Magyarország, 1924. április (31. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

! \ w4 * 1 i A A -s /J-n k \ \ 11i-v^, r V— · '‘ \ -Vi \ V ' V t/T4 f / .,, ~v / r sj{ 1U V / / / . • ; ‚.‰► «•' . ■ • : ■ Ni / ^ ‘ ^Vć r/ :' / , MPat 7300 fiOPOn&S ^ # BUDAPEST, 1924 ÁPRILIS 1. KEDD XXXI ÉVFOLYAM 76. SZÁM A legfőbb­ előfeltétel Pestiyh Pál, az új igazságü­gyminisz-­ ter, bár nem követte a régi szokást s a bársonyszék előtt nem mondott le mandá­tumáról, mégis szükségét érezte annak, hogy megjelenjen választói között és be­számoljon politikai programjáról. A Falu Szövetség gyön ki­alakuló nagygyűlésén hosszabb beszédben körvonalazta azokat az országos jelentőségű feladatokat, amelyek­nek megvalósítására kíván törekedni. Beszámolója során rátért a külföldi kölcsön kérdésére is s ezzel kapcsolatosan m­egszívlelésre méltó kijelentéseket tett: a kereskedelmi forgalom teljes felszabadítá­sáról. Hangsúlyozta, hogy a kölcsön felté­telei között jelentős helyen szerepel az a kikötés, hogy a forgalmat kifelé és befelé egyaránt szabaddá kell tenni. Ily módon a gazdasági termékek szabadon mehetnek majd ki a külföldre, — mondotta — a ma­gyar exportcikkeknek meglesz a rendes külföldi áruk, ami ma nincs meg, viszont a külföldi import révén kifejlődik az ipar­termékek egészséges versenye,­­ami önma­gától fogja lenyomni, kialakítani és stabi­lizálni az árakat. Igaz, hogy azt az átme­neti állapotot, amíg ez megtörténik s amely­nek idejét az igazságügyminiszter harmad­­fél esztendőre tette, súlyos adók fizetése fogja számunkra­ megnehezíteni, de meg kell­ gondolnunk, hogy ezeket az adókat ha­zánk talpraállításának érdekében fizetjük. Örülünk, hogy az új igazságügymin­ister is a forgalom fölszabadításában s az egész­séges verseny kifejlődésében látja az or­szág anyagi konszolidációjának legfőbb feltételét s e tekintetben ugyanazt vallja, amit mi, ezeken a hasábokon, már évek óta sürgetünk. De amennyire örülünk ennek, annyira sajnáljuk, hogy éppen mint igaz­ságügyminiszter, nem adott kemény és eré­lyes választ ebben az egész országnak szóló beszédében is azokra a nyugtalanító kérdé­sekre, amelyek legutóbb most szombaton tették izzóvá a nemzetgyűlés levegőjét. Szerettünk volna hallani néhány szót, szer­­rettünk volna látni egy határozott gesz­tust, a csongrádi eseményekkel, a kapos­vári dolgokkal s egyéb lehangoló jelensé­gekkel szemben. Annál inkább, mert hiszen az igazságügyminiszter maga is utalt arra, hogy a külföld bizalmának megerősödését, a külföldi vállalkozó tőke bejövetelét csak akkor remélhetjük, ha »a benső zavarokat el tudjuk kerülni s az országot nem­ enged­jük a zavargások színhelyévé tenni«. Ezt az általánosságban tartott kijelentést nem ártott volna applikálni mindazokra az ese­tekre, amelyek, sajnos, az ország nyugal­mát, békéjét s egységes erőkifejtését még mindig gyakorta megzavarják. A lelkek rendjének, a törvényt tisztelet­­nek s a tekintély­­elvnek ezt a konszolidá­cióját elsősorban és mindennél fontosabb­nak tartjuk, mert csak ezen épülhet fel minden további következmény. Enélkül hiába szabadítjuk fel a kereskedelmet, a külföld bizalmát nem tudjuk megnyerni, az egészséges verseny kialakulását nem tudjuk elérni s hiába fizetjük a legsúlyo­sabb adókat, hiába vállaljuk­­az Isten által ránkrakott keresztet­­ férfias becsülettel, a magyar kötelesség parancsának engedel­meskedve. Gazdasági konszolidációnk kul­csa és előfeltétele : a társadalmi rend, béke, nyugalom és biztonság­ végső kiépítése, megszilárdítása. "Meglátjuk, lesz-e elég erő az új igazságügym­iniszterben ennek meg­teremtésére­, ha kell, akár egyes kollégái­val szemben is­­ ! li fi­a az ellenzéki pártok a szanálási javaslatok vitájáról , a szociatisták és a fajvédők ma esti értekezlete. — Prónay György báté és erdőhegyi L­ajos a miniszterelnökségi államtitkárság jelöltjei (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés hármas együttes bizottsága ma délután négy órakor folytatja a szanálási javaslatok részletes tárgyalását, amelyeket a legutóbbi ülésen általánosságban elfogadtak. Mivel­­a szanálási javaslatok óriási, anyagának több részletéhez hozzászólnak a képviselők,­­­álta­lában nem valószínű, hogy a tárgyalást ma be­fejezik. S tekintettel arra, hogy a szanálási ja­vaslat­ három előadója , Kállog Tibor, Temes­vári­ Imre és Orffy Imre részletesebb jelentést készítenek a bizottsági határozatról, szerda dél­előtt aligha kerül a jelentés a Ház elé. Ez eset­ben pedig csak csütörtökön kezdődhet meg" a szanálási javaslatok vitája. . Az ellenzék saját magatartását illetőleg a szanálási javaslatok tárgyalása idejére, még nem foglalt véglegesen állást. Egyfelől a­ -szaná­­lási­­javaslatok visszautasításával járó felelős­ség, másfelől pedig a javaslatok obstruálá­se olyan súlyos felelősség elé állítja az ellenzéket, amelyet csak az eseiben vállalhat, ha min­denképpen biztosíthatja az egységes fellépést. Az ellenzék körében ezidőszerint azonban szó sem lehet, egységes fellépésről. Az ellenzéki frakció egy része, nevezetesen­ a demokrata, a 48-as kisgazda­párt­ (Megkó Zoltán és társai). A Haller-féle keresztényszocia­lista, továbbá Ug­ron Gábor több pártonkívüli képviselőtársával már a pártközi értekezlet­en arról biztosította a­ miniszterelnököt, hogy nem állítanál­ gálát a javaslatok törvényerőre emelkedésének fi­jába. Az ellenzék másik része azonban, nevezetesen a szélső­baloldal, a szociáldemokraták, a Kos­­suth-párt, a fajvédőcsoport és Szilágyi Lajos több képviselőtársával együtt okvetlenül fel­veszi a harcot a szanálási javaslatok ellen. Kupert Rezső, a Kassuti-párt elnöke,­­ Magyarország "munka­társa előtt a következőképpen nyilatkozott fel­fogásáról : Messeteni szerint nem lehet feladama az ellen­zéknek, hogy a­­kormányt Uiszahnélitta kényszerhely­­zetéből és előre bejelentse, hogy mit is fog tenni, .­ magyar nemzet örök végzete, hogy mindig kény­szerhelyzetek, elé állítják és a kényszerhelyzetekben azután megkövetelik tőle, hogy elkiáltsa a moria­­murt. A magyar nemzet mindenkor elkövette azt a hibát, hogy csakúgy-" elkiáltotta a moriamurt és ebből has­zna sohasem származott,- -mindig csak kárát látta. Utána még­ jobban leigáz.tftfc. Itt van az ideje. M­i bankok ma befizették a 12 millió svájci fran Walkó miniszter ügye a bankvezérekkel. E 7sz ingó és az ingatlan tőke szerepe a kény­szer kölcsönben (A. Magyarország tudósítójától.) A pénz­ügyi' világot ma úgyszólván­- kizárólag'­­a bank-’ vezéreknek Korányi, Frigyes báró pénzügymi­nister­­és Walkó Lajos kereskedelmi ■'■»Hunister~ rel folytatott tanácskozásait érdeklik. Ezekről a tanácskozásokról különböző hírek kerültek for­galomba, amelyek arról szóltak, hogy a barik-­ vezérek és a kereskedelmi miniszter között a tegnapelőtti ■ tanácskozáson állítólag­­élesebb összeszól­alkozás volt- az 5 százalékos részvény­­váltságnak- felhatalmazási­­-javaslatba való fel­vétele miatt. A Magyarország munkatársa ma délelőtt utánajárt ezeknek a híreszteléseknek és hiteles forrásból megállapította, hogy nem fedik telje­sen a tényeket. A Magyarország vasárnapi szá­mában megírta, hogy Walkó kereskedelmi mi­niszter a tanácskozás befejezése előtt­ eltávozott a pénzügy­minisztériumban tartott értekezlet­ről. Ennek oka, úgy látszik, valóban az volt, hogy a kereskedelmi miniszter és a megjelent bankvezérek között erős differenciák merül­tek fel, amelyek kölcsönösen meglehetős érzékenységet váltottak ki. A bankvezérek ugyanis szemrehányást lel­tek a minisztereknek, hogy akkor, amikor a bankok a­ legnagyobb áldozatot hozzák, a 12 milliós valutaelőleg sürgős beszolgáltatásával, az 5 százalékos részvényváltóságga­l újabb sú­lyos terhet,rónak a mobil­­tőkére. W­utka Lajos meglehetős ing véli hangon cév­astó­.­ és főleg azt hangoztatta, hogy elvárja, hogy a bankok március al­ig be­­szolgáltatják a valutaelőleget. Ez ellen a bankok semmiféle kifogást nem emeltek. Vasárnap délelőtt a TÉBE kötelékébe tar­tozó pénzin­tézetek vezetői értekezletet tartottak, amelyen két­ különböző­ dologról volt szó. Az egyik a valutaelőleg befizetése. Erre nézve teljes megállapodás jött létre és a bankok a mai nap folyamán már be is fizették a 12 millió svájci frankot kitevő elő­leget. Az előleg további részének beszolgáltatását, m­int ismeretes, a­ gyáripar és a nagyobb ma­gáncégek vállalták, még­p pedig olyképpen, hogy 1­ milliót fizet a gyáripar és 4 milliót a magán­bankok. A bankvezérek tegnapi tanácskozásán nem Ulmarni Adolf báró elnökölt,­­ csak az értekezlet vége felé jelent meg, úgyhogy nem is volt abban a helyzetben, hogy beszédet mond­jon. . . A bankvezérek tanácskozó­znak másik tár­gya a részvény­vált­ság volt. A bankók állás­pontját ebben a kérdésben, mint ismeretes, szombaton délben memorandum, keretében ter­­jeszt­ették a miniszterek elé. Ebben a memoran­dumban a bankok hivatkoznak arra, hogy meg­­lepetésszerű­en érte őket ez az intézkedés, amely a mozgótőkét ilyen súlyosan megterheli. A memorandumban hangoztatják, hogy a leg­­lojálisabban, de a leghatározottabb fegyverek­kel küzdeni fognak a szanálási javaslatok, in­tézkedése ellen. A bankok érzékenysége a mi­niszterek előtt főkép amiatt nyilatkozott meg, mert, mint­ hangoztatják, a közvélemény előtt a bankokéi, állandóan egészen téves megvilágí­tásba helyezik, úgyhogy különböző hürök való­­ságott bankellenes hangulatot teremtettek, no­ha, mint megállapítható, az ország súlyos hely­zetében mindig elsősorban a bankok hozzák, meg a legsúlyosabb áldozatokat. A bankvezérek hangsúlyozták a miniszter előtt, hogy nekik voltaképpen nincsen devizakészletük és a 12 millió svájci frank előteremtése rendkívüli megterhelést jelent rájuk nézve. Korányi báró pénzügyminiszter a memorandum átvételekor kijelentette, hogy a maga részéről megfontolás tárgyév­á teszi a bankok­ kívánságait és azokra a legrövidebb idő alatt megadja a választ. Egyébként a bankvezérek tegna­pi értekez­letén elkészítették azt a kötelezvényt, amelyet az állam az előleg átvételekor egyidejűleg aláír.­­A kötelezvény legfőbb pontja, hogy a ban­kok ezt az előleget abból, a százmillió sédjei franknyi külföldön megszerzendő előlegből kapják vissza, amelyre nézve a garanciát tudvalevőleg az egész gazdasági életnek kell elvállalnia. Értesülésünk szerint, a részvényváltság ügyében a bankvezérek kedden ismét felkeresik Korányi bárót, aki előreláthatólag már ekkor megadja nekik a végleges választ. Ma délelőtt egyébként­ Koréinyi báró pénz­ügy­miniszter hosszú tárgyalást folytatott Walkó Lajos kereskedelmi miniszterrel. Később fölkereste a pénzügyminisztert Fenyő Miksa, a GYOSZ ügyvezető­ igazgatója, aki a gyáripar által nyújtandó előlegre nézve tanácskozott a pénzügyminiszterrel. Délután négy óru, körül ért véget a gyár­ipar képviselőinek a pénzügyminiszterrel foly­tatott tanácskozása. A tanácskozáson — értesü­­­­lésünk szerint, —■ a gyáripar által az államnak adandó előlegeken kívül, szó volt még annak a garanciának a kérdéséről is, amelyet a gyár­iparnál,­ a gazdasági élet többi, tényezői­vel együtt kell vállalnia, az állam részére, a kül­földi bankoktól feveendő százmillió svájci fran­kos előleg tekintetében.

Next