Magyarország, 1924. október (31. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-30 / 230. szám

6 MAG­YAR­OR­SZÁG Budapest, 1924. október 30. csütörtök „Mindenki destruktív, felforgató, hazaj­áruló volt Wolfféknak, aki nem tartozott hozzájuk“ Újabb lesújtó bírálat a reakciós fővárosi törvényjavaslatról Miért hagyta ott az ellenzék a közgyűlési termet? A­ nemzetgyűlés ülésének első része (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­­gyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Sci­­tovszky Béla elnök. Az interpellációk meghall­gatására a napirend letárgyalása után, de leg­később fél kettőkor térnek át. Létay Ernő a házszabályokhoz kért szót. Az Országos Demokratikus Szövetség megbí­zásából foglalkozik néhány ártalmas tünettel, olyanokkal, amelyek támadják a nemzetgyűlés tekintélyét és megingatják a nemzetnek a tör­vényhozásba vetett bizalmát. A nemzetgyűlésen alig látunk minisztert. Már az interpellációs napokon sem jelennek­­ a kormány tagjai. Én magam is látom a házszabályok gyenge kezelését azokkal a képviselőkkel szemben, akik nem használnak a nemzetgyűlés mél­tóságához illő hangot. (Taps a baloldalon és a kormihiypárton is.) Egy hang a szociáldemokratáknál: Lendvai is tapsolt. Lendvai-Lehner István: Én csak vissza­felelek a mocskos zsidóknak. (Zaj a Ház min­den oldalán.) Létay Ernő: A jelenlegi házszabályok alapján a rend tökéletesen fenntartható és a jelenlegi házszabályok teljes egészükben jogot biztosítanak az elnöknek arra, hogy megóvja a parlament tekintélyét és a tanácskozás rend­jét. A tizenhárom évi házszabályok határozot­tan kimondják, hogy a miniszterek 30 napon belül kötelesek, interpellációra válaszolni. Ma mégis az a helyzet, hogy 352 interpellációra nem adtak választ. Méltán felmerül az aggo­dalom, hogy a törvényhozás nem áll feladata magasla­tán. Scitovszky Béla elnök : A képviselő úr bí­rálta az elnökség működését és közben olyan inszinuációra illette az elnökséget, amelyet a leghatározottabban kénytelen vagyok vissza­uta­sí­tni. Az elnökség eddig is lelkiismeretesen teljesítette kötelességét, ezt fogja tenni a jövő­ben is. Számtalanszor kérte már és most is kéri a nemzetgyűlés tagjait, hogy a Házban őrizzék meg a rendet, csendet és a nemzetgyű­lés tekintélyét. Következik a napirenden levő fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Heinrich Ferenc elfogadja a javaslatot. Helyesebbnek tartaná, ha 274-re emelnék 250-ről a választott tagok számát. Szeretné, ha a budapesti érték- és árutőzsde képviselői is bekerülnének a törvényhatósági bizottságba. Reakciós intézkedés az, amely a kinevezési rendet csempészi az önkormányzatba. A javas­latban a domicilium hatéves helybenlakást je­lent, de tulajdonképpen a gyakorlatban nyolc évről van szó. Ami a választói névjegyzéket illeti, az uralkodó rezsim biztosítani akarta magát, ezért a névjegyzékből olyanokat ha­gyott ki, akik érzése szerint nem őt támogat­nák. A kérdést felekezeti szempontból bírálták el és ilyen alapon igyekeztek az adófizető pol­gárok nagy részét elütni attól a joguktól, hogy a város ügyeinek intézésében résztvehessenek. Az agitáció szempontjából veszedelmesnek tartja a plakáttilalmat. A főváros kormány­­biztosa is plakáttal akarta meghódítani Buda­pestet. Mikor kinevezték, plakátokkal árasz­totta el a fővárost. Bírálja a Wolff-rezsimet, amely miatt az ellenzék kivonult a közgyűlési teremből és szabadjára engedte ott a gyűlölséget. Idézi Wolffnak a főváros alakuló közgyű­lésén tartott beszédét. Ez a­ beszéd volt a for­rása a gyűlöletnek amelyből táplálkozott a fő­város letűnt rezsimje. Ebből származott az a sok csapás, amelyet a főváros népének el kel­lett szenvednie. Mindenki destruktív, felforgató, hazaáruló volt Wolfféknak, aki nem tartozott hozzá­juk. Nagy hiba volt, hogy a demokrata párt egy­általán bement a közgyű­lési terembe. Homonnay Tivadar: Kár volt onnan ki­vonulni. Petrovácz Gyula : Nem volt parlamenti lé­pés a­ kivonulás. Pakots József: Megindokolja, hogy miért Meskó Zoltán: A Szalámi-kontreminőrök ne­m Heinrich Ferenc: Az az álláspontja, hogy a polgármesterek és főtisztviselők a szabadon választott tagok közül kerüljenek ki. Pikler Emil: A hat évi helybenlakásról mi a véleménye? Heinrich Ferenc: Amely rendelkezésre megjegyzést nem teszek, azzal természetesen egyetértek. A képviselőtestületben a főváros minden rétegének képviselve kell tennie, az őt megillető számarány szerint. A polgárság domináló többségben van, te­hát a polgárságnak kell a fővárosnál a vezetést a kezébe venni. Nem szabad a közgyűlési termet az osztály­os felekezet elleni gyűlölség terrénumává tenni. (Zajos helyeslés.) Azzal a váddal illetnek bennünket régi liberálisokat, hogy a régi re­zsimet, a szabadkőműveseket, az izraelitákat akarjuk visszahelyezni a közgyűlési terembe. Lendvai-Lehner István : A zsidókat! Sándor Pál (Lendvai felé) : Még különbek, mint a pogány­ok! Lendvai-Lehner István : Akár izraelita, akár zsidó, egyformán büdös. (Nagy zaj a bal­oldalon, az elnök csenget.) Heinrich Ferenc : Eszem ágában sincs a régi rezsimet helyreállítani, hogy a keresztény szel­lemet, amely ezeréves ebben az országban, le­gyengítsem. A fajvédők több ízben közbekiáltanak, mire Heinrich Ferenc feléjük fordulva így szól: — A kereszténységből én az arra kompe­tens egyházamon kívül senkitől nem fogadok el leckét. A vallást én politikai fegyverként forgatni nem fogom soha. A régi rezsimet sem szólom le. Hibául rovom fel azonban, hogy a közgyűlési terembe bevit­ték a politikát, amelynek ott nincs helye. Nem ócsárolom a közelmúlt rezsimet sem. Felkiáltások a baloldalon? Még nem múltél! Heinrich Ferenc: Nem ócsárolom, mert tu­dom, hogy milyen nehéz helyzetben voltak és meg vagyok győződve, hogy helyükben mások sem tudtak volna nagyobb eredményt elérni. De ez a rezsim sem tudott megszabadulni attól a mentalitástól, amelynek születését köszönhet­te és ez pecsételte meg sorsát. Ezért kell új, friss levegő. Pakots József: 1872 óta várunk a fővárosi törvényre. Budapestet már régen nem lehet a 72-es törvény szerint igazgatni. Azóta mint né­pesség tekintetében mint terület dolgában, rendkívül nagyot fejlődött fővárosunk. A mos­tani javaslat azonban semmiképpen sem alkal­mazkodik Budapest rendkívüli arányaihoz, hagyták ott a közgyűlési termet az ellenzékiek. A bizottságokban az arányos képviseleti rend­szernek kellett volna érvényesülnie, a többségi pártnak első ténykedése azonban az volt, hogy kizárta a bizottságokból az ellenzéket. A demokrata liberális bsok nevében Gaál Vilmos levelet intézett Wolff Károlyhoz, mint a többségi párt vezetőjéhez az ellenzéknek bi­zottsági tagságai ügyében, erre Wolff részéről az a válasz érkezett, hogy a keresztény községi párt választmánya nem kíván megegyezést kötni. Hivatkozik Pakots Vass miniszterre, aki meg­bélyegezte a többségi pártnak ezt az eljárását. Kriszt Jeando­ szintén is ngalm­ tette, hogy a bizottságokból kizárták az ellenzéket. Később alkalmuk lett volna, hogy korrigálják ezt az eljárást, mikor két ellenzéki tagot választhattak volna a központi választmányba, de ezt sem tet­ték meg. Wolff Károly: A demokraták részéről Szilágyi Károly bent van a központi választ­mányban. Pakots József: Szilágyi csak akkor jutott be, mikor tőlünk kilépett. Hivatkozik ezután Apponyira, aki szintén elítélte a keresztény községi párt eljárását az ellenzékkel szemben és közjogi szempontból veszedelmesnek tartotta azt. Még hosszasan bírálja a törvényjavaslatot és Wolffék közjégi politikáját, majd kijelenti, hogy a törvényjavaslatot nem fogadja el. Ezután Wild József felszólalása követke­zett, amelyről külön cikkben tudósítunk. Lósport Honfitárs (lov. Gutai) nyerte a Buccaneer­versenyt Tegnap futották Bécsben a versenyüzem egyik klasszikus távú versenyét, a Buccaneer-versenyt, amelyben különös véletlen folytán csaknem ugyan­azok a lovak indultak, mint a Lovaregyleti díjban. A Lovaregyleti díj reális eredményét igazolja az a tény, hogy Mutatós, Honfitárs, Ascanio és Sané most is az előtérben végeztek. A súlyviszonyok változása folytán azonban Honfitárs most megelőzte Mutatóst és Savé is Ascanio előtt ért célhoz. A­­pa­pír számít­ás kitűnően érvényesült az első seát he­lyezett között. A súlyviszonyok a háromévesek javára most pontosan hat fonttal kedvezőbbek vol­tak, mint a Lovaregyleti díjban, ahol tudvalevőleg egyforma teher mellett Mutatós csak fél hosszal jobb­nak bizonyult Honfitársnál. Honfitárssal Pejacsevics gróf ismét megmutatta kiváló szaktudását. Amióta ez a hároméves az ő tré­­ningjébe került, versenyről-versenyre javuló formá­kat ért el. A nyár derekán előbb két hosszútávú hen­dikepet nyert, azután a Jubileumi díj következett, — ahol 7 kilóval kisebb súly mellett holtversenyt futott Alter Drahrerrel , majd a St. Legerben aratott könnyű győzelmet, míg végre a Buccanerer verseny­ben győzelmével hozott dicsőséget a magyar tenyész­tésnek. Honfitárs tegnapi győzelmével végleg bebizonyí­totta, hogy hosszas távon legjobb háromévesünk, amely a St. Legerben alkalmasint a jó Alter Drah­­rert is legyőzte volna, ha ezt közben baleset nem éri. Az eredmény : Buccaneer verseny 25.000 K. 3200 m. 1. Honfitárs (Stahl Richbrunn) 56 Gutái. 2. Mutatós (Dobozi mé­nes) 62 Scheibal. 3. Savé (Rothsch­ild A. báró) 48'A Müller. 4. Ascanio (Gestüt Lesvár) 62 Takács I. F. m., fi­val 46'A Friedrich, Fullajtár 53'A Biciste, Ekkh­ard 57 Rojik, Argos 55­4 Tóth B. Rövid fejhosszal nyerve, rövid fejhosszal 3-ik. Könyvfogadás 2­4:1 Honfitárs, 4:1 Mutatós, 5:1 Savé. A Henckel Hugó gróf-emlékverseny holnap dől el a Frendenauban. A kétévesek idei utolsó nagy erőpróbáját alkalmasint magyar ló nyeri meg, mert a legjobbnak tartott osztrák két­éves, Fly away nem vesz részt a versenyben. A tttagyar lovak közül a Kozma Ferenc emlékverseny másodikjának, továbbá Bajtársnak és Lügnernek van papíron legtöbb esélye. A trióból állóképes­sége folytán Bajtárs a jelöltünk. Erős meglepetés az úrlovasok nagy gát­versenyében A káposztáim egyen úrlovas míting utolsó nap­­ján futották az úrlovasok nagy gátversenyét. A 15 milliós díjért hat ló pályázott­, amelyek közül a ring a Binder százados által lovagolt Daisyt favorizálta. A 3200 méteres távolság folytán azonban sem Daisy, sem a második esélyű Vőfély nem álltak haza s kezdő úrlovassal nyergében a lesántultnak híresztelt Parisienne könnyen nyerte a versenyt. Vaskos meglepetés volt Szívtelen győzelme az 1100 méteres hendikepben. A kanca az előző napon ha­sonló súlyviszonyok mellett En bloc mögött vég­zett, most pedig könnyen három hosszal nyert és a »befutott« En bloc csak harmadik lett. A kétéves nyeretlenek hendikepjét a sok rossz ló között az istállója által mindig n­agyratartott Derengő mint nagy favorit igen jó stílusban nyerte meg. Az eredmény: I. Chicago (3) Selmeczy, II. Jenő (2 rea) Binder, III. Parisienne (3) Jármy, IV. Szívtelen (6) Singer, V. Lajos (7:10) Selmeczy, VI. Derengő (1­ 4) Szeczák. A holnapi megyeri versenyek programja bár a nevezések nem sikerültek valami fényesnek, — elevennek ígérkezik. Jelöltjeink : I. Ferrario. II. Princi. III. Little Girl. IV. Jumper. V. Pusztalegény. VI. Párkány. Bajtárs és Lu­gner a favoritja (2:1) a holnapi Henckel Hugó gróf em­lékversenynek, míg Bogey-t 4, Mully-t 5, Raptor-t és Donna Anná­t 6 :1 jegyzik a bécsi bukmékerek. Tíz önkormányzat, a kerületi beosztás, a domicilium és a névjegyzék kérdésének szempontjából a javaslat határozottan reakciós és ellen­­tétben áll a jogegyenlőség elvével.

Next