Magyarország, 1924. március (31. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-20 / 67. szám

6 MAG­YAR­ ORSZÁG Budapest, 1924 március 20. csütörték­ Moszkvában ismét magyar túszokat szedtek Szerkesztőségünkbe érkezett levelekben gyors segítséget kérnek. — A magyar kormány a berlini orosz követség útján tárgyal. — Remény van rá, hogy a tárgyalások mihamarabb kedvezően befejeződnek Kétszáz magyar hadifogoly szomorú sorsa (A Magyarország tudósítójától.) A magyar közvélemény nagy általánosságban úgy tudja, hogy az orosz-magyar fogolycsere akció befe­jezése óta Oroszország területén csak olyan magyar hadifoglyok élnek, akik önként tartóz­kodnak ott. Ezzel szemben az a helyzet, hogy mind európai, mind ázsiai Oroszországban még mindig nagy számmal élnek magyar hadifoglyok, akiket a szovjet kormány tú­szokként tart vissza , mint ilyeneket kezel.* ........... A Magyarország szerkesztőségéhez több le­­vél érkezett Oroszországból, amelyben a visz­­szata­r­tott magyar­ hadifoglyok szívettépő han­­­gon könyörögnek a mielőbbi segítségért. ‘ »Február 10-én hajnalban jöttél­ hozzánk a politikai hivatal ágense" — írta Raskovich főhad­nagy február 28-ról kelt levelében — s letartóztat­tak bennünket. A fogságban már nyolc magyart találtunk, másnap és később hoztuk a többieket is. Egész­ Moszkvából összefogtak minden magyar volt tisztet és az intelligens elemet, ,í­gy tudjuk, hogy a letartóztatás oka a Magyarország és Orosz­ország között folyó tárgyalások meghiúsulása . . . A mi bűnünk egyedül az, hogy magyarok va­gyunk, de otthon a magyar kormány alig tesz valamit érdekünkben. A helyzet így tarthatat­lan . . . A másik levél hasonlóképpen megindító hangon ecseteli a hadifoglyok honvágyát és lelki szenvedéseit.­­ Lassan, de szemmel láthatólag őrlődünk. Meg­győződésünk, hitünk és mindazok a kapcsok, ame­lyek kilencéves honvágyunkat naggyá, betegessé növesztették, lassan elhagynak bennünket és csak a vágy haza-haza-hasa, marad, meg akaraterő és tar­talom nélkül. .Vetít kappink biztatást sehonnan sem. — -------Éppen most jelentik, hogy egyes zárkába visznek bennünket és megtiltják a családunkkal való összeköttetést. Elhatároztuk, hogy ha április 1-ig nem lesz meg a kicserélés, éhségsztrájkot kez­dünk, mert így nem érdemes élni!* Jobbára olyan tisztekről van szó, akik oda­­kinni családot alapítottak s ipari munkából ke­resték kenyerüket. A levélíró szerint a követ­kező magyar tisztekkel van együtt Moszkvá­ban : Raskovich, Lázits (Pécs), Kutsa, Dúzs Sámuel, Lehocky, Tarr, Kepes, Banga, Gyulai, Cséfalvay, Drobnits, Alexy, Klopstock. Egész­ségi állapotuk kielégítő, de a bizonytalanság idegeiket súlyosan m­egviselte. A külü­gyminisztérium illetékes ügyosztályában, ahol a hadifoglyok sorsa és a hivatalos akció iránt érdeklődtünk, a következő felvilágosítást kaptuk: —. 1922 július végén az orosz-magyar hadi­fogoly előre befejeződött. Októberben az oro­szok még küldtek egy transzportot, amelyből azonban a határon lét tisztet, visszatartottak. A ■magyar kormány erre megfelelő represszáriák­­kal élt s nem bocsájtotta ki a kicserélt kom­munisták hozzátartozóit. Számszerűit Oroszországban e pillanatban legalább 20.900 magyar él, ezeknek azonban csak kis töredéke akar haza­jönni. Moszkvában 200 magyar hadifogoly van, akiknek a szovjet kormány nem ad kiuta­zási engedélyt. A magyar kormány tárgyalásai ebben a­ kérdésben a berlini orosz követség út­ján már hosszabb idő óta folynak s minden remény megvan arra, hogy a tárgyalások ha­marosan kedvező befejezéshez jutnak és a ha­difoglyok mielőbb visszatérhetnek hazájukba. A cseh állam veszi meg Bajmóc várát Szállodát és fürdőt rendeznek be a magyar történelem egyik legszebb emlékében Cseh kézre kerültek már nagyrészt a híres Pálffy János káté műkincsek.­­ Bazinba szállítják Pálffy János gróf holttestét (A­ Magyarország tudósítójától.) Tizenhat éve lesz­­ már, hogy régi Nagy-Magyarors­ág egyik leggazd­ag,­gabb főura, az agg Pálffy János gróf, 1908 június 2-án Bécsben nyolcvanegy éves korában leszárm­a­­­zottak nélkül elhunyt. Az utolsó években nagybeteg ------«, és egyébként véghetetlen különö­ életet élő, nőgyűlölő agglegény va­gyonának legnagyobb részét — több jelentős kultútudományt ki­véve — oldalági rokonaira,, a Pálffy grófi családnak egészen más ágá­hoz tartozó, javarészt mindig ide­gen földön élő tagjaira hagyta, ám öröklését a legfurcsább felté­telekhez kötötte. Ezt a különös végrendeletet az tíz­­elhunyt » magyar nábobit egyetlen id.Pálffy János grófnés testvére,­­ Andrássy Manó gr­óf jr#21­_130S özvegye, született Pálffy Gabriella grófnő pörrel, társu­ aota meg. Ez a per kerek tizenegy évig tartott. Időközben 1918-ban bekövetkezett a cseh megszállás, és ekkor Andrássy Manóné örökösei egyezséget kötöttek az öt Pálffy örökössel, névleg Pálffy Sándor, Andor, János, Zsig­­mond és Pál grófokkal, akik most nagyrészt az el­szakított területeken élnek. Pálffy János gróf végrendeletének egyik részét az 1918-n­ki összeomlás következtében nem lehetett végrehajtani. A végh­­edeletnek ez a része úgy szól, hogy ,a szigorúan" lellrtrozó" műkincseket a bécsi és pozsonyi palotákban, a királyfai, bazini és bajmóci várkastélyokban múzeum szerűen kell ■mcglekinfheté­­sük. végett elhelyezni. Tó rendelkezésnek a végrehaj­tását egyébként már a magyar kincstár is akadá­lyozta, még az összeomlás előtt, 1918-ba­n, amikor Stefanics közalapítványi jogügyi igazgató pert in­dított az összes Post­ -örökösök ellen a műkincseknek az állam részére való biztosítása céljából. Aztán alig helyezkedtek el a csehek Pozsony­ és Nyitra­­megyében, első dolguk volt a per anyagát tevő ös­­­szes műkincseket a cseh állam részére lefoglalni. Időközben az örökösök megegyeztek egymással, a lefoglalt műkincsek­­ eladása dolgában. A­­ prágai kormány ezt a megegyezést jóváhagyta, annyira, hogy a múlt év végén nagyobbára prágai nagykereskedőkből és gyáro­sokból alakult konzorcium ajánlatot tett a baj­móci műkincsekre. A műkincseket mostanában örökáron meg is­ vették­­ és a vevők nemsokára külföldre viszik további eladás végett, így kerül a bajmóci várnak kincseket, érő ötven ■szólta berendezése is több mint háromnegyed rétzé­­ben külföldi eladásra. A néhány hét múlva megüresedő bajmóci vár maga is eladásra kerül. Ez alkalomból nem lesz érdektelen a régi Nagy-Magyarország gyöngyéről, legszebb régi lovagváráról megemlékezni. Remeke ez a késő, XV- század építészetének, melyet Hubert Jó­zsef budapesti műépítész húszesztendei munkával és mintegy ötmillió békebeli korona költséggel úgy­szólván egész alapjából újra épített Pálffy János gróf tervei szerint. Bajmóc, vára a Nyírra kies völgyében, van ma­gasra nyúló hegy­fokon. A várnak két égbe emelkedő hatalmas, kerek építkezésű 70—80 méter magas tor­nya messze földre ellátszik. Bástyafalai száz méter mély sáncárokból emelkednek ki, ezeket részben a Nyitra vize övezi. Oldalt mély tó határolja a feje­delmi építménynek többi sáncait. A sáncokkal leereszthető várkapu előtt sokszá­zados hársfa áll. Ezen a térségen tartott országgyűlést 1703-ban II. Rákóczi Ferenc. Ugyanakkor Bercsényi Miklós gróf kuruc generális Bajmóc, várában tartotta főhadiszállását, és itt a baj­móci­­vártó nagy gyógyhatású híres hévizében gyó­­gyítgatta köszvényes lábait. A régi vár 1687-ben került a Pálffy-nemzetség birtokába, mint III. Ferdinánd császár donációja. A széles felvonóhíd mé­ly kapu-boltozat alá vezet, ahol temérdek régi magyar fegyver látható. Van itt forgatható hadi csép vastüskéve­l, muskétás és sza­­kálos várrpuska, kézi lándfa és sisak, szigrnta és páncéling, macsk­afejű mordál­y, stb. A fal mellett hírlövő mozsá­rágyú, lóháton hurcolható hegyi ágyú, mellette halomban fekszenek a vasból és kőből ké­szített ágyúgolyók. A gyürüszt­ríjon épült alsó vár több tágas ud­vart és palotát foglal magában s az egyik udvarból széles, menedékes, szerpenttínszerű lovaglépcső vezet fel, úgyhogy a kilencvenes évek végén még lóházam járt fel Pálffy János gróf a szédítően magas felleg­várba,­ ahol a vérárnak mesés kincsekkel berendezett lakosztálya volt. A kanyarodónál, a belső udvar magas tornáca fölött, van a Hunyadiakról elnevezett lovagterem, melynek díszes tölgyfaburkolatába magyaros köz­mondásokat égettek bele. A Hunyadi-terem kézirata: Talpra magyar, hí a haza, — Petőfinek , e sorai lát­hatóan nagyon bántják a várat folyton megtekintő cseh turisták önérzetét. A Hunyadi-terem fődísze az a hatalmas tölgyfaasztal, amelyen a Wesse­lényi-féle összeesküvés résztvevőinek, Nádasdi Ferenc, Frangepán Kristóf és Zrínyi Péter gró­foknak halálos ítéletét Bécsújhelyen aláírták. ‘ ■ -t" ­ Hiába minden mégis a legújabb találmányú sZLRn az egyedül tökéletes fertőtlenítőszer. Nem hiába ajánlják hosszú vizsgálatok után egyetemek, professzorok orvosok. Mindenütt kaphatót ! PÁRISIÉN GRILL MA ZÁRÓRA Reggel Jali­ ÓRAKOR Bajmócon sok műkincs volt a párizsi Pompeji­­palotából, amely még 1871-ben Napóleon Jeromos hercegé volt, de a párizsi kommüin napjaiban áldo­­­zatul esett a nép dühének. Műkincseit lassan, feltü­­­nés nélkül Pálffy János vásárolta össze. Közte volt a híres Murát herceg, francia marsai és nápolyi király aranyos ágya, melyben egyszer­­, trápoloni Kannits gróf kastélyában aludt. A történelmi neve­zetességű nyoszolya Andrássy Géza gróf birtokába került. Mint ismeretes, Pálffy János gróf fejedelt­sárg emlékezett meg a magyar állaimról is, összesen 178 darab, most már sok milliárdot érő Olajfestményt hagyományozott a Szépművészeti Múzeumnak, töb­bek közt Tiziam és Rembrandt, valamint más híres mesterek műveit is. Az 1898. évi vöröskői alapítvány a békében 120.000 koronát jövedelmezett a magyar ál­lami ös­p­öndíjaknak, ezenkívül a vöröskei vár felét örökölte az állam. Végrenedeletében a bazini 11.000 holdas uradalmat mindanettől az államra hagyta nemzeti közművelődési célokra, mai értéke ennek roppant kiterjedésű erdőségeivel együtt több mint harminc milliárd. Sajnos, ez mind a cseh ál­la­m kezébe került és Klébeteberg gróf kultuszmi­niszter a tekintélyes grófi alapítvány ügyében járt fel a múlt év végén Prágában Nagy Emil volt igaz­­ságü­gym­in­iszterrel. Nem érdektelen, hogy Nagy-Magyarország leg­szebb és legimpozánsabb, királyi pompával berende­zett bajmócai váráért, amely ötszörte nagyobb Krasznahorka és Fraknó váránál, nem kisebb embe­rek, mint I. Fer­divtán­d bolgár király, Frigyes és Józsáf főherceg alkudoztak. Most több mint való­színű, hogy­­ Bajmóc várát, a cseh állam veszi meg, hiszen ugyancsak a cseh állam vásárolta mag újabban az ősrégi kékkői várat Losonc mellett, hi­vatal számára. Bajmócnak kitűnő hértüzü nagy gyógyhatású fürdője van és arról is beszélnek, hogy a csehek szállodának rendezik be a 182 helyiség­gel rendelkező Bajmóc várat egy újabban alakult konzorcium révén. Ha az ősrégi vár eladása, megtörténik, akkor a bajmóci sziklakriptában nyugvó Pálffy János gróf holttestét Bazinba fogják szállítani és szülei mellé temetni. A bazini sírbolt, a Pálffy nemzetség kihalt, úgynevezett nádori ágának temetkezési helye. A bajmóci vár 'Oesla M finom férfi­­fehérneműek védjegye „Vesla“ fehérnemüpr. Vili., Múzeum körút 2. 0"Szegő Kálmán SZANATÓRIUMA FELNŐTTEK ÉS GYERMEKEK SZÁMÁRA vituiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii QR­AZ­IÁBAN MÁRCIUS VÉGÉN ÚJRA MEGNYÍLIK ERŐSÍTŐ, EDZŐ, HIZLALÓ KÚRÁK. Gyermekek 7 éven felül kíséret nélkül is felvétetnek

Next