Magyarország, 1925. február (32. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

krvTffnfTT ntTtn .*’“ ö‘ j ' 5 ' ■ |Xv^AIVCTTt.,J^X Ara 2000 korona MAGYARORSZÁG & BUDAPEST, 1925 FEBRUÁR 1. VASÁRNAP XXXII. ÉVFOLYAM 26 SZÁM Két út Nemrég még sűrűn szerepelt a tudo­mány mint agitátor, mint párttag és mint kortes­z kétszeresen üdítő jelenség tehát, amikor végre a tudományos világnak az a »békebeli« szelleme szólal meg, amely egy pillanatig sem volt a heccnek, vagy párt­­politikának cselédje soha, Semmelweiss emlékének hódolt tegnap az Orvosi Kaszinó és ha néhány nappal ez­előtt azt mondták egy orvostársaság gyű­lésén, hogy Wolff Károly az, aki hivatva van a magyar orvosok útját kijelölni — a magyar orvostársadalom most visszaüzen­te, hogy nem azt az utat akarja járni, ame­lyet­­W­olff jelölt ki, hanem azt, amelyet Semmelweiss halhatatlan emléke mutat. Ih­ósz Emil beszéde világította meg tegnap ezt az utat, amely mindvégig párhuzamos a modern Magyarország történelmi fejlő­désének út­jával; manapság politikai divat legúnyolni azt a korszakot, amely a Sem­melweiss korszaka volt — manapság úgy beszélnek az Eötvös Józsefek és Eötvös Lórántok útjáról, mint amelyen keresztül M­agyarország az összeomlás és a katasz­trófa felé rohant. Igen, akik egy fabódét nem építettek föl, azok a hanyatlás korsza­kaként beszélnek arról a korszakról, ame­ly szinte ezeregyéni gyorsasággal építette föl a modern Magyarországot. Találóan mu­tatott rá a tegnapi Semmelweiss-ünnep szónoka, hogy az a hanyatló korszak te­remtette meg a klinikákat is — a kliniká­kat, amelyekben az igazi fajvédelem fegy­verkezik, küzd, harcol és győz minden órá­ban. A kurzusnak egyik nagy bűne, hogy magához erőszakolt, magához kicsinyített, magához süllyesztett és magához törpí­­tett mindent, amihez hozzáért, akár politi­ka az, akár tudomány, akár művészet, akár sajtó. Frázisokkal akart pótolni: tudo­mányt, heccel és humbuggal , tudományos _ érdemet — sajnos, nem minden ponton eredménytelenül, mert bizony megtörtént, hogy elvakultan zuhantak le emberek a tu­dományos pozícióknak olyan magaslatairól, ahol a sas is csak félve járt előbb*. Valamelyik angol történetíró írja, hogy ha száz angol embert megszólítanak az utcán és megkérdik tőle, hajlandó vol­na-e átvenni Anglia kormányzását, a száz közül kilencvenkilenc azt mondaná, hogy : nem, mert nem ért hozzá — de ha száz franciát fognak el, a száz közül kilencven­kilenc azt mondaná, hogy örömmel elvál­lalja a kormányt, mert nem ért ugyan a dologhoz, de egy kis eszprivel és egy kis tehetséggel mindent meg lehet csinálni­­, ez a politikára vonatkozik — de volt ná­lunk olyan idő is, amikor azt hitték, hogy néhány­ frázissal és egy kis tehetségtelen­­séggel tudományos pozíciókat is el lehet foglalni. Ennek az időnek, hál istennek, már vége, aminthogy általában kezdjük látni a tudománynak örvendetes szepará­lódását a napi politika izgalmaitól; a be­tegség sokáig tartott, a láz nem egy derék ember fejét is felforralta — a gyógyulás azonban tartós, laboratóriumokból, kated­rákról, könyvtárakból, kórtermekből las­sanként utolsó árnyéka is száműzetik­­ a politikának. Deriyiszkáni értékrombolást vitt végbe mindenütt a politika a tudo­mányban — de ép a tegnapi Semmelweiss­­ünnep mutatja, hogy ez a korszak leáldo­zóban­ van s a magyar tudományos világ kivetette magából a mérget. ­ Bethlen kifejti a szellemi munkások helyzetének nehézségeit Megoldhatatlan a probléma, mert eredményük csak a gazdasági fellendülés után várható. tíz arany mérleggel együtt intézkednek a nyugdíjak valorizálásáról . (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délben fogadta a szakszervezeti tanács küldöttségét. A küldött­ségben részt vett Gál Benő, a szakszervezeti tanács titkára, Kertész Miklós a Magántiszt­viselők Egyesületének főtitkára, Kreisz Mór, a húsipari munkások, Sávolt János a famun­kások, Csapó Samu a vasmunkások, Günther a cipészük, Knittelhoffer az építőmunkások szö­vetségének titkárai és Erdőssy Antal, a­ Pénz­intézeti Tisztviselők Egyesületének elnök­e. Gál Benő a küldöttség nevében átnyújtotta a mellékletekkel felszerelt memorandumot a­ mi­niszterelnöknek és kérte, hogy a munkanélkü­liek kérdésében sürgősen intézkedjék a kor­mány. Kérte a munkanélküliség elleni, biztosí­tásról szóló törvényjavaslat mielőbbi letár­­gyalását. Kérte továbbá, hogy a kormány tegye tanulmány tárgyává azokat a szempontokat és javaslatokat, amelyeket a szakszervezeti tanács memorandumában összefoglalt. Amennyiben a kormány a jelenlegi gazdasági krízis, közepette nem volna abban a helyzetben, hogy közvetlen intézkedésekkel azonnal hatályos módon tudja enyhíteni a munkanélkülséget, vizsgálja meg annak a módjait, miképpen volna lehető a mun­kanélkülieket elhelyezni olyan országokban, ahol munkaalkalom kínálkozik. Berk­en István gróf miniszterelnök válaszában kijelentette hogy a munkanélküliség kérdése a kormányt állandóan foglalkoztatja. A legnagyobb lelki­ismeretességgel és a legbehatóbban tanulmá­nyozza a kormány a tényleges helyzetet és igyekszik a nehéz problémán segíteni, azonban nem csak a gazdasági válság, hanem a szaná­lási program is bizonyos határok közé szorítja ennek a segítésnek a lehetőségét. Mindazt, ami a szanálási programon belül megvalósítható, a kormány kész megvalósítani és amennyiben erre vonatkozólag javaslatokat tesznek, ezt a legnagyobb örömmel fogadja. Hangsúlyozza azonban, hogy a kormánynak első feladata most az állam pénzügyi helyzetének biztosítása. Ha ezt a kormány nem tudná elérni, hiába vállalkoznék olyan feladatokra, és hiába tenne olyan ígéreteket, amelyeket bár szíve szerint készséggel és örömmel teljesítene, de ame­lyekre a jelen helyzetben képtelen. Rámutatott arra is, hogy a munkanélküliség esetére való biztosítás kérdése szoros kapcsolatban áll a munkaközvetítés kérdésével. Erre vonatkozó­lag a kereskedelemügyi minisztérium törvény­­javaslatot készít elő. Kertész Miklós a Magántisztviselők Egye­sületének főtitkára előadta, hogy teljes mérték­ben átérzik azt, hogy minden megoldás alfája a magyar korona stabilizálódása. De szeretné, ha tájékoztatást kaphatnának arra nézve, hogy a főproblémát in concréto hogyan gondolja, megoldhatónak a kormány. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra is, hogy a szellemi munkások munkanélküliségének kérdése rendkívül ne­hézzé teszi a helyzetet. A szellemi munka nem internacionális, csak idehaza végezhető, viszont a munkanélküli szellemi munkás könnyebben proletarizálódik, mint az ipari munkás és ez komoly veszedelmet rejt magában. Bethlen István gróf miniszterelnök Kertész szavaira azt jegyezte meg, hogy a kormány nem azért van, hogy felelősség nél­küli ígéreteket tegyen. Ezért nagyon nehéz e pillanatban konkrétumokat mondani. Ígéri azonban, hogy mihelyt Géniből visz­­szatér, az illetékes szakminiszterekkel együtt kérni fogja a jelenlevőket, hogy a felvetett kérdéseket a tanulmányozandó memorandum alapján beható meg­beszélés tárgyává tegyék. Ami a szellemi munkások kérdését illeti, teljes mértékben átérzi annak összes nehézségeit. A legfőbb nehézség az, hogy a szellemi munkások munkanélküliségének problémáját nem lehet akcióval megoldani. Mert például egy építési akciónál rengeteg fizikai munkást tudunk fogláshoz- Rémületbe ejtették a megismétlődő földrengések Eger és környéke egés (Részletes tudósítás a második oldalon) Lukács Lászlóval és Teleszky­vel tanácskozott ma a miniszterelnök genfi útjéról (A Magyarország tudósítójától.) A kor­mány tagjai pénteken este Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével megtartották a szokásos heti minisztertanácsot. A miniszter­­tanács, amely éjjel 11 óra után ért véget, jóvá­hagyólag tudomásul vette a lisztvám leszállí­tásáról szóló rendeletet, amely egyébként már meg is jelent. A minisztertanácson Bethlen je­lentést tett genfi útjáról és az útjával kapcso­latos kérdésekről. A miniszt­erelnököt távollété­­ben szokás szerint Vass József népjóléti mi­niszter fogja helyettesíteni. A miniszterelnök Szabóky Alajos államtitkárral utazik Genfbe. Ma délelőtt a miniszterelnökségen igen fontos pénzügyi tanácskozás volt a miniszterelnök dolgozószobájában, amelyen részt vett Bod János pénzügyminiszter, Szabóky Alajos államtitkár, Lukács László és Teleszky János. Mint beavatott helyről értesülünk, ez a pénzügyi tanácskozás a genfi út megvitatásá­val és a Genfben megvitatásra kerülő pénzügyi kérdésekkel függőt össze. __ A miniszterelnök és neje ma este a képvi­selők tiszteletére Vacsorát ad. Ez a második vacsora, amelyet a miniszterelnök a képviselők tiszteletére rendez. A harmadik vacsora az el­utazása előtti napon lesz. Erre a vacsorára is körülbelül 50 képviselő és a kormány néhány tagja hivatalos. il

Next