Magyarország, 1924. szeptember (31. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-02 / 181. szám

­rV ffill'ELDAMI / W///g / Arm^ / / Sí££■ 3000 korona MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1924 SZEPTEMBER 2. KEDD XXXI. ÉVFOLYAM 181. SZÁM —..................... ............... Ml ■I.l.n.,m­g=........■■■■............ .......... mg Bethlen Genfben Genf felé fordul megint az ország figyelme. A népszövetségi konferencia ta­nácskozásain bennünket közelről érintő kérdések kerülnek megvitatásra s bár ezeknek felvetésétől nem vár csodát Beth­len István miniszterelnök, maguk a kérdé­sek mégis alkalmasak arra, hogy újra a közérdeklődés homlokterébe állítsák itt­hon a genfi tanácskozásokat. A magyar állam hivatalosan kiküldött fődelegátusa, Apponyi Albert gróf, a ki­sebbségek problémáját fogja a konferencia elé terjeszteni, rámutatva mindazokra a sérelmekre, amelyek elszakított területein­ken a magyarságot a közelmúltban érték. Már csak ezért is jelentős ránk nézve : mit végeznek Genfben. Ám a genfi konfe­renciának van egy programon kívüli pontja is, amely még inkább rákényszeríti figyelmünket a nevezetes tanácskozásokra, amelyeken, Apponyi és a pénzügyminisz­ter mellett, Bethlen miniszterelnök és Da­­ruváry külügyminiszter is résztvesznek. Ezt a programon kívüli pontot a minisz­terelnök jelölte meg elutazása előtt, ami­kor hangsúlyozta, hogy utazásának céljául különösen a külpolitikai kapcsolatok meg­szilárdítását és elmélyítését tekinti. Erre valóban nagy szükségünk van. Az utóbbi időben ugyanis több külföldi állam kormányának összetétele megválto­zott, új kormányelnökök, új külügyminisz­terek kezébe került a vezetés. Elsőren­dűen fontos érdekünk tehát, hogy a ma­gyar miniszterelnök személyesen lépjen érintkezésbe ezekkel a politikusokkal és államférfiakkal. Jó alkalom er­re a genfi konferencia, ahol a mai európai politika irányítóinak sok jelentős, számottevő egyénisége megjelenik. Hisszük, hogy Bethlen Istvánnak sikerülni fog a kitűzött cél megvalósítása s módot és alkalmat ta­lál arra, hogy közvetlen tapasztalatok út­ján győződjék meg arról, milyen politikát írnak elő Európa számára ezek az állam­férfiak, milyen érzelmekkel viseltetnek irántunk az újabban vezető szerephez ju­tott nyugati államférfiak, milyen szem­szögből ítélik meg Magyarország helyzetét , milyennek látják az európai népek együttesében a Magyarországra váró fel­adatokat ? ! Még inkább hisszük azonban, hogy a kölcsönös érintkezés informatív jellege nem lesz egyoldalú, hanem a magyar mi­niszterelnöknek is lesz módja, alkalma ki­fejteni a magyar kormányzó politika el­­veit s az ország válságos anyagi helyzeté­nek okait. De főkép módja és alkalma lesz mellénk hangolni mindazokat a ténye­zőket, amelyek eddig hűvös tartózkodással kezelték a magyar ügyeket s egyáltalán nem, vagy csak alig vették tudomásul le­gázolt jogaink igazát. A miniszterelnök személyes jelenléte nagyon sok olyan végzetes félreértést el­oszlathat, amely esztendőkön át oka volt mellőzésünknek s lehetetlenné tette — minden erőfeszítés ellenére is — igazi talpraállásunkat. Smith népszövetségi fő­biztos pénzügyeink szanálásáról tett, ránk nézve kedvező jelentése s Korányi pénz­ügyminiszter meggyőző fejtegetései után, talán nem ok nélkül bizakodunk abban, hogy Bethlen István missziója is sikerrel fog járni. Mindenesetre rendkívül kívána­tos lenne ez, az ország gazdasági és poli­tikai helyzete, a holnapi békés, termelő m­unka megindítása szempontjából na délel­őtt tizenegy órakor megnyílt a Népszövetség teljes ülése Herriot és MacDonald még nem érkezett meg. — Megváltozott az angol, francia és jugoszláv delegáció. — Az ötödik ülésszak főtárgya: a leszerelés. — Magántanács­­kozásokon tisztázni akarják a londoni értekezlet megoldatlanul maradt problémáit Genf, szeptember 1­. (A Magyarország külön tudósítójától.) Aki épkézláb ember csak van, mindenki tódul a népszövetségi mai első ülésére, amely délelőtt 11 órára van kitűzve. Ma reggel már csak kevés­ belépőjegy maradt, percek alatt szétkapkodták. A reformációs terem képe nem változott az utolsó ülésszak óta, de az elnöki emelvényen és az előadói dobogón újítás látható : az úgy­nevezett hangosan beszélő tölcsér, egy érdekes találmány, amely Amerikában kitűnően bevált­­, most próbálják ki először, európai gyüleke­zetben. Ma hozta nyilvánosságra a főtitkári hiva­tal a Népszövetség tagjainak teljes névsorát. Ebben már nem Leon Bourgeois szerepel a francia delegáció vezetőjeként, hanem Herriot miniszterelnök, Anglia első delegátusául pe­dig MacDonald miniszterelnököt jelöli meg a végleges névsor. A Népszövetség 54 állama — ennyi ország van a kötelékben — eddig 111 delegátussal szerepel, de a névsor nem tartalmazza az egyes államok technikai szakértőinek, szak­tanácsadóinak és titkárainak neveiit, együtte­sen körülbelül 350-en vannak, a segédszemély­zet még ennél is több. A delegátusok között van 3 miniszterelnök és sok külügyminiszter. A sajtó szintén 350 képviselőt jelentett be. Délelőtt 11 órára kezd megtelni a terem. Sok az ismerős arc, nagyjában véve ugyanaz a kép, mint az utolsó ülésszakon, noha Anglia, Franciaország és Jugoszlávia dele­gációjának összetétele egészen megváltozott. Jugoszlávia régi delegációjából alig van itt valaki, míg a francia és az angol delegációnak csak a vezetői mások, egyébként az összeállítás a régi. Sem Herriot, sem MacDonald nem ér­kezett még meg. A francia delegáció tagjai közül a legnagyobb érdeklődést Briand és Paul Boncourt kelti, az angolok között lord Par­­moor tiszteletreméltó alakja és Henderson államtitkár tipikusan angol figurája. London, szeptember 1. Az Observer a nemzetek szövetségének most összeülő közgyűlésével kapcsolatban azt írja, hogy az összejövetel nemcsak azért fontos, mert Európa biztonságáról és a leszerelésről fognak most tanácskozni, hanem azért is, mert alkalmat nyújt arra, hogy a Genfben össze­­sereglett vezető államférfiak magántanács­kozások során tisztázzanak sok olyan pon­tot, amelyet a londoni értekezleten meg­oldatlanul hagytak. Az ülésezés idejére Genf a nemzetközi érdeklőé­dés központjában fog állani. Genf, szeptember L (Havas.) MacDonald és Herriot tanácsko­zásának egyik legfontosabb tárgya az lesz, hogy a Nemzetek Szövetsége mikép gyakorolja beavatkozási jogát Németország és a volt ellenséges országok fegyverkezésével szem­ben. A francia kiküldöttek hangoztatják, hogy kor­mányuk e kérdésnek mielőbbi megoldását óhajtja. London, szeptember 1. (Havas.) MacDonald miniszterelnök ma reggel indul vissza Sk­óciából. Az éjszakát Lon­donban fog­ja tölteni és holnap, reggel Genfbe utazik. Párizs, szeptember 1. A lapok megállapítják, hogy a nemzeteik szövetségének mostani közgyűlésén elsőrangú szerepet fog játszani a leszerelés kérdése. Kifejtik a francia fölfogást, amely múlha­tatlanul szükségesnek mondja a biztonsági ga­ranciák előzetes megvalósítását és hangoztat­ják, hogy Franciaországra nézve nagyon fontos a kölcsönös segélyről tervbe vett egyezmény, amely nagy erkölcsi befolyást gyakorolna a népekre. Párizs, szeptember­­ Az Oeuvre-ők jelentik Brüsszelből: Thounis miniszterelnök hosszabb habozás után elhatá­rozta, hogy Genfbe utazik. A belga miniszter­­elnök szerdán érkezik Svájcba,­ Millerand s A világbéke biztosítása címért védtelenné teszik Franciaországot Párizs, szeptember X. Millerand a Nemzetek Szövetségeinek genfi tárgyalásai kapcsán kijelentette, hogy ha a világbéke biztosításának címén Franciaország­gal is úgy bánnak, mint Németországgal, ak­kor oda jutnak, hogy amiként Németországot védtelenné akarták tenni, Franciaországot is védtelenné teszik és annak példájára, amit a német területekkel a Rajna balpartján tettek, Elszász-Lotharingia semlegesítését fogják kö­vetelni. Ez azonban olyan követelés, amely a franciákat megvadítja. A katonai szolgálati idő leszállítása ebben a pillanatban őrültség volna. ­ Csütörtökön Berlinbe érkeznek a szövetségközi meghatalmazottak Owen Young vezetésével Dean Frazer angol jogi szaftér­t, mist­ Berlinben tárgyal Dutker pénzügy­­miniszterrel. — A Jóvátételi bizottság ma hivatalosan megállapítja, hogy Németország eleget tett első kötelezettségének. — December 7-ig az új biro­dalmi vasúttársaság veszi át a Rajna és Ru­hr vonatait. — Houghton berlini amerikai nagykövet a német kölcsönről Berlin, szeptember 1. (A Magyarország külön tudósítójától.) Csü­törtökre várják ide a szövetségközi meghatal­mazottakat, akik Owen Young amerikai főbiz­tos vezetésével a Dawes-javaslatokat fogják végrehajtani. Az első meghatalmazott, Leon Frazer angol jogi szakértő már tegnap meg­érkezett, ő az úgynevezett transzfer-bizottság intézője s egyelőre rajta keresztül megy min­den tudakozódás. Frazer látogatást tett Luther birodalmi pénzügyminiszternél és Schacht bi­rodalmi bankelnöknél. Párizs, szeptember 1­. (A Magyarország külön tudósítójától.) Má­tól kezdve számítják a Rajna- és Ruhr-terü­let vasúti hálózatának átadási határidejét, mert -.na fogja a jóvátételi bizottság hivatalosan meg­állapítani, hogy Németország eleget tett első kötelezettségének, amint az a londoni konfe­rencia harmadik jegyzőkönyve megszabta. A legközelebbi stádium az lesz, hogy a re­­parációs bizottság megállapítja, hogy a Dawes­­terv értelmében kijelölt ellenőrző szervek meg­kezdték működésüket. Az átvételnek az első hi­vatalos megállapítástól számított öt héten belül kell megtörténnie, tehát október 7-ig s attól kez­dődően két hét alatt, vagyis október 22-én kell át­adnia a jelenlegi francia-belga vasútigazgatás­­nak a megalakuló német birodalmi vasúttársa­ság számára a kezelése­ alatt álló vasútvonala­kat. A közbeeső két hét alatt a német biro­dalmi kormánynak ki kell szolgáltatnia a vas­úti és az ipari kötvényeket. Hogy mennyi időt vesz igénybe a szövetség­közi igazgatás alatt lévő vasutak átvétele, az sok­­mellékkörülménytől függ, a londoni jegyző­könyv mindenesetre úgy rendelkezik, hogy az átadásnak lehetőleg hamar kell megtörténnie.

Next