Magyarország, 1924. október (31. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-01 / 205. szám

2 MAGYARORSZÁG* Budapest, 1924. október 9. szerda Popovics István bevallotta,­ hogy felbérelték jelentkezésre a csongrádi bombaügyben, hogy félrevezesse a rendőrséget Felbujtói a rendőrségig kísérték, hogy okvetlenül jelentkezzék. Ellátták ruhával és két hétig élelmezték Lépések történtek a Popovics által megnevezett, más ügyekből ismert felbujtók kézrekerítésére­ ­. ■ v'- ■ • >*'$*• (A Magyarország tudósítójától.)­­ Tegnap este még megdöbbentő szenzációnak látszott, amikor a rendőrségen jelentkezett Popovics István állítólagos volt alhadnagy, jelenleg fog­lalkozás nélküli budapesti lakos. Elmondotta, hogy lelkiismeretének szavára hallgatva köte­les jelentkezni a rendőrségen, mert a csongrádi bííóper tárgyalását rossz irányban vezették. Nemcsak tudomása van arról, — úgymond — hogy ki követte el a csongrádi merényletet, hanem ő maga egyik részese a csongrádi bombamerénylet végrehajtásának. Bejelentésére olyan izgalom támadt a fő-­­kapitányságon, hogy a késő esti órákban tele­fonon értesítették a főkapitányt, a bűnügyi osztály vezetőjét, a politikai osztály főnökét és alig egy óra múlva már a rendőrség vala­mennyi tekintélyesebb fun­k­ciók­áltása előtt megismételte Popovics István szenzációs vallo­mását, amelyben a következőket mondotta: , , '•­­ ..3VI. — Önkéntes jelentkezésemmel itt hoztam ma­gammal két bombát, amelyek egészen egyfajták azokkal a kézigránátokkal, amelyekkel a csongrádi bombamerényletet végrehajtották. Még 1925-ban megismerkedtem két emberrel, akik közül az egyi­ket Lukácsnak, a másikat Kiss Jánosnak hívják. Velük együt szolgáltam és közösen hajtottam végre velük a csongrádi bombamerényletet. — Hogy akkor milyen indokok vezéreltek, azt most részletezni nem fogom, azonban csak azt­ akartam igazolni önkéntes jelentkezésemmel, hogy hónapokon keresztül rossz irányba, vezették a nyo­­mozást, én ott voltam Csongrádon és nem tudtak rám akadni a rendőrség emberei. Érthető megdöbbenés­ és meglepetés -fo­gadta Popovics Istvánnak ezt a vallomását s a­ felmutatott két kézigránátot. Majd a­ részle­tes vallomástétele során újabb egészen meg­lepő adatok kerültek elő, úgyhogy az éjszakai órákban azt hitte a rendőrség, hogy tényleg bűnössel áll szemben, aki clipét megbánva, önként jelentkezett a rendőrő­­ségen is ártatlan embereket akar meghurcoltatásuk után kellő elégtételhez juttatni. Popovics István hosszú és csodálatos törté­netet adott elő az egész csongrádi merénylet­­előkészítéséről. Elmondotta, hogy annak idején, amikor Egerben és Miskolcon szolgált, össze­­ism­erkedett egy Lukács és egy Kiss_ János nevű emberrel. Megadta pontos személyleírá­­sukat. . • — Én ezzel a két emberrel még 1923-ban ismerkedtem meg és akkor határoztuk el, hogy végrehajtunk valami komoly tettet a zsi­dók ellen. tálka cscsal és Kiss Jánossal beutaztunk Csong­rádi, ott rendszeresen előkészítettük az egész bombamerényletet, én h­aptam a gránátokat, majd pedig lenn Csongrádion átadtam nekik a gránátokat, én eltávoztam és a bál éjszakáján ők ketten hajtották végre a merényletet. — A m­erénylet után m­in­d­ket­ten elmene­kültek Magyarországról. Egyikük Cherbourgba menekült, hogy kivándoroljon Amerikába, a mó­k pedig még mindig­ Németországban van. Most már tudom, hogy­ ezeket az embereket nem fogják tudni elfogni, ők az igazi bűnö­sök, ők hajtották végre a tettet, ezért nyugod­tan merek jelentkezni. Olyan valószínűen hangzó módon mon­dotta el a csongrádi merénylet részveteit, hogy az éjszaka folyamán aligha volt kétséges, hogy ez az ember igazán a merénylő .is csak az volt feltűnő a rendőrség előtt, hogy egyszerre, önként jelentkezett Popovics, aki­nek előéletéből csak annyit tudtak megállapí­tani, hogy hetek óta, foglalkozás és állás nél­kül, gyanús társaságban mutatkozott itt a fő­városban. Az éjszaka nagy apparátussal hozzáfog­tak, hogy sorra járják azokat a helyeket, ame­lyeket Popovics István megjelölt, mint olya­nokat, ahol Lukácscsal és Kiss Jánossal meg­fordult a­ merénylet előtt. A reggel aztán újabb meglepetést hozott a rendőrségnek. Kiderült, hogy Popovics Istvánt nem is­merik azokon a helyeken, amelyeket meg­jelölt, csak mint csavargóról, lerongyolt, elzüllött emberről tudtak róla egyik-má­sik helyen, ami újabb egész új irányú nyomozásnak adott alapot a rendőrség számára. Reggel fél kilenc­­kor Schweinitzer­ József­­dr. rendőrkapitány ismét maga elé vezettette Popovics Istvánt és ezzel kezdte a kihallgatását: — Hát mondja el, milyen külsejű ember volt Lukács és Kiss János, akikkel maga együtt követte el a bombamerényletet? Popovics erre részletes előadást kezdett tar­tani a két ember külsejéről. Elővették az éj­szakai jegyzőkönyvet, amelyben hasonlóan sze­mélyleírásokat l­értek tőle, és az éjszaka, valamint a reggel bemondott személy­leírások tökéletesen ellenkeztek­­ egymással. Itt látszott az első félrelépés Popovics val­lomásában. — Mondja el, honnan tudja, hogy az egyik Cherbourgban és a másik­­Németországban tar­tózkodik ? —, kérdezte a kihallgatást vezető rendőrka­pitány.­­ • — Levelet kaptam tőlük. Egy levelet Ch­er­­bourgból, egy másikat, pedig Németországból. —Hol vannak ezek a levelek ? — Megsemmisítettem őket. A szállodában, ahol lakom, a kályhában elégettem. Őket. A rendőrkapitány azonnal kiküldetett abba a szállodába, ahol Popovics István lakik és a detektív azzal a jelentéssel érkezett visz­­sza, hogy ebben a szállodában kályha egy­általán nincs, légfűtés van és így valószínű­leg hazugság, amit a levelekről mond Po­­,P ,­­­povics István. —Rosszul emlékeztem, — mondta Popovics — nem a kályhában égettem el,­­hanem az uc­­cán­ téptem össze a leveleket. Amikor már ilyen ellentmondásokba keve­redett, látták, hogy hazugsággal állanak szem­­ben. Rövid pár perc múlva már önként a kö­vetkezőket mondotta Popovics István: ,, Kérem szépen, látom, hogy itt nem me­­gyek semmire, bevallom őszintén, én felbérelt ember vagyok, akit rávettek arra, hogy vallomást tegyek, mintha én volnék a csongrádi bombamerénylet tet­tese és félrevezessem a rendőrséget. Azt ígérték, hogy kiszabadítanak a fogságból, ha magamra vállalom az ügyet és nem lesz semmi bántódásom." Ezért vállalkoztam a me­rényletben való részesség, bevallására. — Majd­ folyamatosan és részletesen előadta a követ­kezőket : ' ■ — A csongrádi merénylet tárgyalásának, idején két régi ismerősömmel, akiknek­szerepük volt bizonyos ügyekben itt Buda­pesten,­­ a csongrádi tárgyalásról beszélgettünk. Ekkor ők azt az ajánlatot tették, hogy engem, aki nagyon le voltam­ rongyolva és ki voltam éhezve, fel fognak öltöztetni, ellátnak minden, jóval, ha jelentkezem­­a rendőrségen, mint a­ csongrádi merénylet egyik­ tettese és ők maguk találták ki azt a mesét, amielyet itt a rendőrségen elmondottam. — Tényleg, lakást vettek nekem, felruház­­tak, rendesen élelmeztek, pénzt­ kaptam tőlük, m majd tegnapelőtt két bombát hoztak, hogy­ ez­­zel fogok jelentkezni a rendőrségen. De — úgy látszik — nemm bíztak , bennem teljesen, mert minden lépésemet ellenőrizték és rengetegszer el kellett mondanom, hogy mit fogok vallani a főkapitányságon. ............ .. . Bizalmatlanságuk annyira ment, hogy tegnap, mikor végül jelentkeznem kellett a­ rendőrségen, nem akartak egyedül• elengedni.* féltek, hogy megszököm és ezért • " 1 a Zrínyi utcában az építkezésig, a főkapi­tányság saroképületéig kisértek el és on­nan nézték, hogyan megyek be a főkapi­tányságra, hogy önként feljelentsem maga­­.... már. --- Láttam­, hogy nincs szökési lehetőség, bejöttem a rendőrségre és arra gondoltam, hogy végig fogom, játszani ezt az egész heccet, azonban, úgy látszik, nem tanultam be elég jól­ a leckét.­­ Popovics a­ rendőrségen ma, déli félkettő­t kér ,kihallgatása, közben­­" megnevezte azt a két egyént, aki felbuj­totta és akinek kézrekerítésére a kora délutáni órákban minden intézkedést meg­tett a rendőrség. " Hogy azután ezeknek, az em­be­reknek mi volt a céljuk a rendőrség fel­ültetésével és­ mit akar­tak Popovics István révén elérő, azt majd Csak az elkövetkező órák fogják megmagya­rázni, amikor e­zt a két embert,­akiknek neve nem ismeretlen, bizonyos ügyekkel kapcsolatban a rendőrség előtt — sőt a nagyközönség előtt sérti, őrizetbe veszik és­ vallomásukkal tisztáz­tatják­ az egész Popovics-ügy hátterét. - || Szerdán szenzációs premier a fi | TROCADERÓBA| | || Ma, záróra órakor reggel. | Ulain Ferenc súly­osan sértő nyílt levéllel fordul a Bizowszk­y Iván ellen A belügym­iniszter „nem tudja biztosítani a bécsi Feridet Kassák és kényszervallatások nélkül**. — „Sürgős törvényjavaslatot készítsen a bírói intézmény eltörléséről X Ulain,Ferenc, dr. nemzetgyűlési képviselő a mai napon, a ‘Nemzeti,­ Sajtótudósita -iroda, útján ‘-a követ­kező nyílt levelet­ intézte Rakovszky Iván belügy­miniszterhez: Belünyminiszter úr! Ön a­ szolnoki bombaper tárgyával kapcsolatosan a mai napon egy hivatalos nyilatkozatot tett, amely szerint ön­ös a közrend feladásáért a felelősséget, magától igénytelen volna elhárítani*, ha • a­ szolnoki • tárgyalásin történt bizonyos ténykedések­­megismétlődése elleni kellő ga­ranciák nem állanának rendelkezésére«.. Ez a nyilatkozat, •félreérthetetlenül azt jelenti, hogy­ ön, belügyminiszter úr, nem tudja biztosítani az ország belső rendjét, Diószeghyik, Posztós detektívek, bikacsök, kényszervallatások és hasonló - gyalázatosságok­ nélkül­ -, de félreérthetetlenül­­jelenti ez a­ nyilatkozat azt is, hogy ön, boltig.., miniszter úr, nem tudja biztosítani, az ország belső rendjét, ha a magyar bíróság tagjainak tovább is joguk lesz az előttük álló tanúk vallomá­sait lelkiismeretük és a törvények paran­csai szerint szabadon és öntől vagy kor­mány­társaitól függetlenül mérlegelni. Látom, belügym miniszter úr, hogy ön bölcs férfiú. Engedje meg mégis, hogy nyilatko­zatának ném­ely hiányára­­­ nagybecsű figyelmét felhívjan, ön megfeledkezett ugyan­is több jogrend­­biztosító tényezőről, így kitűnő barátjáról­, Herényi-Hofbauer Imre­­ , helyettes főkapitányról, az álpugcsok és ha­­mis vádak szánalmas szerkesztőjéről, továbbál az agent provocateurökról és , , Döhmel Fricről, 't M úgyszintén ■ And­róka Károly • ,a helyettes főkapitány úrról, a Kovács-fivérek koronatanú­járól­, akit ön a nem­zetgyűlég nyílt ülésén volt kénytelen dezavuálni. És megfeledkezett ön a kedvezményes részvény­ekről, a belső jogbiztonsági és jogrend kipróbált és jól bevált eszközéről is.­­Ezért melegen aj­ánlo­m önnek, hogy a köz­­nyugalom érdekében­ egy kiegészített pót­­nyilatkozatot­ adjon ki,­és "egyúttal" sürgős törvényjavaslatot készítsen a Hja-, gyár bírói intézmény eltörléséről és min­­■ ben tisztessége­s­ magyar ember azonnali kitoloncolásáról; ■ biztosíthatom róla, hogy egy ilyen értelmű törvényjavaslat támogatásban és­ elismerés­ben fog részesülni az ön providenciáig,be­záró Bethlen­­ István gróf részéről, mert ak­kor végre testet ölt az ige, és csakugyan az övé lesz az ország, a hatalom és a dicsősége Budapest, 1924 szeptember 30. Ulain Ferenc dr. a Csongrádi vádlottak védője.

Next