Magyarország, 1924. július (31. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-01 / 129. szám

­­17 "A\­v ' Mm3&sw rmpmm 4 414 4' MAGYARORSZÁG # BUDAPEST, 1924 JÚLIUS 1. KEDD XXXI. ÉVFOLYAM 129. SZÁM GramHnmnHgiaa»aBrogKsgBOHSffigams!'^ Vigyázzanak a B­-listára Fekete vasárnapja lett Péter-Pál nap­ja a fővárosi tanszemélyzet több mint ezer tagjának. Ezen, az iskolaévet bezáró, ün­nepen kézbesítette ugyanis a tanügyi osz­tály a nyugdíjba küldő, vagy elbocsátó le­velet a B-listások hosszú sorának. Tegnap­tól kezdve több mint ezer tanár, tanító és tanítónő ál­ kenyér, foglalkozás, munka nélkül a fővárosban, olyan speciálisan kép­zett napszámosa a magyar kultúrának, akinek éppen egyetlen szakra — a taní­tásra — népesítő diplomája miatt rendkí­vül nehéz lesz egyéb pályán elhelyezked­nie. Fájdalmas, szomorú dolog ez. De ta­lán csakugyan szüksége volt a redukcióra a fővárosnak, amely hosszú esztendők óta nem épített új iskolákat, viszont a kurzus éveiben annál több új tanerővel szaporí­totta a meglevők számát. Nem tudjuk e pillanatban konstatálni, milyen elvek alap­ján végezte el a tanügyi osztály a rostálás munkáját. Pontos névsor nem áll rendel­kezésünkre a B-listára helyezett tanerők­ről. Ám úgy tudjuk, hogy a listára mind­azokat fölvették, akik a koramán után fe­gyelmi alatt állottak s­zolgálást, megro­vást, vagy pénzbüntetést kaptak. Ezeket tehát most másodszor is megbüntetik. Nem akarunk gyanúsítani, de ha igaz a dolog, furcsán­ak kell találnunk a főváros poligA',.... K rád« irányábAH-való kilengését. Tudjuk, nagyon jól tudjuk, hogy a költségvetés terheit, az állami és városi gazdálkodásban, főkép a személyi kiadá­sok csökkentésével lehet elviselhetőbbé tenni. De ha már szükség van erre a fáj­dalmas műtétre, úgy kell végezni, hogy a rostán elsősorban csakugyan az alkalmat­lanok, a meg nem felelők hulljanak át. Ne játsszon bele a kérdésnek elbírálásába sem­miféle kicsinyes pártpolitikai szempont. Ne azt nézzék, ki a kedvenc, ki nem, ha­nem azt, ki az alkalmasabb, képzettebb, szorgalmasabb és lelkiismeretesebb mun­kaerő s ki válik be kevésbé a megszabott feladat betöltésére. Már most, általános­­ságban szeretnék ezt a vezéreszmét figyel­mébe ajánlani mindenféle hatóságnak. A B-listások elbírálásánál egy döntő szempont lehet csak jogos és igazságos : a képzettség és munkabírás alapján való ér­tékelés. Azt kell, azt szabad csak nézni , ki a jobb hivatalnok, tanár, vagy mérnök, nem pedig azt, milyen a politikai pártál­lása, vagy éppen a rokonsági összekötte­tése. Mert ha nem eszerint járnak el az ál­lamnál, a vasútnál, a minisztériumokban, közüzemekben és a városházi hivatalok­ban, az igaztalan kedvezések rövidesen meg fogják bosszulni magukat. Az ország­nak nem lehet más érdeke, mint hogy a munkának minden őrhelyét a legalkalma­sabb, leghivatottabb szakerőkre bízza. Nem politizáló alkalmazottakra van szükség, hanem színes­ lélekkel, erejük minden megfeszítésével dolgozó hivatalnokokra, tanárokra és tanítókra. Nem olyanokra, akik esetleges protektorokban bíznak, ha­nem olyanokra, akik a maguk tudására és erejére támaszkodva tudják elvégezni a rá­juk háramló munkát, betölteni a vállalt feladatot. Jól vigyázzanak hát a B-listák hivatalos összeállítói, nehogy kicsinyes el­fogultságok miatt legjobb, leghasznavehe­­tőbb munkaerőiktől fosszák meg ezt a fo­­r­ott munkára nagyon is rászoruló ár­ dlasaarsság T/2S Stafe TV Hollandia %9 Amerika 27­ millió angol f©estoft Jegyez m magor le@i£Sp in­t&©i A SSbbiS ax ast«j©í pia?, — Franciaország kimaradása nem befolyásol­!) [az eredményt (A Magyarország tudósítójától.) A külföldi kölcsönnel kapcsolatban ma az a jelentés érke­zett a pénzügyminiszterhez, hogy Franciaor­szág nem vehet részt a­­külföldi kölcsön jegy­zésében. Ennek oka az, hogy a francia kormány még a francia megyék kölcsön­szükségletét sem tudja kielégíteni a mai rossz pénzügyi helyzet­ben.Franciaország a kölcsön jegyzésétől való távolmaradásáról külön átiratban értesítette a Népszövetség titkárságát. Illetékes­­helyről arról értesülünk, hogy a kölcsön­jegyzés eredményét egyáltalán nem be­folyásolja Franciaország tartózkodása. Kölcsö­nünk összegét már teljesen lejegyezték a kü­lönböző államok. Amerikában is sikerrel jár­nak azok a tárgyalások, melyeket egy amerikai pénzcsoporttal megindítottunk. Newyorkban is biztosítva van 225 millió angol font jegyzése. Most már körülbelül véglegesen kialakul­tak azok az összegek, amelyeket az egyes államok a magyar kölcsönből jegyezni fog­nak. Eszerint Olaszország 1 és félmillió, Svájc 1 és egynegyedmillió, Hollandia félmillió, Amerika 2 és egynegyedmillió angol fontot jegyez, a kölcsön többi részét pedig az angol piac jegyzi. Július 10. a fővárosi javaslat elfogadásának határideje Ma éjfélkor beáll az exlex. — Holnap folytatják a büntetőnovella bizottsági tár­­gyalását. — Jó köztisztviselők elbocsátásának első részlete (A Magyarország tudósítójától.) Az indem­­nitásról szóló törvényjavaslat hosszadalmas tárgyalása következtében, az exlex elkerülhetetlenné vált és június 30-án éjjel tizenkét órakor­ bekövetkezik. Ez az exlex azonban előreláthatólag igen rövid lesz, amenyiben a nemzetgyűlés az iredemnitás­­ról szóló törvényjavaslatot valószínűleg július elsején, ve aj; r:ná*Ji‘; ’■‚ werfs- -n-n- za -é-jv hogy a 'harmadszori^^Bgsassal együtt a tárgyai:'..' már alig vesz kvrlapot igénybe. Az indemnitási javaslat elfogadása után három kisebb javaslat következnék, még pedig »A német birodalommal kötött kereskedelmi megállapodások becikkelyezéséről­, a »Nőkkel és gyermekekkel való kereskedés megakadályo­zására Genfben kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről« és a tanárképzésről szóló törvényjavaslat. Ezeknek a javaslatoknak a tárgyalása rövid idő alatt befejeződnék és így sor kerülhetne a fővárosi törvényjavaslatra. A kormánynak komoly szándéka, hogy ezt a javaslatot még a nyári szünet előtt letárgyal­tassa,­­ Ha azonban július 15-éig ebből a­ javaslat­ból nem lesz törvény, úgy a nemzetgyűlést minden körülmények között elnapolják, mert a kormány a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása miatt nem tartja együtt a nemzet­­gyűlést és az ódiumot a javaslat meg nem sza­vazásáért az ellenzéknek ama tagjaira hárítja, akik részben az indemnitási javaslat vitáját a kelleténél tovább nyújtották, részben pedig nem hajlandók néhány nap alatt átengedni a fővárosi törvényjavaslata A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága holnap délután ülést tart, amelyen folytatják a büntetőnovella tárgyalását. Ugyancsak ülést tart holnap az egyik bíráló bizottság is, amely Nagy Vince mandátuma el­len beadott panaszt tárgyalja­­­. A szanálás programjába felvett tisztviselői létszámcsökkentés július elsején kezdődik. Ekkor bocsátják el az elbocsátandó tisztviselők első részletét. Tudvalevő, hogy a szanálási program szerint 15 ezer tisztviselőt kell a ma­gyar kormánynak elbocsátani. A kormány az elbocsátásokat négy részlet­hez­ hajtja végre és 1926 július elsejéig befejezi. Az elbocsátás a következő részletekben törté­nik: Az első részletet elbocsátják 1924 július el­sején, a másodikat 1925 január elsején, a har­madikat 1925 július elsején és végül a negyedi­ket 1926 január elsején. A most elbocsátandó körülbelül 4000 tiszt­viselő a napokban kapja meg az elbocsá­tásról szóló értesítést. * A Ház szabadságával egyidejűleg Bethlen István gróf miniszterelnök is szabadságra megy. Bethlen István gróf tudvalévően 1921 április óta miniszterelnök és azóta nem­ volt hosszabb szabadságon, leszámítva a húsvéti és karácsonyi alig né­hány napra terjedő szabadságot, a miniszter­elnöknek nem volt pihenő napja. A miniszter­elnök ugyan zeld­­ízben tett külföldi utazáso­kat, azonban ezeken az utazásokon még sokkal nagyobb elfoglaltsága volt, min a miniszter­­elnökségen, amennyiben a külföldi kölcsönre ‘ hozó if'Hi­k ■ \ ül f«nem» -ií­­ : lett''folytatnia, valamint a szanálással kapcso­­latos kérdéseket kellett megbeszélnie. A mi­niszterelnöknek tehát ez volna az első alkalma, amikor a nemzetgyűlés szünetét hosszabb pi­henésre használhatja fel. Értesülésünk szerint a miniszterelnök néhány hétre Fonyódra utazik. Lesz-e takarékossági bizottság? Politikai körökben sokat foglalkoznak az utóbbi időben az úgynevezett takarékossági bizottság kérdésével. Ez a kérdés a 33-as ellen­őrző bizottság egyik­ ülésén vetődött fel, ahol Bethlen István gróf miniszterelnök kijelen­tette, hogy ő nem idegenkedik egy ilyen bi­zottság felállításától, amely az állami kiadások minimálisra való redukálásával és a kiadási tételek állandó ellenőrzésével foglalkozzék. Ter­mészetes azonban, hogy a harminchármas bi­zottság mellett és a szanálási program szigo­rúan megszabott kereteivel kapcsolatban en­nek a bizottságnak kevés hatásköre lehetne, amennyiben a szanálási programban felállított költségvetési keretektől amúgy sem volna le­hetséges eltérni és ez a bizottság semmi egyéb­re nem szorítkozhatnék, mint hogy a takaré­kossági szempontból szükségessé váló egyes költségvetési tételek elhagyását, vagy el nem hagyását vitathatná meg. Egyes politikai pár­tok körében azt is tudni vélik, hogy ez a bi­zottság öt tagból állana és a miniszterelnök az ellenzék részére két tagsági­ helyet óhajtana fentartani.. Értesülésünk szerint azonban ez az egész bizottsági kérdés egyelőre még igen kezdetleges stádiumban van. Prónay György bárót a napokban nevezik ki miniszterelnöki államtitkárrá . Magyarország már régebben megírta, hogy Prónay György báró közélelmezési ál­lamtitkárt a minisztérium megszűnése után a miniszterelnökségre nevezik ki politikai állam­titkárrá. Mint értesülünk, Prónay kinevezése a legközelebbi napokban megjelenik és ezen a hé­ten már elfoglalja új hivatalát. Prónay György báró ma délelőtt megjelent a miniszterelnöksé­gen és megtekintette a hivatala részére kisze­melt helyiségeket. Az új államtitkárt a máso­dik emeleten a szociálpolitikai ügyekkel fog­lalkozó hivatal helyiségében helyezik el, ez a hivatal pedig lekerül a földszintre. Prónay György báró államtitkári kineve­zésének a hírét ellenzéki kép­viselők időszerűt­lennek tartják a szanálási akció során. Ezzel szemben a helyzet — mint bennünket informál­nak — az, hogy a közélelmezési minisztérium­ban szervezett politikai államtitkári állás ed­di­g is a miniszterelnökség büdséjét terhelte.

Next