Magyarország, 1924. december (31. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-02 / 257. szám

BUDAPEST, 1924 DECEMBER 2. KEDD XXXI.ÉVFOLYAM 257 SZÁM Ára 3000 MAGYARORSZÁG A hordó még füstölög A mentelmi bizottság ma délelőtt tar­tott ülésén azt javasolta a nemzetgyűlés­nek, hogy a pénteken kivezetett képviselő­ket tiltsa el a Ház látogatásától. A tilalom egyes képviselőkre vonatkozóan 20-20 napra szólana, a többieket ennél kevesebb időre fosztanák meg képviselői joguk gya­korlásától ... A mentelmi bizottság ítéle­tétől cseppet sem vagyunk elragadtatva, annak ellenére, hogy a parlament munka­­képességének és méltóságának nálunknál aligha van keményebb szószólója. Ha a ki­tiltásra javasolt képviselők valóban lehe­tetlenné tették a Ház tanácskozását, azzal, hogy palotaőrökkel vezettették ki őket, alaposan bűnhődtek meggondolatlanságu­kért. A kivezettetés után csak békü­lékeny­­ségnek lett volna helye , ezt pedig a kor­mány félre taszította. A mentelmi bizott­ság határozata a szenvedelmeket nem csil­lapítja, de felrázza és új életet önt belé­jük. A szenvedelmek lobogásának pedig semmi körülmények között sem veheti hasznát az a kormány, amely azzal akarná nevét beleírni a történelembe, hogy a gyű­lölködés és demagógia iszapos tengeréből vezette ki az országot a polgári munka­­és polgári erkölcs szárazföldjére. A nemzetgyűlés elfogadta a men­telmi bizottság javaslatát, de a kormány munkája nem haladhat előre, az indulatok ismét, magasba szöknek s a rendelkezésére álló energiák javát, ismét ez indulatok fé­kezésére és levezetésére kell majd fordíta­nia. Átkozottul hibás taktika tehát mester­ségesen ellentéteket tenyészteni, ugyanak­kor, amikor a kormány háta mögött az igazi ellenfél vigyorogva ugrásra készül. Semmi kétség nem lehet ugyanis afelől, hogy a kormány számára csak az lehet, igazi, ellen­fél, aki nem akarja a rendet, a törvényes­séget és a polgári munkát. Ez pedig senki más, mint a fajvédők, akiknek ez a prog­ramjuk, ebből élnek évek óta s ezzel a prog­rammal akadályozzák meg a konszolidációt. Hogy ez nem valamilyen elméleti föl­tevés, arra eleven bizonyság a fajvédők állásfoglalása. Alig vetett lábot a tűz az ellenzéki képviselők kivezettetése körül, ők nyomban a kormány mögé bújtak s biztat­tak, csak rajta, csak csapkodja a tüzet, szökjenek ki belőle minél hosszabb láng­­nyelvek, hadd boruljon lángba tőle akár az egész ország, ők már készen tartják füstös fajvédői fazekukat, hogy az összeomló izzó gerendákon­­a maguk­ híg levesét megfőz­hessék. Mindez pontosan benne van takti­kájukban. A­ kormánynak azonban nem le­het feladata, hogy­ a fajvédő­ taktika alá gyékényt tegyen. Azzal, hogy a kormány a munka és a béke alapjainak megvetésé­re vállalkozott, egyúttal­ arra is vállalko­zott, hogy szembeszáll mindazzal a búj to­latással, méreggel és­­lélekfertőzéssel, ami­vel a fajvédő hordó színültig meg van tölt­ve. Amint kötelessége a­z ellenzéknek, hogy a parlamentarizmus szabályai szerint szi­gorú ellenőrzés alá vesse­ a­ kormány min­den lépését,­­éppen ilyen fokú kötelessége a kormánynak az, hogy magatartásával va­lahogy elő ne segítse a gyújtogatók és buj­­togatók szándékait. E­­ pillanatban az or­szágnak mindenekfölött­ arra van szüksége, hogy a fajvédő hordótól szabaduljon meg. Ha száz palotaőrt is­ állítanak minden el­lenzéki képviselő­­ háta mögé, konszolidá­cióról nem lehet addig szó, míg ez a hordó t­ovább füstölög. A szövetkezett ellenzék nem vesz részt „a fegyveres erő igénybevételével létesülő házszabályrevízió** tárgyalásában Nem ismerik el érvényesnek a fegyveres erővel meg­alkotott házszabályokat Deklarációt intéztek* a nemzethez (A Magyarország tudósítójától.) A demokratikus­­ ellenzéki szövetséghez tartozó képviselők e­éli tizen­két órakor a szociáldemokrata párt Erzsébet körúti irodájában értekezletre gyűlte­k össze. Az értekezle­ten r­észt vettek a szociáldemokrata parlamenti frak­ció összes tagjai, a demokraták részéről Vázsonyi Vilmos és Fábián Béla, a Kossuth párt részéről Rupert D­ezső és Nagy Vince, a pártonkívülieket Baross János képviselte. Tizenkét óra előtt érkezett meg a mentelmi bi­zottság határozatának a híre, amely az egybeg­yű­jt ■képviselők között természetesen igen nagy izgalmat keltett, el­gtán elhatározták, hogy deklarációt in­téznek az ország népéhez, amelynek szövegezését a Pártvezérek haladéktalanul meg is­ kezdték. Egy óra után készült­­ a­ deklaráció, amelyet hozzászólás nélkül, egyhangúan fogadtak el. Egy óra után né­,­hány perccel a képviselők szétoszlottak. A deklaráció A deklaráció szövege a következő: A szövetkezett­ ellenzék egyértelműen meg­állapítja a következőket: A kormány az 1­924: IV. törvénycikkel (a szanálási törvénnyel) már eddig­ magához ra­gadta a pénzügyi diktatúrát, magához vonta a nemzetgyűlés adóztatási jogát. Most a ház­­szabályrevízió­­ erőszakolásával (a klotik­ intéz­ményével) ezt a diktatúrát ki akarja terjesz­teni a politikai élet egész területére. Teszi ezt akkor, mikor az országban még mindig nem állott helyre az alkotmányosság tel­jessége, a jogrend, a jogegyenlőség, a köz­­szabadság, amikor a választójogot törvényen kívüli rende­lettel kényszerítette az országra, megszüntetve a titkos szavazás intézményét és a választások­ szabadságát. Teszi ezt akkor, mikor a leg­fon­tosabb alkotmányjogi kérdések még rendezet­lenek. A házszabályrevíziót csakis a diktatú­rára való törekvés indokolhatja, mert az ellen­zék eddig a kormánynak egyetlen javaslatát sem obstruálta meg. A kormány erre a parla­menti diktatúrára törekszik akkor, mikor, vi­szont az országban titkos és nem titkos társasá­gok a kormányhatalom rovására gyakorol­nak diktatúrát és a kormány tehetetlenül áll ezekkel szemben. Erőt fitogtat tehát a demokratikus ellenzékkel szemben, ugyanakkor, mikor a titkos hatalmak diktatúrája előtt meghunyászkodik. A szövet­kezett ellenzék nem hajlandó többé arra, hogy a kormány és a titkos erők megosztott diktatú­ráján alapuló lászatalkotmányosságnak fügefa­levele legyen. A nemzetgyűlés pénteki ülésén Györki Imre, Szilágyi Lajos és mások az ellenzék megbízásá­ból szóvá akarták tenni a nyilvánosságra jutott kivit­eli panamák ügyét. Indítványt akartak tenni, hogy a nemzetgyűlés vizsgálóbizottságot­­ küldjön ki annak fel­ke­rltésére ; tudni -e a korm­­­rvány a kiviteli engedélyekkel folytatott üzérke-­­ désről ; a nemzetgyűlés tagjai közül kik foglal­koztak ilyen üzletekkel; h­a a kormány tudtával a törvényes illetékeken felül bármi címen hivat­­alosan megsarcolták az ügyfeleket, a vizsgáló­­■ bizottság — ha kell, zárt ülésen is — számoltassa meg a kormányt, tűire költötte ezeket a beszedett összegeket ? Az országnak és a nemzetgyűlésnek joga van mindezt megtudni, az igazságot földeríteni és a felelős kormánytól számonként­, annál in­kább, mert a Bethlen-kormány három és fél éve költségvetés és zárószámadás nélkül, tehát al­kotmányellenesen kormányoz és most is, az év végén, költségvetés vagy legalább indem­nitási javaslat helyett a mivel sem indokolható káz­­szabályrevízióval állott elő s ezzel provokálta a törvényhozói kötelességét nyugodtan teljesítő ellenzéket. A szövetkezeti ellenzék megállapítja, hogy Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke pénteken a legdurvább házszabálysértéssel akadályozta meg az ellenzéki képviselőket indítványaik megtérésében, amikor az érvényben lévő 1908-as házszabá­lyokban nem biztosított jogot ragadva magá­hoz, fegyveres erővel vezettetett ki tizenöt képviselőt nemcsak az ülésteremből, hanem az Országház épületéből, is, amire még az 191­­8-as házszabályok sem­ adtak volna neki jogot. Az egységespárti többséggel rendelkező mentelmi bizottság azután a mai napon est­e, tizenöt képviselőt 10—25 napra kitiltotta a nemzetgyűlés tárgyalásairól. Mindezekből megállapítja a szövetkezeti el­lenzék, hog­y az elnökség és a többség eljárása a kor­­­­mánnyal egyetértésben tervszerűen arra volt irányozva, hogy a házszabályrevíziós javaslat tárgyalásai megfosszák az ellenzé­ki szónokok egész sorától. Az ország mai helyzetében, amikor az igaz­­ságtalan adótörvények és a munkanélküliség ijesztő növekedése egyformán sújtják a dolgozó polgárságot és munkásságot, amikor a kormány és engedelmes többsége a szociális helyzet javítása, a közsza­badságok helyreállítása és a jogrend biztosí­tása helyett minden módon és minden eszközzel csak saját abszolút hatalmának kiépítésére igyekszik, félredob törvényt és házszabályt, a parlamenti szólásszabadságot és a sajtószabad­ságot gúzsba kötni, viszont a panamavádak tisztázása elől kibúvik, a szövetkezett ellenzék ebben a helyzetben úgy határozott, hogy a fegyveres erő igénybevételével létesülő házszabályrevízió tárgyalásában részt nem vehet, mert az erőszakot közreműködésével nem­­ ér­vényesítheti. A fegyveres erővel megalkotott házszabá­lyokat a maga részéről érvényeseknek el nem ismeri, mert csak olyan házszabályokat fogadhat el, amely az összes pártok közreműködésével, fegyveres erő segítsége nélkül, közmegnyug­vásra keletkezik, miután előbb biztosíttatott a választójog, a titkos szavazás és a választások szabadsága. Minden a­ diktatórikus kormányzásból folyó ■következményekért a szövetkezett ellenzék a kormányt és a többségi pártot teszi fele­lőssé és a történtek megítélését a nemzet józan köz­­véleményére bízza.

Next