesen, tehát a kétféle értékelés aránytalanságra vezetne, másrészt pedig a kezelést megnehezítené, ha aranykorona értéken kívül más értékre szóló adókönyveket is kellene vezetni. Az 1909. évi V. tc. a földadót a kataszteri tiszta jövedelem 20 százalékában állapította meg. Ehez járult a kivetett földadó 30 százaléka általános jövedelmi pótadóképpen és 20 százaléka országos betegápolási pótadó címén. A földbirtok összes állami adóterhei a kataszteri tiszta jövedelem 27 százalékát tették ki. A földadókulcsnak 25 százalékra való felemelése a javaslat indokolása szerint nem lehet kifogásolható, annál kevésbé, mert egyidejűleg megszűnik az őrlési adó, illetve mint a malmot- bevételét érintő forgalmi adót tartják fenn. A kiadások apasztására vonatkozólag ismerteti az indokolás az említett főbb intézkedéseket, melyek a következők : a hatósági lisztellátás keretében olcsó liszttel ellátottak számát az 1921122. gazdasági évben mintegy kétmillió főről egymillió főre apasztották le. A polgári közszolgálati alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére engedélyezett kedvezményes természetbeni ellátásban 1922 elején a családtagokat beszámítva mintegy 800 egyén részesül. Ez idő szerint már csak 570.000 kap valóban természetbeni ellátást. Az állami alkalmazottak létszámának 1920 és 1922-ben végrehajtott törvényes intézkedések alapján tett a panziósok során a létszámot mintegy 11.000 fővel apasztották. Az 1923- ban elrendelt létszámapasztás eredménye 10.000 főre tehetőt Ezután részletesen felsorolja az indokolás a közigazgatás egyszerűsítése érdekében közigazgatási ágakként foganatosított intézkedéseket. Az államháztartás egyensúlyának biztosítására további látszómapasztásra van szükség és ezért kilátásba vettek további szervezeti változtatásokat, amelyek végrehajtása esetén az alkalmazottak számát csökkenteni lehet. Ezenkívül felemelik a munkaidőt, hogy kevesebb munkaerővel lehessen elvégezni ugyanazt a munkát, amennyit ez időszerint több munkaerő végez. Ezzel remélik a közszolgálati alkalmazottak létszámának redukálását, ideértve a bírákat és ügyészeket, az oktatószemélyzetet, az állami üzem alkalmazottait és a fegyveres testület tagjait, valamint a munkásokat is. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására nézve megállapított időtartam végére, vagyis 1926 végéig összesen újabb 15.000 fővel apasztják a közalkalmazottak létszámát. A létszáma posztos nem egyszerre történik, hanem négy féléven át fokozatosan és az elbocsátásról szóló értesítéseket hat hónaponként kézbesítik. Az elbocsátottak hat hónapon át élvezik tényleges szolgálatukért járó illetményeiket. Hat hónap áll rendelkezésükbe a más pályán való elhelyezkedés céljára. A létszámapasztás legtermészetesebb módja, hogy a meg-,üresedett állásokat nem töltik be, de kimondják, hogy a létszám a posztos legelső biztosítéka, hogy az addig-szér,okból be nem töltött álllásot betöltését, mellőzni kell. Ha azonban a megüresedett, állás be nem töltése a közszolgálat érdekeit veszélyeztetné, ennek szükségét a pénzügyminisztérium állapítja meg. A pénzügyminiszter és államtitkárja A szanálási javaslatok a kormányt olyan teljhatalommal ruházzák fel, amelyek alkotmányjogi szempontból fölöttébb aggályosak lennének, ha elfogadásukat nem tenné nagyon is indokolttá az ország kétségbeejtő gazdasági helyzete. Ilyen körülmények között kétszeresen fontos, hogy e hatalom letéteményesei, olyan férfiak legyenek, akiknek munkáját, tehetségét és tiszta szándékait a magyar közvélemény ismeri és becsüli. A kormánynak szerencsés húzása volt, hogy a pénzügyi javaslatok beterjesztésével egy minőn nevezte ki az új pénzügyminisztert Korányi frigyes báró személyében. Aki a kiílcsöntárgyalások menetét figyelemmel kisérte, igen jól tudja, milyen jelentősége volt Korányi Frigyes bárónak, az ő széles látókörének és gazdag tudásának a kölcsön előkészítő munkálataiban s nem feledkeztünk meg arról sem, hogy pénzügyminiszterségeinek ideje alatt Korányi Frigyes báró sohasem hagyta el fantasztikus reménységek, megvalósítandó álmok kedvéért a reális pénzügyi politika biztos talaját. Szabóky Alajos államtitkár, az új pénzügyminiszter munkatársa hasonlóképpen nem új ember a pénzügyi politikában. Nagy elméleti tudása s a gyakorlati élet követelményeinek ismerete garancia, arra, hogy a reábízott feladatokat legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja elvégezni. Talán nem volt még korszak Magyarország történelmében, amely a vezető államférfiaktól nagyobb tudást, kitartást és akaraterőt követelt volna, mint a mai. Szeretjük hinni, hogy Korányi Szabóks támogatásával biztos léptekkel fogja vezélni az ország pénzügyeit egy jobb jövő felé. Korányi Frigyes báró, az újonnan kinevezett pénzügyminiszter, az eskü letétele után rövidesen elfoglalja hivatalát. Eredetileg, úgy tervezték, hogy Korányi báró, mielőtt megkezdené fontos és nehéz munkáját a pénzügyminisztériumban, előbb visszautazik Párizsba. Ez a terv azonban egyelőre megváltozott és ezidő szerint úgy áll, hogy Korányi csal: húsvét után utazik Párizsba, amikor a kölcsönügyi javaslatokat a nemzetgyűlés már elfoglalta. Korányi hálót ma várták a nemzetgyűlésen, azonban az ülés végéig nem jelent meg. A javaslatok az egységespártban és a nemzetgyűlésen Az egységespárt ma este folytatja pártértekezletén a kölcsönnel, kapcsolatos törvényjavaslatok megvitatását. Mint ahogy Almási László, az egységespárt ügyvezető alelnöke közölte velünk, remélik, hogy a tárgyalást ma befejezik. A nemzetgyű- Ax aranyköltségvetés számaiból PLastnyiife QKGlin ék atiákat a szanálási ihassak alatt ? — Adóbevételek 1924 els? felében 165*6 millió aranykorona, 1926 második felében már 406*5 millió. — Hogyan apasztják a kiadásokat ? — A létszámcsökkentés módozatai