Magyarország, 1924. szeptember (31. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-14 / 191. szám
tt Nyíregyházi milékek aa Nyíregyháza jubileuma alkalmából legelőször a nyíregyházi nőkről kell megemlékezni, akik mindig minden közügyért lelkesedő, jószívű és vendégszerető asszonyok voltak. Nőegyletük árvaházat tartott, hol apátlan-anyátlan árvákut becsületes munkára tanítva neveltek fel. Akinek nem volt gyermeke, a más árváját nevelte, igaz anyai szeretettel, mint pl. a város közkedvelt Thálio nénije:. Takács főorvos felesége is, aki egyszerre 0 árvát vett örökbe s úgy nevelte őket, hogy a legkisebb fiú a pesti klinika érdemes orvosa lett, a közelmúltban elhunyt Tokári Endre élt. S amellett vígkedélyű, vendégszerető emberek voltak úgy ő, mint férje, a város tudós főorvosa Takács Alajos dr., aki minden évben még a színészeket is megvendégelte, — mikor eljöttek nyáron — nagy vacsora, víg muzsikaszó mellett. Szerette és becsülte is őket az egér?, város és mikor 50 éves orvosi jubileumát ülte Takács, a színesnek a Doktor bácsit adták elő tiszteleté:'*? s a zsúfolásig megtelt arénában a színpadon, a közönség nagy ámulatára, a csalódásig bi Takács bácsi jelent meg, az orvos szerepében. De nemcsak anyák, hanem lelkes honleányok is céllal; a nyiregházi nők, akik Kossuth Lajosért és a 48-1- eszmékért lelkesedtek és ezt a lelkesedést folyton élesztette bennük Fdéry Pálné, a város későbbi főjegyzőjének okos, műveit neje, Tresszyénszky Terézia. Nála gyűltek össze a nők a karcválasztások előtt, s párnájukat felbontva, kiszedték a hoszosabb tollakat s úgy készítették a fehér kortestollakat vermcíiín kokárdával, elárasztva vele az egész várost, természetesen a várost majd három évtizedig képviselő Vidliczkay József neve fénylett arza tagon. Égy szerették ezt az öregurat, azörök képviselőt , aki hű volt a 18-ais eszmékhez mindhalálig, hogy mikor az ország cikkek miniszterelnöke, gróf Lón ven Menyhért lépett föl kormánypárti — szabadelvű ppárti — programmal ellene, s a választáson, mindent elkövetve a kormánypárt, egyenlő szavazatot kapytt a Vidlicskey pártjával, már biztosnak látszott a miniszterelnök győzelme; lévén már csak egy művazópolgár, az öreg Mészáros bácsi , a pénzes-levélhordó, s ennek mint állami alkalmazottnak a kormányra kedette szárazai. El is vitték nagy diadallal, négylovas kocsin, zászlósan a városházára szavazni az utolsó szavazót, az öreg '48-as honvédet, aki maga kérte, hogy csak legvégső esetben vigyék őt a kormányra szavazni, s mikor meglott a fogat, odaugrott az öreg postás felesége, aki egész nap a Vidliczkay-táborban főzte és osztotta a jóféle, gulyáshúst és odaállott az ura elé: Ha el mered aralni Kossuth apánkat és Vidliczkay urat, haza ne gyere, mert elválok tőled !..... Az öreg, Mészáros bácsi sápadtan ment föl a városháza széles lépcsőjén a szavazóterembe és leszavazott — Vidóczkayra... A miniszterelnök megbukott! Ki is tették állaiból az üreget, de aztán megintcsak visszakerült, mindenki szerette a becsületes öreg magyart, a .. rogy urak* eljártai, az érdekében s még soká rótta hosszú, akácfás uccait Nyíregyházának. Természetesen, ha a nők ilyen lelkesek, akkor a férünk sem maradhatnak hátrább, s a kultúra zászlaját hogyan vitték előre a vezető emberek, élő bizonyítékai a vasút, vármegyeháza, törvényszék, főgimnázium stb., stb., amit mindent lassanként kellett kijárni és kivárni a városnak. A kijárás pedig természetesen mindenkor a város lelkes főjegyzőjének, Riiszdorfer Jánosnak jutott, akit mindenki szeretett, a főispántól kezdve a vályogvető cigányig. Az akkori főispán, Bónis Barnabás sokszor mondta egy-egy vármegyei gyűlés után a feleségének . Az a riszdorfer már megint kitalált valamit a városa számára , amit ,kitalált, azt ki is vitte mindig! Mint ahogy kivitte a gimnáziumot is, elől járva jó példával az adakozásban, mikor a lutheránus egyház az épületét tette. És híres vott ez a gimnázium, olyan tanárai voltak, mint pl. Bánhegyi, Ezeericzy, a szigorú Weiss tanár. Végül a híres Pelántsky, akinél Magyarországon — elismerték — alaposabban és jobban magyar nyelvet nem tanított senki. A zenében sem volt utolsó Nyíregyháza városa soha. Lelkesedik ott mindenki a szép magyar dalért, a klasszikus zenéért* egyformán. ABessenyei Kör olyan hangversenyeket rendezett mindig, amelyen nemcsak hazai, de a külföld elsőművészei is szerepeltek nem egyszer. 4. zenének is voltak és vannak nagyjai szülővárosomból. A legnevezetesebb fia néhai Jiénfy Gusztáv zeneszerző, ügyvéd, a város egykori polgármestere. Sok szép, régi, híres Petőfi-dal szerzője, pl.Talpra magyar,Száll a felhős megzenésítője. Gyönyörű magyar ábrándok alkotója. A Tudományos Akadémia megbízásából dalokat és adatokat gyűjtött a magyar zenéről Erdélyben s mikor itt Pesten felolvasta jegyzetekt, Liszt Ferenc is elcsodálkozva hallgatta. Vele történt meg, hogy itt Pesten társaságban találkozom Petőfivel s a költő rá se.m hederitett. Majd zongorához ült a művész és eljátszotta dalát : -Száll a felhő.. .* Mikor befejezte a dalt, Petőfi felugrott és megölelte: Te Szénfy Gusztáv vagy úgy-e ? Mert más nem játszhatta el ezt a dalt így. A testvére, Szénfy Gyula is szintén művész és zeneszerző volt, ábrándjai és könnyzápora ma is igen becsesek. Kemény Rezső hegedűművészünk, a zenei főiskola tanár... szintén onnan jött fel Pestre. Kár, hogy a híres Benczy Gyulának, Nyíregyháza város zeneszerző cigányprímásának művé. ..kezéből már kihullott a vonó. Párizsban, Berlinben is mindig dicsőséget szerzett a magyar dalnak. És most említsük még meg a gyönyörű ésD holdas tölgyfaerdőjét Nyíregyházának, aminek a végén az áldott Sóstó gyógyfürdő van, s aminek a na.1»mnv.wui ~-.Tr.-o-r—■Trg..'i^.,«i\.iS«i__wm.c.-JcacT-e^r. levegőjét egy, a máramarosi hegyekből gyógyulást itt kereső földbirtokos jó barátunk elragadtatva így ecsetelte: Ha elindul az ember a nyíregyházi erdőben, mire a végére ér, meggyógyul ! .. Akkor elképzelhetjük, hogy egészséges testű, s az egészséges testben egészséges lelkű emberek lakják Nyíregyházát. Becsületes dolgos emberek, akikre a haza mindenkor számíthatott és számíthat, S ha már pihennek is a régi nagyok, alapvető, fáradságos munkájuk után a Mongó temető akácfái alatt, lettek újabb és újabb becsületes vezetői a városnak,akik a régiek nyomdokain haladva teszik széppé, nagygyá továbbra is városunkat. Mikor a daliás magyar, néhai Benes László polgármester letette apám koporsójára a város koszorúját, e szavakat mondta: Mindenkor Rizdorfer Jánost választottam példaképemül és az ő nyomdokain haladva munkálkodom a város javán... Munkálkodása nem volt eredménytelen, aranybetűkkel véste be nevét a város történetébe. Ma fia, Bence Kálmán dr. a város polgármestere s akit ilyen apa nevett fel, annak kell, hogy nyugodtan nézzünk munkája elé és bízva ismérjük, hogy amit az ősök oly szépen megalapoztak, az a becsületes magyar város nem lesz rommá, de tovább is mindig feljebbre halad a kultúra útján. Wagnerné Riszdorfer Elza. m______ _ .MAGYAR,ORSZÁG Budapest, 1924 szeptember 14. vasárnap Jókai Mór élete a képekben Az Est új hármaskönyve A jövő 19’. évben lett száz esztendeje annak, hogy a legnagyobb magyar elbeszélő, mesemondó, a magyar regényírás fejedelme, Jókai Mór, Komáromban megszületett. Ezerszeres kötelezettségem a múlt erőit felvonultatni, ezerszeresen kötelesség emlékezni nagyjaiukra és abból a lelkes emlékezésből, amellyel Jókai centennáriumát fogja ünnepelni az ország, az Etnapok is méltón ki akarják venni részüket. A kegyeletes ünnepségek sorozatát Az Est új Hármaskönyve nyitja meg, amely Jókai emlékének fogja szentelni minden egyes oldalát. Az új Hármaskönyv életrekelti Jókait, az embert, számos új oldaláról mutatja be az írót és szenzációs lesz minden irodalom iránt érdeklődő magyar ember számára az albimszerű kötet szövegrésze, de nagy meglepetésre tarthat számot az új Hármaskönyv ilusztrációs anyaga is. Több mint kétszáz fénykép, rajz, festmény reprodukciója valósággal életrekeltiJókait, gyermekkorától utolsó percéig. Életének minden egyes szakában megrögzítik az élő és halandó embert és emléket állítanak a halhatatlan zseninek. Bátran mondhatjuk, hogy eddig még sehol sem gyűlt össze Jókai életének és pályájának ilyen bő, érdekes és intim képanyaga, amely valóságos regényes képeskönyve a nagy író pályájának., itt említjük meg, hogy Az Est új Hármaskönyvet mint az ezelőttiek, nem kerül könyvárusi forgalomba, csak előfizetőink kapják meg ingyen, karácsonyi ajándékul. A főváros nincs megelégedve a tej árának ígért leszállításával Budapesten nem lehet drágább a tej, mint Bécsben (A Magyarország tudósítójától.) Ripka Ferenc, Budapest kormánybiztosa. Az Est mai szánjában kijelentette, hogy a főváros nincs megelégedve a tej árának azzal a mérséklésével, amelye a tejvállalatok a masuk részéről hajlandók megtenni. A tejvállalatok ugyanis a 6400 koronás árról hajlandók visszamenni 6000, és később 5890 koronára, a fővárosnak azonban az a célja, hogy teljesen a bécsi árnívóra vigyék vissza a tejnek az árát. Illetékes helyen érdeklődtünk ennek a tervnek a keresztülviteléről s a következőket tudtuk meg . Eddig tulajdonképpen nem történt más, mint barátságos beszélgetés a tejvállalatok vezetőivel. .De semmit se csinált még a kormány, amelynek szintén az a törekvése, hogy a főváros lakosságának hihetetlenül nagy terheit valamiképpen enyhítse. A tegnapi megbeszélésen fölmerült az a terv is, hogy a főváros el fog járni a kormánynál és kérni fogja, hogy a kormány is hozzon áldozatot a főváros lakossága érdekében. Így a kövezetvám elengedése 206 koronával, a forgalmi adó elengedése legalább 189 koronával csökkentené a tejnek az árát, ezenkívül ipardíjkedvezményekkel is lényegesen hozzá lehetne járulni a tej árának csökkentéséhez, úgyhogy az a 700 koronás differencia, amely a bécsi 5100 és a budapesti 5800 koronás ár között mutatkozik, ezeknek a kérdéseknek kedvező elintézésével teljesen eltűnnék és a bécsi és budapesti tejár között nem volna semmi különbség. Természetesen figyelembe kell venni a 10 százalékos valutám differenciát, ami a magyar és osztrákvaluta között fennáll. Érdekes helyről olyan híreket terjesztenek, hogy a tejfelhozatal már az akció megindítása kapcsán is állandóan csökken, s azt mondják, hogy a tejfelhozatal csökkenésének jelei már most is erősen mutatkoznak. Az terv, hogy mostanában Budapestre mindössze 60.000 liter tej jön fel naponként, az előző hónapokban pedig sokkal nagyobb mennyiség érkezett, azonban szeptember és október hónapokban a tejfelhozatal a, tapasztalat szerint csökkenő tendenciát szokott mutatni és még a felhozott kevesebb mennyiségből is kénytelenek a tejvállalatok 30 százalékát feldolgozni, mert tejalakban nem tudják értékesíteni. Tehát még mindig elegendő tej van a fővárosnál, meg vannak arról győződve, hogy a kormánybiztosnak ez az akciója semmiesetre sem fogja azt eredményezni, hogy tejhiány mutatkozzék a fővárosban. Az is érdekes, hogy a bécsi 5109 koronás tejben nagymennyiségű magyar tej is van. Vas megyéből s a szomszédos megyékből szállítanak Bécsbe tejet. Pontos statisztikai adatok a Bécsbe szállított magyar tej mennyiségéről nincsenek ugyan, de a szakemberek napi 15.000 literre teszik azt a tejmennyiséget, ami Magyarországból kerül Bécsbe. Ha a magyar tejet Bécsben olcsóbban tudják árusítani, nem lehet semmi oka sem annak, hogy Budapesten ugyanolyan áron ne lehessen adni a tejet. A fővárosnál meg vannak arról győződve, hogy a Ripka Ferenc kormánybiztos akciója teljes sikerre fog vezetni és egy-két kelin belül a tejproblémátmegfelelően meg fogják, oldani. a SAYUStuPS PASZTA UNICUNvBEK TlEKLft PADLQVIASZ Saturnus mjrár, Budapest, VII. 2*elerdl u.13 039V csapás ha a különben szép, fiatal nő arcbőrét szeplők, pattanások, mitesszerok, foltok ékteleníttse el. De minden baj csak addig tart, amig erős akarattal, szilárd hittel segíteni nem igyekszünk rajta. A női szépségápolás terén csodálatraméltó forradalmat idézett elő a Diana-púder, Diana-krém és Diana-szappan, melynek használatától mintha csak tejben fürösztötték volna az arcot, oly végtelenül finom, szubtilis, friss és üide lesz a bőr. Mindenütt kapható!