Magyarország, 1924. június (31. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-01 / 106. szám
2 SCá.GXA-3aORSZÁG..^_1924 június 1. vasárnap mánynak eddig nem volt módja ezek ellen eljárni. Hajós Kálmán : Szintén a szakasz megtartása mellett nyilatkozott, bár a maga részéről szívesen fogadta volna, ha a sajtószakaszokat külön törvénybe foglalják össze. Minthogy azonban erről már nem lehet szó, a szakasz változatlan elfogadását ajánlja. Hassa Károly az izgatás tekintetében csak akkor járulna hozzá a javaslatban szándékolt módosításhoz, ha az igazságügyi kormányzat igazolná azt, hogy az eddigi büntetőtörvények nem tudják kellőleg megvédeni az állami és társadalmi rendet. Ezt azonban aligha állíthatja az igazságügyminiszter úr. Nemcsak a büntetőtörvénykönyv védi egész rendszerével az állami rendet, a törvényeket, a társadalmi osztályokat, hitfelekezeteket, hanem hozzájárul ehez még az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény is, amely azzal a rendelkezéssel, hogy bünteti azt, aki valamely mozgalmat kezdeményez vagy szervez, magának a gondolat megszületésének is gátat próbál emelni. Amikor tehát azt látja, hogy , nincs szükség arra, hogy az izgatásnak mostani mesteri tökéletességgel felépített rendszerét a fítk-ben ilyen durva inciuentális rendelkezéssel keresztültörjék, másrészt pedig a tervezett szakasz a legmeszszebbmenő visszaélések forrását nyitja. ' 'meg, ■feltétlenül kéri a minisztertől, hogy a-/. egész szakaszt vegyék ki a novellából. Példákat sorol fel és megemlíti, hogy például a detroititási törvényt sokan kétségbe vonják. Ha már most elegendő lesz, hogy nem gyülekezeten, hanem több személy előtt több ilyen kijelentéssel megállapítják az izgatás tényálladékát, be fog következni, hogy igen magas állású egyének is meg fognak ismerkedni az új törvény szankcióival. (Itt Hassay a legitimisták propagandájára célzott.) . A szakaszt a bizottság végül eredeti szövegben fogadta el. Ezután a sztrájkról szóló szakaszt tárgyalták. Farkas Tibor indítványozza, hogy a szóval való bántalmazásról szóló intézkedést vegyék ki a novellából. Farkas István és Szakács József, is felszólalnak. Szakács a szakasz szigorítását kerít Hassay• indítványozza, hogy a „jogtalanul*, szó vétessék ki a szakaszból! A miniszter ehez hozzájárult. A bizottság a novella tárgyalását kedden délután folytatja. Friedrich vissza akar térni 1919-hez A fővárosi javaslat szélsőjobboldali ellenzéke elszánt harcot folytat a javaslat ellen. A küzdelmet a közigazgatási bizottságból kiviszik népgyűlésekbe és holnap délután a Vígadóban nagygyűlést tartanak. A közigazgatási bizottságban tegnap történt leszavaztatást Wolffék személyes sikerüknek tekintik. Ma délelőtt a parlament, folyosóján hosszasabban tanácskoztak fellépésük eredményéről. A tanácskozáson Wolff Károly, Gömbös Gyula, Hallér István, Friedric'' István és Vsibéry András vettek részt. Friedrich István különben a következő nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: — A közigazgatási bizottságban tegnap történt kormány leszavaztatás minden esetre a legutóbbi politikai események legérdekesebbike, mert ez nálunk nem szokás, örvendek, hogy Putnoky Móric ilyen keményen megállt meggyőződése mellen. Nálunk, ahol az elvi árulást jutalmazzák, ezért a munkapárti berkekből esni, harag és gyűlölet jár. Azt állapítom meg, hogyha Magyarország élén egy olyan miniszterelnök állana, aki a keresztény nacionalista irányt komolyan akarná, a mai kormánypárt túlnyomó része ugyanezt akarná és vissza lehetne térni oda, ahol 1919-ben voltunk. Ha most Magyarországon nincsen keresztény irányzat, ezért nem a keresztény tömegek a felelősek, hanem azok, akik hivatalos irányítás mellett, saját önzőérdekeikből azt elárulták. Különben holnap a Vigadóban többet, ha a gyűlést ellenőrző rendőrtisztviselő nem akadályoz meg. Damjanich kávéház e * Záróra ma IfcMggjk órakor ép^hozni€l§Sfiii! nozeumhmi3.TeUezsdlH?.^| Hajszálak, szemölcsök, szeplők, májfoltok, minden- i|nemű szépséghibák végleges eltávolítása. Kvarc! t égenykezelés. Orvosi vezetés mellett. Szépítő-J f enerek vidéki szétküldésre. Arcraaszás jutányos bérletben ! A szociáldemokrata párt három emigrált vezetője visszatérhet Magyarországba Az ügyészség ma visszavonta Weltner Jakab, Kondor Bernét és Győri Ákos ellen kiadott nyomozólevelét (A Magyarország tudósítójától.) Ismeretes, hogy Pesthy Pál igazságügyi mnniszter a szociáldemokrata párttal való tárgyalása után rendeletet bocsátott ki az emigránsokra vonatkozólag, amelyben utasította a királyi ügyészséget, hogy azok ellen a kommün után külföldre menekült emigránsok ellen, akik ellen a királyi ügyészség kommunista ügyekből kifolyólag eljárást indított, de akiknek várható büntetése az esetleg lefolytatandó bűnvádi eljárás után öt évet minden valószínűség szerint nem haladna meg és akik a királyi ügyészség előtt igazolni tudják, hogy a külföldön tanúsított magatartásukkal nem járultak hozzá az ország hírnevének rontásához, nem csökentették az ország hitelét és a magyar nemzet megbecsülése ellen nem vétettek, a királyi ügyészség vonja vissza a nyomozólevelet. A rendelet kibocsátása után a magyarországi szociáldemokrata párt azonnal akciót indított a külföldön élő emigránsok, köztük a szociáldemokrata párt több vezető szerepet játszott vezére érdekében, hogy ezek a kipróbált szocialisták, akik immár az igazságügyi rendelet értelmében hazajöhetnek, minél előbb, a hosszadalmas adminisztrációs eljárások mellőzésével hazakerülhessenek. A szociáldemokrata párttak ez az akciója, — mint értesülünk a mai napon pozitív sikerrel járt. A királyi ügyészség ugyanis — mint megírták — a külföldre menekült emigránsok ellen kibocsátott nyomozóleveleket átvizsgálta és megállapította, hogy • - • > -■ • ‘............... a miniszteri rendelet értelmében Weltner Jakab, a Népszava szerkesztője, továbbá Kondor Bernát, a szociáldemokrata párt egyik vezető tagja és Győri Ákos tanár visszatérhetnek Magyarországba! E megállapítás után az ügyészség vissza is vonta ellenük a nyomozólevelet. Ma érkeztek le az iratok a főügyészségről a királyi ügyészségre. A főügyészség helybenhagyta a királyi ügyészség határozatát és így a Weltner, Kondor és Győri ellen kibocsátott nyomozóleveleket most már végérvényesen visszavonták. Ezt a határozatot közli az ügyészség a határrendőrséggel is oly értelemben, hogy a három emigráns visszatérését a határon se akadályozzák meg és ne tartóztassák fel őket. Értesülésünk szerint Weltner Jakab, Kondor Bernát és Győri Ákos már a közeljövőben élni is fognak az engedéllyel és mindhárman visszatérnek Magyarországra. A büntető novella rohamszakaszai . Bár az alkotmányos érzületet bántja, de a szanálási törvény tárgyalásánál még lehetett szó sürgősségről és határidőről, miután ez a kérdés nemzetközi vonatkozású. De milyen címen lehet szólani halaszthatatlanságról és naptár szerinti szükségről a büntetőnovellánál és főleg a javaslat 'a sajtó'szakaszainál? Miért oly égető ez a reform, hogy azt valóságos hajszával kell tárgyalásra vinni ? És mivel magyarázzák azt a példátlan eljárást hogy az egész javaslatot a szakkörüknek, a sajtóról Szőlő részt pedig a sajtó testületemét, nem mutatták meg! ■i büntetőjog nemcsak a zsebmezsgők és tolvajok ellen véd. A bíntójog ekősorban közjog, mely az alkotmányos szabadság biztosítékait hivatott magában foglalni! A büntetőjog az államnak, minden tisztességes polgárát, is közvetlenülérint!, mert a gondolatközlési és cselekvési szabadság, jogállamban létfeltétel". " Magyarországon eddig nemzeti hagyományoll az, hogy a büntetőtörvényeket a leggondosabb előkészítés, az összes szakkörök véleményének meghallgatása után alkották meg. Magyarországnak" e téren dicső múltja van. Itt látott napvilágot az 1843-iki büntetőjogi javaslat, mely főleg két okból nevezetes. Az egyik az, hogy e javaslat szerzője nem kisebb ember, mint a haza bölcse, Deák Ferenc, a másik pedig az, hogy ez a javaslat világhírű lett humánus szelleménél, úttörő jellegénél fogva. .Magyarországon a büntetőjog reformja szoros összefüggésbe került a jogegyenlőség kérdésével. Deák és társai látták, hogy a jobbágy-felszabadítás magánjogi következményeinek nem lehet addig gyakorlati hatásuk, míg a földesúrnak büntetőjogi hatalma, van jobbágyával szemben. Ezért a javaslat merész újítást valósított meg, aminek rendkívüli mértékét igazán, csak most, utólag lehet , méltatni. 1930-ban behozták Magyarországon a botbüntetést , törvénybe iktatták azt a büntetést, amelyet 77 évvvel azelőtt, 1843-ban a büntetőjogi javaslat, kihagyott a büntetésnemek közül azért, mert azt az emberrel szemben méltatlannak tartotta és mert meg akarta fosztani a földes urat attól az előjogtól, hogy jobbágyát a deresre fektesse. Az 1813. javaslat nem vette fel a büntetésnemek közé, ahalálbüntetést sem. E javaslat hirdette elvként, hogy a büntetés egymagában nem becstelenítés, a büntetésnek törvényes hatása hosszabb időre nem térjedkor, mint amennyire azt a bírói ítélet kimondta. A javaslat megvalósította a jogegyenlőséget és először mondta ki, hogy a törvény egyaránt vonatkozik nemesekre és nem nemesekre. Hogyan jött létre ez a nagyszerű, korát meghaladó alkotás, mely Magyarországot egy csapással a művelt Világ jogállamainak első sorába helyezte ? A gyorstalpalók, a határidő-politikusok, a naptári rajongók álljanak meg egy percre a törvényalkotás nagy példája előtt. A magyar országyülés 1840-ben külön törvényben, az 1840. V. törvénycikkben országos választmányt küldött kia büntető s javító rendszer kidolgozására. Pulszky Verenc volt a választmány legmozgékonyabb tagja. »Életem és korom” című művében megírja a nagyszerű mű létrejöttének körülményeit. Pulszky tanulmányozta a külföldi kódexeket, sőt felkereste a kor leghíresebb büntetőjogászát,Mittemaier beidelbergi egyetemi tanárt és felkérte támogatásra: Rnttermaier — .Írja Pulszky — nagy reményeket fűzött a javaslathoz, mikor megtudta, hogy azok között, kik ki fogják dolgozni, nini.., sem bíró, sem hivatalnok, sem professzor , ezért eredeti munkát várt te Pulszky, leírja a műhelyt, ahol nagy magyar elmék és szívek munkája készült. ♦Amint a ■ büntetőtörvénykönyv kidolgozásához hozzáláttunk. — Írja — Deák mingyárt kifejtette nézetét, hogy a törvény nem csupán a bírák, ügyvédek és a szaktudósok számára készül, hanem inkább a nagyközönség számára, úgy, hogy minden vádlott, férfi és nő, még a béres és juhász, is megértse, tehát kerülni kell az irály minden mesterkedését, minden félremagyarázható kifejezést: a törvény csak szabatossága által különbözzék a mindennapi beszédtől.« ♦Ezután minden cikknél elő kellett adnom a Code Napóleon és mintegy 14 kódex szövegét, ezeknek egy-mástól való eltérését, s ahol voltak, Mittermaier nézeteit Erre következett a vita, melynek végeztével mindegyikünknek a cikk szövegét kellett szerkeszteni és felolvasni; formulázásunkat Beák Ferenc összegezte, élesen megbírálta és végre megírta, vagy megdiktálta a szöveget. Ily módon készült szorgalmas, szakadatlan munka után a büntetőtörvénykönyv javaslata, melyben minden szó a Deákés« Deák javaslatát az országos bizottság 45 ülésen át vitatta meg! ’ . . . !' így dolgoztak a régiek—a rendi országgyűlés idején, 1848 előtti. A világhírű alkotás,mellyel a külföldi jogirodalom magasztalóan méltatott; a főrendek ellenállása miatt nem vált törvénynyé. Az 1878-iki Csemegi-kódex is hasonló alapossággal készült. . . ............. Az igazságügyi bizottság 1876 április 3-án kezdte meg a javaslat tárgyalását, mely többszöri megszakítással 1877 szeptember 15-ig, tehát körülbelül másfél évig tartott. A képviselőház igazságügyi bizottságának tagjai voltak többek között: Szilágyi Dezső, Fauler Tivadar, Toleszky István, Chorin Ferenc. Ezeknek a súlyos agyvelőknek sok megjegyzésük, volt a javaslathoz, melyet két vaskos kötet terjedelmű indokoláskísért A törvénykönyv teljes anyaggyűjteményét 1534 oldalas műben kiadta Lőw Tóbiás királyi főügyészhelyettes. Mindkét alkalommal a kor legnagyobb jogászai és tüdemélyes nagy elméi vettek részt az alkotás munkájában páratlan lelkiismeretességgel. A javaslat szorzói egy-egy intézkedés megokolására, egy-egy újítás magyarázatára a szembenálló érvek arzenálját, tárták elé. De arra csel nem volt, a mai büntető novellánál megtörtént,hogy alapbetiltás példátlan, drákói rendszabályának nincs indokolása, sem meggyőző, sem kételyt támasztó, sem bármely érv, csak maga a szakasz — a halál.' Sens'phrase,indokolás nélkül! A régi nagyok indokoltak, vitáztak, meggyőztek. Nem szólok a háborús törvényhozásról, mely rendkívüli viszonyok között rendkívüli, esetekrevonatkozott. De most, mikor felállították a nemzeti bankot, megalkotják a vámtarifát, készítik az arany-költségvetést, tehát csupa oly mozdulatot tesznek, mellyel a céfce-időkre való visszatérést jelzik, dobják félre a büntetőjog területén is a háborús télvízi turnékat. Ne rémítsék rajtaütéssel, pergő tűzzel, rohamszakaszokkal a jognak s szabadságnak híveit! Bródy Ernő dr. r in " ni" 'ii -----1 "ii 'in" H" ~i-----r...i in—n ii hm nj m i ijihp ig ijn iiiih PADM3RAIJS | |g« | MA RES6EL feg|jl§ ÓRÁIG NYITVA