Magyarország, 1924. december (31. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
BUDAPEST, 1924 DECEMBER 2. KEDD XXXI.ÉVFOLYAM 257 SZÁM Ára 3000 MAGYARORSZÁG A hordó még füstölög A mentelmi bizottság ma délelőtt tartott ülésén azt javasolta a nemzetgyűlésnek, hogy a pénteken kivezetett képviselőket tiltsa el a Ház látogatásától. A tilalom egyes képviselőkre vonatkozóan 20-20 napra szólana, a többieket ennél kevesebb időre fosztanák meg képviselői joguk gyakorlásától ... A mentelmi bizottság ítéletétől cseppet sem vagyunk elragadtatva, annak ellenére, hogy a parlament munkaképességének és méltóságának nálunknál aligha van keményebb szószólója. Ha a kitiltásra javasolt képviselők valóban lehetetlenné tették a Ház tanácskozását, azzal, hogy palotaőrökkel vezettették ki őket, alaposan bűnhődtek meggondolatlanságukért. A kivezettetés után csak békülékenységnek lett volna helye , ezt pedig a kormány félre taszította. A mentelmi bizottság határozata a szenvedelmeket nem csillapítja, de felrázza és új életet önt beléjük. A szenvedelmek lobogásának pedig semmi körülmények között sem veheti hasznát az a kormány, amely azzal akarná nevét beleírni a történelembe, hogy a gyűlölködés és demagógia iszapos tengeréből vezette ki az országot a polgári munkaés polgári erkölcs szárazföldjére. A nemzetgyűlés elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát, de a kormány munkája nem haladhat előre, az indulatok ismét, magasba szöknek s a rendelkezésére álló energiák javát, ismét ez indulatok fékezésére és levezetésére kell majd fordítania. Átkozottul hibás taktika tehát mesterségesen ellentéteket tenyészteni, ugyanakkor, amikor a kormány háta mögött az igazi ellenfél vigyorogva ugrásra készül. Semmi kétség nem lehet ugyanis afelől, hogy a kormány számára csak az lehet, igazi, ellenfél, aki nem akarja a rendet, a törvényességet és a polgári munkát. Ez pedig senki más, mint a fajvédők, akiknek ez a programjuk, ebből élnek évek óta s ezzel a programmal akadályozzák meg a konszolidációt. Hogy ez nem valamilyen elméleti föltevés, arra eleven bizonyság a fajvédők állásfoglalása. Alig vetett lábot a tűz az ellenzéki képviselők kivezettetése körül, ők nyomban a kormány mögé bújtak s biztattak, csak rajta, csak csapkodja a tüzet, szökjenek ki belőle minél hosszabb lángnyelvek, hadd boruljon lángba tőle akár az egész ország, ők már készen tartják füstös fajvédői fazekukat, hogy az összeomló izzó gerendákona maguk híg levesét megfőzhessék. Mindez pontosan benne van taktikájukban. A kormánynak azonban nem lehet feladata, hogy a fajvédő taktika alá gyékényt tegyen. Azzal, hogy a kormány a munka és a béke alapjainak megvetésére vállalkozott, egyúttal arra is vállalkozott, hogy szembeszáll mindazzal a búj tolatással, méreggel éslélekfertőzéssel, amivel a fajvédő hordó színültig meg van töltve. Amint kötelessége az ellenzéknek, hogy a parlamentarizmus szabályai szerint szigorú ellenőrzés alá vesse a kormány minden lépését,éppen ilyen fokú kötelessége a kormánynak az, hogy magatartásával valahogy elő ne segítse a gyújtogatók és bujtogatók szándékait. E pillanatban az országnak mindenekfölött arra van szüksége, hogy a fajvédő hordótól szabaduljon meg. Ha száz palotaőrt is állítanak minden ellenzéki képviselő háta mögé, konszolidációról nem lehet addig szó, míg ez a hordó tovább füstölög. A szövetkezett ellenzék nem vesz részt „a fegyveres erő igénybevételével létesülő házszabályrevízió** tárgyalásában Nem ismerik el érvényesnek a fegyveres erővel megalkotott házszabályokat Deklarációt intéztek* a nemzethez (A Magyarország tudósítójától.) A demokratikus ellenzéki szövetséghez tartozó képviselők eéli tizenkét órakor a szociáldemokrata párt Erzsébet körúti irodájában értekezletre gyűltek össze. Az értekezleten részt vettek a szociáldemokrata parlamenti frakció összes tagjai, a demokraták részéről Vázsonyi Vilmos és Fábián Béla, a Kossuth párt részéről Rupert Dezső és Nagy Vince, a pártonkívülieket Baross János képviselte. Tizenkét óra előtt érkezett meg a mentelmi bizottság határozatának a híre, amely az egybegyűjt ■képviselők között természetesen igen nagy izgalmat keltett, elgtán elhatározták, hogy deklarációt intéznek az ország népéhez, amelynek szövegezését a Pártvezérek haladéktalanul meg is kezdték. Egy óra után készült a deklaráció, amelyet hozzászólás nélkül, egyhangúan fogadtak el. Egy óra után né,hány perccel a képviselők szétoszlottak. A deklaráció A deklaráció szövege a következő: A szövetkezett ellenzék egyértelműen megállapítja a következőket: A kormány az 1924: IV. törvénycikkel (a szanálási törvénnyel) már eddig magához ragadta a pénzügyi diktatúrát, magához vonta a nemzetgyűlés adóztatási jogát. Most a házszabályrevízió erőszakolásával (a klotik intézményével) ezt a diktatúrát ki akarja terjeszteni a politikai élet egész területére. Teszi ezt akkor, mikor az országban még mindig nem állott helyre az alkotmányosság teljessége, a jogrend, a jogegyenlőség, a közszabadság, amikor a választójogot törvényen kívüli rendelettel kényszerítette az országra, megszüntetve a titkos szavazás intézményét és a választások szabadságát. Teszi ezt akkor, mikor a legfontosabb alkotmányjogi kérdések még rendezetlenek. A házszabályrevíziót csakis a diktatúrára való törekvés indokolhatja, mert az ellenzék eddig a kormánynak egyetlen javaslatát sem obstruálta meg. A kormány erre a parlamenti diktatúrára törekszik akkor, mikor, viszont az országban titkos és nem titkos társaságok a kormányhatalom rovására gyakorolnak diktatúrát és a kormány tehetetlenül áll ezekkel szemben. Erőt fitogtat tehát a demokratikus ellenzékkel szemben, ugyanakkor, mikor a titkos hatalmak diktatúrája előtt meghunyászkodik. A szövetkezett ellenzék nem hajlandó többé arra, hogy a kormány és a titkos erők megosztott diktatúráján alapuló lászatalkotmányosságnak fügefalevele legyen. A nemzetgyűlés pénteki ülésén Györki Imre, Szilágyi Lajos és mások az ellenzék megbízásából szóvá akarták tenni a nyilvánosságra jutott kiviteli panamák ügyét. Indítványt akartak tenni, hogy a nemzetgyűlés vizsgálóbizottságot küldjön ki annak felkerltésére ; tudni -e a kormrvány a kiviteli engedélyekkel folytatott üzérke- désről ; a nemzetgyűlés tagjai közül kik foglalkoztak ilyen üzletekkel; ha a kormány tudtával a törvényes illetékeken felül bármi címen hivatalosan megsarcolták az ügyfeleket, a vizsgáló■ bizottság — ha kell, zárt ülésen is — számoltassa meg a kormányt, tűire költötte ezeket a beszedett összegeket ? Az országnak és a nemzetgyűlésnek joga van mindezt megtudni, az igazságot földeríteni és a felelős kormánytól számonként, annál inkább, mert a Bethlen-kormány három és fél éve költségvetés és zárószámadás nélkül, tehát alkotmányellenesen kormányoz és most is, az év végén, költségvetés vagy legalább indemnitási javaslat helyett a mivel sem indokolható kázszabályrevízióval állott elő s ezzel provokálta a törvényhozói kötelességét nyugodtan teljesítő ellenzéket. A szövetkezeti ellenzék megállapítja, hogy Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke pénteken a legdurvább házszabálysértéssel akadályozta meg az ellenzéki képviselőket indítványaik megtérésében, amikor az érvényben lévő 1908-as házszabályokban nem biztosított jogot ragadva magához, fegyveres erővel vezettetett ki tizenöt képviselőt nemcsak az ülésteremből, hanem az Országház épületéből, is, amire még az 1918-as házszabályok sem adtak volna neki jogot. Az egységespárti többséggel rendelkező mentelmi bizottság azután a mai napon este, tizenöt képviselőt 10—25 napra kitiltotta a nemzetgyűlés tárgyalásairól. Mindezekből megállapítja a szövetkezeti ellenzék, hogy az elnökség és a többség eljárása a kormánnyal egyetértésben tervszerűen arra volt irányozva, hogy a házszabályrevíziós javaslat tárgyalásai megfosszák az ellenzéki szónokok egész sorától. Az ország mai helyzetében, amikor az igazságtalan adótörvények és a munkanélküliség ijesztő növekedése egyformán sújtják a dolgozó polgárságot és munkásságot, amikor a kormány és engedelmes többsége a szociális helyzet javítása, a közszabadságok helyreállítása és a jogrend biztosítása helyett minden módon és minden eszközzel csak saját abszolút hatalmának kiépítésére igyekszik, félredob törvényt és házszabályt, a parlamenti szólásszabadságot és a sajtószabadságot gúzsba kötni, viszont a panamavádak tisztázása elől kibúvik, a szövetkezett ellenzék ebben a helyzetben úgy határozott, hogy a fegyveres erő igénybevételével létesülő házszabályrevízió tárgyalásában részt nem vehet, mert az erőszakot közreműködésével nem érvényesítheti. A fegyveres erővel megalkotott házszabályokat a maga részéről érvényeseknek el nem ismeri, mert csak olyan házszabályokat fogadhat el, amely az összes pártok közreműködésével, fegyveres erő segítsége nélkül, közmegnyugvásra keletkezik, miután előbb biztosíttatott a választójog, a titkos szavazás és a választások szabadsága. Minden a diktatórikus kormányzásból folyó ■következményekért a szövetkezett ellenzék a kormányt és a többségi pártot teszi felelőssé és a történtek megítélését a nemzet józan közvéleményére bízza.