Magyarország, 1924. október (31. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-30 / 230. szám

41 MAG­YAR ORS­ZÁG Budapest, 1924. október 30. csütörtök rosi Színház: Szerda: A vén bakkancsos és fia, a hu­szár, csütörtök: A bűvös vadász (7). — Vígszínház: Szerda: A vadkan, csütörtök: • Bunbury­­(­8). — Fő­városi Operett Színház: Szerda és csütörtök: Nótás kapitány (‘/:8). — Magyar Színház: Szerda: A vörös malom, csütörtök: Johanna •('/*$). — Király Színház: Szerda és csütörtök: Mórica grófnő (Vs8). — Belvá­rosi Színház: Szerda és csütörtök: A nagyhercegnő és a pik­ér (Vs8). — Konah­nance Színház: Szerda: Kis muszkák, csütörtök: -­Haláltánc ($8). — Blaha Lujza Színház: Szerda 6a csütörtök: Puszipajtások, ttik­átlan, stb. (/19). — Ap­olló Színház: Szerda és csü­törtök: Szé őfensége, Szinusz, stb. (8). — Terézkörúti Színpad: Szerda és csütörtök: Új műsor (1/19). — Vidám Színpad (Békesy-k­abaré): Szerda és csütör­tök: Októberi műsor (9). — Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Szerda és csütörtök: Októberi műsor (A9). Papagály: Szerda és csütörtök: Októberi műsor (il). Fiaz! — (Milliós pályázat.) A Radius Filmipari Rt. pá­pályázatot hirdetett a következő kérdésre: Miért a szezon legjobb filmje a Cevered IV ágon! Pályadíj a legtökéletesebb válaszra egymillió korona és tíz ki­sebb díj. A pályaművek — legföljebb tíz sor terje­delemben — november 4-ig a Corvin Színházhoz kül­dendők be. "-a (Változás a Nyugat-mozi műsorában.) A cen­zúra-bizottság váratlan intézkedése folytán a Scara­­mouche-filmet le kellett venni a műsorról. A Nyugat­­mozgó előrelátó igazgatósága azonban nem jött za­varba és­ a film helyett két magyar filmszínész szen­zációs sikerű filmjét mutatja be. Az első az amerikai Paramount-gyár első Várkonyi filmje: Az élet hul­lámain. , A második film címe: A tilalom■ földje és Peregi Oszkár játssza benne a főszerepet. — (A Kamarában négy üzlet, két főnök, három felesége) (Pottasch - Perlmutter) és Holnap kezdődik az élet. Előadások fél 6, háromnegyed 8 és háromne­gyed 10 órakor. — (A »Holnap kezdődik az élet« páratlan sikere.) Kevés magyar filmnek volt még olyan őszinte meleg sikere, mint Forgács Antal Holnap kezdődik az élet című filmjének, amelyet sírva, néznek végig a Ka­mara zsúfolt házai. A szenzációs siker arra buzdí­totta a készítő gyárat, hogy egy hasonló tárgyú újabb, filmet állítson elő. Moz!*©í'ény5£ápEzinházaU műsora Carffién-mozgó: Jackie Coogen filmje! Éljen a ki­rály!.— Ő örököl (burlenak 1 .fel­v.). (Előadások 4 órá­tól folytatólagosak.) Corvin Színház (J. 89—68. J. 05—14): Covered Wa- Ston — Magyar és Angol Híradók (V.7, 9). Eldorádó (Népszínház uccu 31. sz. Tel.: 31—71.): Éljen a király! (Jackie Coogran) — Álmok lovagja (Kul­oszk 3 feli’., Buster Kueton). (Előadások V)5 órá­tól folytatólagosai­.) Kamara (J. 1-10-27): Egy ütlét, két főnök, három feleség (Pottasch és Perlmutter) — Holnap kezdődik az élet (’/16, '/4., 10.) SíCZgókép-Otfi­on (182—82): Egy üzlet, két főnök, három feleség (amerikai vígjáték, 8 felv.) —­­Szél­­hámosnő (Priscidle Dean) (Jok­el-film­, 7 felv.)­(4, 6, 8 és 10). Nyugat (71—62.): Az élet hullámain (Várkonyi) — A tilalom földje (Beregi). (1/1­1, V.6, V.­S és 10.) Olympia (J. 129—47): Az élet hullámai (Várkonyi első amerikai filmje) — A sivatag lovagja (6 felv.) (4, 6, 8 és 10.) Iloyál-Apolló (J. 31S-S4): Qm Vadig* (Új feldol­gozás! Emil Jannings!) (1­0, V:8 és V*10): Tivoli (VI., Nagymező, ubca S.,’'30—49): Holly­wood (a leghíresebb amerikai filmstarokkal) — Az eltiltott­­ csók (Mattyasovszky Ilona, Lázár Gitta) (8, 1/47, V:9 és 10). Uránia: Quo vadis? (Slenkirin­cz Henrik regénye filmen 1­2 rész,. 10 fejezet) (5, 3/17, '/:1) és 10,10). \ i Rovat- SPBtl.5.0 | £41® WIIBIS***? USatHA ^-----------------------........................................ | ___NASY j»m| _ 1 I BÉLA 1 1 BÉLLÉ GABI | 1 KABQS 6YULA 1 g OCSK&Y KgMüfei, | 1 TERfoKftRfiTI SZÍNPAD 1 g) NAGYSZERŰ .MŰSORÁBAN H] || LESZÁLLÍTOTT HELYÁRAK ' || Öj KEZDETE FÉL 9 ÓRAKOR!­ED­É---------------------------------- Tőzsdei és közgazdasági hírek Négyszázezer hold magyar föld indusztriá­­lása angol tőkével. A gazdasági érdekeltségeket már hosszabb idő óta nagyban foglalkoztatja egy nagyszabású terv, amely ha megvalósul, IOO-COO hold magyar föld gazdasági kultúrájá­nak feljavítását jelentené. Zichy János gróf vetette fel azt a gondolatot, hogy az ország gazdasági szanálásának egyik hathatós eszköze volna, ha a magyar föld gazdasági kultúráját fejleszteni lehetne. Ennek a gondolatnak pro­pagálása természetesen felvetette azt is, hogy a magyar mezőgazdasági kultúra fejlesztését idegen tőke nélkül nem lehet sikeresen keresz­tülvinni. Zichy János gróf és Lederer Ágost, az ismert szesznagyiparos, szélesítették ki ezt a tervet olyképpen, hogy az angol tőke érdeklő­dését is felkeltették a nagyszabású terv­­ iránt. Gazdasági körökben elterjedt hírek szerint az angol tőkecsoport hajlandóságot mutat, hogy közreműködjék ennek a gondolatnak megvaló­sításában. Még nem bontakoztak ki ennek a tervnek nagyarányú keretei, de az előzetes megbeszélések során vetődött fel az, hogy kü­lönösen a papi birtokok indusztriálása volna a legcélszerűbb, mert csak a tőkehiány állta útját eddig is annak, hogy a magyarországi papi latifundiumokon a mezőgazdasági ipari tevé­kenység meginduljon. Hír szerint a kormány is rokonszennvvel fogadja ezt a tervet és kilátásba helyezte azokat a kedvezményeket, amelyek előmozdíthatják a magyar földnek indusztriá­­lását. Így elsősorban arról van szó, hogy, a mezőgazdasági ipar céljaira szükséges gépeket Angolországból kellene megszerezni s a kor­mány jelentős vámkedvezményekkel tenné­ lehe­tővé a gépek beszerzését. Zichy János terve a papi birtokok bevonásával közel 100.000 magyar holdon valósítaná meg azt a mezőgazdasági ipart, amely kétségtelenül nagyban előmozdí­taná Magyarország gazdasági rekonstrukcióját. ao A mészárosok is akarnak fagyasztott húst árusítani. A Mészárosok Ipartestü­lete­ ma délután a régi képviselőházban Varga József elnöklete alatt nagygyűlést tart, amelyen az amerikai fagyasztott hús importjával foglalko­zik. A nagygyűlés határozati javaslatában ki­fejti, hogy a fővárosi mészárosok a mai helyzet­ben szükségesnek tartják a fagyasztott­ hús be­hozatalát, de a­rr­a határ­ozottabban tiltakoznak az ellen, hogy a főváros az import hús árusítá­sát pionovelisztikusan­ intézze. A fagyasztott hús egy részét­ a kereskedelem útján kell forga­lomba hozni, már azért is, m­ert ezzel­ megszűnne a hatósági eláru­sítóhelynél az ácsorgás és a túlzsúfoltság, azonkívül a húskereskedelem vál­sága is enyhülne. A határozati javaslat rámutat arra is, hogy a fővárosnak nincs joga a fagyasz­tott hús monopóliumával az árcsökkenést ki­erőszakolni, mert éppen a főváros akadályozza meg a súlyos adókkal és­-illetékekkel a normális ár­fejlődést. Amikor törvény készült a tisztes­ségtelen verseny megakadályozására, nem­­ad­hat­­veszedelmes példát erre a főváros. Elvárja a húskereskedelem, hogy az­­adódrágításokkal szinte mesterségesen megnehezített forgalmat a főváros vezetősége nem fogja végkép a maga monopóliumává tenni és az árusítás kiterjesz­tésével, illetve az illetékek gyökeres revíziójá­val megkönnyíti a fővárosi mészárosipar hely­zetét. 0 0-Még ebben a hónapban közzéteszik a Romániával megkötött pénzügyi konvenciót. Ez év április havá­ban a bukaresti tárgyalások során létrejött Romá­niával­ az a konvenció, amely a letétek kölcsönös fel­szabadítására­ és a régi koronában fenálló kötelezett­­­ek teljesítésére vonatkozott. A konvenciót még eb­ben a hónapban kihirdetik a Budapesti Közlönyben. A románok által megszállt magyar területeken levő pénzintézetek azonban már most ki akarják egyenlí­teni hadikölcsön lombard tartozásaikat és pedig a konvencióra való hivatkozással, minden régi, koro­náért egy magyar koronával. Nem sikerült a kon­venció tárgyalása során a hadikölcsöni lombardok kiegyenlítése tekintetében elfogadtatni azt az állás- , pontot, hogy azokat, úgy mint a többi tartozásokat, 2:1 arányban fizessék vissza, csupán azt sikerült el­érni, hogy a konvenció olyan értelmű­­ rendelkezést is tartalmaz, mely szerint a hitelezőnek joga van tarto­zásának kiegyenlítése fejében megtartani a hadiköl­­csönkötvényeket. A budapesti piac számos intézete még most is hitelezője a románok által megszállott területen lévő pénzintézeteknek, amelyek lombardhi­telt vettek fel tőlük hadikölcsönkötvényekre. Ha most ezeknek a tartozásoknak kiegyenlítésére kerül a sor, a budapesti pénzintézetek­­a tartozás kiegyenlítése céljából megtarthatják a hadikölcsön kötvényeket. □ □ A bankok nem akarják közölni a fegy­­intézettel külföldi ügyfeleik nevét. A buda­pesti piac intézetei minden hónapban kötele­sek a Magyar Nemzeti Bankkal közölni a kül­földiek folyószámláján fennálló koronakövete­­léseket. A Nemzeti Banknak szüksége van ezekre a jelentésekre, mert tudnia kell, h­ogy, hol és milyen arányban jelentkeznek külföldi magyar­ koronakövetelések. A Nemzeti­­Ban­k azonban azt­ is kívánja, hogy naponként jelent­sék be tételenként azokat az összegeket, ame­lyeket külföldiek javára számlán könyvelnek és pedig úgy, hogy a­ felek neveit is közöljék a Nemzeti Bankkal. A piac intézetei erre nem­ hajlandók, nem akarják közölni a Nemzeti Bankkal külföldi ügyfeleik nevét és arra hi­vatkoznak, hogy a jelentéseknek ilyen alak­ban való megszerkesztése ellenkezik a normá­lis banküzlet fogalmával és a banktitok el­veivel. Az intézetek el is határozták, hogy in­terveniálni fognak a Magyar Nemzeti Bank­nál, hogy ne kívánja az intézetektől ezeket a jelentéseket, de ha ez nem volna lehetséges, legalább attól­­a követelésétől álljon­­el, hogy a bank­ok kötelesek legyenek a felek neveinek megjelölésével bejelenteni a külföldiek javára elkönyvelt korona-követeléseket. A búza 7500, a­ rozs 2500 korosával lett olcsóbb (A Magyarország tudósítójától.) A terménytőzsdén ma lanyhán indult az újlst. A­­kereslet gyengébb és az amerikai­­piacokról 7­ s nulla centes búzaáresést je­lentettek. A malmok is tartózkodnak a vásárlástól, néhány kisebb tételt kötöttek. A kínálat sem nagy­méretű. A tőzsdeidő alatt 60I—70 vágón búza és 10—15 vágón rozs cserélt gazdát. A tőzsdeidő alatt kötöttek heves megyei 78-as búzát 465.006 koronával budapesti paritásban készpénz ellenében, 77-eset Pest megyéből váltóval 462.500, Dunántúlról 440.000 koronával. Né­hány vágón kisújszállási búza 445.000 koronával kelt el. Zárlatkor hajdúmegyei búzát váltó mellett 462.500, készpénzzel 460.000 koronával kötöttek Budapesten. Rozséit nyitáskor 452.000 koronát fizettek váltó­­kasszával és 430.000 koronát készpénzzel. Zárlatkor 422.000 koronával kötöttek néhány vagont budapesti paritásban készpénz ellenében. Kecskemétről 410.000 koronával kelt el a­­rozs. • A takarm­ánnycikkek piaca gyengén tartott, kis forgalom volt minden­ cikkben. Élén­kebb üzlet ma is csak tengeriben Volt, amelyből kötöttek de­cember—januári szállításra 285.000 koronával Si­­montornyáról. Csövestengeri budapesti paritásban 187—190.000 korona, dunántúli állomásokon 185.000— 199.000 koronát­­fizettek prompt csövestengeriért. Ez az áru azonban gravitált Budapestre. Jó minőségű zabot budapesti paritásban 395.000, Dunántúlról 385.000, felsőtiszai takarmányárpát 300 —395.000, pestmegyeit, 400—405.000 koronával kötöt­tek. A sörárpa üzlettelen. Repcéből csak néhány tö­redék vágón kelt el budapesti paritásban 660.000 koronával. Élénken keresik a korpát, áru azonban nincs a piacon, vidéki őrlésű korpáért 220.000 koronát fizet­tek Budapesten, zsákkal együtt. A magpiacon jelentéktelen üzlet volt, babért 4900—5000, tarka napraforgóért 3500, fehér napraforgóért 3800—3900, lenmagért 6200, kender­magért 6500—6600, Viktória-borsóért 4500—4600, ex­pressz borsóért 5000, lucernáért 26.500, biborheréért 4500—5000, lóheréért 27—28.000, nagyszerű­ű lencséért 9500, koriar­der-ma­gért 4460, mustármagért 7500 ko­ronát fizettek budapesti paritásban, de csupán 10— 15 mázsás tételek kerültek piacra. A lisztpiac üzlettelen. A vidéki őrlésű liszt átlag 100 koronával olcsóbb a budapestinél, és pedig dupla nullás 7200—7300, nullás 6900—7000, 2-es 6400—6500, 6-os 5300—5400, zsákkal együtt budapesti paritásban. A budapesti m­almok lisztárai változatlanok, vagyis a 8050 koronás búza­nullás alapon kínálják ma is őrleményeiket. A tőzsdetann­cs hivatalos árjegyzései: 76 kilós tiszavidéki búza 450—455.000, pestmegyei és dunántúli 447.500—452.500, 78-as tiszai búza 457.500— 462.500, pestmegyei és dunántúli 455—460.000, rozs 425—430.000, takarmányárpa 400—420.000, sörárpa 485— 510.000, köles 265—275.000, zab 390—465.000, ótengeri 365—370.000, repce 650—670.000, korpa 220—230.000. F­iomnda kölnivizek Orgona (No 501) Indián Puppy (No 502) Chypre (No 50­­) Lorigan (No 504) Divatosak ls Előkelők il

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék