Magyarország, 1924. december (31. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1924. december 2. kedd - -------- Békítési kísérletek a vesnostratiikus ellenzék és a házelnök, között Volzsonyi Vilmos béke formulája (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt a demokratikus ellenzéki pártok tagjai a Házból közös tanácskozásra távoztak el. E közös tanácskozásról kiszivárgott az a hír, hogy vasárnap a Ház elnökségének egyik tagja, Zsitvay Tibor alelnök találkozott Peidl Gyulával és Vázsonyi Vilmossal, hogy közösen megkíséreljék az ellentétek kiegyenlítését. Nem sikerült megállapodást létesíteni a kormány és az ellenzék között és ekkor Vázsonyi Vilmos azzal a kéréssel fordult Zsitvay Tibor alelnökhöz, hogy a többség és az elnökség teremtsen olyan közhangulatot, amely mellett kétségtelenül helyreáll a parlament normális tárgyalási rendje. Azt a tanácsot adta, hogy a Ház elnöke tegyen békítő deklarációt, amely szerint fentartja a maga eljárásának házszabályszerűségét. Az elnök fejtse ki annak sajnálatosságát, hogy fegyveres erő alkalmazására került a sor, anélkül, hogy megkísérelhetett volna előbb az ellenzéki pártok vezetőinek segítségével a rend helyreállítása és ilyen módon a fegyveres erő igénybevétele elkerülhetővé vált volna. Az elnökség a jövőre vonatkozólag azt az ígéretet tenné, hogy ilyen helyzet ismétlődése esetén felfüggeszti "az ülést, a pártok elnökeit értekezletre hívja össze és csak akkor rendeli el a fegyveres erő alkalmazását, ha a pártok maguk nem gondoskodnak a tárgyalás rendjéről. Azt ajánlotta még Vázsonyi Vilmos, hogy a mentelmi bizottság a pénteki ülésen kivezettett képviselőkkel szemben hozzon enyhe határozatot, mert hiszen a fegyveres erő a nemzetgyűlésen most alkalmaztatott először. Csak arról az ülésről tiltsa ki a képviselőket, amelyből kivezettettek, nehogy olyan látszata legyen a dolognak, mintha tizenöt ellenzéki képviselőt azért tiltanának ki a Házból, hogy tőlük a házszabály revízió vitája alkalmával megszabaduljanak, így kétségtelenül olyan helyzet áll elő és olyan hangulat keletkezik, hogy az ellenzék éles fegyverekkel nem folytathatja a harcot és a normális tárgyalási rend helyreálltával talán megegyezés is remélhető. Mint értesülünk, sajnálattal állapították meg, hogy ez a kezdeményezett békekísérlet nem sikerült, a helyzet elmérgesedett és a kibékítés helyett a további harc kiélesítése került előtérbe. A belügyminiszter szerint a vidék is helyesli a házelnökség intézkedését Nincs és nem is lesz semmiféle sztrájkmozgalom (A Magyarország tudósítójától, Rakovszky Iván belügyminiszterhez a Magyarország munkatársa azt a kérdést intézte, hogy milyen jelentések érkeznek a parlamenti helyzettel kapcsolatban az ország különböző részeiből? A belügyminiszter ezt válaszolta:—Az országban teljes a csend és a nyugalom. A vidéken egyenesen az a benyomás, hogy a hangulat a házelnökség intézkedései mellett van. A fővárosban sincs semmi nyoma annak, hogy a közönség bármely rétege izgalomban lenne a parlamenti események miatt. Arról sincs jelentésünk, hogy bármilyen sztrájkmozgalmat készítenének elő .Nem is hiszem egyébként, hogy maa munkásság általános sztrájkra kapható volna, mert saját érdekei ellen dolgoznék, ha ilyesmivel foglalkoznék. Munkatársunk más forrásból úgy értesült, hogy a sztrájk gondolata azért sem vetődött fel a munkásszervezetekben, mert a munkanélküliek helyzetének súlyosbodásáért a felelősséget a szakszervezeti vezetőség nem vállalhatja. A munkaadók, nevezetesen a gyártelepek igazgatóságai, csak kapva kapnának az alkalmon, ha a munkások most sztrájkba lépnének, a munkásszervezetek ellenben nem volnának képesek olyan nagy összegeket kifizetni, amilyenekre szükség volna, a munkásság helyzete tehát csak rosszabbodnék. Tisztára ennek tulajdonítható, hogy a munkásság soraiban a tüntető sztrájk gondolatával sem foglalkoznak. Miért volt szigorú a mentelmi bizottság javaslata? (A Magyarország tudósítójától.) Rubinek István a mentelmi bizottság előadója, a Magyarország munkatársának arra a kérdésére, hogy miért javasol ilyen súlyos büntetést a mentelmi elé utalt képviselők esetében, a következőképpen válaszolt: — Itt nem a tárgyalásnak közbeszólásokkal való megzavarásáról volt szó, nem arról, hogy a tanácskozás rendjét megzavarták, hanem egyenesen arról, hogy két képviselő, Györki és Szilágyi ellenszegültek az elnöknek és noha az elnök felfüggesztette az ülést, tovább folytatták beszédüket, társaik pedig animálták Györkit, és Szilágyit, hogy ne engedelmeskedjenek. Ez nyílt szembehelyezkedés az elnöki rendelkezésekkel és az elnöki tekintély teljes lejáratása. Itt pedig példát statuáló fegyelmi büntetést kellett hozni. Azokra nézve, akik részben maguk előidézői, részben pedig animálói voltak a cselekedetnek. Ez nem közönségesturbulenciás volt, ahogy ezt a kifejezést régebben, hasonló mentelmi esetekben a kizárás indokául felhozták. Ezért kellett ilyen súlyos ítéletet hozni és aki sem jellemzi jobban a helyzet súlyosságát, minthogy a képviselő közbekiáltása felszólította társait, hogy valaki üljön be az elnöki székbe. Ennek a megismétlődését teljesen lehetetlenné kell tenni és ebből a célból kellett példát statuálni. “Azt hittem, hogy más Kancellár im Seipel helyett és az jobban csinálja a dolgokat* Jávorét! Károly, Seipel Kancellár merénylője, zavarosan védekezik. — A törvényszék elutasította a védő indítványát, hogy esküdtszék tárgyalja az ügyet Bécs, december 1. 9(A Magyarország külön tudósít jártak telefonjelentése.) Ma reggel kezdődött meg Jávorok Károlynak, Seipel kancellár merénylőjének bűnpere, s az országos főtörvényszéken, amely alkalomból a rendőrség nagyszabású óvóintézkedéseket tett. Maga az országos főtörvényszék elnöke, Altmann dr. vezeti a tárgyalást, avádat pedig Immendörfer dr., a bécsi ügyészség vezetője képviseli. A tárgyalás kezdetén Hochsinger dr. védő azt indítványozta, hogy a törvényszék utalja ezt az ügyet az esküdtszék elé, de a bíróság elvetette ezt az előterjesztést. Ezután megkezdődött a vádlott kihallgatása, aki arra a kérdésre, hogy bűnös-e, kijelentette, hogy neva és hogy nem akarta megölni a kancellárt. Védekezése azonban zavaros, mert azt kijelenti, hogy gondolt ugyan a merényletre, de mégsem akarta a tettet végrehajtani. Vallomásából kitűnik, hogy a magyarországi kommunizmus ideje alatt a vörös hadseregben szolgált, de megszökött. Kijelenti, hogy tagja volt a textilmunkások egyesületének. Elnök : Politizáltak abban az egyesületben? — Csak átkozódtunk és szitkozódtunk! Elnök: Miért mondta, hogy ellenszenveit érzett a szövetségi kancellár iránt, azokon a gyűléseken támadt az ellenszenve ? Igen, mert csak őt szidták és senki mást. — Beszélt a feleségével is arról, hogy Seipel kancellárt tartja a maguk nyomorúsága okozójának ? — Nem. Elnök. De hiszen a felesége vallotta, hogy ön egyszer azt mondta, ha Seipelnek azt kellene ennie, amit mi eszünk ,akkor máskép beszélne. Mondotta ezt ? — Lehetséges. _ — És mondta-e azt, hogy jobb volna, ha osdszár volna, akkor, rend volna és nem lenne nyomorúság ? — Lehet, hogy mondtam, de akkor is csak viccet akartam csinálni, egyébként nem emlékszem rá. Elég ok, hogy megöljünk valakit, ha ellenszenves nekünk? Nagyon szomorú volna, ha mindenkit meg kellene ölni, akit az ember nem szeret vagy nem szívlelhet. —■- Úgy gondoltam, hogy akkor jobb lesz. — Hogy gondolhatott ilyet? -- Azt hittem, hogy majd más kancellár jön Seipel helyett, és azjobban fogja csinálni a dolgokat. — Hogy tervezte azt, hogy szemtől-szembe fog kerülni a szövetségi, kancellárral és hogy akarta a tervet végrehajtani? — Ezzel nem voltam tisztában, nem is gondoltam rá. Akár nem is azzal a szándékkal mentem el, hogy mindenáron meg fogom ölni, csak akkor, ha véletlenül alkalom kínálkozik. — Fájdalom, kínálkozott az alkalom. Beszélje el, miképpen történt a dolog? Javorek ezután részletesen elmondja a merénylet történetét. Elnök: A vizsgálóbíró előtt azt vallotta, hogy május 30-án és 31-én furcsa gondolatai voltak..Mik voltak azok ? — Öngyilkos akartam lenni. — Hogy-hogy ? — Minden nap és minden percben más és más gondolatom volt. — Aztán hol akarta magát agyonlőni ? — Azt még akkor nem tudtam. — Mikor Badenbe utazott, még nem vált ilyen terve, hiszen megváltotta a jegyet hazafelé. Mennyit vett föl a betegpénztárban ? — Nyolcszázezer koronát. — Nagy összeg volt az akkor s annyi pénzzel legalább pillanatnyilag szabadult a nélkülözésektől. Ideje lett volna azon gondolkoznia, hogy jobb megélhetés után néz. Megkezdődött Seipel kihallgatása Délután negyed két órakor érkezett a törvényszéki palotába Seipel volt kancellár, akit két segédpap kísért el. A törvényszék elnöke nyomban megkezdte kihallgatását. A volt kancellár elmondta, hogy az első pillanatban sejtelme sem volt semmiről, csak két ütést érzett a mellén, azt hitte, hogy a mozdony kazánja robbant fel. De mikor látta, hogy a tömeg ráveti magát egy emberre (e szavaknál Seipel a vádlott felé fordul), akkor jutott arra a tudatra, hogy merénylet történt. A kocsihoz már nem tudott menni, összerogyott és elvesztette eszméletét. Elmondta a volt kancellár az elnökkérdésére, hogy körülbelül öt hétig kezelték a kórházban, de bizonyára csak azért tartott olyan sokáig, mert régen cukorbajos és ez a betegsége tette súlyossá az állapotát. Az ügyésznek nem volt kérdése Seipelhez, Hochsinger dr. védő azonban engedelmet kért, hogy kérdezhessen. Felvetette azt a kérdést, hogy most miképpen érez a vádlott iránt, megbocsátott-e neki . Az elnök élénken tiltakozott a kérdés ellen és feloldotta a tanút a válasz alól. Seipel kancellár azután távozott a teremből és mikor kifelé ment, jóságosan nézett a vádlottra ________ A Nemzeti BSss-sk sBéSssfáksa Jelentése : eSsvaxa- 8«sírrag80 ©S Amszterdam .......................... 30.115—30.270 Hollandi forint...................... 29.815-30.070 Belgrád ................................. 1084—1090 Dinár ........... 1064—1083 Bukarest................................. 377—383 bei . . .............................. 372—384 Brüsszel ................................. 3663—3683 Belga frank .............................. 3633—3663 Kopenhága ......... 13.015—13.085 Dán korona ......... 12.815—12.950 Krisztiánia.................. 11.010—11.070 Norvég korona ......................10.810—10.995 London............... . . . . 345.000—347.000 Angol font................. • • 342.000—346.000 Milánó...................... 3240—31260 Líra......................................... 3220-3253 Newyork •••....••• 74.530—74.930 Dollár...................................... 74.030—74.590 Párizs, francia frank ..... 4080—4060 Prága...................... 2234-2246 Cseh korona ........ 2214—2283 Szófia ..................................... 539—543 Lova .................................... 534—542 Stockholm ......... 20.075—20.185 Svéd korona 19.825—19985 Zürich...................................... 14.390—14.463 Svájci frank .......................... 14 290—14.435 Bécs ................................ . 104.95—105.55 Osztrák korona ....... 104.45—105.55 Berlin.......................... . . . 17.735—17.838, Márka...................................... 17.635-17.802